" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Nézd én csak tolmácsoltam az általa elmondottakat, ill. leírtakat, kb. húsz éve kezdte a kertjének a kialakítását és gondolom van már a háta mögött egy-két tapasztalat. A citromját és a leandereit is kint telelteti kiültetve. Kapnak egy indiánsátorszerű takarást fóliából és úgy néz ki működik nála a dolog....
Mennyit bír a narancs? -10? A citrom, ha jól tévedek, -6-7 körül már komolyan sérül! Elvileg akkor a narancs is akörül lehet!? 1997, 2001, 2003, 2005, 2006, 2008 január ; ezek azok az évek az elmúlt 10 évben, amiken a hőmérséklet biztosan -10 fok alá is süllyedt a Villány környéki térségben mindehol, tereppontól függetlenül! A hőszennyezést természetesen kizártuk! Sőt, az elmúlt 10 évben az ország bármely részét is vesszük, 10-ből 5 télen voltak -10 fok alatti értékek! Globális felmelegedés ide vagy oda!
Ha ez az ember megjelenik a pálmás topicban az ilyen színvonalú klímaértelmezéseivel, félő, hogy az ott jelenleg meglévő klímafogalmak szintjét még annál is alacsonyabbra süllyeszti, mint ahol jelenleg vannak.
A villányi borász körülményeivel kapcsolatban. Valóban léteznek olyan mikroklímapozíciók (is), amikor egy hely magasabb pontok lefolyási csatornájába esik és ezáltal nem stagnál és gyűlik föl rajta a hideglevegő. Ezeket a helyeket valóban a helyi, magaslat felöli, folytonos éjszakai légmozgás jellemzi. Nem annyira, kivételesen jók, mint a dombi, fagylefolyási pozíciók, de összehasonlíthatatlanul jobbak, mint a legmélyebb hidegtóképző helyek, a fagyzugok. A citrusféléknek kontinentális viszonyok mellett nincs reális téli túlélési esélyük a dombtetőkön sem, mert ha egyes hidegbetörések idején az ideszállított levegő az éjszaka folyamán még egy tizedfokot sem veszítene hőmérsékletéből, már az is elég lenne, hogy a Kárpát-medencében ne élje túl a telet a narancs. Aki ilyet el tud képzelni, annak a klimatológiai és botanikai ismereteiben, enyhén szólva, található néhány hiátus. Jellemzően egy-egy teljes medencei hidegeelárasztás esetén adott tengerszint feletti azonos magasságban az egész ország területét egységesen alacsony hőmérsékletű levegő uralja. Ebben az olyan nagyságrendű domborzati tényezők, mint a Mecsek, vagy a dombvidék dombjai akadályozó tényezőként nem játszanak szerepet. A terepek közti hőmérsékleti "szétlövés" a nyugalomba került hideglevegő éjszakai kisugárzásból származó további energiavesztése után bekövetkező sajátos, gravitációs légrétegződését követően következik be. De ez már olyan hőmérsékleti tartományban van egy, már a szállítás közben bőven negatív tartományban lévő hideg légtömeg esetén, ahol a narancs téli túléléséről szó sem lehet. Megtévesztő lehet egy-egy kivételes tél, amikor folyamatosan nem halad meg a hőmérséklet egy bizonyos mértéknél alacsonyabb kritikus értéket. De az elmúlt, enyhének minősülő télen például éppen a baranyai térség volt az egyik olyan dunántúli tájegység, ahol a téli minimum kevés híján nem a narancs, hanem a füge túlélési küszöbét súrolta. A fagyzug fekvésű helyeken át is lépte. Ilyenfajta fantazmagóriához egy olyan köztudatdeformáló hatás is szükséges, mint amit a baranyai klímával kapcsolatban elhintettek, aminek a kindulópontja ezeknek a síkságból szigetként kiálló domboknak a fizikai tulajdonságukból fakadóan jó mikroklímája és a jelentősen hőszennyezett és ugyancsak jó mikroklímájú Pécs városának sajátos helyzete volt. Az ilyen vélekedések és "meggyőződések" alkalmasak arra, hogy a logikus gondolkodást bénítő sztereotípiákat még jobban megerősítsék. Ezek ellen próbálunk küzdeni. Ezért vannak fiatal barátunk ifjúi hévvel tett reakciói ezekkel kapcsolatban.
Igen, ezek az érvek cáfolhatatlanok. Gyümölcstermőket díszként kezelve pedig fennáll a veszély, hogy ilyen egészségtelen körülmények között az ember mégiscsak kísértésbe esik és sajnálná kidobni a legalább küllemében szép termést. Persze ez még nem kell, hogy kizárja az itteni aktív részvételt Vannak itt olyan kedves topictársak, akik nem, vagy csak éppenhogy rendelkeznek ilyen növényekkel. Nagyon szívesen látjuk itt a mediterrán dísznövények képét és témáját is, amint írtam ezt a topicot a szabad szellem, és remélem, a kreatív gondolkodásmód jellemzi. Nagyobb hansúlyt szeretnénk adni itt annak, hogy valaki tartalmilag MIT mond, minthogy azt HOGYAN mondja, éppen érzelmileg túlfűtve, bőszavúan, szűkszavúan, ékesszólóan, vagy egyszerűen, ezek mind mellékesek. Fő a szeretet és az együttműködésre való törekvés.
Jogos az észrevétel, főleg, ha még azt is hozzáteszem, hogy mielőtt megszólaltam volna utoljára, próbáltam csinálni egy tesztet ott erre vonatkozóan!
Bemásoltam a hegyi babér egyik képét és feltettem a következő kérdést! Azt szeretném Tőletek kérdezni, mint hozzáértőktől, hogy egy ilyen, kb 3,5-4 m-es, 10-12 éves, mindennemű fagyvédelem nélkül, szabadban, hőszennyezéstől mentes, városi hőszigeten kívüli területen (!) tartott nemesbabért magyar viszonyok között szenzációnak kell-e tekinteni, vagy normális jelenség? A következő reagálással lett a teszt azonnal hatástalanítva, ráadásul egy olyan valaki részéről, aki résztvevője volt a "másféléves inverziológiai kurzus"-nak! "Ez így leírva valóban szenzáció lenne,de én úgy tudom,hogy a szóbanforgó növény a zalai dombokon,egyáltalán nem átlagos,védett helyen található.Tévedek?"
Nem írtam rá semmit, mert nem akartam olyat írni, hogy "Igen, tévedsz, méghozzá alapvetően!" Éppen az ilyen típusú reakció megelőzésére próbáltam agyonhangsúlyozni, hogy "mindennemű fagyvédelem nélkül, szabadban, hőszennyezéstől mentes, városi hőszigeten kívüli területen (!) tartott"!!
Ebből látszik, hogy a fogalmak mennyire keverednek!
"Nem átlagos, VÉDETT" hely!
A lényeg éppen abban áll, hogy nem "védett"!
Mert ugye, a "védett" fogalmán azt értjük, amit decemberben a pizzéria fala mellett lévő büdöske testesít meg, olyankor, amikor szabad terepen (!) ennyire ép ilyen virágot már Nápolytól délre is csak ritka helyen lehetne találni!
Észak-Olaszországban pedig sehol!
De annak a léte a fal hőtárolóképességének köszönhető!
Ez a VÉDETT hely fogalma!
Kíváncsi voltam, hogy ott valaki utal-e a fagylefolyás, vagy inverzió szerepére, vagy rákérdez-e célzottan?
De ilymódon nem tudhattam meg!
A kérdést egy olyan lőtte ki, akiben ugyanúgy, mint bennem, inkább kíváncsiságot kellett volna kiváltania arra vonatkozóan, hogy a többiek hogyan reagálnak!
Igen Érd. :) Olvastam az oldalad röviden. Gratula! Megjegyzem én is egészségpárti vagyok és próbálom a környezetemet is okítani (nagyon nehéz) és tanácsokat adni ezügyben.
Maximálisan egyetértek a tapasztalatokon alapuló szakmai ismeretek terjesztésével és nagyra becsülöm az ilyen emberek kitartását, buzgóságát és tevékenységét, mint Te!
Biztosan jönni fogok még ebbe a topicba, egyetlen "bajom", hogy 150 négyszögöles kertünk, alig teszi lehetővé egy normálisabb gyümölcsöskert létrehozását.
(Szegény páromat piszkálom is vele sokat, hogy adjuk el a házat és költözzünk vidékre, ahol nagyobb telkünk lehetne...)
Pedig higgyétek el nincs nagyobb vágyam, mint saját gyümölcsös és zöldségeskert, hogy a két pici gyerekemnek tudjam, hogy mit adok enni, emellett vegák vagyunk, ami miatt különösen fontos lenne a biotermesztés.
A másik, egy elhatározás, hogy itt Érden nem fogok egyetlen gyümölcsfát sem ültetni, amikor tudom, hogy a csatornázás hiányában a környék jelentős része az utcán folyó patakba (! amit öntözésre is lehetne használni) és a saját kútjába szivattyúzza (!!!!) át a szennyvizét. Nagyon durva, rengeteg cikk volt már ezekről a tényekről, kútból inni tilos már Érden. A szennyvíz tulajdonképpen egy bizonyos talajmélységben - ahol a fák gyökerei élnek többek közt - szépen hömpölyög a Duna irányába......
A magasabban fekvő parkvárosi területeken pedig a 40 cm-es termőréteg alatt mészkőszikla van, ebbe vájják az emésztőgödröket, persze nincsenek kiszigetelve.....szóval az a cucc lefolyik szépen sok-sok érdi kertje alatt, mint a miénk alatt is.
Itt gyümölcsöt termelni? SOHA! nem fogom enni más sz...t (nem is feka a baj, hanem a vegyszerek, kemikáliák, amelyek a mosásból stb kerülnek a talajba) és nem szeretném, hogy a gyerekeim ilyen gyümölcsöket egyenek.....
Ezért is lett a kertünk jelentős részében díszkert, fenyők, fűz, nyírfa és sok ciprus.....
Az érdi éghajlathoz még annyit, hogy váltottam pár levelet a Villányi borász úrral, aki pont azt erősítette meg, hogy a mediterrán növényekkel beültetett kertje Kisjakabfalván van és a domborzati viszonyok olyanok, hogy észak-nyugati dél-keleti irányban fekvő dombok között mindig van széljárás és emiatt nincs fagyzúgos rész még a völgyekben sem. Szerinte a dombhátakon még a narancs is simán megélne.
Ha már szóbahoztad a kerted mikroklímáját, akkor az lenne a kérdésem, hogy pontosan milyen fekvésben és hol található a kerted?
Nagyon rossz egyébként, hogy nincs a bemutatkozásban senkinek ott, hogy hol merre lakik, látunk rengeteg képet, de hogy hol, melyik településen, melyik országrészben is készültek, az csak akkor derül ki, amikor rákérdez az ember konkrétan!
Bár lehet az én bemutatkozásomnál sincs....lehet pótolnom kéne :))
Ennek az ideje a tavasz lesz. Az átolthatóság az átoltandó fa méretétől függ. Ha a fa maga nem túl nagy, elég fiatal, akkor ágak átoltásával még megváltoztatható a fajtája.
Megtalátam a kivi metszésévekól kapcsolatos korásbbi hsz-okat.
Kb mikor jelentkezzem majd nálad az őszibarack csemeték vagy oltóágak kapcsán ?
Szrted a meglévő őszibarackok átoltásával érdemes próbálkozni vag inkább tiszta lappal indulva önállóan ültetve? (alanyaim nincsenek jelenleg ezért kérdeztem a csemetét is).
Az egy lemosó permetezés az árudákban kapható "átlagos-megszokott" gyümölcsfajtáknál biztos nem elég(előbb utóbb permetezés nélkül elpusztulnak), ezért is nagyon érdekesek és jók Nino által kiszelektált fajták! Én is lemosózok és azon kívül a Biokál amit használok gyógynövények, biohumusz és ásványi anyagok oldata, ergo semmi méreg, de nem olcsó. Amikor a levéltetvek erősen támadnak, kenőszappanos oldattal fujom őket.
A madrak nekem is nagy kedvenceim és barátaim, most is 4 etetőből csipegethetnek és 4 fészekodúban lakhatnak a 600nöles "birtokon".
Kedves Island! Remélem itt nem csak "előfordulni" fogsz ezután, hanem stabilan maradsz és ha idáig inkább csak a dísznövény jellegű délszakiakra koncentráltál, most kedvet kapsz a gyümölcstermőkhöz is. Van egy nagyon kedves érdi lakos ismerősöm, akiről tudom, hogy rendszeres olvasója ennek a topicnak, csak talán idáig azért nem írt, mert most már van ugyan egy szépen cseperedő fügéje, és jóvoltomból egy kákija, de még azért az ezekkel való kertészkedés és tapasztalatok kezdetén tart. Talán egyszer kedvet kap a megszólaláshoz ő is. Ismerem Érd domborzati viszonyait és valóban, a kutya ott van elásva, ahol azt Te is sejted. Korábban a "Fagytűrő déligyümölcsök"-ben, újabban itt, nagyon sokat foglalkoztam(tunk) a klímával és különösen a kockázatot jelentő téli abszolút minimumok kialakulásának körülményeivel, ami a korlátozottan téltűrő növények szempontjából a legmeghatározóbb tényező. Sajnos a magyar klimatológiai szakma és a tankönyvek teljesen félremagyarázó ismereteket terjesztenek ezzel kapcsolatban. Az a felismerés, hogy természetes, városi hősziget hatás néven ismert jelenségtől mentes területen mindenekelőtt a domborzat és a terepalakulat a legmeghatározóbb tényező ennek alakulásában, teljességgel hiányzik a köztudatból. Bármennyire furcsán is hangzik, egy adott térség, országrész egyéb éghajlati jegyei nem is másodlagos, hanem többedleges szerepet kapnak ebben a vonakozásban. Itt már mindenki tudja, hogy a saját növényeim (fügék, Diospyros kaki, kivi, babér) egy teljesen hőszennyezésmentes, de nagyon jó fagylefolyású helyen vannak. Ezek példáján keresztül próbálom elmagyarázni és megvilágítani annak a légkörfizikai jelenségnek a részleteit és jelentőségét, ami lehetővé teszi, hogy ezek itt ennyire zavarmentesen vegetáljanak és fejlődjenek. Évszakról-évszakra fényképes példák sorozatát jelenítem itt meg azért, hogy minél többen megérthessék azt, amit a közoktatás elemei nem tartalmaznak, a közhitben gyökerezett sztereotípiák pedig éppen az ellen hatnak, hogy ezek mindenki számára könnyen belátható evidenciákká váljanak. Pedig ha ezek az ismeretek közismeretté válhatnának, az még nagyon komoly gazdasági haszonhoz is vezethetne. Talán azért üt el ennek a topicnak a hangvétele, stílusa, témája és a témák szabadabb kezelése a többiétől, mert amint a topicleírásból kitűnik, itt mi egy kicsit népoktatói, felvilágosítói és mozgalmi szerepet vállaltunk fel. Szeretnénk túllépni a néhány különleges növénnyel dicsekvő gyűjtő attitüdjén. Azt céloztuk meg, hogy minél több embert vonunk be ebbe az általunk nemesnek tartott cél szolgálatába és a magunk témájában és eszközeivel mozgósítunk egy nemzet fölemelkedéséért. Remélem, hogy személyedben is egy újabb aktív harcostársra leltünk.
"Ti topicotok"-hoz annyit, hogy több helyen is előfordulok. :)
Leginkább a bougainvilleás és a leanderes topic-ok az én világom, de a pálmásban is van keresni valóm a kertemben lévő mediterrán jellegű különlegességek okán. :))) Nekem is létfontosságú, hogy a kerti mikroklíma megfelelő legyen a növényeimnek, egyedül a trachymat takarom felülről a nedvesség ellen.
Megnéztem az ottani hozzászólásodat. Elfelejtetted figyelembe venni, hogy az ottaniak nincsenek túl egy másféléves inverziológiai kurzuson, így azt sem tudják, miről beszélsz. Bár nem követtem azt a topicot, így nem tudom, hogy minek tulajdonítják egyesek sikerét, mások kudarcát, hogyan értelmezik az egyes helyek közt tapasztalt klímakülönbségeket. Én is tartok tőle, hogy "hagyományos" módon. Azért tűnhetett nekik furcsának az én "lihegésem", mert nem értették, minek ennyire "lihegni". A fontos az, hogy itt már Mindenki tudja. Talán valamikor, valahol, valakitől ők is megtanulják.
Örülök, hogy a testvértopicból olyan vendégünk van, aki tökéletesen tisztában van a helyi klímát alakító tényezőkkel! Lehet, hogy a Ti topicotokban is szükség lesz egy ilyen értelmező segítségre, mert hozzászóltam ott, de látom, egyelőre értetlenség fogadott, pedig próbáltam világos lenni!
Amiről te írtál az egy másik topicba való téma ,bár az igaz hogy a szabadidő kellemes eltöltése címszóba mindegyik belefér.Én csak azt akartam érzékeltetni,hogy a feleségemet annyira nem hozza lázba az én gyümölcsmániám/bár a gyümölcsöket enni azt szereti,különösen a fügét és kákit/,én meg jobb is szeretem ha egyedül vagyok mert ez felér bármilyen relaxációval.Természetesen én téged lebeszélni nem akarlak semmiről,úgy hogy hajrá/bár ilyenkor max egy jól befűtött helyiségben érdemes babrálódni./
Olvasva a Zalai érdekes mikroklímával kapcsolatos hozzászólásokat eddig is sejtettem, hogy Érd is hasonló cipőben járhat a fekvésével. Mint valami "sziget-nyúlvány" emelkedik ki a környező területből és a Duna felé dél-keleti irányban lejt enyhén. A város dimbes-dombos és a magasabban fekvő részein (150-200m) ezért is van nagyon kedvező klíma, 40 éves európai ciprusok, fügék, gránátalmák láthatók több kertben is.
Illetve 2005. telén azon a bizonyos február 10-ére virradó éjszakán a térségek hóborítottsága is különböző volt!
Készítettem arról az éjszakáról egy beszámolót anno, és emléxem, hogy a Bp-Eger térségben volt a legkevesebb hó!
Baranyában is kevesebb hó volt, mint pl. Zalában!
Ez a térkép is hűen mutatja, hogy Bp-Lőrincen is csak 2 centi hó volt, emléxem Egerben pl. csak foltok voltak (persze a kékesi 25 centi hó 1000 méteren nem mérvadó), Pogányban is foltok voltak csak, magyarán a sellyei -19 hófoltok mellett elég húzós!
Nem egyenletes volt a hófedettség tehát!
Egy biztos, remélem az idei télen ilyen értékeket tartalmazó térképeket nem kell nézni, és remélem néhány év múlva nem ennek a télnek a minuszait emlegetjük vissza!
