>Uldin a képet elnézve ott valószínűleg egy szem aranyat nem fogsz találni
Könnyen előfordulhat, hogy ott nincs arany.
Azért kezdtem el a torkolathoz legközelebbi homokpadon nézelődni, mert ha véletlenül ott találok, akkor feljebb is biztos van arany.
A nagy baj az, hogy én nem értek az aranynézéshez, olyan emberrel kellene bejárni a Marost, aki meg tudja mondani a lapátpróbából és a szemcseméretből, hogy mekkora lehet a kihozatal.
A magyarországi szakasz 50km, abból 25 km határvíz.... Alacsony vízállásnál sok a sziget, zátony, homokdomb. Ha sikerülne aranyat nézni, elgondolkodnék a csapdázgatáson...
Azért én nem merném kategórikusan kijelenteni, hogy ott nincs, vagy nem lehet arany, nagyon szeszélyes folyóról van szó. Ahonnan jön, azon a vízgyűjtő területen van arany pl. az Aranyos az egyik mellékvize.
Egy idézet:
forrás: http://www.tankonyvtar.hu/konyvek/magyar-neprajz/magyar-neprajz-081201-329
-------------
Erdély adta a legtöbb aranyat a Kis-Szamos, Aranyos, Maros határolta Zaránd, Hunyad, Alsó-Fehér megyék, Aranyosszék, Torda és Kolozs megyék területén. Abrudbánya, Zalatna, Verespatak bányái mellett a folyók, patakok aranya is tekintélyes volt (N. László 1988a).
Az Alföldről Mezőtúr határából, a Kőrösök mentéről és a Szatmári-síkságról vannak még aranymosásra utaló gyér adataink.
-------------
Ahhoz, hogy a nehéz aranyat lehozza magával a torkolat közelébe a folyó jó erős sodrás szükséges. Jelenleg a Maros -50cm-en van ilyenkor gyakorlatilag a meder egyes részei kibukkannak a víz alól, ott lehet nézelődni van-e arany.
Amit írtam, hogy iszapos az nem az a beragadós iszap, a meder alja kemény (szerintem agyag) és ezen van valami lerakódott puha trutymó 20-30cm vastagságban, lelassult a folyó 2,5-3km/h sebességre ledobta a trutyit. Azokon a részeken, ahol bontja a partot, lehet agyag, a fövenyt pedig magas vízállásnál rakja le tavasszal. Teljesen más viszonyok között. Mivel hajós ember vagyok, márciustól kijárok a Marosra evezni, szépen látom a változásokat.
Először is a Maros vizének van egy vöröses barnás színe a hordaléktól, a torkolatnál szépen látszik, a "szőke" Tisza színe szép tiszta zöldes, a Marosé barnás vöröses. Tehát lehet benne akár vörös gránit is.
Tavasszal magas vízszint esetén olyan erős a sodrás, hogy meg sem próbálkozom árral szemben evezni a túrahajómmal, a tengeri kajakommal is alig haladtam valamit előre. A túrahajónak 5-6km/h a végsebessége a tengeri kajaknak 7-9km/h kényelmesen és maximum 11km/h teljes erőbedobással.
Tehát tavasszal magas vízállássnál rakta le azt a bizonyos homokdombot a kanyarban a folyó. A tavaszi áradások után egy szép nagy domb volt ott, több sátor is elfért a tetején és még 2m-es vízállásnál is víz felett volt. Aztán volt 2-3 kisebb áradás és a homokdombnak legalább a kétharmadát eltakarította onnan a víz, az alsó kb. 10 fokos partlejtő csak most került szárazra -50cm-es vízállásnál és lejjebb a vízben megint egy meredekebb kemény agyagos lejtőrész van, de a folyó közepe felé úszva talál az ember mégegy homokdombot, ami jelenleg víz alatt van. Tavaly a folyó közepéig 1db nagy homokpad volt az egész, most másképp néz ki a hely, állandóan változik a meder.
Erre van még egy jó példa, a torkolattól felfelé evezve van egy szakadt part, ahol egy cölöpökön álló üdülő egyik lába már a levegőben lóg, a ház is megroggyant e miatt, a folyó kimosta alóla a talajt szép lassan, majd egyszer belepottyan a Marosba, amikor lent van a víz, jól nézki, ahogy pár méter magasban kilóg a víz fölé. Évekkel ezelőtt a munkásőröknek voltak ott nyaralói, persze akkoriban még az ártéri erdőben voltak a házak, aztán gazdátlanul maradtak. A Maros szép lassan elmossa őket.
Gondolom az sem mindegy honnan jön az arany tartalmú kőzet...
Az Alpokból származó hordalékban, nagyobb mennyiségbben megtalálaható a gránit homok, mivel nagy a sűrűsége a magnetittel és az arannyal együtt rakódik le a hordalékban a dúsulásos helyeken. Láttam is ilyen vöröhomokot túrázás közben az Alpokban eredő folyóknál, patakoknál: Kerka, Mura, Dráva, Duna.
A Kárpátokból, Erdélyi-érchegységből érkező folyóknál viszont nem nagyon jellemző.
A Felső-Tiszán látott valaki vörös homokot?
Még egy idézet az arany előfordulásáról:
forrás:
http://www.termeszetvilaga.hu/kulonsz/k982/arany.html
-------------
Az arany elofordulása a természetben
Az arany elsődlegesen az úgynevezett utómagmás folyamatok termékeként, azok ásványtársulásaiban teléraranyként jelenik meg.
Leginkább a savanyú, kvarcban gazdag kozetek (gránit, granodiorit, riolit, dácit) teléreiben fordul elő. A telérek illetve ezek mellékkőzeteinek geológiai kora alapján a geológusok idősebb és fiatalabb arany-előfordulásokról beszélnek. Általában az idősebb arany-elofordulások a földkéreg mélyebb részeiben megszilárdult kőzetekben jöttek létre, ilyen előfordulások ismeretesek a szomszédos Ausztria gránit képződményeiben, (mint pl. a Magas-Tauern vonulatában) vagy Szlovákiában a Magas Tátra gránitvonulatában.
A fiatal arany-előfordulások a földtörténet harmad- és negyedkorában működött vulkáni képződményekhez kapcsolódnak. Ilyenek a Kárpát-medencében ismeretes arany-előfordulások, de ide sorolhatók az amerikai Sziklás-hegység vagy a dél-amerikai Andok vonulatainak nagyon jelentős telepei is.
Másodlagosan az arany a folyók hordalékaiban, törmelékesen jelenik meg. Természetesen csak azoknak a folyóknak a hordaléka aranytartalmú, amelyek vízgyűjtőterületén elsődleges aranyércesedések vannak. Abban az esetben, ha a folyó nagy távolságra szállítja az elsődleges lelőhelyről az aranyat, akkor az arany a kőzettörmelékek közötti ütközések nagy gyakorisága miatt finom pikkelyekké aprózódik, és így kerül a törmelékbe. Ezt nevezzük fövenyaranynak. Ha viszont a folyó rövid szállítás után rakja le aranyát a meder mélyedéseinek torlataiba, nagyobb rögök vagy hömpölyök is keletkeznek (l. címlapunkon). Ezekben az esetekben mesés gazdagságú aranyleletek is előkerülhetnek. Az amerikai, az alaszkai- és a szibériai folyók torlataiból több kilogrammos, sőt mázsás hömpölyök is előkerültek már.
Meg kell említeni az aranynak azt a nagyon jelentos előfordulását is, amelyet a Dél-Afrikai Unióból, Johannesburg környékéről ismerünk. Itt a földtörténet korábbi időszakában képződött torlatos aranyércesedés cementálódott és kőzetté, konglomerátummá vált. Majd ezt a kőzetet az utómagmás hidrotermális ércesedés további aranyhintéssel gazdagította. Ez a telep adja jelenleg a világ aranytermelésének közel egyharmadát.
Az elmúlt negyedszázad egyik legnagyobb ércteleptani felfedezése a carlini aranyércesedés felismerése volt az Egyesült Államok, Nevada államban.
Az arany ebben a telepben kolloid módon, szerves anyaghoz társulva mészkőben jelenik meg. Az aranytartalmú bitumenes mészkő itt hatalmas kiterjedésben ismeretes. Jelenleg ez a telep szolgáltatja az Egyesült Államok aranytermelésének a felét.
-------------
Ha érdekel valakit, hogy hol lehet kapni ezt a majdnem tradícionális szérkét akkor jelezze. Kipróbáltam és kicsi bénázás után nagyon jól belejöttem. Ajánlom mindenkinek, 1500-ért beszerezhető.
Sokat tököltem a szérkével, szemben a túloldalon csónakból horgászott egy srác, amíg kínlódtam a homokkal, a srác fogott egy márnát, egy kecsegét és egy harcsát. A kecsege rendesen mocorgott, védekezett, kiugrott többször a vízből, előszőr messziről márnának néztem amilyen élénken védekezett, hangosan bíztattam a túlpartról a horgászt, nagy nehez megszákolta a kecsegét. Én meg azon sopánkodtam, hogy miért nem hoztam magammal horgászbotot. Aztán jött még arra ladikkal egy halász, intett nekem aztán odabökte:
Sima szivattyú kell meg ez a felszerelés. A sóder nem kell, hogy a szivattyúba bekerüljön.
