" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Mert ha több fokot emelkedne 100 év múlva az átlaghőmérséklet, akkor is csak és kizárólag a domb lehetne ezen növények túlélése szempontjából a megfelelő élettér!
Namost, mivel a szakmák (a meteorológiai biztosan nem, a kertészeti pedig ennyire részletesen nem, talán ők sejtenek róla valamit) nem értik, nem tudják a minimumok, abszolút minimumok, középhőmérséklet összefüggéseket, illetve a növények túlélése kontra nyári hőösszeg témában sem túl acálos a tudásuk, attól tartok, ha emellé a kevés tudás mellé a globális felmelegedéssel újabb ismeretlen kerül az egyenletbe, akkor végképp elvesztik a fonalat!
Elég bizonyítékot tártunk fel ahhoz, hogy ezeket biztosan tudjuk!
Ha ezen szakmák képviselőinek elé állnánk ezzel a kérdéssel, hogy hogyan lehet 2008-ban Gellénházán, ÉszakZalában (!) örökzöld növény, pálma stb., meg hogyan lehetnek 15 éves fügék Nyugat-Zalában (!), a nyakamat rá, hogy a globális felmelegedés lenne a döntő többség válasza!
A maradék pedig kis túlzással köpni-nyelni sem tudna!
Mint ahogy annak a dunántúli tanárképző főiskolának a neves szaktekintélye is valószínű nem aludt pár éjszakát, miután Nyugat-Zalából kapott egy szatyor fügét!
Szóval ezen növények elterjedésének egyik gátja lehet, hogy a szakma azt hiszi, mi úgy gondoljuk, a globális felmelegedés miatt lehetséges ez!
Fogják, beleültetikegy fagyzugba a növényeket, vagy az Alföldre mert az jó meleg, és egy 30 centi hó utáni -25-ben halálra fagy minden....
Ha a 85-ös telet ki lehetme törölni abból a sorozatból, szívesen vállalnám azoknak az éveknek az időjárását az elkövetkező évekre, mivel az akkori saját fügefámról tudom, hogy semminek semmi baja nem történne. Kevésbé bízom ebben a "globális fölmelegedésben".
Miután 15-20 éve vannak kint ezek a növények, nem lehet a létüket a 2000-es évek első telei által egyébként is csúnyán megcáfolt globális melegedésre fogni. Sőt én lefényképeztem a 70-es, 80-as évek ugyanennyire alkalmas klímáját bizonyító képet a nagy, virágzó gránátalmáról Tibor, akkor még pici fiával. Remélem, megtalálja az akkori nagy, törzses fügefa képét is, amit megmutathatunk majd a klímaváltozás-mániásoknak.
Én az asszonyszeméllyel közösen megyek babrálni a hegyre, igaz nem vagyunk házasok, de úgy gondolom, nem is csak azért, hanem mert közösen babrálni sokkal jobb, mint egyedül :))
Persze, ha neki nincs kedve babrálni, akkor vagy nem babrálok én sem, vagy akkor babrálok majd ha neki is lesz kedve!
Ha házas leszek (ha!), akkor pedig amikor egyedül akarok babrálni, vagy épp Ő akar egyedül babrálni hegyen-völgyön vagy bárhol, akkor 1-1 hétvége külön még erősíti is a kapcsolatot!
Egyébként a tél nekem is a halálom, hideg van, fázok, jeges az út, hideg a kocsiülés, párásodik az ablak, fázik a lábam, brrrr....régen az őszt sem szerettem, de aztán most egész megkedveltem!
A tél után pedig....:
"Elmúlt a tél most integet a nyár, A jégvirág szirma rég elolvadt már. Szerelem száll a fák lombja felett Ha eljön az ősz én ott leszek veled..."
Tibor kertje tényleg olyan, mintha egy mediterrán településen lettünk volna!
Ezek a dombi települések mind-mind úgy nézhetnének ki, mint egy mediterrán vidék, ciprusokkal, pálmákkal, örökzöld növényekkel!
Amit sajnálok, hogy az 70-es 80-as évekbeli nagy füge a házbővítés áldozata lett, és ha akkor is nagy volt, azóta embertelen méretű lenne, még ha 1985-ben meg is fagyott volna, akkor is!
Remélem Tibor előhalássza valahonnan a nagy füge fényképét!
Lehet, hogy korábban megmosolyogtak, amikor olyanokat írtam, hogy a mi dombjaink az olaszokéihoz megtévesztésig hasonlatossá lennének tehetők. Reménykedem, hogy az azóta tett beszámolóim után (pl. a mai és ehhez hasonlók) egyre hihetőbbé válik mindenki számára.
A " Bornholm's Diamant " füge ismerős nektek?Egy Mo-i délszakikkal foglalkozó csomagküldő cég honlapján találtam/és még egy csomó külfoldi honlapon/Ez valóban dán lehet ?...és még olyan fajták,hogy :Portogallo,Dottato,Verde vannak náluk/bár az áraik nem az én pénztárcámhoz vannak mérve...
Sajnos erre a teleportálásra tavaszig várnom kell,de akkor aztán...de ez a 6-7 év kicsit aggaszt,ez azt jelentené,hogy 6-7 évig várhatok hogy teremjen ?
Mert én igen...és nekem a tavasz azt jelenti,hogy mehetek a " hegyre",babrálhatom a növényeimet,de...de egyedül,mert ebbe az asszonyszemély ne szóljon bele/én se szólok bele ,hogy mit főzzön stb/ én is szerelmes vagyok tavasszal...meg nyáron...meg ősszel.Télen meg depressziós és világfájdalommal teli és csak az tart életben,hogy napjában többször is megmetszem a fáimat/gondolatban/ és eltervezem/mindig másként/,hogy mit hova ültetek majd TAVASSZAL.Persze azért legyél csak TE is szerelmes úgy is...
Ehhez képest az omsz évtizedeken keresztül mért halálos komolysággal Pécs és Szeged belvárosában, aztán amikor kijjebb tették az állomásokat, nem értették, mitől lett hidegebb. No comment.
Ez, a második képen közelről látható kis kerti virág normális körümények között az első őszi fagyoknál elfagy. Ezt ma délután fényképeztem, teljesen épen egy letenyei pizzeria épülete falának tövében. Ha hozzánézzük a környék fagyzugállomásainak eddig mért értékeit, de akár az ország bármely pontján mérteket, érzékelhetjük vele, hogy mit jelent a beépítettség, mit jelent a fal közelsége, mit jelent a városi hősziget, mit jelent bármilyen, természetestől eltérő körülmény a mikroklíma alakításában. Az épület mindössze kb. 50 m távolságra van a település szélétő kezdődő teljesen nyílt területtől.
Azt hiszem, megfejtettem a régi hegyi őszibarackok jó ízének a titkát. Meg kell várni az 1. termést, és ha nem elég izletes, ki kell vágni. Régóta így csinálom, és működik. Egyébként minden gyümit csak 1x permetezek. tavaszi metszés után, lemosatom őket vmi zöld szerrel, hogy follyon rajtuk. Rovarkártevők ellen jó, ha odaszoktatod a madarakat téli etetéssel meg néhány fészekoduval. Ha hullik is le gyümölcs, marad bőven, hidd el, a szomszédnak se lesz több, akihez hozzánőtt a permetezőgép.Tapasztalataim szerint jót tesz a komposzttrágyázás is, simán aláterítve.
Azzal búcsúztunk, a mihamarabbi viszontlátás reményében, hogy segítünk az eddig már sikeres citrusféléken túl, a szabadföldi mediterrán gyümölcstermesztési álmait is valóra váltani, ő maga pedig egy újabb fronton is harcosává válik Magyarország mediterranizálásának.
Kedves vendéglátónk azt mondta, hogy nem csupán a mediterrán dísznövények vonzották, hanem a hasonló eredetű gyümölcstermők is, de nem sikerült idáig hozzájutnia megfelelő szaporítóanyaghoz. Ennek tanúságaként találtunk az udvarban szép nagy (dísz)gránátalmát, porzós (öntermékenyként vásárolt(!)) kivit, nagy, termő vadcitromot és egy elég nagy, de még átoltható Diospyros lotus-t.
Tibor nem most, az egyre inkább elérhető szaporítóanyagok korában kezdte a kertészkedést. Nagy odaadással, évtizedeken keresztül gyűjtögette növényeit, maga szaporítgatta, maga oltogatta őket. Most már, hogy pálmái termők, trachycarpusból önellátó, nemkülönben saját magvetésű és dugványozott magnoliából.
Ilyen klímaviszonyokat nyújtó helyeket csupán Zala megyében négyzetkilométerek százaiban lehet mérni, az ország területén pedig ezres nagyságrendben lehetne találni. Akkor mi hiányzik ahhoz, hogy lépten-nyomon ilyet láhassunk? Sok olyan EMBER kellene hozzá, mint akit ennek a gyönyörű ciprusnak a tövében láthatunk, aki egy igazi, nemeslelkű növénybarát!
Ami pedig a klímát illeti, ennyi elég ahhoz, hogy 1985 óta ne forduljanak elő itt olyan alacsony téli hőmérsékletek, amelyek kockázatot jelentenének, a házbővítés miatt, kényszerből néhány idős, értékes példánytól megfosztott örökzöld délszaki növénygyüjtemény túlélése szempontjából. Az utolsó képből érzékelhető az udvar fekvése.
Földerítettük a csodák okát! A csodák oka: az Ember, a növényei és a hely, ahol Ők vannak. A napokban itt is bemutattuk a "Pálmák és cikászok..." topicban megjelent pálmák és egyéb mediterrán növények képét és beszéltünk is róla. Ma Flooval földerítettük. A hely egy zalai falu, Gellénháza, egykori olajbányász település. Amit már előre sejteni lehetett: nem fagyzug. A dombvidék egy viszonylag magasabb pontján helyezkedik el. Nem völgyben!
Az olasz késői rezisztens őszibarackokból elképzelhető, hogy tavasszal lesz csemete is, de az oltóágnak biztosan nincs semmi akadálya. A kísérleti ültetvény olasz barackjain kívül legalább annyira érdekesek lehetnek az ugyancsak teljesen rezisztensnek mutatkozó, környékben föllelt nagyon késői barackok. A kivi metszéséről szóló tudnivalókat valószínűleg mind megtalálod a fórumkeresővel, a "pergoletta" kulcsszó alkalmazásával. Ha marad még fönn valamilyen tisztázatlan dolog, kérdezz rám ismét!
Ezek a barackok nagyon felkeltették az érdeklődésemet !
Nino !
Az általad jónak ítélt(permetezés nélküli) őszi ill nektarin fajtákból vannak eladó csemetéid ? Vagy ha nincs akkor eseteleg oltóágat tudnál adni róluk ?
Ha más "szokásos" gyümölcsfajtáid is vannak az is érdekelne, ami permetezés nélkül "működik"(kajszi, meggy, cseresznye...).
Nekem meggyből van 3 termő magoncfám, amit nem igen bánt a monilia, igaz elég savanyú a termése, de nem is permetezem...itt elfogadtam a valamit-valamiért elvet.
A többi gyümölcsfám jellemzően a mostanában nálunk kapható fajtákból áll, elvileg sokat kéne permetezni őket. Én már vagy 3-4 éve csak olajos és rezes lemosót használok és utána pedig Biokál-t. Sztem nem betegebbek a gyümölcsfák , mint mikor még "vegyszerekkkel" permeteztem, de a Biokál is elég drága... de így a 3 gyermekemet bármikor bátran ki merem engedni a kertbe !!!!! Korábban bizonyos permtezések után "szobafogságban" voltak. Szóval ebből nem kérek többet...
A kivi metszéséről tudom, hogy korábban már írtál, de nem találom. Esetleg ha van róla anyagod el tudnád nekem küldeni ? vagy ha tudod, hogy melyik hozzászólásban volt úgy könnyebben megtalálnám...
Hogy fog elférni a Magnolia? Ezt már mások is kérdezték. Lehet, hogy a lakásba benővő ágakat vágnom kell. Egy kicsit távolabb kellett volna ülteni. Talán nem bíztam benne, hogy megmarad, de a 2005/06-os telet túlélte. Most már túl nagy kivenni.
Hőmérő kérdése, oda nehezebb dolog. Ott lakik a kutya. Egy hőmérőt már megevett. A fene az izlését. Na jó csak szétrágta, nem nyelte le a higanyt. Van egy hőmérőm ott is, de az egyik takart pálma alatt, és az mégis más. De lehet hogy felakasztom a növényre, most már elég nagy, a ott kutya (bár az is elég nagy) nem éri el.
A háznak a keleti-délkeleti oldalán van a Magnolia, ott körben növényzet és házak vannak. Sokkal zártabb, védettebb az egész terület.
Novembereben mikor a -6-ot mértem teljesen szélcsendes derült száraz éjszaka volt. Most is az van. Már fagy. A 2005/06-os -16 4 tél leghidegg éjszakája. Sajnos előtte nem mértem ilyen pontosan és nem jegyeztem le, csak véletlenszerűen. Az előző 2004/05-ős télen -15 volt a minimum. A 2002/03-es télen csak annyit írtam, hogy -15 alatt, a fügén komoly fagysérülések, a kert közepén földig fagyott.
2002 előtt éveken át nem volt -15 fok alatti hideg.
1996/07 tél: a füge tövig visszafogyott sokfelé Dunakeszin és -14-et mértem az ablakban (ablakban? - dilettantizmus) tehát legalább -16 -18 fok lehetett.
Az előtt nincsenek feljegyzéseim, de a leghidegebb amit átéltem 1987 január. Még Budapesten laktam. Borzalmas volt. Hajnalban kellett indulnom. A kaput alig bírtam kinyomni a hótól, a hófúvás dombokat emelt az utcán. Egy ismerősömnek fél óra alatt megfagyott a füle Pesten, nem húzta rá a sapkáját. Eztuán igen száraz hideg időszak következett. Az élemiszerellátás napok alatt akadozni kezdett. A boltok kiürültek. Az OMSZ szerint Budapesten jan 12-én az átlag -16,5 min: -18,2, másnapi max. -13,2. Ezután még egy hasonló hideghullám volt. Szegeden ekkor volt olyan nap, hogy az átlag -20, a min -28. max. -12 volt. Érdekes, hogy előtt néhány nappal még igen meleg volt, semmi hó, semmi fagy. Zuhogó esőben mentem szilveszter éjszakáján.
Az utolsó képből érzékelhető az udvar fekvése.
