"A DS18B20 prototípus-alkatrész. Én mezitlábasan venném, már csak azért is, hogy egyszerű(bb) legyen vele jó kontakt-hőmérést csinálni. Már ha szempont. Így nem sok mindenre jó hőmérsékletmérés nélkül, amibe ráadásul beleszól az értelmetlenül rátett LED és a két ellenállás (az egyik a OneWire miatt kell 4k7, a másik a led előtétellenállása, ami csak az áramfogyasztást növeli, más értelme nincs)."
Prof észrevétele is jogos, a waterproof kivitel jobban illeszthető a merülőhüvelybe.
Ez a szenzor egyvezetékes, de van lehetőség több szenzort egy csatlakozásra kötni:
Én nem akarok beleavatkozni a kazán működésbe, csak ,ha lehet később ezzel vezérelni a fűtés igényt ( csak mint termosztát adóként,az aktuális helységekbe).
Kazánt isten mentsen meg a vezérlés módosításától, jól működik, csak a hőmérséklet értékek érdekelnek.
A többi csak ráadás lenne. Jelenleg 220V-os relékkel van vezérelve és tökéletesen működik.
Én ebben a körben ezt teljes egészében kihagynám. Majd ha működik és megvan az elhatározás, akkor nagy vonalakban a kábelezés és az érzékelők egy része meghagyásával teljesen új rendszert kell majd építeni, ami megfelel az elvárásoknak és a biztonsági előírásoknak is.
Ezt én valódi protóként kezdeném építeni (kamu rendszerrel), aztán ha az minden szempontból működik, akkor modulárisan rátenném arra a kazánra, amire szánnám, de ott már nem prototípus-alkatrészekből, hanem normálisakból.
Milyen hardveres és szoftveres védelmi módokat építesz be? Milyen tesztelési eljárásokkal vizsgálod a működőképességüket, megbízhatóságukat?
Egy mini robot legfeljebb leesik a lépcsőn, ha valamit elrontasz. Egy kazánvezérlő hibás működéséből viszont lehet tűz, robbanás, személyi sérülés, stb.
Akkor ezekkel az alkatrészekkel akkor a hőmérséklet érzékelésen kívül alkalmas lesz későbbiekben a termosztátadók kiváltása és talán még a rádiós redőnyök vezérlése?
Összesen hőérzékelésre 11db 120C és 2db füsgázhőmérő 600C-ig
A szín nagyon mindegy. Mondasz annyi RGB-értéksort, amennyit akarsz, olyan színűek lesznek a betűk, a háttér, minden.
Ez a kijelző aktív háttérvilágításos LCD (technikailag TFT, de ez így irreleváns). A filmen lévő nekem RGB OLED-nek tűnik, ez utóbbi bizonyos szempontból jobb sötét háttérrel (kevesebbet fogyaszt, nincs háttérderengés). Cserébe iszonyú drága.
Magyarul nem fogja bemondani vacsora után sem. :-) De innentől viszonylag egyszerű a történet (azt sem irreális megvalósítani, hogy a te saját kézírásod számai jelenjenek meg).
Ha vacsorázni is fogsz akkor lehet még be is mondja magyarul az értékeket :)
Ezen a produkción olyan karakterek vannak amelyek tetszenek, sötét háttér, sárga számok, pont jó.
Ez nem tudom hogyan épül fel talán valami pontmátrix féleség lehet, de nekem megfelelne. Nyilván nincs szükségem 0,01-es felbontásra és az ékezetes karakterek hiánya sem gond.
Az ethernet modul mellé kell egy SD kártyaolvasó is, ellenkező esetben a jelentős memóriaigényt (ha valami honlap-szerűséget akarsz megvalósítani) meg kell oldanod. Minimálra ráfér az operatív memóriára is (a Due esetén mindenképp), de ez messze lessz attól, hogy kifinomult legyen. Csak logolásra nem tudom, hogy elég-e, valószínűleg igen.
A DS18B20 prototípus-alkatrész. Én mezitlábasan venném, már csak azért is, hogy egyszerű(bb) legyen vele jó kontakt-hőmérést csinálni. Már ha szempont. Így nem sok mindenre jó hőmérsékletmérés nélkül, amibe ráadásul beleszól az értelmetlenül rátett LED és a két ellenállás (az egyik a OneWire miatt kell 4k7, a másik a led előtétellenállása, ami csak az áramfogyasztást növeli, más értelme nincs).
A kijelzőnek nincs saját agya (valamennyi memóriája igen). Kb. egy szinten van a nálam használt 3,2 collos érintőkijelzővel. Csak 1,5-szer nagyobb.
Ez a szett működhet, de közelebb van egy prototípushoz, mint egy céleszközhöz.
Kb. ugyanaz. Az ST annyival jobb, hogy mivel minden on-line alapból, a könyvtárak (az egyes perifériák megfelelő működését biztosító programrészek) frissítése és hibajavítása automatikus (ez az Arduinoval szemben hatalmas előny).
Sokak szerint az mbed C-je sokkal közelebb van a valódi C++-hoz, mint az Arduinoé, ami ugyan egyszerűbben érthető (angolul tudók számára intuitívebb), viszont nehezebb róla emiatt továbblépni.
Egyrészt igen, a karakterek megjelenítése alapvetően (mint lényegében minden eszköznél, a saját számítógépedet is beleértve) egy „térkép” alapján történik. Ahhoz, hogy legyenek magyar ékezetes karakterek, ahhoz azokat be kell tenni egy adatbázisba. Ez adott esetben elég macerás és sokszor teljesen felesleges feladat egy ilyen szintű projekt esetén, mert az óradíj kifizetése végén még baráti számok esetén is ott vagy, mintha egy gyári eszközt vettél volna annak minden előnyével és hátrányával.
Ha elhagyjuk az Arduino rendszer szűkösségét és vagy komolyabb rendszer felé megyünk és/vagy olyan kijelzőt választunk, ahol a grafikus megjelenítés közvetlenül, belső processzorral, saját memóriával működik (ilyen a számítógéped videkokártya-monitor kombója nagy vonalakban), akkor már lehet játszani előre gyártott minőségi(bb) fontokkal, jóval gyorsabb grafikus megjelenítéssel anélkül, hogy a fejlesztés „szépészeti” részére horrorisztikus időráfordítás menne el. Pár példa:
Korábban leltem egy komplexebb megoldást, ami úgyszintén a 80-100 USD körüli tartományban volt. Ez ugye plusz posta, majd szorozva 230-cal, áfával, vámmal satöbbi.
Ez esetben lényegében arról van szó, hogy a mikrokontroller tényleg csak kontrollál, adatot gyűjt, riaszt satöbbi, a megjelenítést egy saját (technikai értelemben az alapnál számottevően erősebb) célhardver végzi.
Innentől két út van. Vagy meg kell alkudni azzal, hogy randa lesz a megjelenítés (vagy drága a szépítése), vagy el kell indulni jóval erősebb alap hardver felé: Rpi vagy az mlog „konzorcium” célnak megfelelő cuccai. Mellékszál és adott esetben akár még működhet is, hogy az Arduino elvben képes VGA jelet kiküldeni úgy, hogy azt egy majdnem bármilyen VGA-kompatibilis kijelzőn meg tudod jeleníteni. Itt ugyan -- ismét-- belefutsz abba, hogy a megjelenítést az eszköz végzi, tehát kb. 2-5 mp képfrissítési gyakorisággal lehet számolni (meg azzal, hogy ha bármit kezelni akarsz, akkor ahhoz egy külön billentyűzet kell).
Az érzékelők, ki-bemenetek, riasztások stb. vezérlése gyakorlatilag rutinfeladat, csak a műszaki megvalósításon tud bukni, de az meg csak odafigyelés kérdése.
