Topik a csillagos égbolt szerelmeseinek, minden, ami távcsővel, fényképezőgéppel, ccd-vel vagy szabad szemmel elérhető, legyen az bolygó, hold, üstökös, aszteroida, vagy épp sarki fény.
Alternatív tudósok ("kérésre bármit tagadok, cáfolok") a szomszédos topikokban keressenek menedéket!
Az alabbi kepet tegnap lottem az M76-rol. Nem valami extrem jo, de a semminel tobb. Szeged belvarosabol keszult a Dom diszkivilagitas fenyokadekatol 100 m-re es majdnem telihold volt.
Bizony, az egy tokjo progi! En is a Skyglobe segitsegevel tanultam meg a csillagkepeket.
Jó ez egy 60mm refraktortól?
En 20x60-as binoklival 11-11.5 magniig latok kitamasztas nelkul. Fog meg javulni a hmg-d, ha hozzasozksz a tavcsohoz. A nagyitas novelese javithat egy kicsit a hatarfenyessegen.
Az Andromeda-t csak egy kis szürke foltnak láttam.
Ha elmennék egy kicsit sötétebb helyre, ezzel a kb 10 mag limittel milyen mély-egek láthatók élvezhető módon?
Az M31-tol nem kell sokat varni. Jo melyegek mostanaban (ami eppen eszembe jut): nyilthalmazok a Cas-Per duo kornyeken (Ikerhalmaz, M103, M52, talan az M34), esetleg megprobalkozhatsz az M76 planetaris koddel. Az M33 binoklival szep. Ja, es ott van a gamma And, ami egy szep kettos. M74 a Psc-ben. Kicsit halvany, de kellemes galaxis, 20 centis tavcsovel mar sejthetoek a spiralkarjai is, es most durrant benne egy szupernova. 13.7 magninal tart, de fog meg fenyesedni egy-ket magnit. Valamivel fenyesebb GX az M77 a Cetben.
Gem: az M35 egy kellemes nyilthalmaz, es a DNY-i reszen lathato egy masik NY is, az NGC 2158. Vagy a Gem-ben van az Eszkimo-kod (NGC 2392) is, ami egy csinos kis planetaris.
Tau: M1 (Rak-kod).
Ori es nepi zenekara: termeszetesen az Orion-kod es kornyeke. A CMa-ban a Sziriusztol D-re konnyu celpont az M41 nyilthalmaz. Esetleg a Pup-ban az M46, vagy a Hya-ban az M48.
Kikapcsolodaskeppen az Auriga nyilthalmazai kozott lehet egy kicsit koborolni (M36, 37, 38).
Ha ezeket megnezted, akkor mar eleg magasan van pl. az UMa-ban az M81-82 GX duett.
A Leo es a Coma kornyeken van egy rakat izgalmas GX, de az elkovetkezo nehany napban a Hold miatt nem erdemes eroltetni.
Próbáld ki a Skyglobe progit. 2-300K az egész. Amilyen egyszerű, olyan jó! Nekem sokat segített, most karira vettem csak egy kis távcsövet, azóta egész jól eligazodom már az égen.
Más
Sikerült tegnap bemérnem a Fiastyúknál, hogy fényességben meddig látok el: 10 magnitúdó volt a limit 35x okulárral. Zenit környéke, viszonylag kevés(?) fényszenny. Telehold azért rontott.
Jó ez egy 60mm refraktortól?
Az Andromeda-t csak egy kis szürke foltnak láttam.
Ha elmennék egy kicsit sötétebb helyre, ezzel a kb 10 mag limittel milyen mély-egek láthatók élvezhető módon?
Beszerzesre ajanlom a Csillagaszati evkonyvet (ez kaphato a konyvesboltokban), az Amatorcsillagaszok kezikonyvet (februarban jon ki a nyomdabol az uj kiadas) es egy tavcso mellett is hasznalhato jo terkepet/atlaszt (pl. a Pleione atlasz az MCSE-tol).
ja meg véletlenül fejre esik az ember [megint :))].. okozhat még optikai csalódást a túl nagy mennyiségben elfogyasztott alkohol is, ugyanis akkor kettős holdat lát az ember
Azt hallottam, hogy a feltűnő optikai csalódást (sokan bedőlnek neki) ellensúlyozni lehet, ha előrehajolva a lábunk közt kandikálva figyeljük meg. Ilyenkor nem tapasztaljuk az effektust. Kipróbálnám, de félek nem tudok utána kiegyenesedni. A kedvesem meg nem merem megkérni, mert félreérti :-)
a holdat tegnap moziztam a villamosból hazafelé, amikor most jöttem, még nem volt olyna magasan, hogy a házak fölött láthattam volna.. annyira király, hogy a közeli tereptárgyaknak [háztetők] hála nagyobbnak látjuk
Ha letöltöd a StarryNight-ot a www.space.com-ról, akkor mindez még szebb, látványosabb és könnyen használható. Ki se kell menni a szabadba, mindent megnézhetsz. (rossz vicc volt, tegnap nemcsak az ég volt gyönyörű, de az idő is és... más is :-)
na itt van a link, annyi az egész, hogy meg kell adni a pillanatnyi dátumot órát percet és a cuccos csinál neked online egy csillagtérképet amit az égen látnod kell, a látható bolygókat szinessel bejelölve.. [biza a jupiter most pl fenn van az orion fölött, szép fényes azt érdemes megtávcsövezni]
ha jól rémlik, az mcse.hu -n van valami jelenségnaptár [lehet nem így hívják], ahol meg lehet tudni, hogy hol vannak éppen a bolygóink.. ha itt nem találod, akkor pedig érdemes beleruházni a csillagászati évkönyvbe ott viszont tényleg mindent meg lehet találni [még a jupiterholdakat is lehet azonosítani] + van egy halom érdekes cikk a táblázatok után
Nekem is van egy tükrös távcsövem Barlow lencsével, de hihetetlen gyakorlati tudásom következtében eddig csak a Holdat nézegettem, igaz az is nagyon lenyűgöző volt. Hogyan tudok távolabbi objetumokat behozni? Van valahol a neten valamiféle bolygótérkép, illetve segítség ehhez?
Sziasztok! Lenne egy kérdésem a társasághoz. Kaptam egy használt tükrös távcsövet 15 cm átmér?. Na most a kérdésem az lenne, hogy hol lehet ilyen felcsiszoltatni meg hasonló nyalánkságokat elvégezni?
Karácsonyra kaptam egy távcsövet, de mivel nem voltam itthon, ma tudtam először kipróbálni. (ma tűnt el először az a "takony" az égröl)
Igen, én is a Jupitert + a Szaturnuszt vettem célba, és igen nagy élmény volt, bár majdnem odafagytam az erkélyre!
Nem értek hozzá, hogy milyen, D=70 mm, és F=700 mm van rajta + 3 féle "eyepiece" illeszthető hozzá. A problémám most az, hogy a Barlow lencsét nem tudom hozzáapplikálni...
Több éve akartam egyet, nagyon örülök neki, de még teljesen zöldfülű vagyok a szakmában!
Egy ilyen távcsővel milyen mélységobjektumokat lehet megfigyelni? Most így elég nekem a bolygókat behozni! :-)
A vöröseltolódása igen nagy, tehát nagyon messze van (~3600 MParsec) és, ha jól tudom a kvazárok igen nagy sebességgel távolódnak (a fényseb. 40%-a is lehet a sebebességük, pl.: 3 C273).
Nem lehet semmi.
Barmifele objektum referenciainak keresesere melegen ajanlom a Simbadot.
Itt tudsz keresoterkepet is csinalni. Az OQ 172 18.6 magni B-ben, ugyhogy remenytelen. Az erdekessege, hogy bazinagy voroseltolodasu QSO (z=3.5).
