Keresés

Részletes keresés

MoDS Creative Commons License 2002.03.30 0 0 527
Bocs összecsúszott. Hétvégén megpróbálok össszeütni valamit.

Üdv.:
Gábor

Előzmény: MoDS (526)
MoDS Creative Commons License 2002.03.30 0 0 526
>Mert lehet hogy így felénk összegyűjt annyi fényt hogy láthatjuk az objektumot. Esetleg a közelebb lébőt meg mögénk fókuszálja,
> és nem tudjuk felfogni a fényét?
Nem fogja. A fény útja galaxis nélkül:

/
/ _/
/_/
tg.
\ \
\ -
\ \

Galaxissal:

_______
_/ \
_/ __/---\ \
tg. / G. MÚ.
\\_ / /
- \---/ /
\______/

tg. = távoli galaxis,
G. grav. lencse
MÚ.= Megfigyelő Úr

Tehát másfelé hajló fény is felfogható, az előtte lévőre meg nem hat.

Üdv.:
MoDS

Előzmény: moonshadow (525)
moonshadow Creative Commons License 2002.03.30 0 0 525
"Nem azért látunk messzebb egy műszerrel, mert nagyít, hanem mert több fényt gyűjt össze, amit utánna fel tudunk dolgozni (pl. nagyítani :/, CCD-vel feldolgozni). "
Éppen azért kérdeztem.
A fénygyüjtés miatt. Mert lehet hogy így felénk összegyűjt annyi fényt hogy láthatjuk az objektumot. Esetleg a közelebb lébőt meg mögénk fókuszálja, és nem tudjuk felfogni a fényét?
Előzmény: MoDS (524)
MoDS Creative Commons License 2002.03.30 0 0 524
> De ekkor olyan távolabbi objektumok válnak láthatóvá amik egyébként nem?
A gravitációs lencse nem csak dupláz viselkedhet lencseként. Nem kell messzire menni, pl. a Nap gravitációs lencséjének fókusztávolsága 0.5 fényév. Állítólag terveznek (elméletben) rádiótávcsövet juttatni oda. (Forrás: "Asztronautika és planetológia" speci, Almár Iván és Illés Erzsébet.).

> Pl itt vagyok A pontban. Elnézek valamerre egy egyenes mentén, amin van B pont x távolságra és D pont 2 x távolságra és E pont 3x távolságra. Ha B
> pont a lencsehatást okozó objektum, látom E pontot mert B pont pont úgy fókuszálja a fényt felénk, hogy az egyébként nem látható E pontot
> láthatóvá teszi.
Ez nem így megy. Nem azért látunk messzebb egy műszerrel, mert nagyít, hanem mert több fényt gyűjt össze, amit utánna fel tudunk dolgozni (pl. nagyítani :/, CCD-vel feldolgozni). A gravitációs lencse pont ugyanezt csinálja, fényt gyűjt össze (pontosabban ezt is csinálja, de elég furcsán, ezért kétszerez (neégyszerez?)). Bővebbet nem tudok mondnani nem (mertem) vizsgázni általános relativitáselméletből.

A többi kérdésedre a válasz a fentiekből következik.

Üdv.:
MoDS

Előzmény: moonshadow (523)
moonshadow Creative Commons License 2002.03.30 0 0 523
Persze azt értem.
De ekkor olyan távolabbi objektumok válnak láthatóvá amik egyébként nem? Pl itt vagyok A pontban. Elnézek valamerre egy egyenes mentén, amin van B pont x távolságra és D pont 2 x távolságra és E pont 3x távolságra. Ha B pont a lencsehatást okozó objektum, látom E pontot mert B pont pont úgy fókuszálja a fényt felénk, hogy az egyébként nem látható E pontot láthatóvá teszi.
Viszont ugyanakkor D pontot mondjuk egyébként is láthatnánk mert az még belül esne azon a távolságon amelyen belül nagy távcsövekkel észlelni lehetne, de most nem látjuk mert az ő fényét is eltéríti B pont?
Másrészt meg, meg tudják mondani hogy a lencsehatás következtében látható objektumok milyen távolságra vannak? Nem szenved hullámhossz torzulást a fény a lencsehatás következtében amitől aztán nem számítható biztonsággal a távolsága?
Harmadrészt pedig, ha beleütköztünk a lencsehatás jelenségébe, nem lehetséges hogy kezdünk elérkezni a jelenleg észlelhető távolság határához, amin túl már nem állapítható meg az objektumok távolsága vagy helye és ideje, mert a hozzánk érkező fény biztos hogy egy vagy több lencsehatáson megy át?
Előzmény: minimal (521)
BBazsi Creative Commons License 2002.03.30 0 0 522
Igen, általában (vélhetően) fekete lyuk, kvazár vagy nagy tömegű galaxis. Plagizálni nem szeretnék, javaslom az Alta Vistát, húsz találattal kimerítő grav.lencse cikkekre lehet bukkanni.
(Annyit azért még: eléggé ritka jelenségről van szó, a nagyítás és távcsőméretek növelésével nem feltétlenül "lesz tele az ég" gravitációs lencsével.)
Előzmény: minimal (521)
minimal Creative Commons License 2002.03.29 0 0 521
Egy távoli, jelentős tömegű objektum eltériti (fókuszálja) egy még távolabbi objektum fénysugarait, akár egy szemüveglencse.
Előzmény: moonshadow (520)
moonshadow Creative Commons License 2002.03.29 0 0 520
Bővebbet tudnátok mondani erről a gravitációs lencse hatásról? Ezen a fotón meylik lenne a lencsehatást okozó objektum, vagy annak nem feltétlenül kellene látszania?
Ezek szerint minél messzebbre tudunk nézni a távcsövekkel egy távolságon felül már mindig beleütközünk a lencsehatásba?
Előzmény: BBazsi (515)
syrius Creative Commons License 2002.03.29 0 0 519
Csatlakozom. Mármint a kívánsághoz.
A gondolatmenettel viszont egyetértek.
Előzmény: PETYUS (517)
MoDS Creative Commons License 2002.03.29 0 0 518
> Bocs a jelen lévő szakcsillagászoktól, ők mindezt nyilván tudják. :)
Ehhez elég egy erős amatőr szint is. Egyébként kik a jelenlévő szakcsillagászok? :)

Üdv.:
MoDS

U.I.: Ha vannak, akkor van valakinek Linuxos/Windowsos ION-ja? (Idl On the Net, Java classok, illetve appletek IDL-hez) Az IDL-t régen lehetett tölteni, de ION-t azt sajnos nem lehet és barbároknak nem adnak árinformációkat. :/ Nézzétek meg a Research Institute honlapján a demokat. Nekem szakdolgozathoz kellene, egy kód eredményét akarom vele vizualizálni, de egyszerűbb lenne Javaban megírni a kezelőfelületet, mint tisztán IDL-ben (és fordítás nélkül futna mindenütt).

Előzmény: BBazsi (516)
PETYUS Creative Commons License 2002.03.29 0 0 517
Én még attól sem sértődnék meg, ha pár mondatban vázolnád, hogy mi az a gravitációs lencse.
Előzmény: BBazsi (516)
BBazsi Creative Commons License 2002.03.29 0 0 516
És még vannak olyan tudósok, akik most a 21.században vallják, Isten miattunk teremtette mindezt! Az ilyen fotókat széles körben terjeszteni kellene: ezeken látszik, milyen kevés is az, amit beláthatunk, érzékelhetünk egyáltalán a "számunkra" teremtett világegyetemből... (A képen látható legtöbb galaxis u.i. érzékelhetetlen lenne mai technikánkkal, ha nem lenne a gravitációs lencse!) (Bocs a jelen lévő szakcsillagászoktól, ők mindezt nyilván tudják. :))
Előzmény: BBazsi (515)
BBazsi Creative Commons License 2002.03.29 0 0 515
Húsvétra egy szép grav. lencse fotó Hubble-től:

[A hivatkozott kép már nem található meg a tar.hu-n]

tüzes fal Creative Commons License 2002.03.29 0 0 514
Gondolod ha valaki tényleg kijönne egy távcsővel a barlang elé észlelni:
1. Ha látnák az amerikaiak nem néznék valami miniágyúnak :)
2. Ha látnák is hogy távcső, elsőre az jutna eszükbe hogy az üstököst akarják vele nézni? :)
Előzmény: bináris (513)
bináris Creative Commons License 2002.03.29 0 0 513
Még jó, hogy mindenhol vannak amatőrök. Vajon odalent a terroristák közül is kijött valaki a barlang elé észlelni?
Előzmény: Dr. Lecter (511)
Dr. Lecter Creative Commons License 2002.03.29 0 0 511
moonshadow Creative Commons License 2002.03.26 0 0 510
Távcső felújítási munkálatokba kezdtem.
Tud valaki főtükör felfogatására valami jó ötletet? A jelenlegi megoldással nem vagyok teljesen kibékülve. Jelenleg ugyanis a főtükör tartó korong 3 ponton állítható a leggyakrabban alkalmazott megoldás szerint. A főtükörtartó mivel egy ponton van felfogatva, a távcső forgatásakor ha kicsit is, de elmozdul.
Gondolkodtam olyan megoldáson, aminek alapján a főtükröt nem a fenéklemeznél fogatnám fel egy ponton, hanem a távcső oldalárahárom ponton készítenék a távcső hossztengelyével párhuzamos 3 darab nútot 120 fokonként a köpenyen körbe.
ezen a hosszúkás núton nyúlna be a három profil ami a főtükröt tartaná is, és a beállítását is végezné, aszerint hogy a núton előre vagy hátra mozdítanánk a tartóprofilt. A főtükör tubusra merőleges elmozdulását is ezek akadályoznák meg, mivel pontos méretre készülnének. Azt nem tudom hogy a hőtágulás mennyiben okozná a tükör feszülését. Valami olyan megoldást szeretnék amit házilag is meg tudok csinálni, viszont nem lötyögne a tükröm össze vissza.
moonshadow Creative Commons License 2002.03.26 0 0 509
Bakker a tavaly vásároltam véletlenül egy Soligor zenitprizmát. Ráhajítom mostanában a távcsőre, beledugom a kolimátort és szépen kivágta a lézerfényt a távcsőből a falra. Megnézem jobban a prizmákot kb olyan 4-5 fok eltérés van a 90fok-tól. Szétszereltem rögtön hogy vajon milyen technológiával pakolták össze?
Végül is egy fröccsöntött műanyag peremhez szorul a síktükör amit a prizma hátoldala mögé dugott szivacsdarab nyom a peremhez. Nem semmi. Javíthatom ki, mert eladni pofátlanság lenne, eldobni meg sajnálom ha kiadtam érte az x pénzt.
MoDS Creative Commons License 2002.03.26 0 0 508
> az adott erőtér adott helyén a sebesség dönti el
Amit írtál jó, félértettelek a szóismétlés miatt.

Bővebben: a sebesség vektoráról, aztán a nagyságáról beszéltél. Ez általában pongyola megfogalmazás, sőt abban a képben, ami először bevillant (első kozmikus sebesség kiszámítása középiskolában a körpályán való haladáshoz szükséges erőt a gravitációs erőadja) rossz is. Azért ennél általánosabb levezetést is láttam már (:/) itt a kinetikus energia számít, az pedig a sebesség(vektor) nagyságának a négyzetétől függ, az meg ugyanaz ha a vektorból számolom, mintha a nagyságokat veszem.

Hm, kár volt megszólalnom, főleg úgy, hogy semmi könyv nincs a közelemben, amelyben utánnanézhetnék. :(

Üdv.:
MoDS

Előzmény: PETYUS (507)
PETYUS Creative Commons License 2002.03.26 0 0 507
Engedelmeddel igazad van, de az adott erőtér adott helyén a sebesség dönti el, hogy a pálya ellipszis vagy hiperbola (vagy határesetben éppen parabola) lesz. A naprendszer esetében ezt a határesetet nevezzük harmadik kozmikus sebességnek, ha jól emléxem.
Előzmény: MoDS (506)
MoDS Creative Commons License 2002.03.26 0 0 506
Engedelmetekkel belepofázok:

> egy adott centrális gravitációs tér valamely adott pontjában adott vektorral jellemezhető
> sebességű tömegpont pályája a sebességtől függően bármilyen kúpszelet-görbe lehet
A kiemelt szöveg felesleges, a sebesség nagyságát, irányát a vektor adja meg. Egyébként elméleti mechanikában inkább potenciálokkal és kinetikus + poteciális energiataggal szoktak számolni. Ha kinyitjátok a Landau: Elméleti fizika sorozat első kötetét egész csinos dolgok vannak benne. Langrange mechanikát tárgyal, levezeti a Newton törvényeket (máshol axióma), néhány klasszikus megmaradási törvényt (energia, impulzus, impulzusmomentum), továbbá a Kepler törvényeket. Vannak benne példák különböző potenciálokra, és a bennük lehetséges pályákra.

Üdv.:
MoDS

Előzmény: PETYUS (503)
BBazsi Creative Commons License 2002.03.26 0 0 505
A nyilak végpontja és iránya "biztos", mivel a Nap felé mutatnak, így könnyen megszerkeszthetőek (természetesen a csóva a nyilakkal ellentétes irányú - megközelítőleg :)), a hosszuk annyira pontos, amennyire egy üstökös csóvahosszúsága előre megjósolható. (Tehát semennyire :)).
Előzmény: kaviat (502)
BBazsi Creative Commons License 2002.03.26 0 0 504
Így igaz, pl. parabola. Ez viszont kisbolygók esetén elég ritka :))) Szerintem lapozzunk. :)
Előzmény: PETYUS (503)
PETYUS Creative Commons License 2002.03.26 0 0 503
Egy malomban őrlünk. A konkrét esetben valóban jó az ellipszis, de egyébként egy adott centrális gravitációs tér valamely adott pontjában adott vektorral jellemezhető sebességű tömegpont pályája a sebességtől függően bármilyen kúpszelet-görbe lehet.
Előzmény: BBazsi (499)
kaviat Creative Commons License 2002.03.26 0 0 502
köszi szépen a képeket, az alsó képen a nyilak hossza a csóva hosszát jelenti? és ahol a nyíl vége van ott van a kométa feje?

.kav]4t neofittnesspop

Előzmény: BBazsi (501)
BBazsi Creative Commons License 2002.03.26 0 0 501
Bocs, ezt akartam:

[A hivatkozott kép már nem található meg a tar.hu-n]

illetve

[A hivatkozott kép már nem található meg a tar.hu-n]

Most már tényleg jó éjt!

BBazsi Creative Commons License 2002.03.26 0 0 500
Hm... ez nem jött be, még próbálkozom. :(
Előzmény: BBazsi (499)
BBazsi Creative Commons License 2002.03.25 0 0 499
Azt hittem, egy malomban őrlünk... (Mindenesetre én a "kúpszelet-görbe" helyett prózai módon valszeg megelégedtem volna a szimpla "ellipszis" kifejezéssel...) :))

Kedves kaviat! Ehun:


vagy egyszerűbben:


Jó éjt!

Előzmény: PETYUS (498)
PETYUS Creative Commons License 2002.03.25 0 0 498
Kinek címezzem inkább?
Előzmény: BBazsi (497)
BBazsi Creative Commons License 2002.03.25 0 0 497
Ez

Petyus 494: Miért nekem címezted? (ld. 485)

Előzmény: syrius (496)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!