Topik a csillagos égbolt szerelmeseinek, minden, ami távcsővel, fényképezőgéppel, ccd-vel vagy szabad szemmel elérhető, legyen az bolygó, hold, üstökös, aszteroida, vagy épp sarki fény.
Alternatív tudósok ("kérésre bármit tagadok, cáfolok") a szomszédos topikokban keressenek menedéket!
> Én meg a seregben differenciális rotáció miatt voltam a gyenguszon :-)
Te jó ég! Nem vagy Te meteorológus vagy térképész? Marik beszélt valakiről, aki utálta a csillagászatot, de egyszer odament hozzá, hogy, hasznát vette a csillagászatnak. "Hát, mintha hájjal kenegetnének" - kommentálta. Kiderült, hogy valakinek elege lett a tehénsz.rból a seregben (gy. k.: "Atomvillanás!") és gyengélkedőre jelentkezett és amikor megkérdezték, hogy mi baja, akkor közölte, hogy anomális az impulzusmonetumeloszlása. Allítólag bejött. :)
Azt hittem, Marik Miklós óráin szerezted a M.Ú.-t. De nem, mert a másikat nem ismerted. :-)
Az ő mondása volt ez is: "Az Uránusz forgása retrográd, de ez nem egy szibériai város." Na, valahogy így.
>Mert lehet hogy így felénk összegyűjt annyi fényt hogy láthatjuk az objektumot. Esetleg a közelebb lébőt meg mögénk fókuszálja,
> és nem tudjuk felfogni a fényét?
Nem fogja. A fény útja galaxis nélkül:
"Nem azért látunk messzebb egy műszerrel, mert nagyít, hanem mert több fényt gyűjt össze, amit utánna fel tudunk dolgozni (pl. nagyítani :/, CCD-vel feldolgozni). "
Éppen azért kérdeztem.
A fénygyüjtés miatt. Mert lehet hogy így felénk összegyűjt annyi fényt hogy láthatjuk az objektumot. Esetleg a közelebb lébőt meg mögénk fókuszálja, és nem tudjuk felfogni a fényét?
> De ekkor olyan távolabbi objektumok válnak láthatóvá amik egyébként nem?
A gravitációs lencse nem csak dupláz viselkedhet lencseként. Nem kell messzire menni, pl. a Nap gravitációs lencséjének fókusztávolsága 0.5 fényév. Állítólag terveznek (elméletben) rádiótávcsövet juttatni oda. (Forrás: "Asztronautika és planetológia" speci, Almár Iván és Illés Erzsébet.).
> Pl itt vagyok A pontban. Elnézek valamerre egy egyenes mentén, amin van B pont x távolságra és D pont 2 x távolságra és E pont 3x távolságra. Ha B
> pont a lencsehatást okozó objektum, látom E pontot mert B pont pont úgy fókuszálja a fényt felénk, hogy az egyébként nem látható E pontot
> láthatóvá teszi.
Ez nem így megy. Nem azért látunk messzebb egy műszerrel, mert nagyít, hanem mert több fényt gyűjt össze, amit utánna fel tudunk dolgozni (pl. nagyítani :/, CCD-vel feldolgozni). A gravitációs lencse pont ugyanezt csinálja, fényt gyűjt össze (pontosabban ezt is csinálja, de elég furcsán, ezért kétszerez (neégyszerez?)). Bővebbet nem tudok mondnani nem (mertem) vizsgázni általános relativitáselméletből.
A többi kérdésedre a válasz a fentiekből következik.
Persze azt értem.
De ekkor olyan távolabbi objektumok válnak láthatóvá amik egyébként nem? Pl itt vagyok A pontban. Elnézek valamerre egy egyenes mentén, amin van B pont x távolságra és D pont 2 x távolságra és E pont 3x távolságra. Ha B pont a lencsehatást okozó objektum, látom E pontot mert B pont pont úgy fókuszálja a fényt felénk, hogy az egyébként nem látható E pontot láthatóvá teszi.
Viszont ugyanakkor D pontot mondjuk egyébként is láthatnánk mert az még belül esne azon a távolságon amelyen belül nagy távcsövekkel észlelni lehetne, de most nem látjuk mert az ő fényét is eltéríti B pont?
Másrészt meg, meg tudják mondani hogy a lencsehatás következtében látható objektumok milyen távolságra vannak? Nem szenved hullámhossz torzulást a fény a lencsehatás következtében amitől aztán nem számítható biztonsággal a távolsága?
Harmadrészt pedig, ha beleütköztünk a lencsehatás jelenségébe, nem lehetséges hogy kezdünk elérkezni a jelenleg észlelhető távolság határához, amin túl már nem állapítható meg az objektumok távolsága vagy helye és ideje, mert a hozzánk érkező fény biztos hogy egy vagy több lencsehatáson megy át?
Igen, általában (vélhetően) fekete lyuk, kvazár vagy nagy tömegű galaxis. Plagizálni nem szeretnék, javaslom az Alta Vistát, húsz találattal kimerítő grav.lencse cikkekre lehet bukkanni.
(Annyit azért még: eléggé ritka jelenségről van szó, a nagyítás és távcsőméretek növelésével nem feltétlenül "lesz tele az ég" gravitációs lencsével.)
Bővebbet tudnátok mondani erről a gravitációs lencse hatásról? Ezen a fotón meylik lenne a lencsehatást okozó objektum, vagy annak nem feltétlenül kellene látszania?
Ezek szerint minél messzebbre tudunk nézni a távcsövekkel egy távolságon felül már mindig beleütközünk a lencsehatásba?
> Bocs a jelen lévő szakcsillagászoktól, ők mindezt nyilván tudják. :)
Ehhez elég egy erős amatőr szint is. Egyébként kik a jelenlévő szakcsillagászok? :)
Üdv.:
MoDS
U.I.: Ha vannak, akkor van valakinek Linuxos/Windowsos ION-ja? (Idl On the Net, Java classok, illetve appletek IDL-hez) Az IDL-t régen lehetett tölteni, de ION-t azt sajnos nem lehet és barbároknak nem adnak árinformációkat. :/ Nézzétek meg a Research Institute honlapján a demokat. Nekem szakdolgozathoz kellene, egy kód eredményét akarom vele vizualizálni, de egyszerűbb lenne Javaban megírni a kezelőfelületet, mint tisztán IDL-ben (és fordítás nélkül futna mindenütt).
És még vannak olyan tudósok, akik most a 21.században vallják, Isten miattunk teremtette mindezt! Az ilyen fotókat széles körben terjeszteni kellene: ezeken látszik, milyen kevés is az, amit beláthatunk, érzékelhetünk egyáltalán a "számunkra" teremtett világegyetemből... (A képen látható legtöbb galaxis u.i. érzékelhetetlen lenne mai technikánkkal, ha nem lenne a gravitációs lencse!) (Bocs a jelen lévő szakcsillagászoktól, ők mindezt nyilván tudják. :))
