" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Azt lehet tudni, hogy földrajzilag milyen "méretű" (tengerszinttől mért magasság) az, ahol a ,legkedvezőbb a hőmérsékletre gyakorolt hatás? Kb. milyen domb-magasságig igaz mindez?
Még azt szeretném megkérdezni, hogy a dombok a vízszinteshez mért szöge hogyan hat erre a jelenségre, mely lankájú dombok azok, amelyeken a leginkább érvényesül ez a pozitív hatás?
Talán érdemes még a folyamatokat másik irányból is megvilágítva azzal kiegészíteni, hogy az alulról hideggel föltelni igyekvő légtest melegebbben maradt rétege azért nem terjeszkedik följebb, mert ott már a légnyomásnak köszönhetően ritkább közeg van, ami alacsony hőmérséklete ellenére is elég ritka ahhoz, hogy ne tudjon "helyet cserélni" az alatta lévővel. Ezek tehát a folyamat magassági korlátozó tényezői.
Az iménti magyarázat ad választ arra, hogy az ábrán látható színek szerint a nagyobb magasságokban miért van jelen a köztes, magasabb hőmérsékletűnél ismét hidegebb levegő, amelyben a magassággal az éjszakák és nappalok közti hőingadozás egyre kisebb.
Ez tehát a magyarázata annak, hogy az általunk legfontosabbnak minősíthető jelenség miért nem ér "egészen az égig."
Minden ilyen karácsonyváró vegetációs holtszezonban fokozottan támad olyan késztetésem, hogy fölfrissítsem ezeket a fontos ismereteket. Akinek ezek a részletek újként hatnak, az iskolai tananyag alapján azonnal azt a kérdést teszi fel, hogy ennek alapján Magyarországon a Kékestető képviselné a legoptimálisabb körülményeket a kedvező éjszakai hőmérsékletekhez.
Hogy ez miért nem így van, ahhoz még néhány ismeretelemet be kell vonnunk a magyarázatba.
A levegő a Föld felszínére jutó napsugárzás hatására az ezen a felszínen megjelenő energiának köszönhetően melegszik fel. Ezért tapasztalhatjuk azt, hogy normális esetben egyre nagyobb magasságban egyre alacsonyabb a levegő hőmérséklete.
Képzeljük el, hogy pl. a fejünk fölött a légkörben, olyan csekély függőleges irányú távolságban, mint mondjuk a hozzánk 5-6 km-re lévő szomszéd település vízszintes értelemben, már az év minden szakában félelmetesen alacsony hőmérsékletek uralkodnak, olyanok, hogy ha azok talajközelben lennének, lehetelenné tennék a növények létezését.
A légnyomás néven ismert jelenséget a gravitáció hatására a légoszlop súlya, azon belül adott magasságban, a vizsgált pont fölött elhelyezkedő gázmolekulák össztömegének arra a pontra történő nehézkedése hozza létre. Ezért van az, hogy a magassággal csökken a légnyomás.
Mit is eredményez ez a körülmény?
Az adott magasságban elhelyezkedő levegőmolekulákat a rájuk gyakorolt nehézkedés azok energiaszintjétől (hőmérsékletétől) függetlenül is az ott kialakuló súly (nyomás) mértéke szerint komprimálja (nyomja egymáshoz közelebb). Ebből az következik, hogy a nagyobb magasságokban lévő légrétegek még akkor is ritkábbak a talajközelieknél, ha jóval alacsonyabb hőmérsékletűek, amely körülmény egyébként viszonylagosan magasabb sűrűségre kényszerítené őket.
A fentiekből következik tehát, hogy a derült szélcsendes éjszakák óráiban zajló, a keverékek kiülepedéséhez hasonlítható átmeneti "hőmérsékletfejreállást" okozó kisugárzási inverziós jelenség folyamataiba a légoszlop azon magassági tartományában lévő gázmolekulák vehetnek részt, amelyeknek a magasságból, ennélfogva a légnyomásból fakadó sűrűsége nem alacsonyabb annál, hogy a bennük lévő molekulák még kimozdíthatóak legyenek a gravitáció által és részt vehessenek az alsó hideg réteget alkotó kiülepedési folyamatban.
A fenti magyarázat ad választ arra, hogy ez az inverziós jelenség miért korlátozódik jellemzően a felszín feletti légtest ilyen nagyságrendű magassági tartományára, de azon belül éppen arra, ami bennünket leginkább érdekel.
Gosztola környékén Te személyesen is megtapasztalhattad, milyen ténylegesen érzékelhető bioszféra tapasztalatok miatt eshetett egy kicsit túlzásokba ez a derék borászember.
No és mit szóltok a csicsókához? Ez sem kifejezetten gyümölcs, de ott kellene lennie minden kertben. Igénytelen, semmi gondozást nem igényel, finom és egészséges.
Hazánk területén (sajnos) egyetlen térségben sincsenek téli viszonyok közt klimatizációs hatást kifejteni képes hőtároló közegek (tenger, mélyvízű, télen be nem fagyó nagy felületú tó), így a viszonylagos védelmet növényeink számára abban az inverziós légrétegben kell keresnünk, amely ritkább voltánál fogva az alsó leghidegebb réteg fölött marad és nagyobb esélyt ad azok téli túlélésére. Hasonlóan jó, vagy akár jobb lehetőséget biztosíthat az ún. városi, hősziget, különösen akkor, ha ez jó fagylefolyási pozícióval is kombinálódik, mint például a dombra települt nagyvárosokban, vagy nagyvárosok dombra települt városrészeiben.
Ez ad magyarázatot arra, hogyan lehetséges egymáshoz nagyon közel eső földrajzi pontokon (akár egyazon település egymástól elenyésző távolságban lévő részei közt) óriási különbséget tapasztalni a korlátozottan hidegtűrő növények túlélési esélyeinek tükrében. Ezek a különbségek olyan nagyságrendet képviselnek térségen belül, hogy teljességgel felülírják az egyes térségek közti (többnyire a valóságban csak a feltételezés szintjén létező) különbségeket, még akkor is ha adott időszakban előfordulhatnak olyan esetek, hogy például egy-egy tél folyamán véletlenszerűen térségre korlátozva alakulnak ki a jelentős kisugárzást eredményező körülmények, amíg más tájegységeket pl. egy megmaradó felhőtakaró megvéd ettől.
Ha a jelenség vizsgálatánál eltekintünk azoktól a helyzetektől, amelyekben egy adott helyen rendelkezésre áll valamilyen mesterséges hőforrás (sűrűn beépített területeken az épületek által kisugárzott és a fűtésből, vagy ipari tevékenységből származó hőtöbblet, amit "hőszennyezésnek" nevezünk és az ennek hatására a városokban kialakuló ún. "hősziget) akkor azt tapasztalhatjuk, hogy az ilyen légköri helyzetekben egy-egy adott pont hőmérsékletét az illető terepen belül elfoglalt relatív (viszonyított) magassági pozíciója határozza meg, azaz, az a körülmény, hogy a sajátosan rétegződött levegőt a felszín formái hogyan terelik, gyűjtik össze, vagy folyatják le magukról, stb. Így, gyakran nehezen követhető változatosság áll be nagyon kicsi távolságokon belül, nagyon markáns hőmérsékletkülönbségekkel, amelyek elhelyezkedési elvét azonban mégis alapvetően a terepen belül elfoglalt magasság határozza meg. Fontos megjegyezni itt, hogy a viszonyított magasság a meghatározó, azaz a relatív szintkülönbségek. Ez úgy értelmezhető, hogy pl. egy tengerszint felett 90 méter magasságban lévő síkság felett ugyanazt a fagylefolyási hatást biztosítja egy, mondjuk 145 méter magasságban lévő terepszint, mint egy 190 méteren lévő völgy fölött a 245 méter magasságban lévő domb.
Később számtalan képes példával igyekeztem jól érzékelhetővé tenni ennek a gravitáció és a levegő sajátos gázfizikai tulajdonságainak kölcsönhatására bekövetkező jelenséget, aminek a jelentőségére sem az ezt detektáló (de legalábbis arra hivatott), sem az időjárási és klímaadatokra támaszkodó szakmák nem helyeznek kellő hangsúlyt, pedig ezekben a légköri helyzetekben alakul ki a levegőnek a kisugárzás hatására bekövetkező legnagyobb hő (energia)vesztése, így jellemzően ezek felelősek a legkritikusabb legalacsonyabb hőmérsékleti értékek (abszolút hőmérsékleti minimumok) kialakulásáért.
DE nézzük inkább a SZAKmát! Miután az utóbbi időben örvendetesen új tagokkal gyarapodott a topic és a villányi borász tapasztalataival ismét előkerült az a téma, amit soha nem elég ismételni és különösen indokolt akkor, amikor olyanok érkeztek, akik még ebbe nem avatódtak be. Nem véletlenül kezdtem én ezzel a fórumozást 2007. márciusában, kihasználva az alkalmat az első olyan napon, amikor az időjárás élő példával szolgált ennek a jelenségnek a bemutatására, íme az akkori hozzászólásom, ami azóta is időszerű és az is marad egészen addig, ameddig a Földet légburok veszi körül: Ezt írtam március 23-án: A tegnapi fagyos hajnal iskolapéldája volt az általam Bene Laci felé tett kiigazításban foglalt mikroklíma magyarázatnak (azaz, hogy a dombokon ilyenkor mérhető markánsan magasabb hőmérséleteknek nem a talaj minőségéhez van közük.) Az Országos Meteorológiai Szolgálat mérőállomásairól begyűjtött adatok szerint az éjszakai minimumok országosan - 5 és +1 fok között szóródtak. Az éjszakát az ország legnagyobb részén felhőmentes, az Észak- Dunántúl kivételével szélcsendes idő jellemezte. Ilyen helyzetekben alakul ki az ún. kisugárzási inverzió, amelyben a kisugárzás következtében kihűlt levegő molekulái egymáshoz közelebb kerülve, ugyanazon térfogaton belül nagyobb számban jelennek meg , nagyobb fajsúlyú közeget képezve. Ezért a legenergiavesztettebb (leghidegebb közeget alkotó) részecskék a gravitáció hatására a légoszlop legaljára kerülnek, a legmélyebb tereppontok szintjén összegyűlő leghidegebb légréteget alakítva ki. Minél kisebb a légmozgás és minél derültebb az ég, az így rendeződött légoszlopon belül annál markánsabb a függőleges hőmérsékleti rétegződés:az elmondottaknak megfelelően, felfelé haladva egyre enyhébb rétegekkel találkozunk. Mivel ez fordítottja a nappal a talaj felöl a napsugárzás által melegített vagy a széllel áramló levegő hőeloszlásának, inverziónak, tulajdonképpen megfordulásnak hívjuk. Lévén, hogy ezek a szituációk az okozói a növények létét fenyegető, veszélyes fagyhelyzeteknek, döntő jelentőségű, hogy az adott növény termőhelye ilyen értelemben milyen tipusú terepponton van. Nagykanizsát a Principális- csatorna völgyi fekvése tette hirhedten hideg hellyé, ráadásul a mérőállomás a völgy legalján van. Ki hinné, hogy az innen emelkedő homokkomáromi vagy förhénci dombok megfelelő magasságú pontjain ugyanakkor 6-8 fokkal enyhébb hőmérsékletek mérhetők a fent leírt helyzetekben. Így lehetséges, hogy gyakran, az ilyen változatos domborzati adottságú körzetekben az ország összes meteorológiai állomásáról származó szélső adatok közti eltérést is meghaladó hőmérséklekülönbségeket lehet tapasztalni. Ha ez nem déligyümölcsökről szóló fórum lenne, hanem ilyen nevű tanfolyam, akkor az itt leírtaknak az első lecke anyagát kéne képeznie, a további órákon kötelező ismétléssel.
Erre racionális magyarázat nem lehet, az összes körülmény ismeretében. Irracionális annál inkább. Te, aki logikailag próbálod elemezni, nem juthatsz el semmilyen magyarázathoz. Sőt, minél jobban elemzed, annál kevésbé érted. Sajnos az én életutam sok analóg példával teli, így érteni vélem, miről van szó. Zsigeri, ösztönös, oktalan gyűlöletről. Egy borzalmas lélek- és tudatnyomorító múlt hagyatéka, egy olyané, amelyik úgy retteg a kreatív gondolkodástól, mint az ördög a tömjéntől.
Kedves Island! megnéztem a honlapod, nagyon tetszetős! Érdeklődésről és növényszeretetről árulkodik! Elnézést, hogy itt és nem a leanderes topicban kérdezem, de láttam, hogy forgalmazol is növényeket és szívesen kísérleteznék leanderekkel is télállóság tekintetében. A kérdésem az lenne, hogy tudnál-e nekem segíteni tavasszal a három legfagytűrőbbnek mondott fajta ('Villa Romaine', 'Atlas', 'Italia') beszerzésében? Egyúttal itt is felvethetnénk a leanderek fagy-/téltűrésének problematikáját., mivel szervesen kapcsolódik az éghajlattani és növényélettani ismeretekhez. Segítségedet előre is köszönöm!
Ezt én is hasonlóan gondolom és nem terveztem feladni. Úgy is fölfoghatom, hogy csak lesz/VAN néhány fogékony érdeklődő, akiknek tudunk segíteni. Jelen topik megalakulása előtt valóban féltem, hogy mindez a két éves munkássága az internetes közösség felé feledésbe merül, éppen ez az, amiért szükség volt a topik elindítására, nem értem, mi lehetett egyesek számára ebben sértő.
A borász úrral az a "gondom", hogy pár levélváltás után ígérte, hogy mesél még egy csomó mindent, de aztán eltűnt. Sajnos nem ismerem sem őt, sem a kertjét közelebbről, így nem tudok több infót most mondani nektek.
Mint írtam ígérte, hogy regisztrálja majd magát, de ezidáig még nem tette meg. Pedig ha a klimatológiai értelmezései ha nem is helytállóak, de talán a kertjével vagy a szőlészetével kapcsolatos tapasztalatokról tudna még érdekeseket mesélni és közkinccsé tenni...
Pálmák tekintetében (de más növényeknél is, én épp leanderekkel kísérletezem) igaz lehet, hogy nem szabad a télen a nedvkeringésnek beindulnia.
Pálmásba feltettem az én csúnya, de talán annál értékesebb pálmatakaró "indiánsátramat", ami olasznádból készült, jól szellőzik, közvetlen fénytől véd és a csúcsrügy sem kap vizet. :)
Pedig nem szabad, hogy mindez a hitedben megrendítsen. Különösen azért nem, mert fiatal vagy. A koromat tekintve számomra már akár bocsánatos bűn is lehetne, ha immár 60 éven keresztül az általad felsoroltakkal analóg élmények után rezignáltan visszavonulnék. Megkímélve magam attól, hogy évtizedeken keresztül összegyűjtött, Magyarországon teljesen újnak minősülő, szakirodalomban fellelhetetlen szakmai ismereteket közkinccsé tenni akaró törekvéseimet arroganciának és kioktatásnak minősítsék. Attól, hogy másfél évtizeden keresztül saját növényeimmel szerzett, külföldi szakirodalommal és gyakori külföldi szakmai látogatással megtámogatott tapasztalatokat és minden, térségi szinten föllelhető növényi referencia, fáradságot, időt és költséget nem kímélő követésével gyűjtött információkat kötekedő módon, megalapozatlan és kreált hivatkozásokkal egyesek megpróbálják hiteltelenné tenni, akadályozva, hogy azok közhasznúvá válhassanak. Attól, hogy mindezekért a családom és saját magam egzisztenciájának javítására fordítható időt áldozzak és ezért ne várjak semmilyen ellenszolgáltatást. A minősítést ezekért, Veled együtt, szépen megkaptam. Az ítélkező ezt csak úgy tehette az általam fentebb leírt tények föltétlen ismeretében, ha őt a józan ítélkezésben valamilyen, nyilván, szubjektív tényező pillanatnyilag akadályozta, vagy tartósan akadályozza. Az önmagáról kinyilvánított túlzott érzékenysége ugyanakkor empátiában már a legkisebb mértékben sem mutatkozik. Másként elképzelhetetlen, hogy megtörténhetett volna, hiszen ezeket a tényeket ő is tudta és bárki tanúsíthatja. Az ott akkor történtek nekem is kedvemet szegték. Akkor Te voltál az, aki lelket vert belém és hosszas unszolással elérted, hogy folytassam ezt a munkát. Hogy lásd, ez mennyire sikerült, most én mondom Neked, hogy föl a fejjel és aktivizáld Magad minél jobban és soha ne feledd, hogy küldetést vállaltál!
A fügénél például ha -14,7 fokig bírja, akkor ha 10 éjszakán van -14,1 fok, nem lesz baja, viszont ha egy éjszakán lemegy -14,9-re, akkor nyekk!
Az bizonyos, hogy 2005. február 5 és 11 között 4-5-6 éjszakán volt egymásutánban abban a térségben -13-21 fok közti hőmérséklet, kiváncsi lennék abban az 5 napban hogy viselték a folyamatos -19 fok körüli, esetleg kevéssel azalatti értékeket!
Például a gellénházi pálmánál is az lepett meg, hogy a föléje tett nylon szinte semmit nem takart, csomó levék kilógott alóla, szerintem az inkább a csapadék miatt fontos!
Tényleg, Mariann, a Borász Úr hogyan védte meg a pálmáit a csapadék ellen, hogy ne essen bele a közepébe?
Köszönöm a vigasztalást! Nos, hát attól függ, milyen növényt. Korlátozottan téltűrő növényt, de bármely olyan növényt, melynél felmerülhet a fagykár kockázata, tanácsosabb inkább tavasszal. Én eddig minden növényt tavasszal ültettem. Fontos lenne tudni, pontosan mit szeretnél ültetni. Az őszi ültetési szezon elvileg az ilyen tartósan fagymentes időszakra is vonatkozik.
Minden valószínűség szerint igaza van Island-nak: a pálmák esetében a hidegtűrés nem olyan egyszerű, mint mondjuk a fügénél, vagy akár más kétszíkű, fásszárú növénynél, amelyek többségénél leginkább egy kritikus érték átlépése számít csak (általában). De az örökzöld növények egy részénél sem feltétlenül csak a kritikus minimum számít. A trachycarpussal és más pálmafajokkal pl. előfordul, hogy begombásodik, kirohad a növekvő csúcsrügy. Ezen kívül attól is megfagyhat egy pálma, ha a talaj és a levegő meg van fagyva, de nagyon hideg, anticiklonos időben erősen rásüt a leveleire a nap. Így a levél elkezdi életfunkcióit, de a talajból nem tud a gyökér felvenni vizet, így a növény tkp. kiszárad, megég a levele. Örülnék neki, ha Arth_ur kiegészítené ismereteimet ezzel kapcsolatban! Ezért a közhittel ellentétben tanácsos a pálmákat olyan helyre ültetni, ahol télen nem süti őket annyira a nap. A trachycarpusok egyébként is szeretik a sok vizet, páratartalmat nyáron is, nincs szükségük teljes napra. Ezért egy T. fortunei bizonyos körülmények között kibírhat -19 fokot is, a külföldi irodalom és magyar tapasztalatok leggyakrabban -15 és -16 fok közé teszik a levelek megfagyását. Ha lefagynak a levelei, de épen marad a csúcsrügy, akkor még majdhogynem semmi baj nem történt. ha elfagy/kirohad a csúcsrügy, akkor is regenerálódhat még.
Ejj, de régen írtam a saját topikomba! Először is Island és H. Attila, legyetek üdvözölve! És mindazok, akik az elmúlt néhány hétben csatlakoztak és a felsorolásból kifelejtettem volna Őket! Eléggé kellemetlen dolgok történtek a pálmás topikban az elmúlt napokban. Én ilyenkor mindig értetlenkedek, mert képtelen vagyok fölfogni, mi vezet állandóan ilyen indulatokhoz. Pláne akkor, amikor mi bolond módjára csak azt szeretnénk, ha mindenki sikeres lenne a növényeivel, ezért folytatjuk az információcserét a megfelelő fajtákról, a legsikeresebb termesztéstechnológiákról és legfőképpen a megfelelő éghajlattani ismeretekről. Ha ezek az ismeretek közismertek lennének és nem terjesztené az állami meteorológiai szakma is az elképesztő blődségeket, akkor például többmilliárdos fagykároktól kímélhetnénk meg a nemzetgazdaságot! Azért vagyunk bolondok, mert elég sok időt fordítunk arra, hogy másokat ezen ismeretek birtokába juttassunk és mindezért semmilyen anyagi fizetséget nem kapunk. Azért meg főleg bolondok vagyunk, mert tesszük mindezt annak ellenére, hogy sokszor ordenáré hörgés rá a válasz. Vállaljuk ennek következményeit. Én rendszerint hiszek abban, hogy türelmesen, párbeszéddel mindent tisztázni lehet. De akkor elvesztem ebben a hitem, amikor ilyen reakciókkal találkozom. Persze tudom én is, hogy jelen esetben annak az olvasóközönségnek semmi előzetes információja nem volt és azt gondolom, hogy talán még ennél is tapintatosabban lehetett volna őket rávezetni a lényegre. De ez is nehéz, ha egy kert tényszerű bemutatására azonnal ilyen rosszindulatú reakció a válasz, hogy "túl van lihegve". Majd ezután véleményem szerint alaptalan, mélységesen igazságtalan vádak érték jelen topik szereplőit. Számomra érthetetlen ez az elképesztő agresszió, ami az egész társadalmunkban jelen van! Más helyzetekben is ezzel találkozom, akár a legártatlanabb kérdés, vagy érdeklődés is állati indulatokat válthat ki.
