Minden úgy van, ahogy van_Persil írja: az első és legfontosabb a hegybíróval való kapcsolatfelvétel. Ha jó fej és támogatólag áll hozzá(d), akkor minden sínen van, el fogja mondani, hogy az egyes menüpontokhoz mi milyen sorrendben és mikorra kell kész legyen.
Amit kicsit máshogy tudok vagy van bővebb infóm:
- melegvíz csak palackozóhoz kell, az ivóvíz-minőség igazolása meg csak akkor, ha nem vezetékes víz van (azaz ha vízművektől kapod a vizet, akkor alapnak veszik azt, hogy az ivóvíz minőségű), ez az ivóvíz lehet a szomszédban is, akkor szerződés/megállapodás/írásbeli engedély kell a tulajdonostól, hogy te tőle hozod a vizet (vagy nyilván ahonnan hozod)
- a kisüzemi bortermelő az egyértelmű választás (nem kell adóraktár, évente egyszer kell csak jelenteni), a VPOP-val annyi dolgod lesz, hogy zárjegyet (kannás borra kell) tőlük tudsz továbbra is venni
- pincekönyv helyett érdemes a kisüzemi borregisztert választani, én is azt használom, egyszerűbb, logikusabb, a már elfogyott borokat külön mappában tarthatom (nem zavarnak) stb. Ezt is meg a borkísérő okmányt is az illetékes hegybírótól tudsz vásárolni.
- szüreti jelentés határidő november 30., kivéve kései szüret vagy jégbor (ezek szándékát érdemes nov. 30-ig bejelenteni)
- az FN borok 30.- Ft-os büntijét idéntől eltörölték, ugyanannyi a költsége (3000.- Ft érzékszervi bírálat + 7500.- Ft laborvizsgálat 250hl alatti bortételeknél), mint az OEM vagy OFJ boroknak.
- FN-t is lehet fajtamegjelöléssel (bizonyos fajták védettek, azokat nem, de a többit igen) forgalomba hozni, nekem is van ilyen (ez egy köztes kategória, a forgalombahozatali (5051-es űrlap) kérelmen "FN fajtamegjelöléssel"-t kell beikszelni).
Mindenképpen keresd fel a területileg illetékes hegybírót, esetleg a helyi földhivatalban meg tudják mondanki ki az és hol lehet elérni, mivel nekik napi kapcsolatban kell lennniük vele (pl. a müvelésböl kivont szölö müvelési ágú területek miatt).
Régebben egyszerüsített adóraktári engedélyesként a VPOP (késöbb NAV) területileg illetékes igazgatóságán kellett bejelentkezni, ma már lehet kisüzemi bortermelöként szölöbort termelni és saját alapanyagból szölöbort elöállítani.
Az elöállítás helyének meg kell felelnie a jogszabályi elöírásoknak, amit a NÉBIH fog ellenörizni helyszíni szemlével. Ez pusztán csak formaság: olyan apróságok kellenek hozzá, mint: egészségügyi alkalmasság; az élelmiszer (ezesetben: bor) elöállításához szükséges megfelelö iskolai végzettség; hideg-meleg folyóvíz, a víz bevizsgálását igazoló dokumentummal (ez elsösorban külterületeken, fúrt kutaknál kell); folyóbor esetében kannatöltö, palackozás esetében a palackozó tervrajza és anyagmozgatási terve; a tárolóedények élelmiszeripari felhasználásra való alkalmasságát igazoló dokumentum; pontosan és naprakészen vezetett pincekönyv (kisüzemi bortermelöknek állítólag valami sokkal egyszerübb dokumentumot kell/lehet majd használniuk, de én még nem láttam ilyet); borkísérö okmány a borok, mustok, seprö, törköly szállításához; nyugtatömb, számlatömb kézpénzes és utalásos; pecsét; mindenröl kell rendelkezz számlával etc.
Amennyibe ki akarsz települni piacra/falunapra etc.: a kitelepülés elött meghatározott idövel a NAV felé be kell jelenteni; ezen kívül kitelepüléskor még más elöírásokat is be kell tartanod (pl. mindenkit, aki árusít, be kell jelentened, vagy segítö családtagnak kell lennie (benne kell legyen az östermelöidben, vagy az alkalmazottadnak kell lennie); a telephelyedtöl csak max. 40 km-re mehetsz; csak az östermelöidben szereplö dolgot árulhatsz. Amit östermelöként tilos: égetett szeszt bármilyen formában.
Ha minden engedélyed megvan, akkor a hegybíró felé jelentési kötelezettséged van minden évben a készletedröl (aug 15-ig) és a szüretröl (ennek is van határideje, de most hirtelen nem tudom): Ha a jelentéseid rendben találatatottak, akkor igényelhetsz szölö származási bizonyítványt, majd bor származási bizonyítványt. A forgalombahozatal elött a borodat minösíttetned kell, borvidékenként elérö, hogy hol kell leadni, neked valószínü Budapesten a Budaörsi úton. Viszont, ha nem borvidéken termelsz, akkor a te borod csak földrajzi eredetmegjelölés nélküli (FN) kategória lehet, ez esetben viszont minden liter után kb 30 forintot fizetned kell (hogy kinek, ne tölem kérdezd). Ha nincs hibája a borodnak, akkor meg fogod kapni rá a forgalombahozatali engedélyt. Az FN borok nagy hibája azon kívül, hogy fizetned kell a forgalombahozatalért (nem a vizsgálati/bírálati díj, azt mindenkinek meg kell fizetnie), az, hogy nem írhatsz rá semmilyen fajtanevet.
biztos kihagytam valami fontosat, de hirtelen ennyi jutott az eszembe. bürokrácia, bürokrácia, bürokrácia. Sok sikert hozzá!
Viszont csak tartozik valahova a területed, mert hegybíró adja ki a származásit a szőlőről, ami nélkül nem tudsz tovább lépni. És persze egyszerűsített adóraktárként be kell jelentsed a pincéd, pincekönyvet kell vezess - vagy ezek a részek nálad már meg is vannak?
Tudnátok nekem segiteni - jogszabályokkal - hogyan lehet bort forgalomba hozni, őstermelőként?
Helyi rendezvényeken, piacokon szeretnék értékesiteni, relativ kis mennyiséget (évi 1-2 ezer liter).
Úgy emlékszem hogy külön van a folyóbor, valamint a palackozás szabályozása. Sajnos a neten ellentmondásosak az információk, valamint azt sem tudom ki tud ebben felvilágositani, ezért kérek segitséget. Alföldön vagyok, a térségben (elvileg) nincs hegybiró.
Ez mondjuk inkább a 30-40-50 évvel ezelőttre igaz, amikor a TSZ-nek leadták a szőlőt - azóta is nyögjünk annak a világnak a mentalitását, azért nincsen normális szőlőfelvásárlási ár (mert mehet bele bármi, a kiló számít, nem a mustfok, fajta).
De ha elkezdesz kutatni, rájössz, hogy a régi magyar borok régi magyar fajtákból készültek, sokszor cuveé-k voltak. (A kis parcellás földeken, ahol a paraszt magának termelt pár akó bort, persze lehetett akkor is silányabb fajta.)
A mai világ szerintem erősen két irányba fut, az egyik, ahol tényleg az általad leírt vonal megy, de azért van egy olyan rész is, ahol a helyi, minőségi, kézműves termékeket keresik a vevők (és olyan országok is vannak a környékünkön, ahol ez a második vonal jóval komolyabb szeletet képvisel...)
Most mit mondjak erre? Én nem készítek bort, semmiből. Csak beugrott, hogy olvastam róla, hogy ez kettős hasznosítású szőlőfajta. Ráadásul nem egy mai darab :-)))
Régen nem csináltak ebből ügyet, a mai világgal az a baj, hogy olyan igények keletkeznek szépen apránként, ami nem kiszolgálható természetes úton, egy idő után csak a szintetikus meg a műanyag maradhat versenyben.
Az alapvető, fontos tulajdonságokat leváltják más, olyan tulajdonságok, amelyeknek rohadtul nem kellenének szerepet játszani. Pl polcon tarthatóság, szállíthatóság stb.
Értem én, hogy haladni kell a korral, csak nekem néha olyan műmájer az egész. Ez persze nem az én bajom lesz már.
Szürkerothadás az a rothadás? Nem fakó? Nagyon nem mindegy...
A szürkerothadás ellenére lehet abból a szölöböl bort csinálni, de a fakórothadás miatt ecetes lehet a bor, aza ki lehet burítani. Ha valaki nagyon precíz akar lenni, akkor a szüretelök kezébe helyes szüretelöollót ad, és kiadja nekik, hogy mindent, ami nem ép bogyó, ki kell piszkálni, hogy csak ép bogyók jussanak be a feldolgozóba (pincébe). Ha a szedök értenek hozzá, akkor ki tudják szedni csak a fakórothadtat (igen, néha egész fürtöket kell ledobálni).
idén túl sokáig nem lehet várni a szürettel, egyrészt a savak miatt, amik már most is túl alacsonyak, másrészt a cukorfok egy kellö és ép lombozattal rendelkezö, nem túlterhelt szölö esetében megfelelö kell legyen már most a szüretre, harmadrészt igyekezni kell, mert a fakórothadás akár az egész termést elviheti ráadásul pár nap alatt.
A Kadarka tőkéimet tegnap néztem át, még nem veszélyes a helyzet, de néhány fürtön már megjelent az ecetesedést okozó rothadás. A fürtöket eldobtam, azokon pedig ahol csak egy-két bogyó volt rothadt, leszedtem sőt a környékén lévő ép bogyókat is és szintén kidobtam.
Semmiképp nem javaslom az egészséges fürtöket összekeverni a rothadtakkal mert az egészet tönkre teszik.
A Cabernet fajtáim állják a sarat, de ezek jóval ellenállóbbak, mint pl. a Kadarka.
Neked persze lehet, hogy fehér szőlőd van de a rothadással kapcsolatosan leírtak ugyan úgy érvényesek.
Egy kérdés a minap jártam a szőlőben és elég sok fürtön kezdődik a szürkerothadás.Csak egy pár fürtöt kapott el teljesen,de több fürtön is vagy egy pár rodhatd bogyó.Mit javasoltok külön leszedni a érintett fürtöket és külön az egészségeseket?
Vagy egybe leszedni az egészet és rögtön elkezdeni a préselést?
A két csemege érésidő alapján Zala gyöngye és piros Chasselas (Saszla).
Mivel aki ezt ültette, bort akart készíteni láthatóan, azt gondolom, hogy a csemege szőlőket is úgy választotta meg, hogy kettős hasznosításúak legyenek. Mindkét csemegéből lehet bort is készíteni.
Tegnap szedtem a Biancát a remélt eső előtt, amiből semmi nem lett. 22 cukorfok, 6,8 savval. Nem tudom sok, vagy kevés, eddig mindig lágyítani kellett a boromat Karácsony környékén, mert túl savas volt. Most a tavaly előttinél (2016) 6,3 savat mértem. Mivel másfél hónapja nem esett eső, a lé kihozatal nem volt 60%-os se.
Tavasztól vagy 3-4 áztató eső volt, volt hogy 1 hónapig semmi. Végül is az őszi-téli-kora tavaszi csapadék tartott ki a talajban. Kapásnövények termése az elmúlt 40 év legrosszabbika lett, szerintem a szőlő is megsínyli jövőre. Szombaton még hatalmas esők előtt végeztem a szüretet a Dunántúlon, most itt kedd estig 3 szor vizes lett a járda. Ja, és tegnap 30 fokban szedtem a Biancát.
Szarul van elosztva az eső és a meleg. itt keleten is alig volt eső a nyáron, de voltak jó kis kánikulák. (most végre esik). De amely gyümölcsfa nem volt locsolva az nagyon megsült.
A szőlőre nincs panasz, a csemegeszőlők pl 15 éves rekordot döntött mennyiség és minőség terén. A fekete rizling is 2013 óta most kb ugyanolyan jó mennyisége és minősége mutat. (cukrot mértem, savat nem, de a rizlingnél ezzel nem szokott gond lenni.)
Nálunk is tegnap volt szüret, 2 héttel a tavalyinál korábban. Vegyes fehér, bianca, cserszegi, irsai, ilyesmik, átlag mustfok 19.5 - 20 között. Savat nem mértem, de hoztam mustot, lehet azon megnézem, mindenesetre ízre a szőlők is meg a must is rendben volt. Az esőt szerencsére pont megúsztuk.
Tavaly nálam az ezerjó teljesen egészségesen 18,5-es cukorral lett szüretelve és ha jól emlékszem 7,5-es savval, viszont ahogy írtam a biankánál 20-as cukor mellett 5 körüli sav volt - a bora sem ízlett különösebben. Ezt megelőzendően idén egybe szedtem mindent (ezek mellett van még zalagyöngye, lakhegyi mézes, ezerfürtű) múlthét szombaton. 18,5-es cukor, 6,5-es sav lett a vége. Egyszer megpróbálom majd időben leszedni a biankát külön, hátha úgy mutat majd valamit.
Bocs, hogy most válaszolok, szüretelni voltam a sógoromnál. Ezerjó 2 héttel előbb, mint tavaly, meg azelőtt. Abszolút egészséges fürtök, kivéve a rengeteg darazsat. A napos oldalon lévőket tömegesen támadták. Nem lehetett szüretelni, csak estefelé, és kora reggel. Amúgy 17 fokos lett, ez is átlagos.
A Biancám hétfőn akarom szüretelni, talán még nem ér ide az eső. Csak a cukorfokát mértem aug. 18.án volt 19 fokos. Azóta múlt hétvégén kapott egy esőt, és még 4 napja nem bántotta semmi. Az íze akkor egy kissé fanyar volt, igaz a Palatinához viszonyítottam. A fürt környékén már leszáradtak a levelek az augusztusi nagy melegben. Mindenképpen le akarom szedni, szüret után megmérem a savat is.
Nagyon kései fajta, nekem még csak 1 hete kékültek be a bogyók (Sopron mellett), és október előtt el se kezdem kóstolgatni. Ha az valóban Moldova, akkor legalább 500 km-rel délebbről való... :-)
