" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Hát igen! Míg Ti élvezitek a magaslati helyzet adta előnyöket, addig én a "gödör" alján - 74 m. magasan - azt próbálom kideríteni, hogy melyik a jobb, a feketeföld (egy esetleges városi hőszennyezéssel), vagy a homok (kint a prérin, ahol szabadon kószál a szél). Mint erről beszéltünk, egy kísérletet kezdtem ezen e területen, ezen a környéken, majd minden kiderül!
Itt olyanok ezek a fák, mint amilyenek a szomszédodé lehetnének földlabdával egy hőlégballon segítségével 210 méter magasságba fölengedve és kipányvázva. Nekünk az a szerencsénk, hogy ilyen magasságban is van talaj, abban a légrétegben.
Az ötödik képeden az egyik kedvencemet, az egyetlen lombhullató örökzöld fákat látom. Pár házzal arrébb, a szomszédnál már nem ilyen sárga, hanem barna a vörösfenyő levele. (itt hamarabb jött a tél). Ma megint vettem káki csemetét, ezt holnap teszem a helyére, de nem homokos talajba, mint az előzőeket, hanem feketeföldbe. Ez is olyan lesz, mint a kivinél: egyik a homokon, másik a fekete földön. Majd kiderül, hogy melyik, hol, mit produkál.
Ma délután a hegyen nem csak tájképeket, hanem "szakmai" képeket is csináltam. Fönt a kivin még mindig vannak teljesen fagyásmentes levelek, sőt még az éretlen fügehajtáson is előfordul.
Északnyugati áramlás esetén ebben a kis sarokban és általában a délnyugati határ mentén úgynevezett főneffektus van, hasonló jelenséget látsz a Mátrától délkeletre is:
De ne ítélkezzünk elhamarkodottan! Lehet, hogy csak az általam is hangsúlyozott elvet követi: először neveljük ki a növényt, aztán utána termesszünk vele. Biztos akar lenni a dolgában. Jövő ősszel megteheted a puding próbáját.
Hála Isten, nem. Sőt, az Alpok védelmének köszönhetően, még a szél is kikerült bennünket. Jelenleg tavaszias idő van. Aki nem tudja, hogy milyen változás ment végbe és hogy milyen hideg van a magasban, az úgy ítéli, hogy "igen jó idő lett mára".
Jelenleg megy a HírTV-n egy portréfilm egy igazi SZAKemberről, aki nagytudású és nagyon elkötelezett. Ha az általam szagembereknek nevezettek csak tizedannyi szakmai értéket tudnának fölmutatni, mint ő, már elég lenne, hogy ne szaGembernek hívjam őket. Ő is és hasonló értékeket képviselő neje is a "kivihercegnő" szeretett és tisztelt oktatói, akiktől sok támogatást kap. Mindig nagy áhitattal beszél róluk. Teljes joggal. Mivel ezen az adón időközönként ismétlik a műsorokat, meg fogom adni a címét, hogy megnézhessétek. Érdemes.
Te egy igazán profi hobbikertész vagy, aki nagyon jól érti a problematikát. Egy pillanat műve lenne, hogy adott helyzetben sokkal fogékonyabb és sikeresebb üzemi termelővé válj, mint nagyon sok ezt a mesterséget űző. Minden szakmában többet ér a józan ész és a logika használata, mint a rövid idő alatt úgyis túlhaladott dogmák ismerete.
Gondolom, annyi lehet a titka, hogy a gazdája nem vagdalta ke róla azokat az egyéves termőhajtásokat, amelyek jó részét a templomkertiek metszés gyanánt eltávolítottak.
Hát igen,egy átlagos hobbikertészt vagy néhány fás "gazdát" egyáltalán nem érdekel,hogy milyen alanyon veszi a fát.Pedig elgondolkodhatnának azon ,hogy mennyi előnye van egy törpésítő alanyon lévő,megfelelő koronaformára alakított fának,gyümölcsösnek.Gyorsabb termőrefordulás,minden munka földről végezhető,takarékosabb növényvédelem,szebb termés stb.A 76 éves hegycsücsök-szomszédomnak mondtam pár éve ,hogy pl M9-es alanyon még neki is érdemes lenne almát ültetni,mert még biztosan megkóstolhatná a termését.Én meg örültem,hogy tavaly ősszel a helyi faiskolással tudtam hozatni 50 db vadkörte-csemetét.Szerettem volna magamnak szaporítani,de nem volt mire.Egyébként mindenféle alanynak valót kipróbálok amihez hozzájutok.Almasarj,szilva-és őszibarackmagoncok stb.Saját kedvtelésnek még ezek is megfelelnek.Ezért is örültem,hogy hétfőn küldött egy Vonyarci kolléga egy marék M9-es csemetét és ezt még szaporítani is tudom.Sajnos korszerű alanynak valót legalább olyan nehéz szerezni ,mint egy újdonságot.
Egy éve ugyanebben a lapban jelent meg egy kép, ahol a Fölsővárosi templomkertben termő kákit mutatták, azon 3 szem volt a termés. (idén elmentem, szintén csak 3 szemet termett). Ennél az olvasónál viszont jóval több látható.
A régi fórumban is időről-időre bemutattam, de nagyon vérszegény érdeklődést tapasztaltam, bánatomra, tudván, hogy magyar viszonylatban forradalmi dologról van szó. Most települt tőlem 15 km-re egy almás(!), körtés, tudtom nélkül. Amikorra megtudtam és fölvettem a kapcsolatot a tulajdonossal, hogy segítsek neki és ne hagyjam neki elkövetni az évtizedekre kiható, hatalmas potenciális gazdasági hátrányt előrevetítő magyar szaporítóanyag, koronaforma és termesztéstechnológia hibáit, már késő volt, mert már megrendelte az anyagot. Nagyon sajnálom, mert ugyanennyi erővel egy modern, sokkal kevesebb költséggel járó és amellett sokkal nagyobb hozamokat biztosító ültetvénytől esett el így. Láttam azt is, hogy egy telefonbeszélgetéssel nem tudtam kellően meggyőzni sem, dehát sajnos, majd tapasztalni fogja, de akkor már késő lesz. Azért is nagyon sajnálom, mert nyilvánvalóan nem támogatásspekuláns, mivel saját erőforrásból végzi a telepítést. Ezért különösen fájdalmas számomra, hogy a körülmények úgy alakultak, hogy nem segíthettem neki.
A képen bemutatott ültetvényt 2006 júniusában(!) telepítettük. Ezek a képek idén tavasszal, a telepítés után (nem tévedés) 21 és fél hónappal készültek. Ha fokozhatom még a gyönyört: ugyanennek a szaporítóanyagnak a 2005 őszi kiültetését feltételezve, még ennél is szebb és fejlettebb ültetvényt látnál itt, ugyanannyi idős (sőt azonos) szaporítóanyagból.
Jellemző, hogy az interneten magyar nyelven az egyik legkiválóbb törpésítő szelektált vadkörtealanyra csak egy amatőr fórumi hozzászólásában lehet rátalálni. Ez ugyanis nem birs, hanem körte, de nagyon kiváló törpésítő tulajdonságokkal. Ezzel ki van küszöbölve a birsalanyok minden kedvezőtlen tulajdonsága, ugyanakkor csodálatos intenzív ültetvény nevelhető rajta, a második évben termőre fordulással, a harmadik évben komoly terméssel. Az egyszerű vadkörtemagonc alanyként való alkalmazása ültetvény szinten, a valamit magára adó gyümölcstermesztési kultúrával rendelkező országokban már régen túlhaladott. Természetesen egy magyar szaporítóanyagra támaszkodó kertésznek nincs mit tennie. Újabban ültetvényeket mikroszaporított, saját gyökerű fajtákkal is létesítenek. Kiderült, hogy a nemes körték mindegyike korlátozott növekedési erélyt mutat a saját gyökerén, annyira, hogy egyes fajták, pl. a Bosc még annál is kisebb marad magában, mintha alanyra oltották volna. A Fétel apát magyarországi sikertelen termesztése is elsősorban a vadalany által diktált fokozott vegetatív hajlamra vezethető vissza. Egyébként egyáltalán nem térünk el a tárgytól ezekkel a témákkal, mivel ez a topic éppen azért vált le (meg egyéb, ennél csúnyább okok miatt is) a régiről, hogy ne legyen "off" semmilyen józan ésszel megítélt, ide kapcsolható téma. Amint tapasztalhattad, itt konstruktív, együttműködő szellem uralkodik.
A Farold 40-re a google magyarul egy másik topicban lévő korábbi írásodat adta ki,itt láttam képeket is a körtésetekről.Nos ,szegény ember vízzel főz alapon én a kereskedelemben kapható,vadkörte alanyú körtékből próbálgatok valami intenzívhez közelítő termesztést próbálgatni.Kevés metszés,inkább lekötözés.Persze ezen is kell mindig korrigálnom,mert van ahol pl túlzottan kis szögű lett a lekötözés.Teszek fel róla néhány képet,hátha ezzel kapcsolatban is kapok néhány jótanácsot.A magas aljnövényzet nem feltétlenül a rendetlenségemet mutatja.Az egyik ok inkább a ráfodítható időm hiánya,de akörténél prózai oka van.Virágzáskor nyílik a pitypang és ez állítólag vonzza a nálam évről-évre megjelenő bundásbogarakat.Ezek a szőrös jószágok szabályosan lezabálják a virágokat.Ilyenkor nem szívesen permetezek,inkább ha van idő összeszedem őket és kivégzés.Hasonló művelésmóddal próbálkozok az M9 alanyú almákkal/itt túl közel hagytam anno az emeleteket/ ill.a helyben ,magoncokra szemzett nektarinokkal.remélem az nem gond,hogy sokszor elrugaszkodok a topic címétől,de engem szinte minden gyümölcstermő növény érdekel-rangsort sem szívesen állítok fel köztük,bár mindig vannak időszakos kedvenceim.Szóval a képek:Bosc Cobak,Packham's Triumphugyaaz virágzáskor,Téli Esperes, Vilmos,a kerti almasövényből kiszanált Elstar, Andosa nektarin atifoci-sövényben.Persze nem mindegyik néz ki így,de a csúnyával az ember nem dicsekszik...
...és ezek milyen alanyon vannak?Szóval körtéből továbbra sincs reményem újdonság beszerzésére/pedig egy-két ici-pici szemzőág is jó lenne... jövő nyáron/...Kár.
Egy éve ugyanebben a lapban jelent meg egy kép, ahol a Fölsővárosi templomkertben termő kákit mutatták, azon 3 szem volt a termés. (idén elmentem, szintén csak 3 szemet termett). Ennél az olvasónál viszont jóval több látható.
Bosc Cobak,
Packham's Triumph
ugyaaz virágzáskor,
Téli Esperes,
Vilmos,
a kerti almasövényből kiszanált Elstar,
Andosa nektarin atifoci-sövényben.Persze nem mindegyik néz ki így,de a csúnyával az ember nem dicsekszik...
