" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
DE nézzük inkább a SZAKmát! Miután az utóbbi időben örvendetesen új tagokkal gyarapodott a topic és a villányi borász tapasztalataival ismét előkerült az a téma, amit soha nem elég ismételni és különösen indokolt akkor, amikor olyanok érkeztek, akik még ebbe nem avatódtak be. Nem véletlenül kezdtem én ezzel a fórumozást 2007. márciusában, kihasználva az alkalmat az első olyan napon, amikor az időjárás élő példával szolgált ennek a jelenségnek a bemutatására, íme az akkori hozzászólásom, ami azóta is időszerű és az is marad egészen addig, ameddig a Földet légburok veszi körül: Ezt írtam március 23-án: A tegnapi fagyos hajnal iskolapéldája volt az általam Bene Laci felé tett kiigazításban foglalt mikroklíma magyarázatnak (azaz, hogy a dombokon ilyenkor mérhető markánsan magasabb hőmérséleteknek nem a talaj minőségéhez van közük.) Az Országos Meteorológiai Szolgálat mérőállomásairól begyűjtött adatok szerint az éjszakai minimumok országosan - 5 és +1 fok között szóródtak. Az éjszakát az ország legnagyobb részén felhőmentes, az Észak- Dunántúl kivételével szélcsendes idő jellemezte. Ilyen helyzetekben alakul ki az ún. kisugárzási inverzió, amelyben a kisugárzás következtében kihűlt levegő molekulái egymáshoz közelebb kerülve, ugyanazon térfogaton belül nagyobb számban jelennek meg , nagyobb fajsúlyú közeget képezve. Ezért a legenergiavesztettebb (leghidegebb közeget alkotó) részecskék a gravitáció hatására a légoszlop legaljára kerülnek, a legmélyebb tereppontok szintjén összegyűlő leghidegebb légréteget alakítva ki. Minél kisebb a légmozgás és minél derültebb az ég, az így rendeződött légoszlopon belül annál markánsabb a függőleges hőmérsékleti rétegződés:az elmondottaknak megfelelően, felfelé haladva egyre enyhébb rétegekkel találkozunk. Mivel ez fordítottja a nappal a talaj felöl a napsugárzás által melegített vagy a széllel áramló levegő hőeloszlásának, inverziónak, tulajdonképpen megfordulásnak hívjuk. Lévén, hogy ezek a szituációk az okozói a növények létét fenyegető, veszélyes fagyhelyzeteknek, döntő jelentőségű, hogy az adott növény termőhelye ilyen értelemben milyen tipusú terepponton van. Nagykanizsát a Principális- csatorna völgyi fekvése tette hirhedten hideg hellyé, ráadásul a mérőállomás a völgy legalján van. Ki hinné, hogy az innen emelkedő homokkomáromi vagy förhénci dombok megfelelő magasságú pontjain ugyanakkor 6-8 fokkal enyhébb hőmérsékletek mérhetők a fent leírt helyzetekben. Így lehetséges, hogy gyakran, az ilyen változatos domborzati adottságú körzetekben az ország összes meteorológiai állomásáról származó szélső adatok közti eltérést is meghaladó hőmérséklekülönbségeket lehet tapasztalni. Ha ez nem déligyümölcsökről szóló fórum lenne, hanem ilyen nevű tanfolyam, akkor az itt leírtaknak az első lecke anyagát kéne képeznie, a további órákon kötelező ismétléssel.
Erre racionális magyarázat nem lehet, az összes körülmény ismeretében. Irracionális annál inkább. Te, aki logikailag próbálod elemezni, nem juthatsz el semmilyen magyarázathoz. Sőt, minél jobban elemzed, annál kevésbé érted. Sajnos az én életutam sok analóg példával teli, így érteni vélem, miről van szó. Zsigeri, ösztönös, oktalan gyűlöletről. Egy borzalmas lélek- és tudatnyomorító múlt hagyatéka, egy olyané, amelyik úgy retteg a kreatív gondolkodástól, mint az ördög a tömjéntől.
Kedves Island! megnéztem a honlapod, nagyon tetszetős! Érdeklődésről és növényszeretetről árulkodik! Elnézést, hogy itt és nem a leanderes topicban kérdezem, de láttam, hogy forgalmazol is növényeket és szívesen kísérleteznék leanderekkel is télállóság tekintetében. A kérdésem az lenne, hogy tudnál-e nekem segíteni tavasszal a három legfagytűrőbbnek mondott fajta ('Villa Romaine', 'Atlas', 'Italia') beszerzésében? Egyúttal itt is felvethetnénk a leanderek fagy-/téltűrésének problematikáját., mivel szervesen kapcsolódik az éghajlattani és növényélettani ismeretekhez. Segítségedet előre is köszönöm!
Ezt én is hasonlóan gondolom és nem terveztem feladni. Úgy is fölfoghatom, hogy csak lesz/VAN néhány fogékony érdeklődő, akiknek tudunk segíteni. Jelen topik megalakulása előtt valóban féltem, hogy mindez a két éves munkássága az internetes közösség felé feledésbe merül, éppen ez az, amiért szükség volt a topik elindítására, nem értem, mi lehetett egyesek számára ebben sértő.
A borász úrral az a "gondom", hogy pár levélváltás után ígérte, hogy mesél még egy csomó mindent, de aztán eltűnt. Sajnos nem ismerem sem őt, sem a kertjét közelebbről, így nem tudok több infót most mondani nektek.
Mint írtam ígérte, hogy regisztrálja majd magát, de ezidáig még nem tette meg. Pedig ha a klimatológiai értelmezései ha nem is helytállóak, de talán a kertjével vagy a szőlészetével kapcsolatos tapasztalatokról tudna még érdekeseket mesélni és közkinccsé tenni...
Pálmák tekintetében (de más növényeknél is, én épp leanderekkel kísérletezem) igaz lehet, hogy nem szabad a télen a nedvkeringésnek beindulnia.
Pálmásba feltettem az én csúnya, de talán annál értékesebb pálmatakaró "indiánsátramat", ami olasznádból készült, jól szellőzik, közvetlen fénytől véd és a csúcsrügy sem kap vizet. :)
Pedig nem szabad, hogy mindez a hitedben megrendítsen. Különösen azért nem, mert fiatal vagy. A koromat tekintve számomra már akár bocsánatos bűn is lehetne, ha immár 60 éven keresztül az általad felsoroltakkal analóg élmények után rezignáltan visszavonulnék. Megkímélve magam attól, hogy évtizedeken keresztül összegyűjtött, Magyarországon teljesen újnak minősülő, szakirodalomban fellelhetetlen szakmai ismereteket közkinccsé tenni akaró törekvéseimet arroganciának és kioktatásnak minősítsék. Attól, hogy másfél évtizeden keresztül saját növényeimmel szerzett, külföldi szakirodalommal és gyakori külföldi szakmai látogatással megtámogatott tapasztalatokat és minden, térségi szinten föllelhető növényi referencia, fáradságot, időt és költséget nem kímélő követésével gyűjtött információkat kötekedő módon, megalapozatlan és kreált hivatkozásokkal egyesek megpróbálják hiteltelenné tenni, akadályozva, hogy azok közhasznúvá válhassanak. Attól, hogy mindezekért a családom és saját magam egzisztenciájának javítására fordítható időt áldozzak és ezért ne várjak semmilyen ellenszolgáltatást. A minősítést ezekért, Veled együtt, szépen megkaptam. Az ítélkező ezt csak úgy tehette az általam fentebb leírt tények föltétlen ismeretében, ha őt a józan ítélkezésben valamilyen, nyilván, szubjektív tényező pillanatnyilag akadályozta, vagy tartósan akadályozza. Az önmagáról kinyilvánított túlzott érzékenysége ugyanakkor empátiában már a legkisebb mértékben sem mutatkozik. Másként elképzelhetetlen, hogy megtörténhetett volna, hiszen ezeket a tényeket ő is tudta és bárki tanúsíthatja. Az ott akkor történtek nekem is kedvemet szegték. Akkor Te voltál az, aki lelket vert belém és hosszas unszolással elérted, hogy folytassam ezt a munkát. Hogy lásd, ez mennyire sikerült, most én mondom Neked, hogy föl a fejjel és aktivizáld Magad minél jobban és soha ne feledd, hogy küldetést vállaltál!
A fügénél például ha -14,7 fokig bírja, akkor ha 10 éjszakán van -14,1 fok, nem lesz baja, viszont ha egy éjszakán lemegy -14,9-re, akkor nyekk!
Az bizonyos, hogy 2005. február 5 és 11 között 4-5-6 éjszakán volt egymásutánban abban a térségben -13-21 fok közti hőmérséklet, kiváncsi lennék abban az 5 napban hogy viselték a folyamatos -19 fok körüli, esetleg kevéssel azalatti értékeket!
Például a gellénházi pálmánál is az lepett meg, hogy a föléje tett nylon szinte semmit nem takart, csomó levék kilógott alóla, szerintem az inkább a csapadék miatt fontos!
Tényleg, Mariann, a Borász Úr hogyan védte meg a pálmáit a csapadék ellen, hogy ne essen bele a közepébe?
Köszönöm a vigasztalást! Nos, hát attól függ, milyen növényt. Korlátozottan téltűrő növényt, de bármely olyan növényt, melynél felmerülhet a fagykár kockázata, tanácsosabb inkább tavasszal. Én eddig minden növényt tavasszal ültettem. Fontos lenne tudni, pontosan mit szeretnél ültetni. Az őszi ültetési szezon elvileg az ilyen tartósan fagymentes időszakra is vonatkozik.
Minden valószínűség szerint igaza van Island-nak: a pálmák esetében a hidegtűrés nem olyan egyszerű, mint mondjuk a fügénél, vagy akár más kétszíkű, fásszárú növénynél, amelyek többségénél leginkább egy kritikus érték átlépése számít csak (általában). De az örökzöld növények egy részénél sem feltétlenül csak a kritikus minimum számít. A trachycarpussal és más pálmafajokkal pl. előfordul, hogy begombásodik, kirohad a növekvő csúcsrügy. Ezen kívül attól is megfagyhat egy pálma, ha a talaj és a levegő meg van fagyva, de nagyon hideg, anticiklonos időben erősen rásüt a leveleire a nap. Így a levél elkezdi életfunkcióit, de a talajból nem tud a gyökér felvenni vizet, így a növény tkp. kiszárad, megég a levele. Örülnék neki, ha Arth_ur kiegészítené ismereteimet ezzel kapcsolatban! Ezért a közhittel ellentétben tanácsos a pálmákat olyan helyre ültetni, ahol télen nem süti őket annyira a nap. A trachycarpusok egyébként is szeretik a sok vizet, páratartalmat nyáron is, nincs szükségük teljes napra. Ezért egy T. fortunei bizonyos körülmények között kibírhat -19 fokot is, a külföldi irodalom és magyar tapasztalatok leggyakrabban -15 és -16 fok közé teszik a levelek megfagyását. Ha lefagynak a levelei, de épen marad a csúcsrügy, akkor még majdhogynem semmi baj nem történt. ha elfagy/kirohad a csúcsrügy, akkor is regenerálódhat még.
Ejj, de régen írtam a saját topikomba! Először is Island és H. Attila, legyetek üdvözölve! És mindazok, akik az elmúlt néhány hétben csatlakoztak és a felsorolásból kifelejtettem volna Őket! Eléggé kellemetlen dolgok történtek a pálmás topikban az elmúlt napokban. Én ilyenkor mindig értetlenkedek, mert képtelen vagyok fölfogni, mi vezet állandóan ilyen indulatokhoz. Pláne akkor, amikor mi bolond módjára csak azt szeretnénk, ha mindenki sikeres lenne a növényeivel, ezért folytatjuk az információcserét a megfelelő fajtákról, a legsikeresebb termesztéstechnológiákról és legfőképpen a megfelelő éghajlattani ismeretekről. Ha ezek az ismeretek közismertek lennének és nem terjesztené az állami meteorológiai szakma is az elképesztő blődségeket, akkor például többmilliárdos fagykároktól kímélhetnénk meg a nemzetgazdaságot! Azért vagyunk bolondok, mert elég sok időt fordítunk arra, hogy másokat ezen ismeretek birtokába juttassunk és mindezért semmilyen anyagi fizetséget nem kapunk. Azért meg főleg bolondok vagyunk, mert tesszük mindezt annak ellenére, hogy sokszor ordenáré hörgés rá a válasz. Vállaljuk ennek következményeit. Én rendszerint hiszek abban, hogy türelmesen, párbeszéddel mindent tisztázni lehet. De akkor elvesztem ebben a hitem, amikor ilyen reakciókkal találkozom. Persze tudom én is, hogy jelen esetben annak az olvasóközönségnek semmi előzetes információja nem volt és azt gondolom, hogy talán még ennél is tapintatosabban lehetett volna őket rávezetni a lényegre. De ez is nehéz, ha egy kert tényszerű bemutatására azonnal ilyen rosszindulatú reakció a válasz, hogy "túl van lihegve". Majd ezután véleményem szerint alaptalan, mélységesen igazságtalan vádak érték jelen topik szereplőit. Számomra érthetetlen ez az elképesztő agresszió, ami az egész társadalmunkban jelen van! Más helyzetekben is ezzel találkozom, akár a legártatlanabb kérdés, vagy érdeklődés is állati indulatokat válthat ki.
Gondolom az sem mindegy, hogy ez a nagyon alacsony hőmérséklet milyen ideig "bombázza" a fagyérzékeny növényzetet. Ha rövid ideig tart, talán nem szenved károsodást az amúgyis pihenő növényi szövet és a gyökérzet, de huzamosabb ideig tartó ilyen minuszban biztosan elpusztulnak. A szakirodalom is -16 C-ra teszi a télállóságát. (Bár azt nem tudom, hogy ez pontosan milyen időtartamra vonatkozik, mennyi ideig viseli ezt el.)
Sőt, ha a trachycarpus kibír -19 fokot, akkor lényegében kis túlzással a fagyzugokat kivéve elég sok helyen lehetne kiültetve! Ahol a füge megmarad, ott 10 méteres pálmák lehetnének! Ha a -19-ben nem lett baja, akkor még van benne tartalék, tehát -20 fokot biztosan kibír, magyarán a dombvidékeink tényleg úgy nézhetnének ki mint egy olasz táj, pálmákkal! Térségtől függetlenül! Itt az udvaromban is lehetne, 2005 telét is kibírta volna, nálam az elmúlt 7-8 évben nem volt -19 fok alatti hőmérséklet! Nos, akkor tavasszal ültetnem kell néhány pálmát :))
Rendben,de én maradok a szemzésnél,nekem ez vált be jobban.Bár lehet,hogy kombinálom:tavasszal oltás és ha nem sikerül aug-szept-ben még próbálkozhatok a szemzéssel.
Csomag ment.A kis ágon rajta hagytam a száraz levelet,így fel lehet ismerni hogy gesztenye.Mellé tettem egy levelet az öreg gesztenyefáról.Majd iszapold be. Sok sikert.
Nagyon szívesen látjuk, de ezzel a kis levélrészlettel ebben a témában már a LÉNYEGET kimerítően elmondta. Úgy gondolom, ehhez nincs mit hozzátenni. (Hacsak elvenni nem.)
Az konstruktív tanulság egyedül az a tapasztalat lehet (hogy még ilyen módon is profitálhassunk belőle), hogy a trachycarpus -19 fokot károsodás nélkü elvisel. Ez pedig nem kevesebbet jelent, mint hogy például a szlovéniai Jeruzalem dombján az utolsó 50 évet is túlélte volna ez a pálma a -18,5 fokos abszolút minimum mellett (1985. jan. 13. Firenze absz. min -23.2), miközben egész Észak-Olaszországban kifagyott azon a télen. Én ennek ellenére sem igen merészkednék el még ott sem az olivakultúra realitásáig, citrusfélék, pedig meg sem fordulnának a fejemben.
Igen, de ugye egy megfelelő dőlésszögú domboldalban például Skandináviában, maga a napsugárzás beesési szöge nem képes egyenlítői viszonyokat teremteni. Jó lenne, ha ez ennyire egyszerű lenne. Karikaturisztikus szinten köszönnek vissza a sztereotípiaelemek. Hálás vagyok ezért a részletért, mert módot ad annak illusztrálására, hogy a sztereotípiák egészen a realitásérzék elvesztéséig juttathatnak el embereket.
Gondolom a Föld görbülete és a dombok vizszinteshez mért szöge is nagyon meghatározó a napsugárzás erejében és a fény intenzitásában.
Kicsit zavarosak a borász sorai, de a pálmákkal beültetett kertje az lent van a faluban, völgyben, ahol a nagy hideget mérte, a szőlői meg a domboldalakon, ahol jóval kedvezőbb a klíma.
Ígérte az úriember, hogy bejelentkezik majd ide, de gondolom elfoglalt és emiatt nem tette még tiszteletét még itt, pedig jó lenne ha ő mondaná el a saját tapasztalatait.
Az utolsó mondat nagyon pozitív tulajdonságot takar, de azért a realitás is megköveteli a maga részét, aminek mindemellett meg kéne adni, ami neki jár.
