" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Sőt, ha a trachycarpus kibír -19 fokot, akkor lényegében kis túlzással a fagyzugokat kivéve elég sok helyen lehetne kiültetve! Ahol a füge megmarad, ott 10 méteres pálmák lehetnének! Ha a -19-ben nem lett baja, akkor még van benne tartalék, tehát -20 fokot biztosan kibír, magyarán a dombvidékeink tényleg úgy nézhetnének ki mint egy olasz táj, pálmákkal! Térségtől függetlenül! Itt az udvaromban is lehetne, 2005 telét is kibírta volna, nálam az elmúlt 7-8 évben nem volt -19 fok alatti hőmérséklet! Nos, akkor tavasszal ültetnem kell néhány pálmát :))
Rendben,de én maradok a szemzésnél,nekem ez vált be jobban.Bár lehet,hogy kombinálom:tavasszal oltás és ha nem sikerül aug-szept-ben még próbálkozhatok a szemzéssel.
Csomag ment.A kis ágon rajta hagytam a száraz levelet,így fel lehet ismerni hogy gesztenye.Mellé tettem egy levelet az öreg gesztenyefáról.Majd iszapold be. Sok sikert.
Nagyon szívesen látjuk, de ezzel a kis levélrészlettel ebben a témában már a LÉNYEGET kimerítően elmondta. Úgy gondolom, ehhez nincs mit hozzátenni. (Hacsak elvenni nem.)
Az konstruktív tanulság egyedül az a tapasztalat lehet (hogy még ilyen módon is profitálhassunk belőle), hogy a trachycarpus -19 fokot károsodás nélkü elvisel. Ez pedig nem kevesebbet jelent, mint hogy például a szlovéniai Jeruzalem dombján az utolsó 50 évet is túlélte volna ez a pálma a -18,5 fokos abszolút minimum mellett (1985. jan. 13. Firenze absz. min -23.2), miközben egész Észak-Olaszországban kifagyott azon a télen. Én ennek ellenére sem igen merészkednék el még ott sem az olivakultúra realitásáig, citrusfélék, pedig meg sem fordulnának a fejemben.
Igen, de ugye egy megfelelő dőlésszögú domboldalban például Skandináviában, maga a napsugárzás beesési szöge nem képes egyenlítői viszonyokat teremteni. Jó lenne, ha ez ennyire egyszerű lenne. Karikaturisztikus szinten köszönnek vissza a sztereotípiaelemek. Hálás vagyok ezért a részletért, mert módot ad annak illusztrálására, hogy a sztereotípiák egészen a realitásérzék elvesztéséig juttathatnak el embereket.
Gondolom a Föld görbülete és a dombok vizszinteshez mért szöge is nagyon meghatározó a napsugárzás erejében és a fény intenzitásában.
Kicsit zavarosak a borász sorai, de a pálmákkal beültetett kertje az lent van a faluban, völgyben, ahol a nagy hideget mérte, a szőlői meg a domboldalakon, ahol jóval kedvezőbb a klíma.
Ígérte az úriember, hogy bejelentkezik majd ide, de gondolom elfoglalt és emiatt nem tette még tiszteletét még itt, pedig jó lenne ha ő mondaná el a saját tapasztalatait.
Az utolsó mondat nagyon pozitív tulajdonságot takar, de azért a realitás is megköveteli a maga részét, aminek mindemellett meg kéne adni, ami neki jár.
Zavaromban még a miatt helyett is 'matt'-ot írtam. Én, aki mindig a sztereotípiák ellen küzdöttem és nem győztem magyarázni, hogy Magyarországon a korlátozottan téltűrő növények túlélése a helyi, elsősorban domborzati viszonyoknak köszönhető inverziós pozícióktól függ, és nem térségekben kell keresni, ezen a ponton védelmembe kell, hogy vegyem az egész baranyai térséget, mert megengedhetetlen, hogy ilyen színvonalú klímaértelmezésekkel egy egész tájegységet nevetségessé és hiteltelenné tegyenek. Ennél az sokkal többre méltó! Bocsánat! Ennyi mégis kicsúszott.
Ezt nem értem! 2001-2002-ben -19 fokot mért, lejjebb néhány sorral meg írja, hogy ott szinte sosem fagy!!?? Abban hogy marad meg a citrom, a narancs meg a többi? 2003-ban ott -20-25 fok közti hőmérsékletek voltak, abban a térségben! -20 fok környéke már a szőlőnek is kárt okozhat! Az meg hogy a terület 3 %-ot lejt, ezért a nap sugárzásának intenzitása annyi, mint Sziciliában a síkon, azért sem értem, mert ezek szerint akkor a nap sugárzásának az intenzitása a dőlésszögtől függ, magyarán ha Lengyelországban van egy domboldal ahol szintén 3 % a lejtés, ott is annyi a nap besugárzásának ereje, mint Sziciliában! Sőt, ha egy raklapot eldöntök úgy, hogy legyen a dőlésszöge 10 %, akkor azon a raklapon magasabb a nap besugárzásának ereje, mint Sziciliában a síkon, és annyi, mint Sziciliában egy dombon!! Ezzel együtt az elmúlt 10 évben Muraszombatban (!) többet sütött a nap, mint Pécsen.....
Vannak benne nemkis ellentmondások, de az idézett Úr minden bizonnyal imádja a lakóhelyét, annyi bizonyos :))
Ilyenek matt eláll az ember szava. Csak azt nehéz eldönteni, hogy igazában mitől. Ezt jobb, ha nem kezdem el minősíteni, mert valami rettenetesen csúnya dolog sülne ki belőle. Úgy, hogy maradok megharapott szájszéllel.
Remélem nem sértődik meg K.István borász úr, ha idemásolok pár sort a leveléből, ami a Villány környéki klímáról ír:
".......Grifi ugyanabba a tévedésbe esik, mint Tiffán Ede, aki azt mondta, hogy Kisjakabfalva a "winterseite", az az, téli oldalon van. Egyet azonban elfelejtett, Kisjakabfalva ugyan egy széles, nem mély(12m) völgyben van, de délről (Virágos, Magyarbóly) teljesen nyitott. A völgy észak-nyugat, délkeleti irányban fekszik és így mindig mozog a levegő, ami a kemény fagyot megakadályozza. Jelentem, hogy 2001-2002 telén -19 fok volt itt Jakabfalván. Egyetlen egy pálmám sem ment tönkre. Azóta rendszeresen mérem a hőmérsékletet itt és Villányban. A differencia 1-2 fok + és -, de gyakran van Kisjakabfalván melegebb, mint Villányban. Pécs klímája sokkal hidegebb. Egyébként, Villánykövesd, Palkonya is "winterseite". ........... 12 évig a Lago-Maggiore mellet Locarnoban (Schweiz) éltem, pontosan olyan klímatikai körülmények között, mint a villányi régió. Ez itt a földi paradicsom! Éltem Braziliában, Floridában, és megfordultam minden kontinensen a földön. Villány és környéke, egyedülálló! Hogy 110m és völgy, vagy a "Kopár" Villány és Nagyharsány között, ahol szinte soha sem fagy, csak minimális különbség. A jakabfalvi dombon, ahol egyik szőlőm van, ugyanúgy soha sem fagy! A differencia a völgytől csak 20m. Ide lehetne egy "igazi" mediterrán lakóparkot építeni, olajfákkal, citrommal, naranccsal, pálmákkal, stb.. Még dolgozom rajta... Itt nálunk a villányi hegyek január közepéig "fűtik" a környéket. A terület a Mecsektől a Száváig 3% lejt, északtól déli irányba. Ez azt jelenti, hogy a nap sugárzásának az intenzitása nálunk pontosan annyi, mint Szicíliában a síkon...! A déli szélességi helyünk pedig 2% több napsugárzást biztosít, mint Bp. Szorozd fel 365-tel! Itt a magyarázat Grifinek!"
Mivel a jelenség elemi erő nagyságrendben van jelen, én eltekintenék a kritikád tárgyát képező egyes szereplőkön történő számonkéréstől. Ők, tudtukon kívül nagyobb áldozatai egy káros szocializációs hatásnak, mint Te, aki felülbírálod és azért szenvedsz tőle. A mi életünkben már kevés remény van rá, hogy ez gyökeresen megváltozhassék. A társadalmi folyamatok lassúak, ráadásul a társadalom szereplőinek attitüdjét alakító jelen hatások legalább annyira károsak (legfeljebb más vonatkozásokban), mint a múlté. A védekezési stratégiánkat ezek ellen az elemi erőkkel szembeni védekezés mintájára kell szerveznünk, ha legalább a saját mentális épségünket szeretnénk megóvni, amennyire lehet.
Sőt, a kerettyei stranddal szemben szőlőhegy van, a tetőn egy kis borospincével, évekkel ezelőtt, a pince előtt egy gyönyörű, magas, törzses fügével. Aztán a terület gazdát cserélt. A történetet nem folytatom, mert innen már bárki kitalálja...
Sosem fogom megérteni, hogy miért nem lehet a hozzászólás tartalmára koncentrálni és reagálni, miért nem arra kapok választ amire kérdezek vagy amire választ várok, miért kell egyből mögöttes szándékot sejteni, miért kell egyből rivalizálni, miért nem lehet korrektnek lenni, vagy ha a reakció nem tárgyszerű, sőt, provokatív is, a továbbiakban legalább maradna következetes, és nem lekezelően elhárító, logikailag önmagával jobban ellentmondásba kerülve, mint velem?!
Úgy látom, tehetek én bármit, minden próbálkozás azonnal egy intelligencia - és jellemtesztté válik, lehangoló eredménnyel!
Persze én amikor erről írtam, képzeletemben egy Bodeni-tó, vagy Garda-tó nagyságrendre gondoltam, de kisebb, nem befagyó tavak közvetlen közelében is jelentkezik egy ilyen klimatizáló hatás. (Abból, hogy a pizzeria fala mellett a nyári virág még mindig ép, könnyen elképzelhető ez a hatásmechanizmus.)
A metneten szerzett tapasztalataidból megtanulhattad volna, mennyire meg kell gondolni, hogy milyen témát, milyen közönség előtt, hogyan kellene megjeleníteni. Újra meg újra reménykedsz, hogy egyszer már arra kapsz adekvát reakciót, amit szándékod szerint föltársz. Az esetek 99,99%-ában nem tárgyszerű, hanem erősen szubjektív reakciókra kell számítanod. Bármennyire is szeretnéd, nem arra kapsz választ, amire kérdezel, vagy reagálást arra, amit állítasz. Elszubjektivizált társadalom a miénk! Ezt már sokszor elmondtam.
Nem is annyira megígértem, mint magamban megfogadtam, így most ezt a Te kérésedre saját magammal kell megbeszélnem, nehogy megtörjem, hanem csak egyetlen, de utolsó alkalomra felfüggesszem a hatályát.
Ha sikerül a jövő évi tavaszi projekt, akkor néhány év múlva fügefák árnyékában strandolhatnak majd a bázakerettyei strandon :))
Bár az a strand hőszenyezés szempontjából télen mitsem számít, úgyhogy ott csak a hely pozíciója miatt lehetnének fügefák, meg akármilyen más korlátozottan téltűrő növények!
Egészen biztos vagyok benne, hogy nagyban feldobná az adott strand hangulatát néhány szabadban lévő mediterrán növény!
Nagy edényekben szoktak kitenni néhány kisebb pálmát hangulatfokozóként, de az igazi az lenne, ha kint is telelne!
Szerintem nem sok termálfürdő van 180 méteres völgyszint feletti dombtetőn 260-270 méteren, 80 méteres fagylefolyással!?
"Villány környékén nincs semmi olyan hőforrás (tenger, be nem fagyó mélyvizű tó, hőerőmű, városi hősziget, stb.), ami miatt ott ettől eltérő viszonyok lehettek volna."
Én csak annyit tudok, hogy van olyan hűtőtó, amely télen sem fagy be és aktívan táplálkoznak a halak. Gondolom a közvetlen környezetében sem zordak a körülmények
Tudom, hogy nem szereti az ilyet, meg nem foglalkozik vele, de elkeseredésemben írtam ezt a fohászt!
Hogy miért, ahhoz bármennyire is megígérte hogy nem néz be oda többet, most még az egyszer be kéne nézni a pálmás topicba, a tegnap esti hozzászólásokat!
Feltételezhetően igen. Úgy, ahogy a hévizi tó partjára is telepítettek, nagyon okosan, korlátozottan téltűrő növényeket. De a környékünkön lévő termálfürdők közül pl. Bázakarettye egy Gellénházánál is jobb pozícióban van. Ott a strand területén már négy-öt méteres trachycarpusok lehetnének, ha valakinek eszébe jutott volna ilyen eretnekség.
Gyerekkoromban volt a kertünkben egy vastagtörzsű, öreg cseresznyefa, amit én nadrágos cseresznyének hívtam, mert a töve vékonyabb volt, mint az oltás fölötti része, olyan volt, mintha valakinek a bokája kilátszott volna a nadrágból. Oltásnál elég gyakori jelenség.
