" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Timon Béla könyvébe is belekerült? Joggal. Tényleg nagyon jó tulajdonságokkal rendelkező fajta. Az én egyetlen fámról szaporíthatsz belőle magadnak. Nagyon érdekesek lehetnek még az általam sokszor bemutatott extra-késői fajták. A késői érésnél is fontosabb tulajdonságuk a korlátlannak mutatkozó ellenállóképességük.
Mint írtad Érden laksz,szoktál a GYDKF-nél fákat venni ? A tesó Etyeken lakik ,vele szoktam ott vetetni,de az idén nem volt szerencsém,valószínű későn ment,mert össz 1 ő.barackot tudott venni az általam felírt 8-10 fajtából.
Bocs,de a hagyományoson én az alma ,körte,őszi-és kajszi,szilvafajtákat értettem.Mint pl a Maria Marta amelyről a Timon Béla:Őszibarack c.könyvemben írnak néhány bíztató sort.Pár éve ültettem 1-1 berkenye és som"csemetét" ,lehet,hogy nem a legjobb helyre,mert élni élnek,csak valahogy nőni nem akarnak.
Nálam elég régóta éldegél egy közepes nagyságú termést hozó gesztenyefa. Három éve adtam oda a szomszédomnak egy, fa alatt nőtt csemetét,azóta szép nagy fa lett belőle.Úgy emlékszem láttam alatta még egy gyerkőcöt.Ha lesz időm megnézem és elküldöm ha kell.
A minőségre valóban nagy befolyással van az, hogy milyen fajta és milyen állagú fügéből készül. Nem tudom, hogy a receptje mennyire lehetne különböző a többi gyümölcs lekvárjáétól, attól eltekintve, hogy vagy nem kell bele cukor, vagy csak minimális mennyiségű. Mi nem alkalmazunk semmilyen eltérő eljárást. Évek alatt kiderült, hogy melyik fajta mire alkalmas leginkább. Az aszaláshoz az általam "zöld fán aszalódó"-nak nevezett esetében nem nagy tudományra van szükség, mert a fán megaszalódik. Legföljebb annyit érdemes tenni vele, hogy az ember időnként lerázza a potyogásra érett, aszalt gyümölcsöket, hogy ne a fa alól kelljen fölszedni őket, földtől szennyesen, sárosan, vagy a hangyák martalékaként. A lerázott gyümölcsöt egy-két napra érdemes még a napra kitenni, hogy jó szárazzá és eltarthatóvá váljon. A többi, még aszalható, de magában már ilyen fokon nem aszalódó fajta esetében ez az utószikkasztás, értelemszerűen, hosszabb időtartamú. A másodtermések esetében ősszel előfordulhat, hogy az utószikkasztást kis elektromos aszalóval végezzük, több részletben, néhány órán keresztül szárítva egy-egy föltöltésnyi mennyiséget.
Ritkaságnak számít a berkenye. Környékünkön a szőlőhegyeken látható belőle néhány hatalmas példány. Olaszországból hoztunk néhány oltványt belőle. Azt hiszem, van még belőle edényben 1db, lehet, hogy 2. Ha érdekel, ez még elérhető. Akár ki is lehetne ültetni ebben a tavaszias időben.
Tudnál adni valami jó receptet a fügelekvárhoz ? Mi korábban csináltunk úgy megérzésből, de nem aratott nagy sikert. Valahogy mintha talán a zöldes héj íze megváltozna és erőteljesdne a hő hatására és ez adhatta a nem oly kellemes ízt.
Ha lenne valami finom ötleted, szívesen venném. ...és az aszalást, hogyan csinálod ?
Hát ez az a gyümölcsfaj amiből valószínűleg saját termést sosem eszek...Kb 5 éve hozattam/!/ egy gesztenye csemetét,volt vagy 30 cm/!!/,mostanra kb80-90 cm-sre sikerült felküzdenie magát.Jó ,tudom a talajigényének valószínűleg nem felel meg a mi környékünk,de nagyon írigylem azokat,akiknek a birtokán egy-egy óriás dió,gesztenye ,stb gyümölcsfa van .Az ilyen "hegynek"/ugye felénk minden birtok "hegy" még akkor is ha tengerszint alatt van/ van igazi hangulata.Más.Ha van időd / ill. a többiekhez is szólok/legyetek szívesek a hagyományos gyümölcsfajtáitokat is leírni,leginkább a nem fehérkönyvesek érdekelnének,de a többi is ami Mo-n nem nagyon beszerezhető.Ez még a másik topicban fellelt Mariamartás hozzászólásod apropóján jutott eszembe/ill.a már általam is vázolt Mo-i beszerzési nehézségek miatt/
Nem olvastam, hanem az ültetvény tulajdonosával én voltam Firenzében Turchetti profnál azokért az oltóvesszőkért, amelyekkel az első oltványokat oltották a kiültetett magoncokba. Már írtam itt korábban erről a témáról, nem véletlenül tettem föl képeket gesztenyékről időről-időre és újítottam mindig föl a gesztenye témát.
:)) Ninovarga fején volt a káki, Papa tette oda, és én voltam a Tel Vilmos, én lőttem le a kákit :)) Senki sem sérült meg :) Csak a káki, de azt megettük utána!
Tegnap hézem a híradóban hogy valaki nyillal támadott Becsehelyen meg valakit !!
Ejnye hát ha már leérett a káki TelVilmosot játszik mindenki a környéken.
Lehetséges gyanúsítottak :Ninovarga. Floo2,Papa360 csak akikiet én ismerek:))
Viccet férre: Van pár tő kivim még az őszi fityeházi kiránduláskor hoztam haza bent vannak fütetlen de zárt melléképületben és zöld levéllel pompáznak biztosan remek téltüréssel vannak megálldva.
Szivesen a képeket, majd nyáron folytatjuk, sőt, ha errefelé jársz, akkor körbenézhetsz a fügebirodalomban :)) Ha meg mi járunk Feléd, mi nézünk körbe Nálad :)
Nagyon finom lekvár van belőle, még mi is csak az elején vagyunk a fügelekvárfőzés tudományának! Ahány főzés volt, annyiféle lekvár lett, állaguk ízük színük mind-mind különbözött! Ki kell tapasztalni, de palacsintával mind nagyon finom :)
Azt hiszem, a télutálatoddal itt nem vagy egyedül. Itt az elejétől a végéig mindenki azért aggódik, hogy ne jöjjön a növényeinket károsító, vagy elpusztító hideg. Ez most egy aggodalommentes időszak, a tavaszias hőmérsékletekkel. Ez a tél még akár tetszhet is nekünk, a havassal ellentétben, amire a legtöbben azt mondják, hogy milyen szép. Nekünk (és növényeinknek) a legnagyobb ellenségünk. A fügét aszaljuk, lekvárt főzünk belőle és természetesen nyersen fogyasztjuk. Nagyon sok a madarak martalékává válik és sok kárba is vész. Igen, a fényképezés és a horgászat is végigkísérte az életemet, bár korábban inkább filmeztem.
A képek szépek,de a telet mindenféle formában utálom.Főleg amióta "vezető" állásban vagyok./Egy postakocsit vezetgetek több kevesebb sikerrel/.Én szeretnék téli álmot aludni vagy melegebb éghajlaton lenni...annélkül hogy odaküldenek...Mellesleg kösz neked és Floonak a fajatbemutatót.Azt még nem is kérdeztem,hogy vmilyen formában-az aszaláson kívül-is feldolgozzátok a fügét?Nálunk még akkora mennyiség sosem volt ,hogy nyersen el ne fogyott volna...hiába,na szaporodik a család fügekedvelő létszáma.
