" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Az a legjobb az egészben,amikor beindul igazán a gyümiszezon kimegyek a kertbe és csak úgy al a natur végiglegelem az összes éppen termő gyümölcsöt/mindeféle mosogatás ,fertőtlenítés nélkül/.
Tökéletesen egyetértek.Mondjuk biztos,hogy olasz-v. spanyol földön is lehet finom gyümölcsöt termelni.A gond az,hogy amit külföldre visznek,azt nem tudják /igaz máshol sem/ fogyasztási érettségben szállítani ,ráadásul az éretlen gyümit mindenfélével kezelik,hogy az utazás nehézségeit kibírja és hogy a polcon is bírja egy darabig.Így aztán aki állandóan csak ilyen gyümölcsöt eszik/mert a multik tömik vele a népet/ annak fogalma sem lesz róla,hogy a megvett/evett gyümölcs milyen is lehetne a valóságban...és hogy a különbséget zongorázni lehetne.Én is csak röhögni tudok a citromsárga,dió nagyságu "primőr" spanyol sárgabarackon,de azon is aki az ilyent megveszi/eszi..na jó egy kicsit sajnálom is.Van akinek az a fontos,hogy mit eszik ,van akinek meg mindegy csak nagyon olcsó legyen.
Tényleg nagy jelentősége lenne annak, ha nem az import, ízetlen olasz és spanyol gyümölcsök kerülnének a hazai piacra. A magyar föld az egyik legkiválóbb minőségű, mi hozzá is szoktunk, hogy amit eszünk, annak íze van, műanyagot meg egyék meg, akik termelik! :)
Sziasztok! Na, ma belecsaptam a közepébe! Vendégeink voltak vacsorára, és a végén kákit szolgáltunk fel. Nagyon ízlett nekik. Erről még nem is hallottak. Ezután közöltem, hogy három különböző félét telepítettem a hétvégi kertembe (meg egyet a házi kertembe). Igen, ez egy itt is termő (nem mediterrán) növény, elérhető áron megszerezhető a termést biztosítható fa. A saját telepítésemről remélem, hogy pár év múlva nálam sok tízkilónyi termésre számíthatok.
Ma ebéd után beszaladt hozzám Floo (kétméteres pici barátom) és azon kezdtük törni a fejünk, hogy így december közepén, karácsonyhoz közeledvén, milyen képekkel illusztrált beszámolóval tudnánk érzékletessé tenni a domb különleges klímaviszonyait. Merész ötletünk támadt. Úgy gondoltuk, lesz, ami lesz, kiszaladunk, megnézünk a dombtetőn egy olyan erdőrészletet, ahol nagyon későn, novemberben gyakran találtunk még vargányát. Nem is vettük igazán komolyan az esélyt, így nem is gondoltunk arra, hogy a gyér téli megvilágításban, a fenyők sűrűjében jelentősége lehet, hogy a gépünk vakuja nem működik. Aztán rátaláltunk a csodára...
Futás vissza az autóhoz, van-e nálunk a nyári esti horgászatoknál használt zseblámpa. Szerencsére ott volt mind a kettő, jól lemerült elemekkel... de innen már beszéljenek a képek..
Kár, hogy vasárnap a szombati újság a legfrissebb, így a dátum egy napot csal. Ezt tudja decemberben a domb, a leírt inverziós jelenségnek köszönhetően. Mégsem gondoljuk róla, hogy itt sohasem fagy, ha az idei ősz és tél folyamán még idáig nem is, vagy hogy narancsot lehetne rajta termeszteni. Fügét, kákit és kivit igen, nem is akárhogy!
A batáta még nyelvészeti érdekességgel is szolgál: ennek a nevéből ered az angol 'potato' és az olasz 'patata' burgonya jelentésű szó. Érdekes az is, hogy még növénytani rokonság sincs köztük egyébként, mert amíg a batáta egy 'Convolvolacea', addig a krumpli egy 'Solanacea'. Olyan viszonyban vannak egymással, mint a vadgesztenye a szelídgesztenyével, azaz semmilyenben.
Nos, nálunk van a kertben csicsóka, de bevallom, leginkább a páváinknak szoktuk adni a kiásott gumókat, fagyos időben még víz helyett is jó a madaraknak. Ők szeretik. Az állaga elég vizes, nekem annyira nem nyerte el tetszésemet. Egyébként kiirthatatlan szinte, ha nem szedjük ki az új gumókat tavaszig, akkor két év alatt egy átlagos méretű kertet benőne... Így akit érdekel, ne rendeljen drága pénzért, én kifogyhatatlan készletekkel rendelkezem.
a csicsóka értékei is vitathatatlanok. Szintén gyógynövénynek számít
és a cukorbetegeknek kifejezetten ajánlott.
"A csicsóka fontos diabetikus alapanyag lehet, íze is hasonlít a burgonyáéhoz, de annál jóval édesebb. A 20-28% szárazanyagot tartalmazó gumókban 14-16% inulin és polifruktozánok (levulóz, szinantrin) vannak. Az ezekből keletkező fruktóz (gyümölcscukor) könnyebben és gyorsabban emészthető a répacukornál. A fruktózt a cukorbetegségben szenvedők szervezete a vércukorszint emelkedése nélkül hasznosítja."
De jó, hogy ilyen nyitott a topic minden hasznos témára.:)
Sajnos az 1985-ös év atipikusan kirívó alacsony téli abszolút minimumokat produkált. Eléggé zavarja az összevetéseket, könnyebb lenne mondjuk a második leghidegebb értékekkel operálni az összehasonlításokkal, ahol a magyar határtól 30 kilométerre lévő domb -18,5 fokát nem egy firenzei -23,2-vel kellene összevetni, hanem egy feltételezhetően enyhébbet egy másik, ennél jóval enyhébbel.
Referenciaként használhatóbb, reálisabb képet nyernénk belőle. Dehát itt sem a valósághoz, hanem a szisztémához kell igazodnunk.
Tapasztalat szerint a 400 méteres szintig mutatkoznak nagyon jó pozíciók. Tudni kell, hogy az 500 méter körüli tartományban például már gyakran fordulnak elő olyan szituációk, amelyek az ún. szállított fagy helyzetekben is okozhatnak kritikus hőmérsékleteket. Különösen érvényes ez az átmeneti évszakokra, amikor vagy a "szállított" fagy (a fogalom magyarázatát lásd korábban), vagy egy alacsony szintre ereszkedő, már a vegetációs időszakot érintő havazás okozhat komoly károkat.
Erre vonatkozó hiteles, hivatalos adatok bizonyítják, hogy Szlovéniában pl. egy 270 méter tszf. magasságban lévő szinten fél évszázadon keresztül nem volt májusban fagypont alatti hőmérséklet, miközben ez a jelenség a mellette lévő 340 méteres magasságban már egy -1 fokos értékkel csupán, de megjelenik. Nyilvánvalóan "szállított fagy" szituációban. Ugyanakkor a téli abszolút minimumban már nagy fölényt mutat a 340 méter, olyannyira, hogy a félévszázados minimuma (-18,5) sokkal jobb, mint Olaszország számos mérőállomásának.
Alföldi, de különösen hegyvidéki, völgykatlan fagyzugban ennek a minimumnak az előfordulása szinte éves gyakoriságú. Ilyen összehasonlításokból érzékelhető igazán ennek a kimondhatatlan jelentősége.
Hogy a felszíni alakulatok és terepek mikor milyen befolyást gyakorolnak a kisugárzási inverzióban kialakuló éjszakai hőmérsékletekre, azt egy "inverziológiának" elnevezhető tudományágnak kellene vizsgálnia, amit drága tudósaink idáig még el tetszettek felejteni megalapítani, pedig összehasonlíthatatlanul nagyobb jelentősége lenne a gyakorlatban mint a sok eltévelyedett klímaváltozáskutatásnak.
Rengeteg tapasztalatot szereztem ebben a témában, de a megfigyelések arra figyelmeztetnek, hogy hiba lenne sematizálni ezeket, annyira soktényezősek. Sematizálni csak az alapelv megértetéséhez vagyok kénytelen.
Azt lehet tudni, hogy földrajzilag milyen "méretű" (tengerszinttől mért magasság) az, ahol a ,legkedvezőbb a hőmérsékletre gyakorolt hatás? Kb. milyen domb-magasságig igaz mindez?
Még azt szeretném megkérdezni, hogy a dombok a vízszinteshez mért szöge hogyan hat erre a jelenségre, mely lankájú dombok azok, amelyeken a leginkább érvényesül ez a pozitív hatás?
Talán érdemes még a folyamatokat másik irányból is megvilágítva azzal kiegészíteni, hogy az alulról hideggel föltelni igyekvő légtest melegebbben maradt rétege azért nem terjeszkedik följebb, mert ott már a légnyomásnak köszönhetően ritkább közeg van, ami alacsony hőmérséklete ellenére is elég ritka ahhoz, hogy ne tudjon "helyet cserélni" az alatta lévővel. Ezek tehát a folyamat magassági korlátozó tényezői.
Az iménti magyarázat ad választ arra, hogy az ábrán látható színek szerint a nagyobb magasságokban miért van jelen a köztes, magasabb hőmérsékletűnél ismét hidegebb levegő, amelyben a magassággal az éjszakák és nappalok közti hőingadozás egyre kisebb.
Ez tehát a magyarázata annak, hogy az általunk legfontosabbnak minősíthető jelenség miért nem ér "egészen az égig."
Minden ilyen karácsonyváró vegetációs holtszezonban fokozottan támad olyan késztetésem, hogy fölfrissítsem ezeket a fontos ismereteket. Akinek ezek a részletek újként hatnak, az iskolai tananyag alapján azonnal azt a kérdést teszi fel, hogy ennek alapján Magyarországon a Kékestető képviselné a legoptimálisabb körülményeket a kedvező éjszakai hőmérsékletekhez.
Hogy ez miért nem így van, ahhoz még néhány ismeretelemet be kell vonnunk a magyarázatba.
A levegő a Föld felszínére jutó napsugárzás hatására az ezen a felszínen megjelenő energiának köszönhetően melegszik fel. Ezért tapasztalhatjuk azt, hogy normális esetben egyre nagyobb magasságban egyre alacsonyabb a levegő hőmérséklete.
Képzeljük el, hogy pl. a fejünk fölött a légkörben, olyan csekély függőleges irányú távolságban, mint mondjuk a hozzánk 5-6 km-re lévő szomszéd település vízszintes értelemben, már az év minden szakában félelmetesen alacsony hőmérsékletek uralkodnak, olyanok, hogy ha azok talajközelben lennének, lehetelenné tennék a növények létezését.
A légnyomás néven ismert jelenséget a gravitáció hatására a légoszlop súlya, azon belül adott magasságban, a vizsgált pont fölött elhelyezkedő gázmolekulák össztömegének arra a pontra történő nehézkedése hozza létre. Ezért van az, hogy a magassággal csökken a légnyomás.
Mit is eredményez ez a körülmény?
Az adott magasságban elhelyezkedő levegőmolekulákat a rájuk gyakorolt nehézkedés azok energiaszintjétől (hőmérsékletétől) függetlenül is az ott kialakuló súly (nyomás) mértéke szerint komprimálja (nyomja egymáshoz közelebb). Ebből az következik, hogy a nagyobb magasságokban lévő légrétegek még akkor is ritkábbak a talajközelieknél, ha jóval alacsonyabb hőmérsékletűek, amely körülmény egyébként viszonylagosan magasabb sűrűségre kényszerítené őket.
A fentiekből következik tehát, hogy a derült szélcsendes éjszakák óráiban zajló, a keverékek kiülepedéséhez hasonlítható átmeneti "hőmérsékletfejreállást" okozó kisugárzási inverziós jelenség folyamataiba a légoszlop azon magassági tartományában lévő gázmolekulák vehetnek részt, amelyeknek a magasságból, ennélfogva a légnyomásból fakadó sűrűsége nem alacsonyabb annál, hogy a bennük lévő molekulák még kimozdíthatóak legyenek a gravitáció által és részt vehessenek az alsó hideg réteget alkotó kiülepedési folyamatban.
A fenti magyarázat ad választ arra, hogy ez az inverziós jelenség miért korlátozódik jellemzően a felszín feletti légtest ilyen nagyságrendű magassági tartományára, de azon belül éppen arra, ami bennünket leginkább érdekel.
Gosztola környékén Te személyesen is megtapasztalhattad, milyen ténylegesen érzékelhető bioszféra tapasztalatok miatt eshetett egy kicsit túlzásokba ez a derék borászember.
No és mit szóltok a csicsókához? Ez sem kifejezetten gyümölcs, de ott kellene lennie minden kertben. Igénytelen, semmi gondozást nem igényel, finom és egészséges.
Hazánk területén (sajnos) egyetlen térségben sincsenek téli viszonyok közt klimatizációs hatást kifejteni képes hőtároló közegek (tenger, mélyvízű, télen be nem fagyó nagy felületú tó), így a viszonylagos védelmet növényeink számára abban az inverziós légrétegben kell keresnünk, amely ritkább voltánál fogva az alsó leghidegebb réteg fölött marad és nagyobb esélyt ad azok téli túlélésére. Hasonlóan jó, vagy akár jobb lehetőséget biztosíthat az ún. városi, hősziget, különösen akkor, ha ez jó fagylefolyási pozícióval is kombinálódik, mint például a dombra települt nagyvárosokban, vagy nagyvárosok dombra települt városrészeiben.
Ez ad magyarázatot arra, hogyan lehetséges egymáshoz nagyon közel eső földrajzi pontokon (akár egyazon település egymástól elenyésző távolságban lévő részei közt) óriási különbséget tapasztalni a korlátozottan hidegtűrő növények túlélési esélyeinek tükrében. Ezek a különbségek olyan nagyságrendet képviselnek térségen belül, hogy teljességgel felülírják az egyes térségek közti (többnyire a valóságban csak a feltételezés szintjén létező) különbségeket, még akkor is ha adott időszakban előfordulhatnak olyan esetek, hogy például egy-egy tél folyamán véletlenszerűen térségre korlátozva alakulnak ki a jelentős kisugárzást eredményező körülmények, amíg más tájegységeket pl. egy megmaradó felhőtakaró megvéd ettől.
Ha a jelenség vizsgálatánál eltekintünk azoktól a helyzetektől, amelyekben egy adott helyen rendelkezésre áll valamilyen mesterséges hőforrás (sűrűn beépített területeken az épületek által kisugárzott és a fűtésből, vagy ipari tevékenységből származó hőtöbblet, amit "hőszennyezésnek" nevezünk és az ennek hatására a városokban kialakuló ún. "hősziget) akkor azt tapasztalhatjuk, hogy az ilyen légköri helyzetekben egy-egy adott pont hőmérsékletét az illető terepen belül elfoglalt relatív (viszonyított) magassági pozíciója határozza meg, azaz, az a körülmény, hogy a sajátosan rétegződött levegőt a felszín formái hogyan terelik, gyűjtik össze, vagy folyatják le magukról, stb. Így, gyakran nehezen követhető változatosság áll be nagyon kicsi távolságokon belül, nagyon markáns hőmérsékletkülönbségekkel, amelyek elhelyezkedési elvét azonban mégis alapvetően a terepen belül elfoglalt magasság határozza meg. Fontos megjegyezni itt, hogy a viszonyított magasság a meghatározó, azaz a relatív szintkülönbségek. Ez úgy értelmezhető, hogy pl. egy tengerszint felett 90 méter magasságban lévő síkság felett ugyanazt a fagylefolyási hatást biztosítja egy, mondjuk 145 méter magasságban lévő terepszint, mint egy 190 méteren lévő völgy fölött a 245 méter magasságban lévő domb.
Később számtalan képes példával igyekeztem jól érzékelhetővé tenni ennek a gravitáció és a levegő sajátos gázfizikai tulajdonságainak kölcsönhatására bekövetkező jelenséget, aminek a jelentőségére sem az ezt detektáló (de legalábbis arra hivatott), sem az időjárási és klímaadatokra támaszkodó szakmák nem helyeznek kellő hangsúlyt, pedig ezekben a légköri helyzetekben alakul ki a levegőnek a kisugárzás hatására bekövetkező legnagyobb hő (energia)vesztése, így jellemzően ezek felelősek a legkritikusabb legalacsonyabb hőmérsékleti értékek (abszolút hőmérsékleti minimumok) kialakulásáért.
DE nézzük inkább a SZAKmát! Miután az utóbbi időben örvendetesen új tagokkal gyarapodott a topic és a villányi borász tapasztalataival ismét előkerült az a téma, amit soha nem elég ismételni és különösen indokolt akkor, amikor olyanok érkeztek, akik még ebbe nem avatódtak be. Nem véletlenül kezdtem én ezzel a fórumozást 2007. márciusában, kihasználva az alkalmat az első olyan napon, amikor az időjárás élő példával szolgált ennek a jelenségnek a bemutatására, íme az akkori hozzászólásom, ami azóta is időszerű és az is marad egészen addig, ameddig a Földet légburok veszi körül: Ezt írtam március 23-án: A tegnapi fagyos hajnal iskolapéldája volt az általam Bene Laci felé tett kiigazításban foglalt mikroklíma magyarázatnak (azaz, hogy a dombokon ilyenkor mérhető markánsan magasabb hőmérséleteknek nem a talaj minőségéhez van közük.) Az Országos Meteorológiai Szolgálat mérőállomásairól begyűjtött adatok szerint az éjszakai minimumok országosan - 5 és +1 fok között szóródtak. Az éjszakát az ország legnagyobb részén felhőmentes, az Észak- Dunántúl kivételével szélcsendes idő jellemezte. Ilyen helyzetekben alakul ki az ún. kisugárzási inverzió, amelyben a kisugárzás következtében kihűlt levegő molekulái egymáshoz közelebb kerülve, ugyanazon térfogaton belül nagyobb számban jelennek meg , nagyobb fajsúlyú közeget képezve. Ezért a legenergiavesztettebb (leghidegebb közeget alkotó) részecskék a gravitáció hatására a légoszlop legaljára kerülnek, a legmélyebb tereppontok szintjén összegyűlő leghidegebb légréteget alakítva ki. Minél kisebb a légmozgás és minél derültebb az ég, az így rendeződött légoszlopon belül annál markánsabb a függőleges hőmérsékleti rétegződés:az elmondottaknak megfelelően, felfelé haladva egyre enyhébb rétegekkel találkozunk. Mivel ez fordítottja a nappal a talaj felöl a napsugárzás által melegített vagy a széllel áramló levegő hőeloszlásának, inverziónak, tulajdonképpen megfordulásnak hívjuk. Lévén, hogy ezek a szituációk az okozói a növények létét fenyegető, veszélyes fagyhelyzeteknek, döntő jelentőségű, hogy az adott növény termőhelye ilyen értelemben milyen tipusú terepponton van. Nagykanizsát a Principális- csatorna völgyi fekvése tette hirhedten hideg hellyé, ráadásul a mérőállomás a völgy legalján van. Ki hinné, hogy az innen emelkedő homokkomáromi vagy förhénci dombok megfelelő magasságú pontjain ugyanakkor 6-8 fokkal enyhébb hőmérsékletek mérhetők a fent leírt helyzetekben. Így lehetséges, hogy gyakran, az ilyen változatos domborzati adottságú körzetekben az ország összes meteorológiai állomásáról származó szélső adatok közti eltérést is meghaladó hőmérséklekülönbségeket lehet tapasztalni. Ha ez nem déligyümölcsökről szóló fórum lenne, hanem ilyen nevű tanfolyam, akkor az itt leírtaknak az első lecke anyagát kéne képeznie, a további órákon kötelező ismétléssel.
Erre racionális magyarázat nem lehet, az összes körülmény ismeretében. Irracionális annál inkább. Te, aki logikailag próbálod elemezni, nem juthatsz el semmilyen magyarázathoz. Sőt, minél jobban elemzed, annál kevésbé érted. Sajnos az én életutam sok analóg példával teli, így érteni vélem, miről van szó. Zsigeri, ösztönös, oktalan gyűlöletről. Egy borzalmas lélek- és tudatnyomorító múlt hagyatéka, egy olyané, amelyik úgy retteg a kreatív gondolkodástól, mint az ördög a tömjéntől.
