" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Köszönjük a kedves szavakat! Csak úgy lehet eredményt elérni, ha sok olyan fogékony, nyitott ember olvassa ezeket a sorokat, mint Ti! Ez az eszme viszi előre az ügyet, és igy lesz egyre kevesebb a kudarc ezen növények termesztésében, és egyre több a siker!
Reggelre mindenkinek sok-sok finom kákit a cipőjébe :))
Valóban úgy van, hogy a rovarok jelentős kárt tesznek. A nektarin esetében, például, azzal, hogy megszúrják, megszívogatják a gyümölcsöt, utat nyitnak a moníliás fertőzéshez. Ezért a "növényvédelem" abból állt, hogy folyamatosan távolítottuk el a rothadó gyümölcsöket, míg a végén épen maradók jelentették az éves termést.
Én sem állítottam,hogy nem lehet.De még ha vannak is rezisztens fajták pl a gombabetegségekre a rovarkártevők ugyanúgy szeretik a strapabíró gyümölcsöt,mint az érzékenyet...és azok ellen is meg kell valahogy védeni.Persze lehet többféle módszer is.Egy biztos:időt mindegyik igényel.Sajnos én nem tudok annyi időt fordítani a növényeimre ,mint amennyit ekkora mennyiség igényelne.Ez az én hobbim,de támogatást nem kapok hozzá.Ezért úgy gondozom őket ahogy a lehetőségeim engedik,még ha tudom,hogy nem ez az optimális.Választottam hogy kevés fajtával foglalkozom precízen ,vagy sokkal "ahogy sikerül"...vállalva az ezzel járó "megkövezést"
Valóban,pontosítok kéntartalmuakat is lehet,mint természetes eredetüt.Én nem vagyok szakértő se pro-se kontra.Nem nagyüzemi módszerekkel permetezek,de nem is bio.Remélem azért a topicban maradhatok,inkább erről a témáról nem írok többet.
Ennek a fehér sorozatnak a tagjai eléggé hasonlítanak egymásra, olyanok, mint a régi, legjobb fajtájú, szép nagy, szeptember környékén érő "hegyi" magoncok. Ízre is azokra emlékeztetnek. Igazi "őszi"barack ízük van és az illatuk is ugyanolyan.
Nem, ez a Maria Delizia .Olasz honlapról szedtem le a képet ,mellette leírással.Egyébként több Maria "vezetéknevű " barackjuk is van és érdekes módon ez nem valószínű,hogy sorozat ,mert a fehérhúsú őszik mellett sárga húsú kopasz is van/Maria Aurelia,M.Carla /.aA Maria Bianca fehérhusú ,Redhaven után6 nappal/Timon/,a Maria Delizia szintén fehér,de Redhaven után 45/!/ nappal.http://www.apicepiante.it/it/prodotti/pesco/pesco.html
Osztom Béla véleményét, valóban csodálatos gyümölcsökkel ajándékoz meg benneteket a Jóisten. Na meg szakértelemmel, tudással, türelemmel és hatalmas jóindulattal, segítő szándékkal,
melyet hálásan köszönünk.
Kiscipőmet én is kiraktam, de csak tavaszra várok bele kákit, kivit és egyéb nyalánkságot.
A boszorkányság vádja illik rátok ott lent Lenti és letenye környékén ezekkel a szuper növényekkel no meg a mai hírekben hallott "egeresmák" nevű új nálunk is terő növénnyel:)))))))))))))))
A Mikulás hozzon nektek sok-sok szép számotokra kedves növényt!!!!!
Van nekem egy "melles" jó hosszú halászcsizmám azt teszem ki mert abba jól elfér akár egy káki csemete is:))
A "Pálmák és cikászok" topicban egy Zalaegerszeg melletti településről, "Mediterránum" nicknévvel pár napja marhanagy 15-20 éves szabadban telelő, termő pálmákat, meg egy háznál is magasabb örökzöld magnolia grandiflorát tett be!
Nem vagyok profi biotermesztő (meg a topikot is csak kutyafuttában tudom olvasni), de ezen megakadt a szemem: "Mellesleg úgy tudom a rezet-egyedüliként-a biotermesztésben is lehet használni." Sok más szert is lehet, pl. több kéntartalmú szert is, mészkénlé stb. (lásd: http://biokontroll.hu/uploads/t-2-11.doc)
Sajnos itt is megvan a köztudat fekete-fehérre egyszerűsítő torzítása: "nagyüzemi = vegyszermaradványos (mérgező)"; "biotermesztés = vegyszermentes (egészséges)"; amikből egyik sem általánosan igaz.
Hosszú felvilágosító munkára van még szükség ahhoz, hogy az emberekben tudatosodjon: a biotermesztés szigorúbban korlátozott vegyszerhasználatot jelent és nem vegyszermenteset, és a biotermesztést is nagyon jól, hozzáértően kell csinálni ahhoz, hogy ne csak vegyszermaradványokból ne legyen sok a termésben, hanem természetes toxinokból sem.
A zalai dombvidék belső, eldugottabb szőlőhegyein olyan fantasztikus, teljesen permetezés nélkül, vagy szakszerűtlen permetezéssel (ami többet árt, mint amennyit használ) fönntartott, legnemesebb fajtákat képviselő őszibarackpéldányokat találtam a korábbi években folytatott felfedező útjaimon, amelyek azt bizonyítják, hogy a szakmának gyökeresen át kellene értékelnie a termőhellyel kapcsolatos tanait. Persze, mi jelentősége is lehetne ennek napjainkban ebben a szegény hazában, amikor a válság jelei mutatkoznak még a korábban nagyon jó jövedelmezőséget biztosító, tökéletesen szervezett olasz gyümölcstermelő gazdaságoknál is. Ez az általam oly' nagyon szorgalmazott népi gyümölcstermesztési mozgalom éppen azt próbálja megcélozni, hogy váljunk teljesen önellátóvá önmérgezést nem feltételező gyümölcsfajokból és fajtákból. Legalább ebben őrizzük meg, vagy vívjuk ki a függetlenségünket, ha már az életünket meghatározó minden más dologban teljesen kiszolgáltatottak vagyunk.
Egy "halihalihó" néven bejelentkező topictársunk (aki azóta sajnálatos módon eltűnt) a következőket írta hozzászólásában. A hozzászólás azt bizonyítja, hogy nagyban meghatározó lehet az a körülmény, hogy az illető hely kórokozókkal mennyire terhelt.
"...Pécsett a Mecsek oldalában van egy kertem, amit most ősszel szeretnék még néhány barackfával is betelepíteni. A környéken annyira erős a tafrinafertőzés, hogy már vannak olyan szomszédok, akik inkább kivágják a fákat, mert hiába permeteznek, a végén úgysem terem semmi. Azok a barackok, amelyekről korábban olvastam ebben a topikban tafrinára rezisztensek? Milyen fajták és hol lehet kapni?..."
(Innen üzenem neki, ha még olvas bennümket, hogy számára a megoldások az extra-későiek rezisztenciájában rejlenek.)
(Most már csak egy szakembert kellene megkérdezni, mi a véleménye az őszibaracktermesztésre alkalmas területekről a Mecsek-oldal és egy zalai szőlőhegy összevetésében(!))
Már csak fel kellene hívni azt a római kutatóintézetet, biztos a neten van telefonszámuk, és megkérdezni, mikor szüretelték náluk idén a Venust? Kiváncsi lennék!
A betegségre való hajlam meg dombi fekvéssel ezek szerint kiküszöbölhető! Egyszer lesz sok pénzem, tuti hogy létesitek ide valahova egy barackültetvényt!
Az őszibarack olyan mérsékelt övi gyümölcsfaj, amelynél nem érdemes olyan megkülönböztetést tenni, hogy "délebbiek", vagy "északabbiak". Valóban mutatkozik eltérés a téli rügyfagyási hajlamban az egyes fajták között, de ha mi odáig merészkedünk, hogy a füge szintjén korlátozott téltűrésű növényekkel foglalkozunk, akkor az őszibarack egyetlen fajtáját sem szabad említenünk ilyen korlátok tükrében. Ami pedig a vegetációs időszak napfénytartamát, hőösszegét és egyéb, szakkönyvek által korlátozó tényezőkként emlegetett klímaparamétereket illeti, a sokéves tapasztalatok magukért beszélnek: egy hűvösnek, csapadékosnak és napfényszegénynek bélyegzett Zala megyében az olaszországiakkal azonos időben érnek a teljes vegetációs időszak hőösszegét a végletekig kihasználó októberi fajták is, a korábbiak pedig szintén azonos időben, vagy elhanyagolható különbséggel érnek (17 éves időszak összevetésével megállapítható módon). Az alábbi olasz őszibarack-teszt táblázaton is látható, hogy a Venus-t a római(!!!!) kutatóintézet kísérleti ültetvényében 2003-ban augusztus 20-án szüretelték. Én a csörnyeföldi szőlőhegyen 2008-ban augusztus 18-án. Igaz, hogy eltérő évjáratról van szó, mégis magukért beszélnek ezek a tények. Miután nem tapasztalok az egyes évek közt 10 napnál nagyobb eltérést ugyanazon fajta érésében, a legrosszabb kombináció is max. egyhetes késést feltételez érésben a rómaihoz képest, lévén, hogy 2008-ban két nappal előbb szüreteltem, mint ők 2003-ban.Ezek után kell-e korlátozó tényezőkről beszélnünk az őszibarack esetében? (A betegségekre való hajlamon kívül.)
Azt én is gondoltam ,hogy- főleg az északi tartományok- az olaszoknál termőkből nálunk is lehetne honosítani.A Timon-féle könyvben szerepel pl ez a Maria Delizia nevü fajta is aRedhaven után 45 nappal érik,ez se lehet rossz.A Cuproxatról volt egy cikk vmikor a Kertészetben majd előkeresem,ott azt írták hogy ezt még virágzáskor is lehet használni.Mellesleg úgy tudom a rezet-egyedüliként-a biotermesztésben is lehet használni.Természetesen én sem vagyok híve a vegyszerek nyakló nélküli használatának,de minimálisan én azért továbbra is használom.Legfőképpen azért ,mert az érzékenyebb fajtákból-nem csak őbarack-is nagyon sok jó fajta van ,amelyek a kedvenceim és még továbbiakat is szeretnék begyűjteni.Ezzel együtt nem vitatom a ti /+Floo/ véleményeteket .
A csörnyeföldi idei baracktermés viszont nemigen látott permetszert az idén, mégis akkora és olyan egészséges, finom barackok teremtek, hogy győztük megenni őket :)) Több szakit megkérdeztem azóta, szerinte lehet-e mostanság barackot permetezéssel termeszteni, mind kizárta ennek lehetőségét! Hát, pedig lehet...
Nem ismerem ezt a szert, mert próbálom teljesen mellőzni őket. Nehezen tudom elképzelni, ha valóban réztartalmú, hogyan nem árt a baracknak. Igen, a Morsiani elég késői. 'Dopo' valóban azt jelenti, hogy 'után'. Valóban ez a Natalina, az érési idő is stimmel. Ha valaki úy gondolná, hogy nálunk az érési idők lényegesen eltérnének az Olaszországra megadottakhoz képest, téved. Nem egy évben a hegyen előbb megérik valamelyik fajta, mint amilyen időpont az olasz viszonyokra meg van adva. Az idei őszön itt a környéken föllelt késői barackok még a Natalinánál is későbbiek.
Én úgy tudom ,hogy a Cuproxatot lehet használni.A Morsiani51 kopasz ugye?38 nappal a Redhaven után/?/ dopo-olaszul-csak sejtem.Ez lehet a Natalina ?Okt l-ll dekádja.Olasz honlapon találtam.
Én kissé megalkuvó vagyok ,igaz a permetezést lehetőség szerint évi 3-4 alkalomra szorítom,ebből is sok a réz.Rovarölő 1/max 2szer /,érés előtt 1 hónappal semmit.
Freddyvel gyakran váltunk üzenetet, ő Szeged környékén nagyon aktív. Aiol hasonlóan tevékeny Komárom megyében, de Debrecen környéki aktivistánk is van, a Sárospatak környékiekről nem is szólva. Egyre nagyobb esélyét látom, hogy Somogy is hasonló támogatást kapjon. Itt Zalában, jól haladunk. Fejér megyében is nagyon bízom. Győr-Moson-Sopron jó kezekben van... és folytathatnám a sort. Elnézést, ha a névsor nem teljes... Néhány év és a civilek megváltoztatják az ország vegetális arculatát.
Köszönöm a beszámolót és ezt a hatékony együttműködést. Ha sikerül sok emberrel megéreztetni ennek az összefogásnak az ízét (a gyümölcsökén túlmenően), hogy mennyire jó, hogy segítjük egymást, abszolút sikerre leszünk ítélve.
Beszéltem a faiskola tulajával. Ő nem ültetett kákit. A fügéje viszont szépen beérik a hegyen. Csak a fejlődésére panaszkodott. Próbaképpen megajándékoztam egy kicsi jégfügével.
Láttam újra feltetted a tenkei képeket. Reagálni nem tudtam, mert mostanában csak futólag kerülök gép elé.
A paradicsomoktól két pincényire van egy embermagasságu fügebokor, amit akkor nem láttunk.
A kicsi jégfügék szépen fejlődnek. Egyikük új tulajdonosa lendvakecskési birtokát fogja gazdagítani.
Hallottam Rédics kiwiállománya is gyarapodott jóvoltodból. Abban az utcában már van egy pár. Talán jövőre teremnek is.
A nagyon későiek közül csak a Natalina nevét tudom, a magyar magoncoknak, természetesen, nincs nevük. A bevált nyári őszibarackok közül a vezető a Maria Marta, ami nem vált be teljesen permetezés nélkül, én azt nem is akarom említeni. A nektarinok közül jól működik permetezés nélkül a Morsiani51 és a Venus. Amelyek permetezés nélkül nem tarthatók fenn, azok számomra érdektelenné válnak.
Ezek után kell-e korlátozó tényezőkről beszélnünk az őszibarack esetében? (A betegségekre való hajlamon kívül.)
aRedhaven után 45 nappal érik,ez se lehet rossz.A Cuproxatról volt egy cikk vmikor a Kertészetben majd előkeresem,ott azt írták hogy ezt még virágzáskor is lehet használni.Mellesleg úgy tudom a rezet-egyedüliként-a biotermesztésben is lehet használni.Természetesen én sem vagyok híve a vegyszerek nyakló nélküli használatának,de minimálisan én azért továbbra is használom.Legfőképpen azért ,mert az érzékenyebb fajtákból-nem csak őbarack-is nagyon sok jó fajta van ,amelyek a kedvenceim és még továbbiakat is szeretnék begyűjteni.Ezzel együtt nem vitatom a ti /+Floo/ véleményeteket .
Ez lehet a Natalina ?Okt l-ll dekádja.Olasz honlapon találtam.