Kössz a tanácsot é ehhez nem igazán értek a gépet csak internetezésre és néha ha unatkozom játszásra használom suli időben meg nyáron a gépírást gyakorlom de az sincs sokszor.
De akkor megpróbálok messze ülni a monitortól ha ez hatásos.
Kösszi mégegyszer!:)
Jo monitor kell hozza, es messzirol kell nezni. Nekem egy 17" philips brilliance van beallitva (par eve meg a komoly kategoria volt, ma mar 19-21" monitorok vannak az akkori araert...) 1280x1024 felbontassal (85hz), es 1m szemtavolsagra van a kepernyo. A VS-ben 10 pontos courier betukkel, az jol latszik meg kicsiben is. Ja, a jo hatterszinek is fontosak, a dozed alapbeallitasa tenyleg gyilkos. En pl. aranyszinu haterrel dolgozom, par kollega fekete, vagy valamilyen sotet alapszinen mozog. Es gond nelkul birom rengeteg oran at szemfajas meg hasonlok nelkul.
Kedves Petra16! Ne kérj mindig elnézést, mert ha egyszer _komolyan_ tennéd (kérnéd), senki se fogja komolyan venni. Ráadásul nincs is miért.
Az igazság az, hogy nem ritka az olyan nap, ami pl. hétfő reggeltől kedd estig tart, és közben végig meló. Ettől még egy elefántnak is elfáradna a szeme, csak azt lenne jó tudni, hogy ha aztán alszok, stb. akkor minden rendbe jön-e? Szóval valami ilyesmi az aktuális aggódásom tárgya.
Meg persze az is, hogy nyerek-e az ötös lottón, de elég csekély az esélyem, mert nem is játszom. :)
Lehet benne valami de azért az is jó dolog hogy ennyire pontosan betudják egyáltalán mérni alátáshibát.
A szem elfáradása meg egy ilyen munkánál amit te végzel szerintem általános jelenség.
Ja és letesztelheted ezt úgy is hogy kérdezz meg valami sasszemet akinek nincs szemicsije meg semmi hogy neki átlag mennyi idő alatt fárad el a szeme.
Nem tudom lehet hogy ez az ötletem kicsit hülyén hangzik de ez jutott most eszembe.:-)
Nem. Már évek óta ugyanolyan szemüveget hordok, amit újabb mérések is igazolnak. A gond "csak" az, hogy a programozói munkám során túlzásba viszem a "látást" és rendesen elfárad a szemem. Azt gondolom, hogy ha a szemüvegem pontosabban megfelelhetne a szemhibámnak, akkor a szemem kevésbé fáradna el és lassabban.
Volt már, hogy úgy éreztem, rendesen "elúszik" egymástól a két szemem (egészen kicsi koromban volt szemtengelyferdülésem, ez ennek lehet az öröksége). Ez is csak akkor történik, ha nagyon kifárad a szemem.
Igen. De én abban se vagyok egészen biztos, hogy így a lehető legpontosabb eredmény van-e meg. És asszem vannak egyéb dolgok is, amiket még nézni szoktak, amik nem éppen a dioptriában számitanak.
garp nekem is vannak ilyen érzéseim szemviszgálat közben főleg akkor amikor a gépe kell nézni (asszem akkor van a cilinder bemérése talán)
én is ide oda pislogok könnyezik a szemem na és még egyszer sem szóltak hogy hagyjam abba.
Gondoltam már arra így akkor lehet hogy nem is tudnak jót mérni.
De végülis utánna mikor még próbálgatjuk hogy mennyi az a dioptria ami jó akkor azt már csak nem tudják elrontani hiszen azt én érzem vagy nem?
(boccs ha hülyeségeket írok)
Most jártam az Optik+Med honlapján, és kiolvastam az egészet. Olyan jól hangzik, hogy el se hiszem!
Most jönnek ezzel a Sasszem-dumával, ami kicsit direktmarketing-MLM-ízű, de .... na mindegy, lehet, hogy én vagyok kicsit túlérzékeny erre a stilusra.
Szóval nekem már csak egy kérdésem lenne nálam tájékozottabb - esetleg szakmabeli - laptársaimhoz: Eddig ahányszor csak szemvizsgálaton voltam, mindig ugyanazt az eredményt mutatták ki, jobb -0.5, bal -3. A vizsgálat közben mindig ide-oda kell nézni (nézze a piros pöttyöt, stb). Ekkor nekem mindig az a bajom, hogy ilyenkor rámjön a pislogás, meg könnyezik a szemem. Ráadásul mindig az az érzésem, hogy nem tudok egyidejűleg mindkét szememmel odanézni, ahova kell, hol a jobb, hol a bal szememmel próbálom csinálni amit mondanak. Tiszta hülyeség, de én így érzem a dolgot.
"Na erre varrjon gombot Amálka néni!", szóval erre szeretnék valami korrekt véleményt kapni valakitől, illetve kérdezném, hogy más is van-e igy ezekkel a dolgokkal a vizsgálat közben?
Ez az egész azért zavar különösen, mert mindig az az érzésem, hogy láthatnék egy kicsit jobban is, ha nem bénáznék a vizsgálat közben. Érdekes, hogy a vizsgálatot végző orvos(ok) soha nem szóltak rám, hogy maradjak már végre nyugodtan. Lehet, hogy ez az egész csak hipohondria???
Még egy kérdés: jól gondolom-e, hogy az, hogy a szemüvegeket 1/4 dioptriás lépésekkel készítik, valami technikai dolog és lehet hogy ha nekem mondjuk nem -3.0, hanem mondjuk -3.1 dioptriás lencse kellene, olyat sose csinálnak nekem?
Én, mondjuk nagyon jól elvagyok a szemüvegeimmel, abszolút nem izgat, hogy ott üldögél az orromon, ami inkább izgatna az a valóban tökéletes látás. Beleértve ezt a nem pont "egész és negyed" dioptriás lencse dolgot is.
Elnézést a terjedelemért, de segitségeteket várom és előre is köszönöm!
Segítek én is egy kicsit ebben a szemcsepp témában.
1/ A haze a szaruhártya kötöszövetének felszíni részén, elsősorban UV sugárzás következtében lerakódó átlátszatlan anyag. A szaruhártya "felizgatott" sejtjei termelik.
2/ Ezek a sejtek működésükben gátolhatók akár lokális steroid tartalmu szemcseppel, akár cytostaticummal, amilyen a mytomicin is.
3/ Az új enzimpótló csepp lesz a 3. lehetőség, ha majd túljut az állatkisérletes fázison.
4/ Kb. másfél éve tartottak az Optikmedesek egy előadássorozatot úgy 14.000 kezelés tapasztalatairól haze ügyben. Most előástam a jegyzeteimet, e szerint 2 esetben fordult 3. fokozatu homály, vagyis olyan, amit már maga a lézerezett is észrevesz. A kisebbek csak réslámpával láthattóak, nem okoznak problémát. Ezek is 12 D feletti esetek voltak. Gyakorlatilag tehát aki rendesen hordjan az UV szűrős napszemüveget és használja a cseppeket, amiben kevesebb steroid van, mint bármilyen antiallergiás kenőcsben vagy tablettában, nincs kitéve haze veszélynek.
Találtam egy másik érdekes cikket is egy olaszországi klinikai kísérletről:
(http://www.revoptom.com/Features/ro0500f3.htm)
Clinicians in Italy compared use of topical mitomycin-C and topical steroids in preventing haze following PRK in high myopes. The 15 patients who participated used mitomycin-C in one eye and topical steroids in the other. None of the eyes treated with mitomycin-C developed haze, but four eyes treated with steroids did.
Vagyis összehasonlították a steroidok és a mitomycin-C hatékonyságát PRK (nagyfokú myopia) utáni haze megelőzésének szempontjából 15-15 esetben. Míg a steroidok használata esetén 4 esetben alakult ki haze, addig a mitomycin-C használata esetén egy esetben sem.
Régebben lementettem róla egy cikket, valóban valamilyen antibiotikum, én nem sokat tudok róla. Most hogy megint megint rákerestem a neten, látom, hogy elég széleskörűen használják a szemészetben. Itt a PRK utáni alkalmazásának egy elég közérthető leírása angolul:
http://www.chicagocornea.com/newcc/mitomycin.cfm
A szteroidok általában tényleg nem veszélytelenek, de ésszerű lokális alkalmazásuk nem okoz problémát. Mint ahogy a Flucon is csak rendkívül ritkán csinál bajt. Közben ellenőrzik a szemnyomást (bár nem értem, miért nem állnak rá egy non-kontakt tonométerre) és nincs gond.
Viszont ez a Mitimycin C érdekes lehet. A neve alapján olyan, mint egy antibiotikum. Persze a név nem sokat számít. Találtál róla valami részletesebbet?
optika.hu, a Mitimycin C-t a lézeres kezelést követő hosszabb idő után is visszamaradt szaruhártya homályok megszüntetésére használják. Állítólag olyan esetekben is hatékony volt, amikor már a szaruhártya átültetésére készültek. De szintúgy használták a haze kialakulásának megelőzésére. De nem túl ismert, és egy kanadai vizsgálat fényt derített toxikus mellékhatásaira hosszú távú alkalmazás esetén. Bár ha úgy vesszük, a most használt szteroidok se túl veszélytelenek. Ez az új enzimpótló szemcsepp viszont jónak tűnik.
A haze olyan homály, amire hiába teszel szemüveget, az akkor is homály. (igaz, hogy elmúlik) A dioptriahiba olyan homály, amit szemüveggel (v. kontaktlencsével v. még egy műtéttel) ki lehet élesíteni.
Miert nem egyformak? Homaly, az homaly. En nem tudom, miert van, de teny, hogy hunyorognom kell es romlott a szemem. Megpedig azert, mert "homalyosabban" latok. Inkabb enzimet kerek, mint szemüveget megint :-)
Hat remeljük lesz ilyen szemcsepp es utolag is hat majd par evvel a mutet utan. Bar a homalyos latas annyira nem romlik vissza, de eszreveheto. (0.5-1 dioptria, ami epp eleg ahhoz, hogy vezeteshez kelljen szemvüveg megint)
Az USA-ban is kisérleteztek hasonlóval korábban a műtét után kialakuló szaruhártya homályok megszüntetésére, annak "Mitomycin C" a neve. Nem tudom annak mennyiben más a hatásmechanizmusa, de gondolom másképp hat.
huh...megnyugodtam! :)))))
egyébként én még azóta sem szántam rá magam... nem tudom megtenni... :)
ha romlana a szemem, és súlyos dioptriáim lennének, és felborogatnám az éjjeliszekrényt, miközben a szemüvegemet keresem, akkor biztos bátrabb lennék... de egyelőre csak sóhajtozom, hogy de jó is lenne. :))))
ööö..most lusta vagyok végigolvasni mindent, régen jártam erre, de szerintem ez érdekelhet titeket. :)))) a mai népszabi. :) ha nem is erről volt szó, akkor bocsi :))))
Adrienne doktornő és az év találmánya
Csutak Adrienne átlagos mai fiatalnak tartja magát, aki szeret szórakozni, sportolni, utazni, s aki korántsem tekinti magát könyvmolynak. A debreceni PhD-hallgató nevéhez mégis olyan teljesítmény fűződik, amit első hallásra egy szemüveges tudós embertől várnánk: Csutak Adrienne hosszú kutatómunka során annak jött rá az okára, hogy a lézeres látásjavító szemműtétek után egyeseknek mitől válik homályossá a látásuk. Kimutatta, hogy műtét után bizonyos esetekben azért nem tökéletes a sebgyógyulási folyamat, mert egy ehhez szükséges enzim szintje alacsony a szervezetben. Szenzációs felfedezésével – egy háromfős munkacsoport tagjaként – első díjat nyert az egyesült államokbeli Johns Hopkins Egyetem Az év találmánya címmel kiírt pályázatán. A felfedezés eredményéről, vagyis egy enzimpótló szemcsepp gyártásáról és forgalmazásáról már folynak a tárgyalások egy amerikai gyógyszergyárral, s ha az üzlet beindul, a becslések szerint a forgalom elérheti az évi egymilliárd dollárt is.
'Sok véletlen történt velem'
– Nincs bennem diadalmas heurékaérzés – mondja Csutak Adrienne, amikor a debreceni szemészeti klinika egyik laboratóriumában leülünk beszélgetni. – Inkább fáradtságot és némi szorongást érzek, mert amióta híre ment a munkánk eredményének, napok óta szinte óránként keresnek újságírók, tévések, lassan nem jut idő a saját munkámra.
Egy kutatótól először persze mi mást kérdezhetne az ember, mint azt: mit érzett abban a pillanatban, amikor rájött a megoldásra váró probléma nyitjára.
– Igazából még ma sem nagyon fogtam föl, hogy mi történt, de a kutatási folyamatból nehéz egyetlen pillanatot kiemelni – válaszolja a doktornő. – Amikor nyuszikon kísérleteztünk, és én már tudtam, hogy bizonyos enzimek hatására miként fog reagálni az állatok szeme, az nagyon jó érzés volt. Természetesen a díjátadási ünnepség is sokat jelentett nekem, hiszen a Johns Hopkins a vezető orvostudományi egyetemek egyike. Ami szakmailag talán még ennél is fontosabb, hogy a kutatásról megjelent egy publikációnk egy rangos amerikai tudományos folyóiratban. Hát akkor nagyot sóhajtottam! De még nem értünk a kutatás végére, még nem kiáltanék föl, hogy „megtaláltam”. Majd akkor, ha a szer eljut a betegekhez.
Mindezek hallatán azt gondolhatnánk, hogy Csutak Adrienne gyermekkorától kutatóorvosnak készült, és a lehető legtudatosabban készült a pályára. De tévednénk.
– A nagyszüleim pedagógusok, a szüleim agrármérnökök, én meg a Debreceni Orvostudományi Egyetemre mentem, mert oda felvételizett a barátaim többsége – meséli. – Persze ebben van egy kis túlzás, hiszen erősen vonzott az orvosi hivatás, s igazából a szüleim is azt gondolták – nem tudom, miért – hogy orvosnak jó leszek. Egyébként pedig már eddig is olyan sok véletlen történt velem, hogy egyetlen okra nem vezetnék vissza semmit. Maga a kutatási témám is szinte véletlenül adódott: az egyetem elvégzése után a szemészeti klinikán nem tudtak állást ajánlani, de javasolták, hogy kezdjem el a PhD-képzést, és Berta András professzor föl is vetett egy témát, mégpedig a könnyenzimek vizsgálatát. Így kezdődött.
S hogy miként folytatódik? Csutak Adrienne egyelőre csak egy-két évre előre tervez: befejezi a PhD-dolgozatát, és leteszi a szakvizsgáját. Aztán a szemészeti klinika számít a munkájára, és erre a doktornő igen büszke.
–A debreceni szemészeti klinika nagy múltú, kiváló intézmény, megtiszteltetés itt dolgozni – mondja. – Szép feladat a külföldi munka is, ezt jól tudom, hiszen hónapokig dolgoztam a Johns Hopkins Egyetemen, én mégis Magyarországon szeretnék maradni. Sokan megkérdezik tőlem azt is, hogy mit csinálok majd a szemcseppért járó dollármilliókkal, de ezt nem tudom komolyan venni. Mintha attól az embertől kérdeznék ezt, aki éppen bedobott egy lottószelvényt. Szóval, bármi megtörténhet, és ez a pénzdolog nem nagyon foglalkoztat. Igazából egy vágyam van: nagyon jó szemész szeretnék lenni. Tudja, milyen jó érzés az, ha az ember meggyógyíthat egy szürke hályogban szenvedő embert? Képzeljen el egy szinte vak embert, aki a szemműtét után gyönyörűen lát. Az ilyen betegek első, boldog pillantását nem lehet elfelejteni.
