Alapvetően csak az a problémám, hogy a képen SEMMI érdekes nincs és semmi sem indokolta a feltöltését (hírérték 0 stb.). Vicinális és Bz - ok, de azért így...
Amikor a jómúltkor fekve maradtunk a 2191-es Csörgővel Pannonhalmán, készítettem a "szappantartómmal" pár képet, feltettem a Győr-Veszprém topicba, erre nemhogy örülnének, hogy valaki ott volt és dokumentálta az eseményt (mást nem láttam fényképezőgéppel kolbászolni a környéken), hanem mindjárt az jött, hogy furcsák a képek színei, stb. :-(
Magam sem vagyok jó véleménnyel a Bz-ről, de azért ilyen keményen nem fogalmaznék... :-))
Te, vannak, akiknek a képek tartalma a fontos, nem a "vasútfényképészek" szigorú esztétikai és fotótechnikai elvárásai :-)) Tedd fel a te jobb képeid, ha annak tartod őket, örülünk neki! Üdv! :-)
Jobb lett volna, ha teleírom a topikot fondok és polcok római és arab számaival? Kell ide annyira pontos hivatkozás? Mi ez itt, talán doktori disszertáció?
Ez aztán pontos válasz! Ilyet bárki tud írni! Az írásaidat én is tudnám minősíteni mondjuk "keresetlen szavakkal" de talán az érvelés való egy fórumba! Ebben a kötetben erről is van szó meg hivatkozás egy akkori tanulmányra! Este kiírom a pontos adatokat!
Jéézus Mária, hova kerültem!! :-)) Van Trabant motoros sárkányrepülő. A Trabantban is olyan motor van, oszt elég ritkán látni Trabantot repülni! Ha mégis, akkor nem a motorjától, és nem is tartósan... :-))
"1931-ben vagyunk, a probléma lényege, hogy a 23,6kg-os sineken a 11,4 t tengelynyomású Bcmot nem közlekedhet, ezeknek a pályáknak a cseréje belátható időn belül nem valósítható meg."
Ne haragudj, de amit írtál az tömény hülyeség. 1.: 23,6 kg-os sínekren az engedélyezett tengelyterhelés 12 tonna volt akkor is és ahol még van ilyen, ott is annyi. Ha figyelmesebben elolvastad volna a szakirodalmat amit reklámozol, akkor kiderül az igazság: a mellékvonali hálózat az 1930-as években még tele volt 20,0; 21,75 és 22,3 kg-os sínekkel. Nos, azok valóban nem bírták a 11,4 t tengelyterhelést (de ilyen sínek ma már csak kisvasutakban vannak, főleg a kecskemétin találhatóak). 2.: Ezeknek a pályáknak a cseréje éppen az 1920-30-as években vett nagy lendületet.
Na igen, a Trabantban például pontosan akkora teljesítményű motor van, mint a B26-os keskeny nyomközű mozdonyban (19 kW), a Trabi mégse húzna el akkora vonatot. :-)
Igaz, nem figyeltem az időpontra, csak a paraméterekre:-(
Wsz által elegetett 3. variáció a 150 éves a Ganz c. könyvből:
"A ganz-gyár harmadik javaslata mellékvonali 4 tengelyes motorkocsi volt. A 15915 mm hosszú, 10000 mm forgócsaptávolságú járműbe 8 hengeres, kb. 140 LE (90 kW) teljesítményű dízelmotort szántak. ía tervek szerint az utastérben 16 db II. és 34 db III. osztályú ülőhely került volna kialakításra. Sámítások alapján a motorkocsi legnagyobb tengelyterhelése 8,4 t volt. A MÁV a várhatóan magas beszerzési, üzemeltetési és fenntartási költségek miatt elvetette a 4 tengelyes mellékvonali motorkocsi koncepcióját."
A Bz is van kb. olyan erős, mint egy M28, ami pl. a Hámán rendes tolatógépe volt hosszú időn keresztül. Annak ugyan nem jutott Gigant, de Szili már igen.
Valószínűleg a közutak kiépítettsége volt összehasonlíthatatlanul kisebb. Azt hiszem, akkoriban a "pormentes út", mint fogalom volt ennek a fokmérője. Nem hinném, hogy a mellékvonalakkal többé-kevésbé párhuzamos földutak kiépítése volt az elsődleges. A két háború közötti helyzetben valószínűleg annak is örültek, ha a főbb utak/vasutak korszerűsítése szóba kerülhetett. ON: ekkor még a vonalak nagy részén is csak 14 t volt a tengelyterhelés...
