Nem. Minden jel arra mutat, hogy a fény az ún. fénysebességnél nagyon kicsit lassabban halad.
Az eltérés valahol a harmincadik tizedesjegyben lehet.
Viszont függ a hullámhossztól.
Csillagászok esetleg kimérhetik, mert a pulzárok spektrumának látszólagos diszperziója a távolsággal arányos kellene legyen. Ezzel a módszerrel lehet ellenőrizni, hogy a természet követi a logikánkat, vagy pedig kell neki még egy szabálytörő szabály.
Apropó: Több érvet is felsoroltam, hogy a fény miért nem terjedhet az invariáns sebességgel.
Einstein fiatal korában elképzelte, hogy mit lehetne tapasztalni az elektromos és mágneses mező hullámzásából, ha felülnénk egy fénysugárra. Mivel az elektromos mező VÁLTOZÁSA indukálja a mágneses mezőt, és a MÁGNESES mező változása indukálja az elektromost a fénynél, ezért amikor felülünk a fénysugárra, akkor "kifagy" a két mező, és NEM VÁLTOZIK. Viszont ha nem változik egyik mező sem, akkor nem indukálhatja a másikat, és akkor az sem változva nem indukálhatja az egyiket, azaz nem létezhet a fény, amit figyelni akartunk! Azaz sérül Maxwell elektrodinamikája!
Van egy vonatkoztatásirendszer, amiben nem igaz.
Nincs. Nem van.
Ahogy a végtelen nem egy konkrét szám, hanem egy fog alom.
A végtelen rapiditás nem lehet vonat koztatási rendszer.
Továbbá: nincs értelme a Planck-hossznál kisebb távolságnak.
Tehát a hullámhossz kontrakciója nem mehet Planck-méret alá.
Ebből már a gammát susztermatekkal meg lehet saccolni.
(λ/LP)2 = 1 - v2/c2
Van persze egyetlen kibúvó. A természet nem köteles követni a mi logikánkat.
És akkor fel kell venni még egy axiómát (vagy posztulátumot), ahogy annak idején Bohr is tette.
(Adott energiájú atom nem sugároz, azért mert csak.)
Tehát ha a fenti gondolatmenethez a természet nem igazodna,
fel kell tenni a neoBohr hipotézist, mert csak.
Aztán majd valaki megfejti később.
Mindenesetre a Bohr posztulátumra még visszatérek...
"...ha az esemeny sebessege valtozik, akkor az ido merteke is valtozik."
Ez nekem nem tűnik igaznak.
Erősebb gravitációban az atomóra lelassul.
De az ingaóra éppen ellentétesen viselkedik, erősebb gravitációban felgyorsul.
Akkor most hogyan változott meg az idő mértéke? Nagyobb lett, vagy kisebb?
Szerintem sehogyan sem változott meg.
Ugyanis az idő csak egy ember által alkotott fogalom, vagyis csak az ember fejében létezik.
Mivel idő a fizikai valóságban nem létezik, így nincs sem mértéke, sem sebessége, ergo ami nem létezik, az nem változhat meg.
Persze az igaz, hogy a valóságos anyagi folyamatok sebessége megváltozhat más valóságos anyagi körülmények megváltozása miatt. De az idő sebessége (vagy mértéke) nem változhat, mert olyan nincs neki.
Meg tudod mondani, hogy mennyi az idő mértéke?
Mert ha szerinted megváltozhat, akkor azt is tudnod kellene, hogy eredetileg mennyi volt.
De ezt senki nem tudja, mert ilyen nem létezik csak a relativitáselméletben, de az meg hülyeség.
barmilyen termeszeti folyamattal es barhol merheto.
a gravitacio, magnesesseg, em hullam, homerseklet es mozgasallapot befolyasolja azt, h egy termeszeti torveny szerint vegbemeno esemeny milyen gyorsan tortenik meg. ha a fentiek megvaltoznak, akkor az esemeny sebessege is megvaltozik. mivel az idot egy esemeny es annak sebessegenek hanyadosakent ertelmezzuk, es egysegnyi esemenyre vetitve meresre hasznalhatjuk, igy ha az esemeny sebessege valtozik, akkor az ido merteke is valtozik.
"Teller Ede szépen elmondta, hogy az ívhossz negatív lenne."
A negatív ívhossz egy szörnyű baromság. Ilyesmi is csak a relativitáselméletben merülhet fel.
Ha egy elméletben felmerül, hogy "hamarabb érkezne meg az utazó, még az elindulása előtt", azt nem tiltásokkal kell kimagyarázni, hanem azonnal a kukába kell dobni.
Az ok-okozati törvény olyan erős törvény, amelyet nem sérthet meg egy álmodozó fiatalember a hagymázos elméletével. Az okozat soha nem előzheti meg az okot. Aki ezt nem fogadja el, az még a közelébe sem menjen a tudománynak.
lehetetlenné teszi, hogy bármely megfigyelő fénysebességgel haladhasson*.
ezért amikor felülünk a fénysugárra, akkor "kifagy" a két mező, és NEM VÁLTOZIK. Viszont ha nem változik egyik mező sem, akkor nem indukálhatja a másikat, és akkor az sem változva nem indukálhatja az egyiket, azaz nem létezhet a fény
Tudsz te, ha akarsz.
Több módon is belátható, hogy még a fény is kénytelen fénysebességnél lassabban terjedni.
"Einstein a relativisztikus sebességösszeadó képletet ismerte fel..."
Ez így van, Maxwell nem tudott volna ilyen marhaságot kitalálni.
"...és azt, hogy a Maxwell-féle elektrodinamika lehetetlenné teszi, hogy bármely megfigyelő fénysebességgel haladhasson*."
Ez egy sületlen baromság. Maxwell soha nem mondott ilyet, és nem is következik az elméletéből.
Ezt is Einstein találta ki, mert a gyökös képletei fénysebesség felett értelmetlenné válnak. Negatív szám lenne a gyök alatt. De olyan szám nem létezik, amelynek a négyzete negatív. Ezért kellett megtiltani a fénysebesség feletti sebességet.
"Marhára olvasmányos úgyhogy érthetetlen, miért is nem vagy képes felfogni: Einstein fiatal korában elképzelte, hogy mit lehetne tapasztalni az elektromos és mágneses mező hullámzásából, ha felülnénk egy fénysugárra.
Nagyon egyszerű: azt lehet tapasztalni, hogy sötét van.
Ha felülsz egy hanghullám hátára, akkor meg csend van.
Einstein fiatal korában sok hülyeséget beszélt, amit később meg is bánt.
"Azaz sérül Maxwell elektrodinamikája!"
Egy lófütyit sérül. Maxwell elmélete igaz, de köszönő viszonyban sincs Einstein agymenésével.
"Azt a fizikai és matematikai képtelenséget Einstein találta ki, hogy: 1c + 1c = 1c"
Nem. Ezt konkrétan TE találtad ki.
Einstein a relativisztikus sebességösszeadó képletet ismerte fel, és azt, hogy a Maxwell-féle elektrodinamika lehetetlenné teszi, hogy bármely megfigyelő fénysebességgel haladhasson*. Azaz nincsen ilyen vonatkoztatási rendszer.
Amikor pedig te hülye fejjel fénysebességű vonatkoztatási rendszert helyettesítesz be a relativisztikus sebességösszeadó képletbe, akkor csupán a magad totális inkompetenciájáról teszel tanúbizonyságot.
(* Marhára olvasmányos úgyhogy érthetetlen, miért is nem vagy képes felfogni: Einstein fiatal korában elképzelte, hogy mit lehetne tapasztalni az elektromos és mágneses mező hullámzásából, ha felülnénk egy fénysugárra. Mivel az elektromos mező VÁLTOZÁSA indukálja a mágneses mezőt, és a MÁGNESES mező változása indukálja az elektromost a fénynél, ezért amikor felülünk a fénysugárra, akkor "kifagy" a két mező, és NEM VÁLTOZIK. Viszont ha nem változik egyik mező sem, akkor nem indukálhatja a másikat, és akkor az sem változva nem indukálhatja az egyiket, azaz nem létezhet a fény, amit figyelni akartunk! Azaz sérül Maxwell elektrodinamikája! Van egy vonatkoztatási rendszer, amiben nem igaz. Ez viszont ellentmondás, azaz a reductio ad absurdum alapján az alapfeltevés hamis: nem lehet felülni a fénysugárra, mindig és mindenkor az összes megfigyelő csak és kizárólag lassabban haladhat a fénysebességnél. Így pedig minden megfigyelő számára a Maxwell elektrodinamika egyként igaz.)
"Nem a "magasabb köröknek" kell megfelelni, hanem a Maxwell féle elektrodinamikának. Az ugyanis nem működik a "közérthető 2+2=4" óvodás szinten. Az bizony a specrel matekját igényli."
A Maxwell féle elektrodinamikában: 1 + 1 = 2
Ugyanis ott még 1c + 1c = 2c
Szóval nagyon is jól működik a matek Maxwellnél.
Azt a fizikai és matematikai képtelenséget Einstein találta ki, hogy: 1c + 1c = 1c
A specrel nem vezethető vissza Maxwellre, ezt hiába is hazudjátok, mert éppen az ellentéte.
Maxwellnél még volt fényközeg és nem volt ugyanannyi a fénysebesség minden rendszerben.
Ez a baromság Einstein agyából pattant ki, amikor fiatalon letagadta a fényközeg létezését. 15 év múlva meg újra felfedezte az étert...
Nem veszed észre, hogy egy későn érő fiatalember zavaros agymenését istenítitek a relativitáselméletben.
Akkor viszont ne akarj olyasmiben okoskodni, amihez tanulni kell.
Bár, végül is csak magadból csinálsz bohócot, ha totál tudatlanul a hülyeségeidet ország-világ mulatságára kiteregeted. És ki vagyok én, hogy ebben megakadályozzalak?
"Számomra fontosabb az egyszerű és 'közérthető' (és használható!!!) 2+2=4 logika (amit te csak "szavannamajom agy"-nak nevezel), mintsem hogy meg akarjak felelni a 'magasabb köröknek',"
Nem a "magasabb köröknek" kell megfelelni, hanem a Maxwell féle elektrodinamikának. Az ugyanis nem működik a "közérthető 2+2=4" óvodás szinten. Az bizony a specrel matekját igényli. (Eleve benne van! A mágnesesség jelensége egy specrel effektus: az elektrosztatikus mező Lorentz-transzformációja során bukkan fel a mágneses mező egy mozgó megfigyelő számára.)
"(vagyis a nemlétezővel való 'mahinációhoz' kitalált mat-i 'bűvésztrükk'.. ;)"
Kapaszkodj meg, troll komám! A repülőgépek aerodinamikai számításainál vastagon használják a komplex számokat. Úgyhogy a "bűvésztrükknek" gyakorlati alkalmazása van! És azért van, mert a világ olyan működésű, hogy egyes modellekhez komplex számokat kell használni, mert csak akkor passzol a számolt végeredmény a mért adatokkal.
Mondom: matekozás nélkül nem fizikát műveltek, hanem csak dedós homokozást kislapáttal meg vödörrel. (Én se vagyok nagy matekzseni, de ezt tudom magamról és éppen emiatt én nem veszem a bátorságot, hogy beleugassak kitaláció ostobaságokat a valódi szakértők munkájába.)
'mi a fene' forog körbe-körbe ? - A "foton" "részecske" ? - A "foton" "részecske" elektromágneses tere ?
Ha az előbbi, akkor MIÉRT csak akkora a 'csigavonal' átmérője mint amekkora, és egyáltalán!: mi tartja spirális pályán a "foton" "részecskét", MIÉRT nem 'repül szanaszét' ('előbb vagy utóbb') sugárirányban, egyenesen... ?! ;-)
Ha meg az utóbbi 'van', akkor 'hol is van' a "foton"-nak "hullámhossza".. ?! ;-)
"A Minkowski-tér vagy Minkowski téridő matematikai-fizikai fogalom; a térnek az az értelmezése, amelyben az Einstein-féle speciális relativitáselmélet legjobban megfogalmazható."
- az idődimenzió a nulladik dimenzió, de előfordul negyedik dimenzióként is; - az időkoordináta és a metrikus tenzor időkomponense is képzetes szám*; - Einstein-féle szummázási konvenció; - metrikus tenzor, aminek kovariáns és kontravariáns alakja ugyanaz szorzást indexlehúzásnak illetve indexfelhúzásnak is nevezzük; - kontravariáns komponensek szerinti parciális deriváltak egy kovariáns vektort alkotnak; - Lorentz-tenzorokat vagy négyestenzorokat, Lorentz-skalárok vagy négyesskalárok és Lorentz-vektorokat vagy négyesvektorok; - stb. ... ;-)
"Tanulj!"
Háát... 'kösz', ezt inkább nem.. !
Számomra fontosabb az egyszerű és 'közérthető' (és használható!!!) 2+2=4 logika (amit te csak "szavannamajom agy"-nak nevezel), mintsem hogy meg akarjak felelni a 'magasabb köröknek', és a fentebbi 'logikában 'elmerülve', 'magába szippantson az örvény'.. ! ;-(
képzetes szám* > A komplex számok halmaza a valós számhalmaz olyan bővítése, melyben elvégezhető a negatív számból való négyzetgyökvonás, valamint ennek folyományaként más, valósokon belül nem értelmezett műveletek is értelmezhetővé válnak. (vagyis a nemlétezővel való 'mahinációhoz' kitalált mat-i 'bűvésztrükk'.. ;) ;-(
"Mondom: fogd fel végre, hogy a foton (meg az összes kvantált részecske) egy "matematikai objektum", ami egyszerre hullám és korpuszkula jellemzőkkel bír. Ilyet ugyan szavannamajom aggyal nem tudunk vizualizálni, de ettől még az egyenletek amik ezt mutatják, azok precízen jók."
Háát... pedig Cseik "matematikai" képletei nagyon jól megmagyarázzák ("szavannamajom aggyal" is érthetően/"vizualizál"-hatóan), hogy hogyan lehetséges az, hogy a "foton" nem csak egy "matematikai objektum", hanem nagyon is "egyszerüen" működő 'valami', aminek -a jó! alapok miatt..- könnyen érthető az "egyszerre hullám és korpuszkula jellemzői"... ! ;-)
(tehát: " Van máásik !! " -- ami jobb is... ! ;) ;-)
