Az eperpajzstetű szétrajzott (az ami fehéres bevonatot alkot törzsön, ágakon, vesszőkön és alig reagál a szerekre). Egy darabig figyeltem aztán elfeledkeztem róla és most látom a sok kis pöttyöt nálam a foltos kecskerágó levelein és szárán mindenütt. A védekezések most a leghatékonyabbak amíg nem alakul ki a pajzsuk.
Én kedvenceimet használom ellene Basudin 600 és Actara mixet. (biztos ami biztos alapon :-) )
Üdv Chess
A fenyegetés biztos használ,mert van egy körtefánk,ami semmire sem ment.A később ültetettek mind megelőzték,ezért tavasszal megmondtam,hogy kiszedem és mást ültetek a helyére és most úgy el kezdett hajtani,hogy meghagyom.De ezt még nem közöltem őkelmével.Sajnos rengeteget kell locsolni,nincs eső.Azon a véleményen vagyok,hogy 1-2 évig mindenképpen locsolni kell a frissen ültetett fákat,mert semilyen gyökere sem lesz,se lent,se fent.
"Már keztél színfolt lenni az életemben" :-))))
Kihúztam magam...:-)))
Igen, elmegyek az orchidea termesztést tanulmányozni, a papagályok röptét lesni és a tenger zúgását hallgatni...:-))
A fa ültetéshez további tanácsok:
A kiemelt földet két részre kell osztani: a felső és az alsó talajréteget el kell különíteni, és majd az ültetés során fordított sorrendbe kell a gödörbe visszatenni: tehát a felső réteget alúlra, az alsó réteget meg felűlre. A gödör aljára lehet egy 10-15 cm-es trágyaréteget rakni, vagy komposztot, de ez utóbbit nem árt egy kevés komplex műtrágyával "megsózni". (Ha a komposztba korábban nem lett beletéve.) Erre legalább egy-másfél arasznyi föld kell minimálisan rátenni. A csemetétét pedig úgy kell belerakni a gödörbe, hogy az oltás helye kb. 5-10 cm-re a talajszint alá kerüljön. Ezután kerül a csemete a gödörbe s kezded földdel eltemetni. Amikor kb. félig a gyökérzet föld alá került, akkor egy vödör vizet önts rá beiszapolás céljából, a csemetét pedig mozgasd meg ide-oda, le és fel, hogy jól elhelyzekedjen, majd egy kis földet rá és egy kissé taposd is meg. Amikor a föld teljesen eltemette a csemetét, akkor erősebben meg kell taposni körülötte a földet. Karót akkor kell mellé rakni, ha a törzse görbe lenne, vagy hajlana valamerre, bár olyan csemetét nem szabad megvenni, aminek girbe-gurba a törzse! Készíts tányért akkorát, hogy kb. 10 liter viz beleférjen. Tányért úgy készítsd el, hogy az oltás helye éppen a talajszint alá kerüljön! S adj neki ismét egy vödör vizet. A fagyok beállta előtt pedig kupacold fel a törzs körül a földet, mert a fagy az oltás helyén készíti ki a csemetét.
A csemetét csak megbízható helyen szabad vásárolni (tehát nem egy útszéli alkalmi árudában)! A fajta jelző cédulát és a blokkot őrizd meg, mert ha nem ered meg vagy nem fajtaazonos a csemete, akkor vissza lehet cseréltetni - elvileg. (Persze csak olyan helyeken lehet ezt megkÍsérelni, mint pl. Sasad). A csemete gyökérzete legyen ép, lehetőleg bojtos gyökerekkel (pl. körtéknél eléggé nehéz ilyent találni, de ettől még meg fog eredni). Szállításkor nem szabad a kocsitetőre rakni fedetlenül, mert kiszárad a gyökere s akár 50 km alatt gallyra megy a kis fa! Ültetés előtt 24 órát egy vödör vízbe kell állítani, hogy jól megszívhassa magát vízzel. A vázgyökereket ültetés előtt kb. egy cm-t visszametszeni, hogy főként a roncsolt részeket eltávolítsad. Az ültetést mindig őszre kell tervezni, mert akkor kvázi egy évet nyersz! A kis fát tavasszal rügyfakadás előtt meg kell metszeni(de ez már egy másik "tudomány"). Ha gyakorlott kertész vagy, akkor suhángot vegyél, bár ez egy-két évvel később fordul termőre, de a korona olyan lesz, amilyennek te akarod. (Olyan magasságban fog elágazni, ahová betervezed). Ha koronás csemetét veszel, akkor szimmetrikus térállású vételére törekedj! S arra figyelj, hogy ha alacsony fát akarsz, akkor nem mindegy, hogy a nemesoltvány milyen alanyon van. Erre mindig kérj tanácsot a vételkor!
Magam ezeket az elveket követtem és mindig megeredt az a csemete, amit vettem (bár ehhez azért szerencse is kellett). Jó munkát majd őszre s egy kis türelmet a szüretig! :-))
Frimi
De jó hogy ezt írtad! Visszatért a reménységem. Újra nézegetni fogom naponta, és beszélek is hozzá megint. Bevallom megmondtam neki hogy nem beszélünk egymással ha így viselkedik. :))
Vid...
Jaj, ne! "Már keztél színfolt lenni az életemben" :))))
Megint elmégy a világ másik felére? Számíthatunk valami Ausztráliához hasonló kellemes kis beszámolóra?
Megfogadom a tanácsodat, locsolom, alul, felül. A tövét pedig takarom fűvel, nehogy kiszáradjon valami eltévedt hajszálgyökér.
A többi tanácsot pedig várom köszönettel.
Vid...
Tavasszal ültetett két mandulafám közül az egyik kihajtott,a másik gondolkozik még.Naponta lesem,mintha duzzadna egy kicsit a rügy,de még várok én is.Locsolom és locsolom.
Szia!
Ne "temesd" még a mandulafát. Előfordul, hogy későn lendülnek bele - főként, ha hibáztál a telerpítésnél. Akár augusztus közepéig(!) is megindulhat!!! Adj neki vizet rendszeresen, de nehogy túlöntözd!!!
A faültetésnél egyébként több fontos szabályt kell betartani. A két legfontosabb: ősszel telepíts és úgy egy 60x60x60 cm-es gödörbe tegyed. Ha érdekel a többi szempont is, akkor jelezzed és leírom, mert nagy valószínűséggel rövidesen elköszönök és legközelebb már csak karácsony táján fogom újra boldogítani a kertészkedőket "libás ötleteimmel".
Frimi
Ja hogy ne legyek annyira OFF!
Én csővel szoktam az alsóbb rétegekbe vezetni a locsolóvizet.
Ennek ellenére az idén tavasszal ültetett mandulám az élet legkisebb jelét sem mutatja.
Mit mondanak a szakemberek? Elfelejthetem?
És még valami. Ugyanezzel a módszerrel sem sikerül a trombitafolyondáromat rábeszélni hogy kb 2.5 m -nél magasabbra nőjön. Sajnos valószínűleg szikla van alatta. ? Pedig így nem ér át a kapu fölött. :(((
Hát nem megmondtam, hogy le kellene ülnötök? Lehet hogy egy jó kis barátság kerekedne belőle.
Láttam én már ilyen embereket, akik ennyire szerettek vitatkozni, aztán meg barátként már hamar megtanulták, mi az amit nem is kell megbeszélniük, a vitáik meg mindkettőjüket gazdagították.
Bocsássatok meg nekem, én magam ellen beszélek, mert számomra különleges élvezetet jelent figyelni az elmék csatározását. :)))
Hi Frimi ! Magam is azt hiszem lezárhatjuk. :-)
Az is gond lehet, hogy így pötyögve nincs idő és energia a részletek tisztázására. Szóban is sok idő elmegy amíg két csak kissé eltérő nézetet egyeztetni lehet. A növényvédelem amúgy is tele van és/de/vagy és hasonló feltételekkel, és bizony gyakori hogy még utólag sem tudunk kellően okosak lenni. Alig van mondatod amihez ne lenne hozzáfűznivalóm, és/vagy/de ami nem mindig változatatna a lényegen, csak jobban hangzik.
:-)) Valahogy megállom, pedig szeretek vitatkozni. :-))
A többieket is engedni kell, hogy szóhoz jussannak. :-)
Üdv
Chess
Szivarsodró eszelény ami metálkékes és a szöllő levelét pödreti?
Én kézzel szoktam leszedegetni, közben vödröt tartok alá, nehogy a földre pottyanjon. Így évek óta sikerült elviselhető mennyiségen tartani.
bd
Szia Vid...!
Kedves tőled az ötlet, de ez nem sörözési téma.
Magam részéről ezt a "mélyvénás" eszemcserét lezártam. A házikerti növényvédelemben továbbra is az integrált védekezést, a munkaegészségügyi és élelmezésegészségügyi szabályok betartását, továbbá az "Amit szabad, azt lehet, amit nem szabad, azt tilos!" elvet alkalmazom.
Frimi
Ti olyan jó fejek vagytok mindketten, miért nem ültök le egy pohár sör mellé ezt megbeszélni? Egész jó dolog kerekedhetne ki belőle. Esetleg hívjatok harmadiknak egy független szakértőt, valaki olyat aki tök hülye ehhez az egészhez?
Na???????? :))))))))))))))))
Na jó, zárjuk le ezt az eszmecserét, mert úgy látom, hogy sehogy se akarsz engedni a "48-ból", hanem úgy teszel, mintha nem értenéd, amit írok s úgy forgatod a szavakat, mintha elve marhaságokat írnék. Hogy miért fogod fel így, annak okát majd magaddal tisztázod...
Példaként három dolgot említek.
1./ "De igen szükségük van mert a növénybe felszívódó idegmérgek csak a gyomorban képesek határkifejtésre." Ez volt a válaszod arra, amit én így írtam: "Talán most nem kellene kitérni azokra az idegmérgekre, amelyek a gyomron keresztül szívódnak fel...". Nyilván, nem arra gondoltam, hogy a rovarkártevő desszertként fogyasztja el a szert, hanem arra, hogy elfogyasztják azt a növényt (levelet), vagy szivogatják a növényi nedveket, ami a felszívódott mérget tartalmazza. (De most, kérlek ne írd azt, hogy a rátapadt szert is elfogyaszthatják a levéllel együtt...:-)) És gondolom, hogy nem tévedtem nagyot, amikor azt feltételeztem, hogy vannak olyan idegmérgek is, amelyeket a kártevőnek nem is kell megennie, hanem elég, ha csak érintkezik vele. Jól gondolom? Vagy ez sem így van??? :-))
2./ Az un. negyedik generációs szerekről ÁLTALÁBAN írtam, ha figyelmesen elolvasod soraimat. Sehol nem azt írtam, hogy a Dimilin, a Nomolt (ezt le sem írtam) stb. ÖNMAGUK járnak gyerekcipőben. Én ezt az EGÉSZ KATEGÓRIÁRÓL írtam!!! S nehogy már ezek a szerek képezzék a mai rovarírtószerek "derékhadát"... S ha te egyébként az előbbiekre alapozod a házikerted növényvédelmét (én nem CSAK az almamolyról beszéltem, hanem GLOBÁLISAN, pl. a burgonyabogárról is), akkor miért ajánlgatod a Basudint, meg - pláne - a kiskereskedelmi forgalomban nem is engedélyezett nikotin-származék Actarát???
3./ Idézem egykori kémia tanárom mondását: "A só is méreg. Ha 5 kg-ot megeszel belőle, belehalsz!" Azért tégy különbséget aközött, hogy valamiről BIZONYÍTOTT, hogy már kis mennyiségben is - nem előnyösen (akár mérgezési tünet nélkül is!!!) -hatással van az emberi szervezetre a kolinészteráz aktivitás befolyásolásával, míg a másikokról - UGYANAKKORA TÖRT MENNYISÉGBEN - ez egyáltalán NEM BIZONYÍTOTT!!! Nem is tartom valószínűnek... Te a hátrányos befolyásolást (ha van egyáltalán!!!) úgy általában összekevered a halálos mérgezéssel! (Ami persze csak egy extrapoláció, mert a patkány azért nem ember!) De a kettő között lényeges különbség van!!! Vannak ugyanis anyagok, amelyek kis mennyiségben nemhogy mérgezést okoznának, hanem még hasznosak is az emberi szervezetre. Gondolj a sóra, vagy a gyógyszerekre, vagy akár az arzénra! S hol van akár a hatásmechanizmuson belüli különbségtétel nálad? Mert ez is sokat számít!!! Miből gondolod tehát, hogy ha két anyagnak azonos az LD50 értéke, akkor tört mennyiségben is ugyanolyan káros a hatásuk?
De nem folytatom...
A témától függetlenül jegyzem meg, hogy magam mindig tiszteltem a szakértelmet. Ezt feléd is megtettem. Magam is rendelkezem bizonyos szakértelemmel: ezen a területen talán kevesebbel, mint te, más területen meg talán többel. De még az utóbbi dolgokban sem állítottam soha, hogy csak az a tökéletes (megfogalmazása a dolgoknak), amit én mondok. Lehet, hogy - talán más szavakkal - a másik is ugyanazt mondja... Sőt, még az is előfordulhat, hogy lényegi dolgokban is neki van igaza...!:-))
Utólag visszaolvasva kettőnk "beszélgetését" úgy látom, hogy egy alapvető különbség volt/van közöttünk minden félreértésed mellett. Te a szakember ismeretével és hozzáállásával bátran nyúlsz a különböző vegyszerekhez. Én nálad kevesebb, az átlagnál viszont talán (sokkal) több szakismerettel sokkal óvatosabban. És nálamnál sokkal gyakorlatlanabb emberek vannak! Egy rendszer gyengeségét pedig mindig a leggyengébb pont határozza meg. S ez esetben ők vannak többségben. Akik nem is interneteznek....
(Egyébként pedig nézd el nekem a nagy betűket, nem ordítottam, csak közvetlenül ide fogalmazok s itt nem tudok másként kiemeléseket tenni.)
Frimi
Újság ajánlás.
A Kertészet és Szőlészet 20. számát ajánlom mert több olyan témáról is ír ami felmerült az elmúlt időszakban. Pl. az eperpajsztetűről (fehér bevonat növényeinken), a thuják elhalásáról és a tavaszi fagyvédelmről is nagyon jó összegző cikket közöltek benne.
Chess
Hi ! A saját kertem védelmét pedig ezekre alapozom és ezt teszi szinte minden árutermelő gyümölcsös. A hetekig tartó molyrajzások idején ugyanis csak velük lehet védekezni mert csak ezek adnak kellően hosszú hatástartamot. Ez is az előnyeik közé tartozik. Ezért a molyok elleni védelem gerincét képezik, almában különösen amelyet csak kiegészítenek. A Dimilin,Nomolt és Match pedig egyáltalán nem zsenge gyerekkorát éli.
Az LD50 dologgal sem boldogulunk látom, pedig egyszerű matematika. Azonos LD azonos mennyiség azonos halálozás. Jól összevethető mg, kg-ok és %-ok. Az egyiknél megmenthető mind mert van ellenszere (mert ismert a hatásmódja), a másiknál nem (nem tisztázott a teljes mechanizmus)ezért meghal az 50 %. Itt sem a hatásmód számít már. És nyilván egyiknél sem itt kezdődik a mérgezés. Azt hiszem ezeket a kérdésköröket is elhagyhatjuk, ha egyszer nem tudunk egy nevezőre kerülni. :-)
Üdv Chess
Hi Frimi ! Te viccelsz velem vagy ennyire rosszul érthetően fogalmazok ? "A gyomormérgek nyilván a rovarok táplálkozása útján jutnak a szervezetébe, míg az idegmérgeknek erre nincs szükségük." De igen szükségük van mert a növénybe felszívódó idegmérgek csak a gyomorban képesek határkifejtésre.
A gyomorméreg hatáshelyet, az idegméreg hatásmódot jelöl. A kék és hideg szavak nem azonos kategóriák. A kontakt mérgeket nem kell megenni a kártevőnek, a gyomormérgeket igen, de ez nem érinti a hatásmódot.
A piretroidek mindkét módon képesek hatni és akadnak foszforsavészterek amelyek így, úgy vagy mindkét módon hatnak.
S ha te nem érted ezeket a különbségeket akkor mi lehet a többieknél.Azt hiszem jobb ha feladom.
Üdv Chess
Hi!
A kitinszintézisgátlók (pl. dimilin), a juvenil hormonok, feromonok (tudom, hogy az utóbbi nem írtószer!) fontos szerepet tölthetnek be a környezetkímélő növényvédelemben, de azt hiszem, hogy mint szakember még a saját kerted rovarkártevők elleni védelmét sem alapozod erre! Legfeljebb kiegészítő eszközöknek tekinthetők ma még. Ezek az un. negyedik generációs szerek ugyanis csak zsenge gyermekkorukat élik specifikusságuk miatti erősen korlátozott alkalmazhatóság miatt. Még egy jó darabig szükségesek lesznek a növényvédelemben a sokkal szélesebb hatásspektrummal rendlekező második és harmadik generációs hatóanyagok, úgy mint a foszforsavészerek és mint a piretroidok is.
Ami meg az antidótum kérdését illeti, nem a halálos dózisnál kezdődik a mérgezés! Ugyan nem ismerem a piretroidok mérgezési hatásmechanizmusát az emberi szervezetre vonatkozóan, de azt biztosan tudom, hogy a foszforsavészterek kolinészteráz enzim gátló hatása nem egészséges dolog és az mérgezési tünetek nélkül is felléphet. És ez nem antidótum kérdése! Akkor ui. amikor valaki rendszeresen dolgozik foszforsavészterekkel, akkor (legalábbis kellene) időszakos orvosi vizsgálaton megjelennie kolinészteráz aktivitási vizsgálatra. Nem tudok ilyen kötelezettségről a piretroidokkal való rendszeres munkavégzés esetére.
Frimi
Hi!
Ha már a definiciókat taglaljuk:
A kontakt szó érintkezést jelent és én ennek nem tulajdonítanék nagyobb jelentőséget, mivel nem tudom elképzelni, hogy hogyan hathatna egy akármilyen kártevő ellen akármilyen írtószer, ha nem kerülnek egymással valamilyen érintkezésbe. Akár a gyommal, akár a gombával, akár pedig a rovarral. A gyomormérgek nyilván a rovarok táplálkozása útján jutnak a szervezetébe, míg az idegmérgeknek erre nincs szükségük. Talán most nem kellene kitérni azokra az idegmérgeklre, amelyek a gyomron keresztül szívódnak fel...
Az, hogy ki mit kockáztat a virágzáskor történő permetezés során a permetezés időpontját illetően, az azért jelentős mértékben függ a piretroid hatóanyagtól is. Persze én nem vagyok növényvédelmi szakmérnök s ezért nem tudom, hogy ki mikor mekkora a kockázatvállalásra hajlandó. De a hajnali permetezést nem én találtam ki. S talán nem zárható ki, hogy vannak ilyen, meg olyan technológiák is.
Frimi
No én se a foszforsavészeterekt ajánlom, hanem a kitinszintézisgátlókat, juvenilhormon analógokat.
És a Chess-t :-) és akkor méhkímélő is vagy.
Chess
U.i ez az antidótum azt is jelenti, hogy két azonos LD-jű és mennyiségű lenyelt anyag közül abba lehet belehalni amelyiknek nincs antidótuma. Ott már csak az számít és nem a szer hovatartozása. :-(
Azt hiszen ez nem is vita hanem eszmecsere. :-) A pontosításokat vagy megfelelő értelmezéseket azért tartom fontosnak mert sok tévedés forrása lehet amivel nap mint nap találkozom odakint. A kontakt szó sem teljesen ugyanazt jelenti gyomirtó, gombaölő vagy rovarölőszereknél. Időnként magunk között is tisztázzuk ki mit is ért alatta. Van ahol hatásmódot, de van ahol hatáshelyet jelent. A gyomorméreg is azt jelenti meg kell enni az állatnak,hatáshelyet jelent és utána jön csak, a hatásmód, hogy idegméregként vagy éppen más módon hat. Azt a hajnali permetezést ma már senki nem meri megpróbálni ha virágzik az ültevény vagy éppen a repce.
Üdv Chess
Hi!
Nem hiszem, hogy ilyesmiről szó lehet, hiszen a konmcertmester mindenképpen Chess, én legfeljebb brácsázok...:-)))
Köszönet az elismerését, de ez már nem nagyon az érdem, sokkal inkább az életkor (sajnálatos) következménye. (Bár ehhez nyitottság is szükségeltetik.) Én is azt a mondást idézem, mint Chess: a tudás ott kezdődik, amikor az ember rájön, hogy mennyi mindent nem tud...
Frimi
Nagyon boldog vagyok, hogy egy topicban két ilyen nagytudású szakember is van. Remélem, minden segítségre szorulónak csak hasznára vagytok. Kérem, nehogy egymást üssétek ki.
bd
Most látom, hogy még folytatás jött!
A mondat valóban nyakatekert, lehet, hogy ezért nem volt érthető, amit írtam.
Egyébként köszönöm a felvilágosítást a kontakt szer jelentését illetően, de - ha nem haragszol - ezt kb. 20 évvel ezelőtt már megtanultam.
A lényeg azonban nem ez, hanem az, hogy tudomásom szerint a piretroidok nem gyomormérgek, hanem idegméregek. A kiemelés szövegösszefüggésben pedig emlékezetem szerint a méhekkel és a tartamhatással volt összefüggésben.
Azt próbáltam fejtegetni, hogy a piretroidok a kártevővel való közvetlen érintkezésben fejtik ki elsősorban a hatásukat és a méhekre ezért kevésbé veszélyesek a méhkimélő technológiában. Nem pedig azért, mert fél nap alatt elvesztik hatásukat.
S ha már ezt megemlítettem, megemlítem azt is, hogy ismereteim szerint a méhkímélő technológia nem csak az alkonyatot közvetlenül megelőző órákban, hanem a hajnali órákban is megengedi a permetezést. (Ha valaki hajlandó hajnalban ezt csinálni...:-))Persze, mint ahogy írtam, hatóanyagtól függően! Nem pedig globálisan, valamennyi piretroidnál.
Frimi
Érveidet elolvastam s úgy látom, hogy - legalábbis e témában - a vita végére jutottunk.
Az a véleményem, hogy a munka- és egészségvédelmi szabályok szigorú betartása esetén a ma kapható valamennyi készítmény házikerti használata veszélytelen. Ha mindenki betartaná ezeket a szabályokat, akkor más olyan növényvédőszerekhez is hozzájuthatna a nagyközönség, amely ma csak nagyüzemi használatra engedélyezett.
De nem így van és ha valaki netán súlyos mérgezést szenvedne vagy - ne adj Isten! - még súlyosabb tragédia történne, akkor annak felelősségét senki sem vállalná magára. Éppen ezért csak olyan szerekhez lehet hozzájutni, amelyek még feltételezett felelőtlen alkalmazás esetén sem okozhatnak komolyabb bajt. És ez így helyes!
A szabd forgalmú szerek körét tekintve a helyzet kissé hasonló a recept nélkül kapható gyógyszerek köréhez. Kinek ez, kinek az a legmegfelelőbb a saját ideológiája szerint.
Vitánk során te nagy súlyt helyzetél a környezeti ártalom - a hasznos szervezetek pusztulásának csökkentésére (ugyanakkor érdekes módon a méheknek kevésebb jelentőséget tulajdonítottál), mint én, mert én inkább - önző módon - magamból indultam ki. Változatlanul úgy vélem, - még ha a beléndek halálos méreg is - hogy egy természethez közelebb álló - az eredetit csak többé-kevésbé módosított - molekulaszerkezet közelebb visz a természethez. És ha az LD50 érték (közel)azonossága esetén a piretroidok a hasznos szervezeteket pusztítják is, talán az mégis fontosabb - én így gondolom -, hogy a kolinészteráz enzim aktivitása a szervezetemben változatlan maradjon. Még ha van is rá antidotum! Mert a piretroidokhoz erre nincs is szükség. Mindezek ellenére használni szoktam a Zolone-t, mert a rezisztencia ellen mégis csak fel kell lépni. De ezért nem fogok átállni teljesen a foszforsavészterekre.
Persze, ahogy mondani szokták: kinek a pap, kinek a papné. Persze csak akkor, ha mindkettőt szabad...:-)))
Frimi
