" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Olyannyira így van, hogy alföldi viszonyok között egy töltés produkál 5-10 fokos különbségeket! Amire én is kíváncsi lennék, hogy a nagy téli hidegeken ez hogy történik, amikor vastag hó borítja a talajt, és -15-25 fokok vannak?! Vajon akkor is megvan-e ez a különbség, mert ugye a korlátozottan téltűrő növényeknél ez a döntő!
Azt szeretném megkérdezni,hogy -mivel neked nagyon sok fajta fügéd van-vezetsz -e róluk valamilyen leírást amiből meg lehetne tudni,hogy melyik milyen,esetleg képek a termésekről és a levelekről.Tavaszig jó lenne kikupálódnom fügefajtaismeretből is.
Én nem láttam az ismétlést se ,de megtaláltam a HÍR TV archívumában és le is töltöttem.Bár szőlővel csak minimálisan foglalkozom az EMBER és a szemlélete nagyon közel ál hozzám.Azt hiszem többször is meg fogom nézni ,főleg az unalmas és általam nagyon nem szeretett téli estéken .
Pontosan így van. Az alföldi viszonyokat jól érzékelteti (és kihasználja) a légturbinás fagymérséklő (elhárító?) rendszer, ami egy mindössze tíz méter körüli magasságú toronyra szerelt turbinából áll. Abból a magasságból már képes olyan hőmérsékletű levegőt leszippantani, ami a talajig lekeveredve több fokkal(!) megemeli a legalsó légréteg hőmérsékletét.
Köszönet a figyelemfelhívásért. Megnéztem az "elkötelezett arcot"a liftben. /Borbás Marcsi már a Vörös és fehérrel is belopta magát és a borászokat a szivembe./Érdekes-vagy inkább szomorú- hogy vannak emberek, akik 10-20 évet áldoznak egy szelektálási-nemesítési célra, míg mások /akik helyzetüknél fogva tehetnének/ egy percet sem áldoznak az előbbiek által elért eredmények népszerüsítésére.
hegy-nem hegy? Debrecen környéki kertemben az őszi és tavaszi fagyok során látom mekkora jelentősége van a terepszintnek, akár néhány méteres körzetben is. /Itt több tízméteres környezetben nincs épűlet vagy kerítés sem/A kb félméteres szintkülünbség hatását jól mutathatja az, hogy a szomszéd szőlőjének fél méterrel magasabban lévő hajtásai nem fagytak meg, az enyém igen. Több éves tapasztalataim alapján úgy gondolom, alföldi környezetben a fél-egyméteres szintkülönbségnek is jelentős hatása lehet./Lehet hogy ez már nem is mikro,de "nano"-környezet/
A túlélés mai bajnokai az immár második nagykanizsai omsz -6 fok után a 99%-os víztartalmú virágok a fűtetlen fal és a szemenyei szomszédasszony eresze aljának "városi hőszigetében". Ezek után a feleségem konyhaablaki túlélési muskátli-tesztjén már nem érdemes csodálkozni a letenyei patakpart hőszennyezettségében.
Amennyiben dugvánnyal, vagy mikroszaporítással szaporították, saját gyökerén van, tehát bármilyen kicsi gyökérmaradványból is ugyanaz a fajta sarjad. Sok példa van rá, hogy a kivágott, vagy kiásott kivi gyökérmaradványaiból egészséges növény sarjad. Ez is bizonyítja rendkívüli vitalitását.
Mint írtam is a ház előtt lévő kivire anyu rátette a keresztet.Nekem lett egy olyan nem túl életerős gondolatom,hogy minden-mindegy alapon kiviszem a "hegyre" tavasszal és elültetem,hátha...bár lehet hogy nem sok értelme lesz, de legalább az illúzió meglesz ,hogy én " küzdöttem" érte.Azt még nem is írtam,hogy ez a kivi a kerti gyermeke.Az volt először a ház előtt,de szintén szülői nyomásra évekkel ezelőtt kiültettem a kertbe.Aztán valami bennszakadt gyökérből új hajtott,és ez előbb termett mint az anya.Az ilyen sarj örökli az anya tulajdonságát? Márminthogy termős lesz ?Lehet a kivit gyökérsarjról is szaporítani ?/elméleti kérdés/
Az normális dolog, hogy a fügén nincs már ilyenkor levél, csak az éretlen hajtásvégeken maradt egyes fajtáknál. Nem kedvező, ha a fagy viszi le róla a levelet, a jó az, ha beérik a hajtás, a levél megsárgul és fagyhatás nélkül lehullik. A maradék zöld fügelevél és a kivi viszont arra jó, hogy bizonyítsa indikátorként, hogy abban a magasságban a mai napig nem volt számottevő fagy.
Bármennyire nem igazám hegy a "hegy", mindenképpen oda kell ültetni minden korlátozottan téltűrő növényt. A lehető legmagasabb pontra. Ehhez kétség nem férhet.
A hegyi fügéimen már régóta nincs levél,szerdán voltam kint takarítani,beásni stb.A száraz maszattal együtt égettem el a száraz leveleit,ha a lucerna megfelel mint lágyszárú az még akkor elég jó állapotban volt a mellettem lévő parcellán,a kertben viszont kedden éjjel még a fóliában is elfagyott a paprika.,a ház előtti kivikről is lepörkentette a leveleket.Szóval nem igazán tudom eldönteni,hogy a kákit hova ültessem.A kivi a kertbe megy az valószínű.
Köszi hogy,jelentkeztél.Nashiból nekem a Nijesseiki van,tehát másik érdekel,de én ha lehet a nyarat választanám,úgyanis én inkább a szemzést favorizálom.Több idő áll rendelkezésre,szebb eredményt ad és ebben több sikerélményem van.Viszont füge-ág/dugványnak/érdekelne tavasszal.Nekem egyelőre 3 fajtám van ,majd megpróbálom lerajzolni ill.körülírni,hogy ne ugyanolyanok legyenek.A fajtanevek egyelőre nem sokat mondanak,de mindegyik érdekel amelyik finom .Lilám semmilyen nincs,az biztos.
Annak is vannak előnyei, kedvez a nyári fölmelegedésnek, vagy amikor alacsonyan van a hóesés határa, akkor ott több ideje van a hópelyheknek, hogy a talajig érve elolvadhassanak. De a legkritikusabb helyzetekben a domb előnyösebb, az tény. Úgy gondolom, ezt a paprika- és paradicsomlegtovábbépenmaradási verseny helyezései jól érzékeltetik.
Hát igen! Míg Ti élvezitek a magaslati helyzet adta előnyöket, addig én a "gödör" alján - 74 m. magasan - azt próbálom kideríteni, hogy melyik a jobb, a feketeföld (egy esetleges városi hőszennyezéssel), vagy a homok (kint a prérin, ahol szabadon kószál a szél). Mint erről beszéltünk, egy kísérletet kezdtem ezen e területen, ezen a környéken, majd minden kiderül!
Itt olyanok ezek a fák, mint amilyenek a szomszédodé lehetnének földlabdával egy hőlégballon segítségével 210 méter magasságba fölengedve és kipányvázva. Nekünk az a szerencsénk, hogy ilyen magasságban is van talaj, abban a légrétegben.
Az ötödik képeden az egyik kedvencemet, az egyetlen lombhullató örökzöld fákat látom. Pár házzal arrébb, a szomszédnál már nem ilyen sárga, hanem barna a vörösfenyő levele. (itt hamarabb jött a tél). Ma megint vettem káki csemetét, ezt holnap teszem a helyére, de nem homokos talajba, mint az előzőeket, hanem feketeföldbe. Ez is olyan lesz, mint a kivinél: egyik a homokon, másik a fekete földön. Majd kiderül, hogy melyik, hol, mit produkál.
Ma délután a hegyen nem csak tájképeket, hanem "szakmai" képeket is csináltam. Fönt a kivin még mindig vannak teljesen fagyásmentes levelek, sőt még az éretlen fügehajtáson is előfordul.
Északnyugati áramlás esetén ebben a kis sarokban és általában a délnyugati határ mentén úgynevezett főneffektus van, hasonló jelenséget látsz a Mátrától délkeletre is:
De ne ítélkezzünk elhamarkodottan! Lehet, hogy csak az általam is hangsúlyozott elvet követi: először neveljük ki a növényt, aztán utána termesszünk vele. Biztos akar lenni a dolgában. Jövő ősszel megteheted a puding próbáját.
