Szent István születési nevén Vajk, német papok nevelik fel. Apját, Gézát és családját, mint például az ő öccsét, Mihályt, kérésére a német-római császár I. Ottó által 972-ben a Magyar fejedelemségbe küldött Brúnó püspök keresztelte meg. Géza a keresztségben az István nevet kapta. Azon vita folyik, hogy fia, Vajk ekkor élt-e már. Ennek az elméletnek két tény is ellentmond. Az egyik az, hogy egyes források 975-re teszik Vajk születését, a másik pedig az, hogy ha ilyen korán áttért volna a keresztény hitre, nyugaton nem Vajkként ismerték volna még sokáig.
Bajor azaz német nőt vett feleségül is.
A (németekről) Már Julius Ceaser és Tacitus is ír.
Így természetes hogy a magyarokat kiszolgáltatta a német papoknak!
Minden politikája a magyar nép ősi kultúrájának a megsemmisítésére törekedett. Az akkor élő magyarok egyharmadát kiirtotta, mert nem akartak áttérni a judeo-keresztény hitre.
Szerintem nem véletlen égették el a vajk német papjai"
Ha István királyra gondoltál, akkor egy félreértés áldozata vagy; Wojtek https://hu.wikipedia.org/wiki/Pr%C3%A1gai_Szent_Adalbert prágai püspök volt és nem magyar király. Közismert, hogy sok embert megtérített, hiszen az volt a foglalkozása.
Meg III. Ottó nevelője és barátja is volt.
István nem térített meg senkit, max. az esztergomi érseke...
Istvánnak lehettek nyugati (bajor, karoling) papjai, de német biztosan nem, mert akkor még nem létezett az a fogalom.
Abban az időben még a nyugati királyok sem tudtak írni, nemhogy a pór nép. Azt sem tudták milyen évszámot írnak. Csak a magyarok voltak írástudók. Még a nők is. Szerintem nem véletlen égették el a vajk német papjai az összes magyar rovásírásos bizonyítékot.
Az első kanyarban lelepleznek, és akkor mi értelme volt?
Az egy másik tészta, hogy a 17-18. századi (1582 után) történészek nem tudták helyesen szinkronizálni a csillagászati időhöz a régebbi korok naptári rendszereit.)
a hadsereg tagjaira a latin "pueri" kifejezést használják, aminek valóban "fiú" az elsődleges jelentése, de akkoriban használták az alacsony társadalmi osztály megjelölésére is. Pueri volt minden szolga, napszámos, az örökség nélkül maradt fiatalabb testvérek, a szegényebb földművesek és kétkezi munkások. Valószínűleg belőlük szerveződött az inkább zarándoklatnak mint hadseregnek tekinthető tömeg,
az index csúsztat itt
1. valóban megtörtént ez a "keresztes hadjárat"
2. valóban gyerek vezette őket
3. csak arról van szó, h nem mind volt gyerek.
végén még hitler gyerekkatonái is félrefordítás lesz, nem?
[!] Ami itt a valódi vizsgálnivaló (lenne), az az, hogy Nagy Attila Károly firkásznak vajon milyen érdeke fűződhet a magyar tudós Asboth Oszkár lejáratásához. (Lefizették? Egyéb ok?)
A közlekedési múzeumban őrzött Asboth-hagyatékból előkerült fotók bizonyítják: nem pont minden úgy volt, ahogy azt a világhírű magyar feltalálónak tartott Asboth Oszkár egy egész országgal elhitette. Tovább »
Alekszej VasziljevicsTyivanyenko professzor frissen megjelent Petőfi-könyvében közli:
az Orosz Föderáció Igazságügyi Minisztériuma hivatalos honlapjának (www.minjust.ru <http://www.minjust.ruu> ) azon világhálós címét, amelyen a Bajkálon túli területek büntetésvégrehajtási intézeteinek történetét ismertetik, és ahol tételesen ez az állítás szerepel: 1849-ben deportáltak magyar szabadságharcosokat Szibériába, és közöttük volt a neves magyar költő, Petőfi Sándor is.
История пенитенциарной системы тесно связана с Забайкальем
(A Bajkálon túli terület büntetővégrehajtási rendszer története)
A fent hivatkozott, és a magyar „tudományosságot” súlyos kihívás elé állító mondat, pedig ez:
В 1826 году в Забайкалье прибыли декабристы, положившие начало почти столетней истории политической каторги. Вскоре за ними последовали участники польского национально-освободительного движения, борцы за свободу Венгрии (в Баргузин был сослан известный венгерский поэт Ш. Петефи), а позже петрашевцы, революционеры-демократы, народники, представители различных социалистических партий.
(1826-ban érkeztek a Bajkálon túli területre a dekabristák, és ezzel kezdődött a politikai büntetőtáborok évszázados története.
Hamarosan következtek a lengyel nemzeti felszabadító mozgalom részvevői, a magyar szabadságharcosok (Barguzinba száműzték az ismert magyar költőt Petőfi S.-t), és később Petrashevszky követői, forradalmi demokraták, populisták, a különböző szocialista pártok képviselői.)
Kíváncsian várjuk az MTA hivatalos megszólalását. Nem kevésbé érdekes a Hadtörténeti Intézet és Múzeum elvárható megszólalása is. Elsősorban parancsnok tudományos-helyettesének, Dr. Hermann Róbertnek a megszólalása, aki eleddig a legádázabb tagadója volt annak, hogy 1849-ben a cári orosz intervenciós csapatok magyar hadifoglyokat hurcoltak volna magukkal.
