"Mert az elektromágneses mező csatolása miatt nagyon-nagyon picit gerjeszteni fogja a vákuum lakóit, vagyis az elektron és pozitron mezőket. Tehát a vákuum egy pszeudo dielektrikum. És ezáltal a fény nem fénysebességgel közlekedik, hanem egy nagyon kicsit lassabban."
Hát, ebből egy szó sem igaz, de sebaj. Ez a te személyes nünüke "működésképtelen elképzelésed".
Erre vezet, hogy minden összeolvasott dolgot - azok megértése nélkül - szabad asszociációval összezagyválsz te is. Azt nem értem meg, hogy honnan származik az a személyiségzavar, hogy az alulművelt outsiderek kényszert éreznek személyes (és hibás) elképzelések kidolgozására? Én semmi ilyen kényszert nem érzek, nekem bővel elég szellemi feladat hogy a valóban hozzáértők fizikai modelljeit próbáljam megérteni.
"Tudod az, hogy fejben "össze tudod kötni 'logikusan' a kezdeti és a végállapotokat" lófszt sem ér. Ugyanis fejben olyan könnyen és lazán tévedhetsz, hogy öröm nézni.
A természettudományok művelése úgy működik, hogy ha van egy ötleted, akkor KIMATEKOZOD, ugyanis míg a szóban-fogalmakban gondolkodás hányaveti, pongyola és logikai hibákkal terhelt, addig a matek szigorúan következetes és logikus. Ha a matekozás nem mutatott ki ellentmondást, na akkor jó az elképzelésed. A matekozás nélkül amit itt műveltek csak pelenkás pisisek felnőttesdit utánzó ügyetlen játéka az óvoda homokozójában."
Ja, peersze.. ! A "matek" 'bizonyítja' az elképzelés helyességét... Mint pl. a relativitás-elméletnél... amiről már sokszor bebizonyították, hogy egy logikailag abszurd agybaj, de mivel 'van rá' matematikai 'bizonyítás', ezért azonnal 'igaznak vehető'...
;-/
Pedig ha az 'alap' rossz, a 'felépítmény' is hamar összeomlik... ! ;-)
"A gyakorlatban történő felhasználása, nem az elméletet igazolja? A kitalálás és a megfigyelés között van az elmebeli konstrukció, a matek. ;-)"
gyakori teves feltetelezest erintettel, ugyanis sem a gyakorlati alkalmazas sem egy matematikai formula letezese nem bizonyitja automatikusan az elmelet helyesseget.
a gyakorlati hasznalhatosag annyit jelent, hogy letezik az elmeletben leirt jelenseg, de annak okat nem igazolja.
a matematikai leiras pedig lekorlatozodik a kiindulo feltetelek igazsagtartalmara es ha egyetlen esetben is helytelen az eredmeny, akkor - ellentetben a mainstream felfogassal - nem mondhatjuk h meg csiszolasra szorul de jo, hanem ki kell jelenteni h rossz.
peldanknal maradva, a specrel megjosolja az idodilataciot. az idodilatacio merheto, de ez nem bizonyitja h a specrel helyes, csak azt, h letezo jelenseget emlit. pl. ha en megjosolhatom h ha a csokiautomataba penzt dobok, akkor kidob egy csokit es kitalalom hozza h kismanok atalakitjak a penzermet csokiva, akkor a kiadott csoki nem az elmeletemet igazolja, csak azt h letezo esemenyrol szol.
a specrel matekja pedig - ahogy korabban mar szo volt rola - a helytelenul kiegeszitett relativitas elvre epul, vagyis csak annyit bizonyit, h ha
A*k=B es B*k=A
akkor igaz a levezetes. ez viszont csak akkor igaz, ha k=1 es A=B vagyis relativ nulla sebessegnel.
tehat onmagaban a matek semmit nem er, mindig csak a kiindulo feltetelekkel egyut szabad figyelembe venni, azok elhagyasa eseten ervenytelen.
És most már arról is én tehetek, hogy kvantum specin csak számolni nem tanítottak meg. :o)
Valahol utána kellene járnom, hogy a Schrödinger-egyenletet hogyan lehet megoldani tetszőleges V(x) potenciálra.
Először 1 db individuális részecskére.
Aztán jöhet a dekoherencia.
Mert arra tényleg kíváncsi vagyok, hogy ebből a hullámfüggvény diszperziója helyett hogyan jön ki pont fordítva a lokalizáció, vagyis a tiszta kvantumállapotot mutató mérés.
Neked kivételensen elárulom, hogy ez egyáltalán nem igaz.
Mert az elektromágneses mező csatolása miatt nagyon-nagyon picit gerjeszteni fogja a vákuum lakóit, vagyis az elektron és pozitron mezőket. Tehát a vákuum egy pszeudo dielektrikum. És ezáltal a fény nem fénysebességgel közlekedik, hanem egy nagyon kicsit lassabban.
Ebből egy szó sem igaz. Ezt a baromságot te találtad ki, mivelhogy semmit nem értesz a matematikához, ezért a specrel képleteit is olyan bután bámulod csak, mint bornyú az új kaput.
Tapasztalataim szerin veszélyesebbek azok, akik dícsérnek. :o)
Óvakodj a hízelgőktől!
(Az ellenségeimmel elbánok magam is.)
Tehát az individuális "szabad" részecske hullámfüggvénye terjeszkedik a Schrödinger-egyenlet alapján.
Viszont egy Gauss-eloszlású hullámcsomag megtartja az "alakját" a "tágulás" közben.
Ami az előző hozzászólás végéről lemaradt: Hogyan is kell számolni a dekoherenciát?
Merugye a "bölcsészfizika" kurzusokon megtanították a Schrödinger-egyenlet néhány ismert megoldását.
Viszont odáig már nem terjedt ki az oktatás, hogy egy tetszőleges potenciálfüggvényre meg tudjuk oldani például numerikusan.
(Habár vannak ilyen szimulációs programok, néha mutogatják is.)
Vagyis kezdjük ott, hogy egy adott V(x)=f(x) időben állandó potenciálra hogyan kellene például numerikusan megoldani, először egy részecske esetn. Aztán jöhet a "mérés" közbeni dekoherencia. Mert azt állítják Everett követői, hogy ilyen esetben az időfejlődés "tiszta" állapot irányába halad. Például felfelé mutató spin és a mérőműszer felfelé mutató spint regisztrál. És persze a kutató is felfelé mutató spint olvas le.
"Viszont a kiterjedt hullámfüggvény (?pillanatszerű?) összeomlása értelmezhetetlen."
Csak akkor, ha nem érted a matematikáját és csak a szóbeli elmesélésekből tájékozódtál. Tudod, abból nem lehet igazából megérteni a dolgokat, és ha nem vagy elég okos, akkor csak mégjobban megzavarnak az ismeretterjesztő mesék, és oda jutsz, ahol te vagy: mindent mindennel értelmetlenül összezagyválsz.
"Ámbár a specrel szerint ugyebár a tér és az idő egymásba konvertálható."
Ezt a baromságot hol olvastad?
Vagy csak szimplán magadnak erre a baromságra fordítottad le amit a specrelről olvastál? Akkor még dolgozz egy kicsit a témán, mert még messze vagy a tényleges megértésétől. Kezd a matekjával! Mindig abban van a lényeg és nem a sóder szövegelésben és elmesélésekben.
Vagyis szerinted, 'kisebb helyre'/'rövidebb hosszúságba' ugyanannyi 'hosszú hullámú' fény/e.m. hullám is 'belefér', mint a 'kiinduló' nagyobb 'vastagságú' "3D-s térhullám"-ba ?!
;-/
Teljesen rossz.
Sehova nem vezet, ha a kiterjedt hullámfüggvény pillanatszerű összeomlását vizsgáljuk, ráadásul matematikai pontba.
Az univerzumnak egyetlen hullámfüggvénye van.
Jelenlegi haladó elképzelések szerint összeomlás nem történik, hanem a közös hullámfüggvény fejlődik Schrödinger szerint úgy, hogy ebből korrelált tiszta állapotok alakuljanak ki.
Eredetileg még Schrödinger is úgy gondolta, hogy az egyetlen részecske hullámfüggvénye a lokalizálódás irányában fejlődik. De aztán rá kellett jönnie, hogy az éppenséggel expandál. Persze nála a potenciál egy klasszikus mező. Újabb kutatások már figyelembe veszik, hogy környezet is kvantumos. Nem lehet a mérőműszert sem klasszikus objektumként kezelni. És persze a Schrödinger-egyenletben szereplő potenciálfüggvény is valójában kvantált mező, ahol a kölcsönhatást vurtuális részecskék közvetítik.
"Viszont elképzelhető, hogy ez jelenleg csak a tudásunk hiányossága."
Nem képzelhető el.
Görbült téridőn GEOMETRIAILAG nem összegezhető az energia, ugyanis a vektormennyiségek összeadásához szükséges párhuzamos eltolás művelete nem egyértelmű: a végeredmény vektor állása függ az eltolás pályájától is.
Úgyhogy görbült téridőn nem lehet összeadni az energia-impulzus vektorokat, vagy pontosabban: össze lehet adni úgy, hogy a választott útvonalaktól függően az összenergia nullától akármeddig terjedhet, azaz nincs egzakt definit értéke.
"Ha valaki a megfigyelt -kezdeti- és végállapotbeli- dolgokat 'össze tudja kötni' az 'elméjében működő', logikus 'modellekkel', akkor a matematika már csak a gyakorlati használhatóságot segítheti, de bizonyítéknak nem mondhatnám."
Mert sajnos fingot se értesz a tudományokhoz.
Tudod az, hogy fejben "össze tudod kötni 'logikusan' a kezdeti és a végállapotokat" lófszt sem ér. Ugyanis fejben olyan könnyen és lazán tévedhetsz, hogy öröm nézni. Az esőcsináló sámánok például fejben "logikusan" összekötötték, hogy a megfelelő esőtánc csinálja az esőt (ha mégsem jött az eső, akkor természetesen nem volt "megfelelő" az esőtánc). Aztán utólag kiderült, hogy ez az egész fejben modell alaptalan baromság volt.
Na tehát. A természettudományok művelése úgy működik, hogy ha van egy ötleted, akkor KIMATEKOZOD, ugyanis míg a szóban-fogalmakban gondolkodás hányaveti, pongyola és logikai hibákkal terhelt, addig a matek szigorúan következetes és logikus. Ha a matekozás nem mutatott ki ellentmondást, na akkor jó az elképzelésed. A matekozás nélkül amit itt műveltek csak pelenkás pisisek felnőttesdit utánzó ügyetlen játéka az óvoda homokozójában.
Persze, apu-anyu szeme könnybe lábad nézve a csemetéjét a butuska játéka közben, meg nagyon büszke is rá, de ettől még nem lesz értékkel bíró munka.
Még egy dologra akartam reagálni, de most nem találom hirtelen.
A részecskék hulláma nem közegben terjed.
Ezt könnyen beláthatjuk a sebesség transzformációs szabályból.
Közeghullámoknál nem lenne érvényes de Broglie képlete.
A fény sem valami kemény közeg hulláma, ami miatt a rezgés traszverzális lehetne.
Vagyis ez nem érv a longitudinális fény ellen, hogy ahhoz összenyomorgatható közegre lenne szükség.
Ezek logikátlan inkonzisztens érvelések.
Viszont - mint hitetlen gyahúr - nem zárom ki, hogy mnégis létezhet longutudinális fény, amelyet mi nem észlelünk.
És mivel a Maxwell-egyenleteket különféle tapasztalatok alapján írták fel, nem is szerepel az elméletben longitudinális elektromágneses hullám.
Ámbár azt meg kell hagyni, hogy bizonyos peremfeltételek között az elektromágneses hullámnak is lehet terjedés-irányú komponenSE. Úgy mint TE vs. TM, azaz tisztán transzverzális elektromos és tisztán transzverzális mágneses.
Ez persze a tagadás tagadása. Mondhatnán úgy is, hogy részlegesen longitudinális mágneses és részlegesen longitudinális elektromos hullám. Ez előfordulhat még vákuumban is (csak a semmi köré kell egy fém csövet rakni).
