" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Az egyik füge példány, amit az ősszel vagy nyár végén bemutattam, szép nagy 6 éves példány, amelyik gyümölcse fekete szinű, a szivar és a lila füge közti átmenet, a gazda büszkén mondogatta, hogy aszalják meg miegymás, meg hogy nő mint a fene, alig bírnak vele....nos, ma jártam arra..... A ház tetejéig felnyúló fából 3 db csonk maradt, ha nem tudom hogy ott van valami, észre sem veszem! Szétkaszabolták....
Így igaz. A kiviről is csak akkor tudja meg a közönség, hogy valójában milyen finom, amikor az első saját gyümölcsét eszi meg, amit nem öntözött, nem műtrágyázott agyon (szerencsére a kivi esetében a "permetezett" szót még az üzemi termesztés esetében sem kell használnom). A most már CO2-vel keményen megédesített kákira is ugyanez érvényes. Ugyanez mondható el a fölpumpált (és agyonpermetezett) őszibarackról is. A jég valóban nagy ellenség. A nyári őszibaracktermés talán még 90%-os is lehetett volna (permetezetlenül), ha nem kapott volna jeget. A nektarinokból így nagyobb rothadási veszteség lett, de a Maria Marta még így is megvolt 80%-os. Ez arról a fáról kb. 35 kg-ot jelent (nem 5-öt). Ezzel én még így is nagyon elégedett vagyok és tüntetőleg teljesen mosatlanul eszem, hogy magam előtt is demonstráljam a feltételezhetően ártalmatlan voltát.
Én még a permetezzek-ne permetezzek kérdéshez szeretnék hozzászólni.Itt elsősorban nem a nagybani,nagyüzemi termesztéssel foglalkoztunk.Mert ugye más eladásra hektárszám termelni és más kisebb mennyiségben,elsősorban saját részre ,hobbiból termelni.Én mindkét oldal véleményét elfogadom /famennyiségben és "technológiában" is valahol a kettő között vagyok./de... hogy melyik oldal áll közelebb hozzám had érzékeltessem egy példával:néhány hete egyik market polcán megláttam a Pink Lady nevű új almát/a neten sokat olvastam róla ,ez ún. klubfajta/Na mondom nézzük meg mit tud! Vettem egyet ,az alma küllemre szép,hibátlan,"dizájnos",egyedi cimkével stb...a folytatást szerintem a többség kitalálja,kis túlzással ha nem látom,hogy alma van a kezemben nem tudom mibe haraptam.Egy íztelen,éretlen almához közelítő jellegtelen semmi...és nem ez az első eset,hogy nem tudtam lemérni,milyen is lehet az adott gyümölcs valójában.Biztos mindent megkapott amit az intenzív termesztés során meg kell kapnia a jó eredmény eléréséhez ,de aki eszik belőle fogalma sem lesz róla milyen is egy jóízű,érett IGAZI gyümölcsbe harapni.Úgyhogy lehet-e permetezés nélkül vagy nem lehet ?Lehet,mert a cél határozza meg az eszközt na és az akarat.Mellesleg az éves rendszerességgel megjelenő jég sokkal több gondot okoz ,mint a betegségek mert ez ellen se bio-,se kémiai módszerekkel nem tudok védekezni és mivel a gyümölcseim java része a jégveszélyes időszak alatt v. után érik több fejfájást okoz ennek "megúszása" mint más kártevők.
Ja .... minden igaz amiket írtál . Egyedül annyit fűznék még hozzá , ehhez az érésidő dillemmához , hogy tovább bonyolíthatja a dolgot az alanyhasználat ...ugye , valamint a termesztési mód ... öntözött , nem öntözött , művelt , nem művelt talaj , tápanyagellátás ..és még ezernyi dolog . Valamint , szerintem nem hiteles a hegyen levő egy barckfa érésidejét összevetni egy ültetvényen levő fajta érésidejével . Az az egy fa ezer ok miatt akár hetekkel előbb is beérlelheti a termését ...pl : túlterhelés , gyökérprobléma stb . Tehát pontosan arról van szó amit az idézetedben olvashatunk .
Persze nem akarok mindenbe belekötni , de azt hiszem ez a szakma ... gyümölcstermesztés ... is azokhoz tartozik amik minél tovább csinálja az ember , minél jobban megtanulja , annál világosabbá válik , hogy mennyi mindent nem tud még róla .
Ezzel természetesen én is így vagyok . Amúgy rendkívül dicséretes a dolog amibe fogtál !!!! Én is szívesen ismerkedek újdonságokkal , persze nem üzleti alapon , mert ezeknek még bizonyítani kell a gazdaságosságukat .
Annak bizonyítására, hogy távol áll tőlem és a velem együttműködőktől az elhamarkodott sommás ítélkezés, álljon itt egy kis részlet egy nemsokára az interneten elérhetővé váló klimatikai tanulmányból, ami megerősíti az általad helyesen fölhozott szempontokra történő figyelés tényét:
"...A térségi klímák megítéléséhez jó szamárvezető lehet a fenológiai összehasonlítás, de ezzel is nagyon óvatosan kell bánni, figyelembe véve, hogy feltétlenül azonos fajokat és fajtákat, azonos vetési időkkel, azonos talajviszonyok között, vagy azok korrekciójával értelmezzünk mindent, nehogy a klímától eltérő tényezők megtévesszenek bennünket..."
A 90-es években tolmácsként és mindenesként alkalmazásban voltam egy olasz kertészmérnök által Magyarországon működtetett gyümölcstermesztési szaktanácsadó cégnél. Az év minden szakában nagy gyakorisággal fordultam meg Olaszországban, különösen Imola környékén, ahol a cégvezető saját ültetvényei voltak. (Különböző fajtájú őszibarackok, japánszilvák és kivi). Minden évszak szinte minden hetében tehettem fenológiai összehasonlítást az ottani növények és a mi környezeti körülményeink között tartott, ugyanazon fajú és fajtájú növények között. Meglepő volt minden évben, hogy a különbségek jóval kisebbek voltak, mint ahogy azt sokan feltételeznék. Ebben a topicban és a korábbiban is rengeteget írtam a mikroklíma jelentőségéről és arról a gázfizikai jelenségről, ami az egyes SZINTEK mikroklímájának a legfőbb meghatározója. Amikor egy rövid hozzászólásból úgy tűnhet fel, hogy nagyon leegyszerűsítő és általános érvényű sommás megállapítást teszek valamiről, akkor annak a hátterében több évtizedes, általában a közhit sémáinak és a sztereotípiáknak ellentmondó tapasztalat van. Tudatában vagyok annak, hogy két évjárat érési idejei között lehet számottevő eltérés. De amikor Rómával hasonlítom össze egy zalai dombon lévő növény adott fenológiai állapotát (miközben megjegyzem, hogy két eltérő évről van szó), akkor legalább annak bizonyítására lehessen ez érvényes, hogy a "szakma" által az őszibarack klímaigényeit SOMMÁSAN nem kielégítőnek ítélt terület megítélésében a "szakmának" talán nemigen van igaza. Nagyon helyesen jegyezted meg, hogy a talajnak is jelentős kihatása van a fenológiára, így az érési időre is. Nos, köztudott, hogy a zalai térséget az ún. hideg, agyagtalajok jellemzik. A topic látogatói a különböző évszakokban bemutatott fotóim alapján azonban tanúsíthatják, hogy azok a helyi klímák, ahol az általam követett referencianövények vannak, olymértékben kompenzálják a talaj hidegségét, hogy az egyes fenológiai fázisok a sokkal melegebb talajú térségekét is MEGELŐZIK. Ezzel a kérdéssel nem szívesen foglalkozom, mert olyan jelenséget tapasztaltam, hogy a sztereotíp megítélés alapján kötelezően melegebbnek elfogadott térségekből származókban ezzel rivalizálási késztetést váltottam ki és ennek a folytatása véget nem érő versengésbe torkollott volna. De mivel a célom nem ez, csupán a tévhitek lerombolása, soha nem beszéltem még idáig arról, hogy ezek a fenológiai állapotok ráadásul egy negatív irányban ható talajtényező ellenére ilyenek. Most csak azért fejtettem ezt így ki, mert, (nagyon helyesen) ezt a számításba veendő tényezők közt megemlítetted.
Kedves Mozo66! Örülök, hogy egy profi termelő is rátalált erre a topicra, így mód nyílik a téma több oldalról történő megvilágítására. Ha korábbról követted ezt a topicot, azt megelőzően pedig a "Fagytűrő déligyümölcsök"-et, akkor a következő, általam határozottan képviselt vonal rajzolódhatott ki előtted: Amint azt néhány hozzászólással ezelőtt is megfogalmaztam, egy "népi mozgalmat" próbálok szervezni az önellátó gyümölcstermesztés segítésére. Ennek gerincét olyan, eddig még meg nem honosodott gyümölcsfajok képezik, amelyek jelen pillanatban még üzemi méretekben is részben, sőt jellemzően egészben vegyszermentesen termeszthetők. Tehát a választás nem ezek egzotikus volta miatt esik rájuk, a megokolás nem szubjektív, hanem objektív alapú. Ezért a kivi és Diospyros kaki termesztését üzemi méretekben is el tudom képzelni. A másik vonal a "népi mozgalmon" belül a tradicionális gyümölcsfajok rezisztensnek tudott, vagy annak mutatkozó fajtáinak felélesztése, vagy felkutatása lenne. Ezen belül végzünk kísérleteket ilyenek szelektálására. Mindezt olyan fajok esetében különösen (kajszi, őszi, cseresznye, alma, körte, szőlő), amelyek üzemi termesztésben csak nagyon szigorú és szisztematikus, nem utolsósorban igazi, növényvédelemhez értő szakember által monitorozott módon és célzott beavatkozásokkal folytatott vegyszeres növényvédelemmel tarthatók fenn. Nagyon helyes észrevétel részedről, hogy az amatőr szintű esetleges szerrel, esetleges időpontban végzett beavatkozások hatékonysága nagyon gyenge, ugyanakkor a gyümölcsöt ugyanúgy, vagy még jobban mérgezik. A saját szőlőhegyi növényi példányaimon szerzett tapasztalataim részét képezik a fent leírt, vegyszermentes önellátó termesztést célzó "kutatói" tevékenységnek. Teljesen más szempontok határoznak meg egy profitorientált üzemi termesztést, mint azt, amiről én itt beszélek. Természetes, hogy egy ültetvényben követhetetlen gyakorlat lenne a rohadt gyümölcsök egyenkénti leszedegetése, ami technikailag is megvalósíthatatlan egy többhektáros ültetvényben, sőt a jövedelmezőség szempontjából egyenesen kontraproduktív. Ebből, gondolom, világosan kitűnik, hogy semmilyen ellentmondásba nem kerültünk egymással. A nagyon rezisztensnek mutatkozó, igen késői érésű barackok piaci elhelyezése lehet, hogy nehézségekbe is ütközne, mivel ezek küllemre sem igazán "piacosak", a régi szőlőhegyi barackokat idézik, mind ízvilágukban, mind méretükben, állagukban, jellegükben, stb. Tehát ezek automatikusan kijelölik maguknak azt a vonalat, amiről én beszéltem. Az érési időkre, termőhelyi lehetőségekre, stb. még visszatérek, egyelőre ennyit.
Szép kis " barackos " eszmecsere alakult ki ... kár hogy nem a barackos topikban .
Mint mecseki termelő , had szóljak én is hozzá . Szerintem sok igazság elhangzott , meg egy csomó féligazság is ...persze .
Az olasz termőterület , meg a zalai . Az olaszok 3 övre osztják a baracktermő területüket : észak , közép , dél és a szigetek ebből adódóan már ott jelentkezik 10-14 napos eltérés az érésben . A másik fontos dolog az érésidőben a talaj .... szeretjük elfelejteni . Itt nálunk is lehet akár 2 hetes éréskülönbség ugyanazon fajtánál !!! Egy homokos esetleg köves talajon sokkal előbb érik a barack , mint egy agyagos talajon . Ha megnézzük bizonyos fajták neveit pl Maycrest , Aprilglo ..stb ezekben a May , April , a hónapot jelenti amikor érik , természetesen Kaliforniára vonatkoztatva , de azt senki ne gondolja , hogy egyszer majd nálunk is áprilisban lehet szedni az érett barackokat . Nem egészen " fair " a Vénusz érésidejének összehasonlítása különböző évjáratokban . Pl :a starcrestet 2006 ban júni 28-án kezdtem szedni , 2007-ben júni 10 -én , 18 -20 nap különbség lehet még a mi klímánkon is .
A vegyszermentesség . Ha valaki egy permetezéssel tud barackot termelni akkor termeljen úgy ..én nem tudok ... igaz nem is 4-5 kiló termést szedek egy fáról le hanem kb a tízszeresét ..... tehát ha valaki csak saját magának termeszt és elég ez a mennyiség akkor járható az út ( leválagotjuk a rohadtat és ami ..esetleg ... marad azt megesszük ) ellenkező esetben nem lehet növényvédelem nélkül termeszteni . Csak érdekességképp régebben olvastam , hogy egy nagybani biotermelő egy szezonban 18-szor permetezte a barackosát . Természetesen tudni kell , hogy mikor , mi ellen és mivel kell permetezni . Ha egy területen nincs jelen ...jelentős mennyiségben ... a növényfajta , akkor a kórokozói sincsenek annyira elterjedve . Aztán maga a klíma is meghatározza pl. a gombabetegségek elterjedését . Tehát elképzelhető , hogy egy Alpokaljai területen kevésbé jelentkeznek a gombabetegségek , de ez összefügg a vegetációs időszak kezdetével is .... ebbe nem akarok belemenni .
Tehát szerintem ilyen egyszerű és sommás megállapítások ,nem biztos hogy mindenhol és minden körülmények között megállják a helyüket .
A késői fajták használatával egyetértek ...én is telepítem ezeket és igen jó tapasztalataim vannak róluk , de , hogy kevesebb gondoskodást igényelnének .... na ezt nem tapasztaltam .
Amúgy örültem , hogy kicsit szóba került a barack , mint téma . .. : )
Köszönjük a kedves szavakat! Csak úgy lehet eredményt elérni, ha sok olyan fogékony, nyitott ember olvassa ezeket a sorokat, mint Ti! Ez az eszme viszi előre az ügyet, és igy lesz egyre kevesebb a kudarc ezen növények termesztésében, és egyre több a siker!
Reggelre mindenkinek sok-sok finom kákit a cipőjébe :))
Valóban úgy van, hogy a rovarok jelentős kárt tesznek. A nektarin esetében, például, azzal, hogy megszúrják, megszívogatják a gyümölcsöt, utat nyitnak a moníliás fertőzéshez. Ezért a "növényvédelem" abból állt, hogy folyamatosan távolítottuk el a rothadó gyümölcsöket, míg a végén épen maradók jelentették az éves termést.
Én sem állítottam,hogy nem lehet.De még ha vannak is rezisztens fajták pl a gombabetegségekre a rovarkártevők ugyanúgy szeretik a strapabíró gyümölcsöt,mint az érzékenyet...és azok ellen is meg kell valahogy védeni.Persze lehet többféle módszer is.Egy biztos:időt mindegyik igényel.Sajnos én nem tudok annyi időt fordítani a növényeimre ,mint amennyit ekkora mennyiség igényelne.Ez az én hobbim,de támogatást nem kapok hozzá.Ezért úgy gondozom őket ahogy a lehetőségeim engedik,még ha tudom,hogy nem ez az optimális.Választottam hogy kevés fajtával foglalkozom precízen ,vagy sokkal "ahogy sikerül"...vállalva az ezzel járó "megkövezést"
Valóban,pontosítok kéntartalmuakat is lehet,mint természetes eredetüt.Én nem vagyok szakértő se pro-se kontra.Nem nagyüzemi módszerekkel permetezek,de nem is bio.Remélem azért a topicban maradhatok,inkább erről a témáról nem írok többet.
Ennek a fehér sorozatnak a tagjai eléggé hasonlítanak egymásra, olyanok, mint a régi, legjobb fajtájú, szép nagy, szeptember környékén érő "hegyi" magoncok. Ízre is azokra emlékeztetnek. Igazi "őszi"barack ízük van és az illatuk is ugyanolyan.
Nem, ez a Maria Delizia .Olasz honlapról szedtem le a képet ,mellette leírással.Egyébként több Maria "vezetéknevű " barackjuk is van és érdekes módon ez nem valószínű,hogy sorozat ,mert a fehérhúsú őszik mellett sárga húsú kopasz is van/Maria Aurelia,M.Carla /.aA Maria Bianca fehérhusú ,Redhaven után6 nappal/Timon/,a Maria Delizia szintén fehér,de Redhaven után 45/!/ nappal.http://www.apicepiante.it/it/prodotti/pesco/pesco.html
Osztom Béla véleményét, valóban csodálatos gyümölcsökkel ajándékoz meg benneteket a Jóisten. Na meg szakértelemmel, tudással, türelemmel és hatalmas jóindulattal, segítő szándékkal,
melyet hálásan köszönünk.
Kiscipőmet én is kiraktam, de csak tavaszra várok bele kákit, kivit és egyéb nyalánkságot.
A boszorkányság vádja illik rátok ott lent Lenti és letenye környékén ezekkel a szuper növényekkel no meg a mai hírekben hallott "egeresmák" nevű új nálunk is terő növénnyel:)))))))))))))))
A Mikulás hozzon nektek sok-sok szép számotokra kedves növényt!!!!!
Van nekem egy "melles" jó hosszú halászcsizmám azt teszem ki mert abba jól elfér akár egy káki csemete is:))
A "Pálmák és cikászok" topicban egy Zalaegerszeg melletti településről, "Mediterránum" nicknévvel pár napja marhanagy 15-20 éves szabadban telelő, termő pálmákat, meg egy háznál is magasabb örökzöld magnolia grandiflorát tett be!
Nem vagyok profi biotermesztő (meg a topikot is csak kutyafuttában tudom olvasni), de ezen megakadt a szemem: "Mellesleg úgy tudom a rezet-egyedüliként-a biotermesztésben is lehet használni." Sok más szert is lehet, pl. több kéntartalmú szert is, mészkénlé stb. (lásd: http://biokontroll.hu/uploads/t-2-11.doc)
Sajnos itt is megvan a köztudat fekete-fehérre egyszerűsítő torzítása: "nagyüzemi = vegyszermaradványos (mérgező)"; "biotermesztés = vegyszermentes (egészséges)"; amikből egyik sem általánosan igaz.
Hosszú felvilágosító munkára van még szükség ahhoz, hogy az emberekben tudatosodjon: a biotermesztés szigorúbban korlátozott vegyszerhasználatot jelent és nem vegyszermenteset, és a biotermesztést is nagyon jól, hozzáértően kell csinálni ahhoz, hogy ne csak vegyszermaradványokból ne legyen sok a termésben, hanem természetes toxinokból sem.
A zalai dombvidék belső, eldugottabb szőlőhegyein olyan fantasztikus, teljesen permetezés nélkül, vagy szakszerűtlen permetezéssel (ami többet árt, mint amennyit használ) fönntartott, legnemesebb fajtákat képviselő őszibarackpéldányokat találtam a korábbi években folytatott felfedező útjaimon, amelyek azt bizonyítják, hogy a szakmának gyökeresen át kellene értékelnie a termőhellyel kapcsolatos tanait. Persze, mi jelentősége is lehetne ennek napjainkban ebben a szegény hazában, amikor a válság jelei mutatkoznak még a korábban nagyon jó jövedelmezőséget biztosító, tökéletesen szervezett olasz gyümölcstermelő gazdaságoknál is. Ez az általam oly' nagyon szorgalmazott népi gyümölcstermesztési mozgalom éppen azt próbálja megcélozni, hogy váljunk teljesen önellátóvá önmérgezést nem feltételező gyümölcsfajokból és fajtákból. Legalább ebben őrizzük meg, vagy vívjuk ki a függetlenségünket, ha már az életünket meghatározó minden más dologban teljesen kiszolgáltatottak vagyunk.
Egy "halihalihó" néven bejelentkező topictársunk (aki azóta sajnálatos módon eltűnt) a következőket írta hozzászólásában. A hozzászólás azt bizonyítja, hogy nagyban meghatározó lehet az a körülmény, hogy az illető hely kórokozókkal mennyire terhelt.
"...Pécsett a Mecsek oldalában van egy kertem, amit most ősszel szeretnék még néhány barackfával is betelepíteni. A környéken annyira erős a tafrinafertőzés, hogy már vannak olyan szomszédok, akik inkább kivágják a fákat, mert hiába permeteznek, a végén úgysem terem semmi. Azok a barackok, amelyekről korábban olvastam ebben a topikban tafrinára rezisztensek? Milyen fajták és hol lehet kapni?..."
(Innen üzenem neki, ha még olvas bennümket, hogy számára a megoldások az extra-későiek rezisztenciájában rejlenek.)
(Most már csak egy szakembert kellene megkérdezni, mi a véleménye az őszibaracktermesztésre alkalmas területekről a Mecsek-oldal és egy zalai szőlőhegy összevetésében(!))
Már csak fel kellene hívni azt a római kutatóintézetet, biztos a neten van telefonszámuk, és megkérdezni, mikor szüretelték náluk idén a Venust? Kiváncsi lennék!
A betegségre való hajlam meg dombi fekvéssel ezek szerint kiküszöbölhető! Egyszer lesz sok pénzem, tuti hogy létesitek ide valahova egy barackültetvényt!
Az őszibarack olyan mérsékelt övi gyümölcsfaj, amelynél nem érdemes olyan megkülönböztetést tenni, hogy "délebbiek", vagy "északabbiak". Valóban mutatkozik eltérés a téli rügyfagyási hajlamban az egyes fajták között, de ha mi odáig merészkedünk, hogy a füge szintjén korlátozott téltűrésű növényekkel foglalkozunk, akkor az őszibarack egyetlen fajtáját sem szabad említenünk ilyen korlátok tükrében. Ami pedig a vegetációs időszak napfénytartamát, hőösszegét és egyéb, szakkönyvek által korlátozó tényezőkként emlegetett klímaparamétereket illeti, a sokéves tapasztalatok magukért beszélnek: egy hűvösnek, csapadékosnak és napfényszegénynek bélyegzett Zala megyében az olaszországiakkal azonos időben érnek a teljes vegetációs időszak hőösszegét a végletekig kihasználó októberi fajták is, a korábbiak pedig szintén azonos időben, vagy elhanyagolható különbséggel érnek (17 éves időszak összevetésével megállapítható módon). Az alábbi olasz őszibarack-teszt táblázaton is látható, hogy a Venus-t a római(!!!!) kutatóintézet kísérleti ültetvényében 2003-ban augusztus 20-án szüretelték. Én a csörnyeföldi szőlőhegyen 2008-ban augusztus 18-án. Igaz, hogy eltérő évjáratról van szó, mégis magukért beszélnek ezek a tények. Miután nem tapasztalok az egyes évek közt 10 napnál nagyobb eltérést ugyanazon fajta érésében, a legrosszabb kombináció is max. egyhetes késést feltételez érésben a rómaihoz képest, lévén, hogy 2008-ban két nappal előbb szüreteltem, mint ők 2003-ban.Ezek után kell-e korlátozó tényezőkről beszélnünk az őszibarack esetében? (A betegségekre való hajlamon kívül.)
Azt én is gondoltam ,hogy- főleg az északi tartományok- az olaszoknál termőkből nálunk is lehetne honosítani.A Timon-féle könyvben szerepel pl ez a Maria Delizia nevü fajta is aRedhaven után 45 nappal érik,ez se lehet rossz.A Cuproxatról volt egy cikk vmikor a Kertészetben majd előkeresem,ott azt írták hogy ezt még virágzáskor is lehet használni.Mellesleg úgy tudom a rezet-egyedüliként-a biotermesztésben is lehet használni.Természetesen én sem vagyok híve a vegyszerek nyakló nélküli használatának,de minimálisan én azért továbbra is használom.Legfőképpen azért ,mert az érzékenyebb fajtákból-nem csak őbarack-is nagyon sok jó fajta van ,amelyek a kedvenceim és még továbbiakat is szeretnék begyűjteni.Ezzel együtt nem vitatom a ti /+Floo/ véleményeteket .
A csörnyeföldi idei baracktermés viszont nemigen látott permetszert az idén, mégis akkora és olyan egészséges, finom barackok teremtek, hogy győztük megenni őket :)) Több szakit megkérdeztem azóta, szerinte lehet-e mostanság barackot permetezéssel termeszteni, mind kizárta ennek lehetőségét! Hát, pedig lehet...