" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Nem olvastam, hanem az ültetvény tulajdonosával én voltam Firenzében Turchetti profnál azokért az oltóvesszőkért, amelyekkel az első oltványokat oltották a kiültetett magoncokba. Már írtam itt korábban erről a témáról, nem véletlenül tettem föl képeket gesztenyékről időről-időre és újítottam mindig föl a gesztenye témát.
:)) Ninovarga fején volt a káki, Papa tette oda, és én voltam a Tel Vilmos, én lőttem le a kákit :)) Senki sem sérült meg :) Csak a káki, de azt megettük utána!
Tegnap hézem a híradóban hogy valaki nyillal támadott Becsehelyen meg valakit !!
Ejnye hát ha már leérett a káki TelVilmosot játszik mindenki a környéken.
Lehetséges gyanúsítottak :Ninovarga. Floo2,Papa360 csak akikiet én ismerek:))
Viccet férre: Van pár tő kivim még az őszi fityeházi kiránduláskor hoztam haza bent vannak fütetlen de zárt melléképületben és zöld levéllel pompáznak biztosan remek téltüréssel vannak megálldva.
Szivesen a képeket, majd nyáron folytatjuk, sőt, ha errefelé jársz, akkor körbenézhetsz a fügebirodalomban :)) Ha meg mi járunk Feléd, mi nézünk körbe Nálad :)
Nagyon finom lekvár van belőle, még mi is csak az elején vagyunk a fügelekvárfőzés tudományának! Ahány főzés volt, annyiféle lekvár lett, állaguk ízük színük mind-mind különbözött! Ki kell tapasztalni, de palacsintával mind nagyon finom :)
Azt hiszem, a télutálatoddal itt nem vagy egyedül. Itt az elejétől a végéig mindenki azért aggódik, hogy ne jöjjön a növényeinket károsító, vagy elpusztító hideg. Ez most egy aggodalommentes időszak, a tavaszias hőmérsékletekkel. Ez a tél még akár tetszhet is nekünk, a havassal ellentétben, amire a legtöbben azt mondják, hogy milyen szép. Nekünk (és növényeinknek) a legnagyobb ellenségünk. A fügét aszaljuk, lekvárt főzünk belőle és természetesen nyersen fogyasztjuk. Nagyon sok a madarak martalékává válik és sok kárba is vész. Igen, a fényképezés és a horgászat is végigkísérte az életemet, bár korábban inkább filmeztem.
A képek szépek,de a telet mindenféle formában utálom.Főleg amióta "vezető" állásban vagyok./Egy postakocsit vezetgetek több kevesebb sikerrel/.Én szeretnék téli álmot aludni vagy melegebb éghajlaton lenni...annélkül hogy odaküldenek...Mellesleg kösz neked és Floonak a fajatbemutatót.Azt még nem is kérdeztem,hogy vmilyen formában-az aszaláson kívül-is feldolgozzátok a fügét?Nálunk még akkora mennyiség sosem volt ,hogy nyersen el ne fogyott volna...hiába,na szaporodik a család fügekedvelő létszáma.
Azt mondanám, hogy "közönséges" Tipo. Persze nem 100%-ig biztos, mert túl nagy különbség nincs egy-egy fajtakörön belül. Jól megkülönböztethető a Rojo, a Costata, a Sharon a sajátos alakjukról, de ezek a gömbölyűek eléggé hasonlítanak egymásra.
mindkettő ugyanaz a fajta, de 2 fáról való(a kisebb gyümölcs egy meggyfa árnyékában lévő fán termett, a nagyobb pedig túlnőtt az őszibaracfán és így ő teljes napot kap).
Ez egy fáról való, különböző méretű gyümölcs, vagy két külön fa, esetleg eltérő fajta? A nagyobbik az alakja és mérete után nagyon Tipo-gyanús. A kisebbik is lehetne az, amennyiben nem JELLEMZŐEN, hanem csak VÉLETLENÜL egy kisebb példány.
Egy kis segítséget szeretnék kérni a beazonosításban. Annyit tudok róla, hogy pár évvel korábban Bene Laci által Olaszországból behozott fajtáról van szó. Keményen húzós, éretten édes és egész homogén a belseje. Mindkettő ugyanaz a fajta.
Amint arról már többször írtam, tolmácsa és mindenese voltam a 90-es években egy olasz kertészmérnök által alapított, Magyarországon bejegyzett és itt működni igyekvő gyümölcstermesztési szaktanácsadó cégnek. Nincs lelkierőm részleteket leírni annak érzékeltetésére, hogy milyennek tűnik a magyar gyümölcstermesztési szakma és termelői valóság egy ilyen szemüvegen keresztül. Amikor Maurizio barátunk hosszú évek után végleg föladta a reményt az "egy fecske nem csinál nyarat" (főleg ott, ahol azt sem tudják, hogy milyen is lenne a nyár) evidenciájának belátása után, elhatároztam, hogy én azért mégsem adom föl a harcot, mert mindenképpen szükségét éreztem, hogy az Európa vezető gyümölcstermelő nagyhatalmában megszerzett ismereteimet hasznosíthatóvá tegyem azok körében, akik hagyják és puszta oktalanságból nem tiltakoznak ellene. Ezért vagyok hát (többek között) itt.
Csak ismételni tudom, amit már leírtam: nagyon jól látod a helyzetet, Te vagy az, aki egy félórás magyarázat után Magyarország legtehetségesebb gyümölcstermelőjévé tudna válni. Sajnos, mint ahogy sokminden másban (szinte mindenben) Magyarország történelme legszégyenletesebb korszakának a túléléséről van szó, amikor ezekről a hiányosságokról beszélünk. A kommunizmus káderpolitikája rendszerint a legbutább és leggerinctelenebb férgeket helyezte vezetői pozícióba a legtöbb helyen. Az igazi kutatók elpücskörésztek a saját kis dolgaikkal, rendszerint valahol a háttérben, elszigetelve, kutatásaik eredménye legtöbbször nem hasznosult az ötéves látszattervek által irányított álgazdaságban. Kialakultak bizonyos termesztési rutinok hagyományos fajtákkal, hagyományos módszerekkel, valódi piac általi megmérettetés és visszajelzés nélkül. Ezek a körülmények kialakítottak bizonyos attitüdöket, annak megfelelően, hogy ki-ki az egzisztencia, a túlélés, fönnmaradás, megtűrtség, vagy a karrier harcosa volt-e. Csupa szubjektív körülmény és a szakmai kritériumoktól távoleső tényező határozta meg az egyének magatartását. Az ilyen történelmi korszakoknak óriási az inerciája. Ki sem merem mondani, milyen hosszú időre becsülöm a kihatását. Nem véletlenül írtam ide ilyen határozott kifejezéseket. Aki rábukkan erre az írásra és ezt olvasva érintve érzi magát netalán, az jobb is, ha innen távol marad. Az egész életem megkeserítői voltak ezek az embernek csak nehezen nevezhető lények. Időnként néhol még mindig kísértenek. Mindig abban reménykedem, hogy egyszer végleg távol maradnak tőlem és nem kell soha többé résztvennem méltatlan konfrontációkban. Múltunk és jelenünk tönkretevői. Miattuk tartunk mindenben ott, ahol tartunk. A gyümölcstermesztésben is, még a 21. században is.
Néhány körtés kép amiről beszéltünk:Nemesdédi óriáskörtésszinténmellette új telepítés,ami ugyaolyan lesz mint az előzőek,Böhönye elött egy korszerűbb ültetvény.Nemesdéd régi alma-körtetermesztő falu,de az idők szele nem éri el őket.Én ugyan nagyban nem értek hozzá,de szerintem telepítéskor lehet,hogy többe kerül a korszerűbb/sokkal nagyobb oltványszükséglet,támrendszer kiépítése,stb,de ez változik később:nem pazarló növényvédelem,földről végezhető minden munkamenet,minőségileg sokkal szebb,piacosabb termés,sokkal gyorsabb termőrefordulás stb.Szóval nem értem...http://palmai.eu/kertesz/letoltes/Faiskolai%20termeszt%E9s/11_alma_es_kortealanyok.pdf ,na itt találtam még említést a Farold 40-ről magyarul.Ez a kereskedelmi neve a Daygon néven futó OH x F40 hibridnek.Vajon ezek az alanyok / OH x F sorozat/ Magyarországon megtalálhatóak valahol?Hát persze ,valamelyik kutatóintézet v egyetem kertészetében ,de köztermesztésbe kerül-e valaha...Erről az jut az eszembe,hogy a középkorban nem feltétlenül azért voltak tudatlanok az emberek mert nem érdekelte volna őket atudományok vagy mert szegények voltak,sokkal inkább azért mert az olvasni tudó réteg,a papság egyszerűen lehetetlenné tette a tudás megszerzését/nehogy már valaki okosabb legyen náluk vagy esetleg másképp gondolkodjon/Nos ez a szemlélet van szerintem a hazai gyümölcstermesztésben is.
Természetesen vannak adataim,de ahhoz kevés,hogy nyilvánosan publikálni lehessen,mint pld a Jeszenszky-Kárpáti páros álltal kiadott fügéről szóló könyvecskében tették kb 10 fajtáról,amelyeket akkor a legjobb hazánkban
fellelhető fajtáknak ítéltek .Ilyenek voltak pld a Keszthelyi barna,Györöki lapos,
Tétényi zöldesssárga,Keszthelyi mézes v. a Zöld óriás stb.Ma sokkal több fajta van
az országban és egyáltalán nem egyszerű ezek beazonosítása.Jelenleg több mint
száz helyről származó fügém van,de a beazonosításuk csak azután lehetséges,
ha mind termőre fordult.Természetesen addig is gyűjtöm a fotokat gyümölcsről,
velőállományról,szinről,ízről stb.Készítettem egy adatlap formátumot,amelyet minden
fajtáról kitöltök,erre írom az adatokat és a számítógépen eltárolom fotókkal együtt.
Azt hiszem neked nem is erre van szükséged és természetesen a tavasszal amit
ajánlani fogok és arról tudok szaporító anyagot is küldeni,azok már nálam bevállt
és jónak ítélt fajták.Amelyről Floo tett fel neked képeket az is mind nagyon jó fajta,
de van még rengeteg.Az is lényeges milyen céllal tartja valaki,mert vannak fajták,
melyek jóformán csak friss fogyasztásra ajánlottak és kevésbbé jók aszalni,de ez
lehet fordítva v akár mindkét igénynek megfelel.Ha néhány tövet akarsz ültetni,
akkor nyilván célszerű ilyet is ,olyat is.De sok más szempontot is figyelembe kell
venni a minősítésnél,nos ezen dolgozom és ezért igyekszem minden elérhető példányt begyűjteni.PLd termésmennyiség,méret ,fagytűrés és még sorolhatnám.
Igen, valóban így lenne értelmezhető a szűkszavúság miatt, miután azt nem tisztázza, hogy mit ért a változáson. Ha a változás kimerülne a "fanyarból édes, édesből fanyar" logikájával, akkor ez valóban így lenne értelmezhető. De mivel, szerencsére, a Rojo brillante-t ismerem és tudom, hogy beporzás nélkül keményen fanyar, ennek segítségével tudom értelmezni, hogy semmiképp nem egy "édesből fanyarrá" váltásról van szó, tehát a változáson ezek után csakis ízen kívül álló tényezőket érthet. A kétséget abban hagyja fent, hogy "LEHET", hogy a Rojo is megédesedik beporzás hatására, de ennek a tisztázása még hátravan. (Csak akkor honnan tudja, hogy valamilyen formában változik? Ez számomra is kérdés marad.)
A 3. csoport így már teljesen világos(alapban keményen fanyar gyümölcsű, de idegen beporzással keményen is édes lesz) .
A 4. viszont nem tiszta még nekem. Ugyanis az én logikám szerint a 4. csoportba tartozók alapban keményen édesek, de idegen beporzással keményen fanyarrá válnak/válhatnak. Szóval szerintem itt nem megédesedésről van szó.
"...de nem édesednek meg. Egyedül a Rojo brillante-nál marad fönn a kétség, hogy vajon megédesedik-e, vagy nem (ezért van csillaggal jelölve)...
1-2. zölden érő, fán jól aszalódó fajta, bőven terem 3-4. szivarfüge, vastag bőre van, könnyebben tárolható és szállítható, nagyon finom fajta, érdekes utóízzel 5. óriás sárga fajta 6. közepes barna, kényes fajta, finom, de elég romlandó 7. nagy barna, a legelterjedtebb fajta felénk, sajnos fagyérzékeny, első termése óriási méretű, másodtermésének a többitől teljesen eltérő íze van, finom 8-9. közepes lila, nagyon finom, de mérete és állaga miatt könnyen erjed, nehéz tárolni, de az egyik legfinomabb fajta Így röviden-gyorsan ennyi! Ejde megjött az étvágyam, csorog a nyálam :))
Ja, semmiség, csak még valamikor október elején élcelődtünk ezen a cikken. Volt benne egy-két furcsa megjegyzés, úgy mint pl. "háromméteresre is terebélyesedhet". :-D
Hát én nem is konkrétan rengeteg képre gondoltam,hanem valami olyasmire,hogy egy-egy kép a termésről ,a levélről,esetleg bokorról illetve egy kis saját szakvélemény,saját tapasztalat.Gondolom akinek sok fajta van nem fejben tárol róluk minden adatot.Én is találtam olyan honlapokat amin rengeteg fügefajta van képpel,leírással/persze nem magyarul ,de a lényeget bármilyen nyelre "lefordítom"/, de engem elsősorban a TI véleményetek érdekel,ill a TI tapasztalatotok/pl TOP10 saját kedvenc amit másoknak is melegen ajánlanék/.szóval ha létezik ilyen szívesen olvasnám,nézném.Na és persze,hogy tavasszal legyen mit kuncsorognom a társaságtól.
A 2240-es hsz.-ban feltett képem nem a cikkben említett két helyet ábrázolja, azaz nem valós a hír, hogy csak két helyen terem a káki. (szóval nem csak a gyümölcsök, hanem a téves hírek - álhírek - is így terjednek).
Nemesdédi óriáskörtés
szintén
mellette új telepítés,ami ugyaolyan lesz mint az előzőek,
Böhönye elött egy korszerűbb ültetvény.Nemesdéd régi alma-körtetermesztő falu,de az idők szele nem éri el őket.Én ugyan nagyban nem értek hozzá,de szerintem telepítéskor lehet,hogy többe kerül a korszerűbb/sokkal nagyobb oltványszükséglet,támrendszer kiépítése,stb,de ez változik később:nem pazarló növényvédelem,földről végezhető minden munkamenet,minőségileg sokkal szebb,piacosabb termés,sokkal gyorsabb termőrefordulás stb.Szóval nem értem...http://palmai.eu/kertesz/letoltes/Faiskolai%20termeszt%E9s/11_alma_es_kortealanyok.pdf ,na itt találtam még említést a Farold 40-ről magyarul.Ez a kereskedelmi neve a Daygon néven futó OH x F40 hibridnek.Vajon ezek az alanyok / OH x F sorozat/ Magyarországon megtalálhatóak valahol?Hát persze ,valamelyik kutatóintézet v egyetem kertészetében ,de köztermesztésbe kerül-e valaha...Erről az jut az eszembe,hogy a középkorban nem feltétlenül azért voltak tudatlanok az emberek mert nem érdekelte volna őket atudományok vagy mert szegények voltak,sokkal inkább azért mert az olvasni tudó réteg,a papság egyszerűen lehetetlenné tette a tudás megszerzését/nehogy már valaki okosabb legyen náluk vagy esetleg másképp gondolkodjon/Nos ez a szemlélet van szerintem a hazai gyümölcstermesztésben is.
