" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Megtalátam a kivi metszésévekól kapcsolatos korásbbi hsz-okat.
Kb mikor jelentkezzem majd nálad az őszibarack csemeték vagy oltóágak kapcsán ?
Szrted a meglévő őszibarackok átoltásával érdemes próbálkozni vag inkább tiszta lappal indulva önállóan ültetve? (alanyaim nincsenek jelenleg ezért kérdeztem a csemetét is).
Az egy lemosó permetezés az árudákban kapható "átlagos-megszokott" gyümölcsfajtáknál biztos nem elég(előbb utóbb permetezés nélkül elpusztulnak), ezért is nagyon érdekesek és jók Nino által kiszelektált fajták! Én is lemosózok és azon kívül a Biokál amit használok gyógynövények, biohumusz és ásványi anyagok oldata, ergo semmi méreg, de nem olcsó. Amikor a levéltetvek erősen támadnak, kenőszappanos oldattal fujom őket.
A madrak nekem is nagy kedvenceim és barátaim, most is 4 etetőből csipegethetnek és 4 fészekodúban lakhatnak a 600nöles "birtokon".
Kedves Island! Remélem itt nem csak "előfordulni" fogsz ezután, hanem stabilan maradsz és ha idáig inkább csak a dísznövény jellegű délszakiakra koncentráltál, most kedvet kapsz a gyümölcstermőkhöz is. Van egy nagyon kedves érdi lakos ismerősöm, akiről tudom, hogy rendszeres olvasója ennek a topicnak, csak talán idáig azért nem írt, mert most már van ugyan egy szépen cseperedő fügéje, és jóvoltomból egy kákija, de még azért az ezekkel való kertészkedés és tapasztalatok kezdetén tart. Talán egyszer kedvet kap a megszólaláshoz ő is. Ismerem Érd domborzati viszonyait és valóban, a kutya ott van elásva, ahol azt Te is sejted. Korábban a "Fagytűrő déligyümölcsök"-ben, újabban itt, nagyon sokat foglalkoztam(tunk) a klímával és különösen a kockázatot jelentő téli abszolút minimumok kialakulásának körülményeivel, ami a korlátozottan téltűrő növények szempontjából a legmeghatározóbb tényező. Sajnos a magyar klimatológiai szakma és a tankönyvek teljesen félremagyarázó ismereteket terjesztenek ezzel kapcsolatban. Az a felismerés, hogy természetes, városi hősziget hatás néven ismert jelenségtől mentes területen mindenekelőtt a domborzat és a terepalakulat a legmeghatározóbb tényező ennek alakulásában, teljességgel hiányzik a köztudatból. Bármennyire furcsán is hangzik, egy adott térség, országrész egyéb éghajlati jegyei nem is másodlagos, hanem többedleges szerepet kapnak ebben a vonakozásban. Itt már mindenki tudja, hogy a saját növényeim (fügék, Diospyros kaki, kivi, babér) egy teljesen hőszennyezésmentes, de nagyon jó fagylefolyású helyen vannak. Ezek példáján keresztül próbálom elmagyarázni és megvilágítani annak a légkörfizikai jelenségnek a részleteit és jelentőségét, ami lehetővé teszi, hogy ezek itt ennyire zavarmentesen vegetáljanak és fejlődjenek. Évszakról-évszakra fényképes példák sorozatát jelenítem itt meg azért, hogy minél többen megérthessék azt, amit a közoktatás elemei nem tartalmaznak, a közhitben gyökerezett sztereotípiák pedig éppen az ellen hatnak, hogy ezek mindenki számára könnyen belátható evidenciákká váljanak. Pedig ha ezek az ismeretek közismeretté válhatnának, az még nagyon komoly gazdasági haszonhoz is vezethetne. Talán azért üt el ennek a topicnak a hangvétele, stílusa, témája és a témák szabadabb kezelése a többiétől, mert amint a topicleírásból kitűnik, itt mi egy kicsit népoktatói, felvilágosítói és mozgalmi szerepet vállaltunk fel. Szeretnénk túllépni a néhány különleges növénnyel dicsekvő gyűjtő attitüdjén. Azt céloztuk meg, hogy minél több embert vonunk be ebbe az általunk nemesnek tartott cél szolgálatába és a magunk témájában és eszközeivel mozgósítunk egy nemzet fölemelkedéséért. Remélem, hogy személyedben is egy újabb aktív harcostársra leltünk.
"Ti topicotok"-hoz annyit, hogy több helyen is előfordulok. :)
Leginkább a bougainvilleás és a leanderes topic-ok az én világom, de a pálmásban is van keresni valóm a kertemben lévő mediterrán jellegű különlegességek okán. :))) Nekem is létfontosságú, hogy a kerti mikroklíma megfelelő legyen a növényeimnek, egyedül a trachymat takarom felülről a nedvesség ellen.
Megnéztem az ottani hozzászólásodat. Elfelejtetted figyelembe venni, hogy az ottaniak nincsenek túl egy másféléves inverziológiai kurzuson, így azt sem tudják, miről beszélsz. Bár nem követtem azt a topicot, így nem tudom, hogy minek tulajdonítják egyesek sikerét, mások kudarcát, hogyan értelmezik az egyes helyek közt tapasztalt klímakülönbségeket. Én is tartok tőle, hogy "hagyományos" módon. Azért tűnhetett nekik furcsának az én "lihegésem", mert nem értették, minek ennyire "lihegni". A fontos az, hogy itt már Mindenki tudja. Talán valamikor, valahol, valakitől ők is megtanulják.
Örülök, hogy a testvértopicból olyan vendégünk van, aki tökéletesen tisztában van a helyi klímát alakító tényezőkkel! Lehet, hogy a Ti topicotokban is szükség lesz egy ilyen értelmező segítségre, mert hozzászóltam ott, de látom, egyelőre értetlenség fogadott, pedig próbáltam világos lenni!
Amiről te írtál az egy másik topicba való téma ,bár az igaz hogy a szabadidő kellemes eltöltése címszóba mindegyik belefér.Én csak azt akartam érzékeltetni,hogy a feleségemet annyira nem hozza lázba az én gyümölcsmániám/bár a gyümölcsöket enni azt szereti,különösen a fügét és kákit/,én meg jobb is szeretem ha egyedül vagyok mert ez felér bármilyen relaxációval.Természetesen én téged lebeszélni nem akarlak semmiről,úgy hogy hajrá/bár ilyenkor max egy jól befűtött helyiségben érdemes babrálódni./
Olvasva a Zalai érdekes mikroklímával kapcsolatos hozzászólásokat eddig is sejtettem, hogy Érd is hasonló cipőben járhat a fekvésével. Mint valami "sziget-nyúlvány" emelkedik ki a környező területből és a Duna felé dél-keleti irányban lejt enyhén. A város dimbes-dombos és a magasabban fekvő részein (150-200m) ezért is van nagyon kedvező klíma, 40 éves európai ciprusok, fügék, gránátalmák láthatók több kertben is.
Illetve 2005. telén azon a bizonyos február 10-ére virradó éjszakán a térségek hóborítottsága is különböző volt!
Készítettem arról az éjszakáról egy beszámolót anno, és emléxem, hogy a Bp-Eger térségben volt a legkevesebb hó!
Baranyában is kevesebb hó volt, mint pl. Zalában!
Ez a térkép is hűen mutatja, hogy Bp-Lőrincen is csak 2 centi hó volt, emléxem Egerben pl. csak foltok voltak (persze a kékesi 25 centi hó 1000 méteren nem mérvadó), Pogányban is foltok voltak csak, magyarán a sellyei -19 hófoltok mellett elég húzós!
Nem egyenletes volt a hófedettség tehát!
Egy biztos, remélem az idei télen ilyen értékeket tartalmazó térképeket nem kell nézni, és remélem néhány év múlva nem ennek a télnek a minuszait emlegetjük vissza!
Nem tudom mennyit bír. A M. granduflora. Nálam még -15 foknál hidegebbet nem kapott az elmúlt 4 tél alatt. Szerintem -15 fok körül kezdődhet a fagysérülés, ami először azzal jár, hogy tavasszal kihajtáskor lehullanak a levelei. Nálunk Dunakeszin van néhány egészen nagy 5-6 m-es példány is, de nem tudom mikor ültették őket. Tavaly egy kertészetben kint hagytak cserépben és nem fagyott el, most is kint állnak az udvaron hatalmas példányok. Agy hatalmas Phoenix pálmát is kint hagytak, az elpusztult. Rappaiék szerint -20 fokot is kibír. Viszont valaki írta az egyik fórumban, hogy nála rendszeresen elfagy, az Alföldön lakik és ott nem ritka a -20.
Ma éjjel szélcsendes derült időben -4 fok volt nálam, a földön -7 alatt, a magnóliánál -2,5 (1,5 m mgasan).
Minden relatív. Na, de ennyire! A következő napok várhatóan +6 fok körüli ÁTLAGhőmérsékletei kapták ezt az itt olvasható jelzőt az újságban, így december közepe felé haladva. Ehhez annyi elég, hogy a megelőző időszak (is) enyhe volt. Íme, mennyire fontos, hogy a hozzánk jutó információkat, minősítéseket, SZTEREOTÍPIÁKAT(!) mindig igyekezzünk ellenőrizni és ha kell, felülbírálni a saját tapasztalatunkkal és logikánkkal. A kritikai látásmódot egy pillanatra se hagyjuk távolmaradni magunktól! Reménykedjünk, hogy a tél hátralévő részében végig kitart ez a HIDEG!
Az, hogy a fal mellett teljesen ép, azzal együtt értendő, hogy tegnap reggel Olaszország egész kiterjedt területein -2-5 fokok voltak az állomásokon....
Anticiklon utáni, ciklon előoldali visszamelegedés közel tipikus hőmérsékleti eloszlása. Azt pedig az amerikai USDA térkép Mórickája képzeli, hogy ezt a pillanatképet alapul lehet venni általánosan a térségek zónákba sorolásához,
Mert ha több fokot emelkedne 100 év múlva az átlaghőmérséklet, akkor is csak és kizárólag a domb lehetne ezen növények túlélése szempontjából a megfelelő élettér!
Namost, mivel a szakmák (a meteorológiai biztosan nem, a kertészeti pedig ennyire részletesen nem, talán ők sejtenek róla valamit) nem értik, nem tudják a minimumok, abszolút minimumok, középhőmérséklet összefüggéseket, illetve a növények túlélése kontra nyári hőösszeg témában sem túl acálos a tudásuk, attól tartok, ha emellé a kevés tudás mellé a globális felmelegedéssel újabb ismeretlen kerül az egyenletbe, akkor végképp elvesztik a fonalat!
Elég bizonyítékot tártunk fel ahhoz, hogy ezeket biztosan tudjuk!
Ha ezen szakmák képviselőinek elé állnánk ezzel a kérdéssel, hogy hogyan lehet 2008-ban Gellénházán, ÉszakZalában (!) örökzöld növény, pálma stb., meg hogyan lehetnek 15 éves fügék Nyugat-Zalában (!), a nyakamat rá, hogy a globális felmelegedés lenne a döntő többség válasza!
A maradék pedig kis túlzással köpni-nyelni sem tudna!
Mint ahogy annak a dunántúli tanárképző főiskolának a neves szaktekintélye is valószínű nem aludt pár éjszakát, miután Nyugat-Zalából kapott egy szatyor fügét!
Szóval ezen növények elterjedésének egyik gátja lehet, hogy a szakma azt hiszi, mi úgy gondoljuk, a globális felmelegedés miatt lehetséges ez!
Fogják, beleültetikegy fagyzugba a növényeket, vagy az Alföldre mert az jó meleg, és egy 30 centi hó utáni -25-ben halálra fagy minden....
Ha a 85-ös telet ki lehetme törölni abból a sorozatból, szívesen vállalnám azoknak az éveknek az időjárását az elkövetkező évekre, mivel az akkori saját fügefámról tudom, hogy semminek semmi baja nem történne. Kevésbé bízom ebben a "globális fölmelegedésben".
Miután 15-20 éve vannak kint ezek a növények, nem lehet a létüket a 2000-es évek első telei által egyébként is csúnyán megcáfolt globális melegedésre fogni. Sőt én lefényképeztem a 70-es, 80-as évek ugyanennyire alkalmas klímáját bizonyító képet a nagy, virágzó gránátalmáról Tibor, akkor még pici fiával. Remélem, megtalálja az akkori nagy, törzses fügefa képét is, amit megmutathatunk majd a klímaváltozás-mániásoknak.
Én az asszonyszeméllyel közösen megyek babrálni a hegyre, igaz nem vagyunk házasok, de úgy gondolom, nem is csak azért, hanem mert közösen babrálni sokkal jobb, mint egyedül :))
Persze, ha neki nincs kedve babrálni, akkor vagy nem babrálok én sem, vagy akkor babrálok majd ha neki is lesz kedve!
Ha házas leszek (ha!), akkor pedig amikor egyedül akarok babrálni, vagy épp Ő akar egyedül babrálni hegyen-völgyön vagy bárhol, akkor 1-1 hétvége külön még erősíti is a kapcsolatot!
Egyébként a tél nekem is a halálom, hideg van, fázok, jeges az út, hideg a kocsiülés, párásodik az ablak, fázik a lábam, brrrr....régen az őszt sem szerettem, de aztán most egész megkedveltem!
A tél után pedig....:
"Elmúlt a tél most integet a nyár, A jégvirág szirma rég elolvadt már. Szerelem száll a fák lombja felett Ha eljön az ősz én ott leszek veled..."
