Topik a csillagos égbolt szerelmeseinek, minden, ami távcsővel, fényképezőgéppel, ccd-vel vagy szabad szemmel elérhető, legyen az bolygó, hold, üstökös, aszteroida, vagy épp sarki fény.
Alternatív tudósok ("kérésre bármit tagadok, cáfolok") a szomszédos topikokban keressenek menedéket!
Ez talán a legjobban használható:
To find Comet Ikeya-Zhang, look in the western sky shortly after sunset and locate the planet Mars -- that will be a red point of light about 18 degrees up from the horizon. (An outspread hand at arm's length covers about 15 degrees, so Mars is a bit higher than one hand-span.)
To the right of Mars are two bright stars in a nearly vertical line. The comet is at the same height as Mars, to the right of the two bright stars about as far again as the distance from Mars to the stars. Observers should be able to see the comet's bright, star-like nucleus surrounded by a fuzzy cloud of dust and gas called the coma. The comet's tail streaks points nearly straight up from the horizon.
_Közelítőleg_ jöhetett "arról bentről", nyílván lehet egész elnyúlt pályája is. Olyan is lehet, hogy valamikor tényleg a Nap irányában látszik. Nem ezért röhögtem.
Ha geometriailag végiggondolod azt a feladatot, hogy "Egy adott pontra (ez lesz a Föld) illesszünk egy kúpszelet-görbét úgy, hogy az adott pontban a görbe érintője megadott irányú legyen és a fókuszpontja egy másik adott pont (ez lesz a Nap) legyen", akkor kiderül, hogy a feladat megoldható bármilyen megadott irány esetén, egyetlenegyet kivéve.
Pontosabban szólva abban az esetben a kúpszelet egyenessé fajul és tartalmazza a fókuszpontot, de ennek a visszafordítása a gyakorlatba azt jelentené, hogy a kisbolygónak át kellene mennie a Napon. A hír komolyságát nem akarom vitatni, de a pongyola fogalmazás azért késztetett röhögésre, mert eltalálták az egyetlen irányt, ahonnan nem jöhet.
"Központi csillagunk ragyogásába beleolvadva lehetetlen volt a felfedezése". Ez tényleg baromságnak hangzik.
Miért? A SOHO űrszonda előtt csak halvány sejtéseink lehettek, mennyi „láthatatlan” üstökös-mag közelíti meg a Napot, mivel ezek a „kis” égitestek csak a Nap közvetlen közelében válnak aktívvá. Ha a kérdéses objektum üstökös-mag volt, nem pedig kisbolygó, (amely tárgyi tévedés minimum „elvárható” egy újságcikktől…), akkor Petyus is csak helyeselhet, miszerint a „Nap felől jött”.
Szerintem a Hubble-t nyugodtan kihagyhatnánk a történetből, egyrészt minden perce be van táblázva és nem is keresgélésre találták ki (látómezeje teljesen alkalmatlan lenne erre a célra), másrészt meg -úgy tudom- nem is fordulhat egy meglehetősen nagy szögtávolságon belül a Nap felé, mert tönkremennének a műszerei. Ha a hír az USÁ-ból ered, akkor minden tiszta: a Mars Pathfinder (jól írom?) óta a művelt amerikai nép csak a Hubble-ról hallott, így egy cikk komolyságát bizonyítandó bele kell venni a hírbe. Ugyanez így szólt volna 20 éve: „…még a Pioneer-űrszonda sem vehette volna észre…” :)))))
Hát igen, hozzávetőleg a Nap irányából szerintem is jöhetett, miért ne? Petyus elmagyarázhatná, mi a gondja. Az észlelés ez esetben sem lett volna könnyű (mivel a Földről csak napnyugta/kelte előtt/után közvetlenül lehetett volna észlelni, ha egyáltalán). A Hubble viszont észlelhette volna.
A cikk 1ébként nem ezt állítja, tessék: "Központi csillagunk ragyogásába beleolvadva lehetetlen volt a felfedezése". Ez tényleg baromságnak hangzik. Esetleg lehetett a pályájának egy olyan szakasza, amikor pont a Nap irányában látszott.
Úgy tudom, senki sem halt meg -akkor. (Vannak sztorik bizonyos utólagos radioaktív sugárzásról, amire persze az ufológusok rögtön lecsaptak, miszerint űrhajó lehetett.)
Másik variáció: és ha egy órával előbb az óceánba csapódik? (Egy jó kis szökőár betett volna Japánnak, de lehet, hogy az egész nyugati partnak Amerikában...)
Gondolom, a "Nap irányából jött" csak közelítőleg értendő, biztos hattyas sem arra gondolt, hogy a Napból jött az az izé! (Akkor legalább a Nap-észlelők észrevették volna... :)))
Szépek a planik, mindig is a kedvenceim voltak. Gondolom a csillagszegény fotók Hubble-képek (vagy mindegyik?).
Kozmikus katasztrófa-ügyben nincs jobb ötletem, mint a hollywoodi forgatókönyvíróknak, de szerintem is struccpolitika legyinteni a veszélyre. Sokszor elgondolkoztam azon, mi lett volna, ha a Tunguz-meteor Leningrádba csapódik be (ti. a forradalom előtt!), mert, mint tudjuk, egyazon a szélességen történt a dolog. (Valszeg nagyban átíródott volna a 20.sz.-i történelem.) (Jó, jó, történelmi szükségszerűségek, meg minden, de lehet, hogy az orosz népnek esze ágában sem lett volna a cár-atyuskától eltévelyegni a „nehéz napokban”.)
Willie 468-ra reagálva: lehet, hogy én is erről hallottam az ominózus beszélgetésben, csak már torzult információként jutott el hozzám a decemberi időpont és a kisbolygó is „megnőtt” időközben…
Petyus! Igen, elképzelhető a dolog, nézz meg egy összesítő ábrát a kisbolygók (nem üstökösök!) pályájáról, némelyik igen elnyúlt!
A városok letarolására képes aszteroidát már csak földközelsége után fedezték fel. Ismét elgondolkodtató példát láthatunk arra, mennyire ki vagyunk szolgáltatva a kozmikus katasztrófáknak, s mennyire esélytelenek lennénk bizonyos helyzetekben.
Az utólag 2002 EM7 jelzéssel ellátott kisbolygó a Nap irányából száguldott bolygónk felé. Központi csillagunk ragyogásába beleolvadva lehetetlen volt a felfedezése, még a Föld körül keringő Hubble-űrtávcső sem lett volna képes észlelni. Létezéséről így csak négy nappal azután szereztünk tudomást, hogy március 8-án körülbelül 480 ezer kilométeres távolságban elhúzott mellettünk. Kozmikus léptékkel mérve ez igen kis távolságnak számít, mivel csupán a Föld-Hold távolság 1,2-szerese.
Az 2002 EM7 tehát az ún. potenciálisan becsapódó égitestek klasszikus példája, mivel igen kis pályamódosítás esetén is betalálhatna az egyébként valóban óriási céltábla közepébe, vagyis bolygónkba. A 40-80 méter átmérőjű test egy nagyobb város eltüntetésére lenne képes. Bár a becsapódás esélye egy adott földsúroló kisbolygó esetében még mindig igen csekély, a probléma az, hogy igen sok van belőlük, s a geológiai-őslénytani leletek bizonyítják, hogy viszonylag gyakran találkozunk velük (globális hatású katasztrófák átlagosan 100 millió évente fordultak elő a Föld történetében).
Jelenleg a Nap irányából érkező testeket nem tudjuk megfigyelni. Ehhez arra lenne szükség, hogy egy távcsövet például a Merkúr körüli pályára telepítsünk, de ilyen programra még nincs komoly terv. Valószínű azonban, hogy innét is csak a jelenlegi látogatónál nagyobb testeket tudnánk észrevenni.
Becslések szerint körülbelül 1000 olyan potenciálisan becsapódó égitest létezhet, amelynek átmérője meghaladja az 1 kilométert, így globális katasztrófát idézhetne elő bolygónkon. Ezekből eddig mintegy 500 darabot fedeztek fel. A kisebbek számát még becsülni is alig lehet, de minden bizonnyal több százezerre tehető a számuk.
Szerinted tudnánk-e védekezni egy becsapódás ellen, vagy csak a fantasztikus filmekben?
Hogyan kell newton távcsövet jusztírozni?
Ki kell venni hozzá a segédtükröt először?
Valami gond lehet a távcsövemmel, tegnap a jupiterre irányozva valóságos bolygórendszert láttam 3 jupiterrel és sok sok kis holdal.
de az is lehet hogy a főtükröt szorítottam le nagyon.
Látom jól elvagytok. Az előző hozzászólásomban azonban a hirdetés mellett feltettem egy kérdést is: mit tudtok a magyar űrkutatásról. Nem véletlenül kérdeztem rá, ui. ex-témavezetőm (és az egész Főosztály) keres doktoranduszt, de nem szivesen jönnek az emberek a KFFO-ra, pedig máshol elég nagy a túljelentkezés. Nem szeret senki űrszondák adataival dolgozni? Senki sem sem szereti a híg plazmákat? Nemrégiben csakb belinkelt egy piszkéstetői képet egy üstökösről, szerintem van olyan érdekes a csóva ill. kóma szerkezetét, vagy a Nap felőli oldalon kialakuló lökéshullámot tanulmányozni. Vagy lehet, hogy nem a témával van a baj, csak rosszul reklámozzák magukat? MCSE tag van a topicban jópár, de hallott valaki MANT-ról?
Szerintem az info egyaltalan nem volt eltitkolva. En pl. az ujsagban olvastam rola. A gaz az volt, hogy negy nappal azutan vettek eszre, miutan megkozelitette a Foldet azaz, ha veletlenul ut, akkor igencsak meglepodtunk volna. Eleg kozel is jott. Azt hiszem talan a harmadik legkozelebbi talalkozas volt. Egyebkent mereteben a Tunguzkahoz hasonlitottak, azaz valoszinuleg nem okozott volna mindenre kiterjedo vegzetes katasztrofat. Mondjuk ugy fel Mo-ot biztos elvitte volna. Bar lehet, hogy nem ugyanarrol beszelunk.
Willie
