" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Mint tudjuk minden mindennel összefügg és ha kicsit globálisabban nézzük a dolgokat akkor mindannyiunkban meg kell szólaljon egy belső hang, hogy legyünk felelősségteljesebbek az életünkkel, a környezetünkkel, a működésünkkel. Gondolkodjuk el azon hogyan illeszkedünk be ebben a nagy körforgásba.
Valóságban egy lakóhelyünk van csak, ami nem Bp, Érd vagy Szeged......hanem az a Föld. Mi vagyunk érte felelősek, hogy mi történik vele, akár a mikro-, akár a makrokörnyezetünket nézzük....
Bocsánat ezekért a filozófiaia eszmefuttatásokért, de ti hoztátok ki belőlem. :)
Sok aspektusból próbáltam már megvilágítani ennek az általam meghirdetett növényterjesztési mozgalomnak a célját, de ezt a szempontot, amit Te most ilyen szépen megfogalmaztál, nem sikerült így kidomborítanom, pedig ez a legfontosabb motívuma! Köszönöm mindannyiunk nevében! Nagyon fontos gondolatok!
Én úgy látom, hogy a Föld kizsákmányolása, hogy csakis azért termelünk iszonyatos mennyiségű gabonát, hogy ezáltal az állatokat tömjük és később azt majd áttételesen belőlük hús formájában megegyük, rendkívüli környezetszennyezéssel és pazarlással jár. A termelt gabona tizedén megélhetnénk állattartás nélkül is.....amíg régen csak vasárnap került hús a családi asztalokra, nem volt ez a sok betegség és a földet sem kellett kizsákmányolni. Ma már az a sikk, vagy kényelem (?) ha csak húst zabálunk...Van olyan étkezés szerintetek, amit a köznép húsmentesen fogyaszt??? Elvétve.....ezért is váltunk olyanná, mint amit eszünk , a viselkedésünk különösen nagyvárosi szinten abszolute erre utal...(ösztön)állatok :(
(Bocs, de ha belegondoltok ez van.)
A "nagy-zabáló" típusú gondolkodás (pl. Eu-s elvek..."fenntartható fejődés"....hová, minek, minden áron?), a globalizáció és a többi szörnyedvény előbb-utóbb sok embert, akik felül tudnak ezeken emelkedni és nem vesznek el a hétköznapok mókuskerekében ráébreszti, hogy igenis vissza kell menni a természet közelébe, együtt kell élni vele, onnan kell önellátó módon biotermesztéssel termelni az élelmet, ez az egyetlen ÚT, ami még egészséges irányba vezethet fizikai és mentális szinten.....
Ha a hatvanas évek elején, pécsi diákéveimben honvágyam támadt egy kis hazai ízű szót hallani, kimentem a piacra, ahol akkor még sok kiskanizsai kofa árulta a pici házi gazdaságban termelt zöldséget, gyümölcsöt. Kiskanizsán szinte minden család kistermelő volt. A környék más településének lakói a kiskanizsaiak szorgalmával elért jobb anyagi helyzete iránti irigységből "sáskák"-nak csúfolta őket. Különleges látvány volt reggelente a Kiskanizsáról Nagykanizsára vezető úton a fejükön hatalmas zöldséggel, gyümölccsel teli kosarat könnyedén szállító, piacra igyekvő, egyenes tartású asszonyok sora. Ennek a világnak egyik napról a másikra vetett véget a multinacionális szupermarketek agressziója. Vége a kiskanizsai családi zöldség- és gyümölcstermesztésnek. Ezzel egy kicsit már a világnak is! Miért is próbálok én népi mozgalmat szervezni a vegyszeres kezelést nem igénylő gyümölcsfajok elterjesztésére?
Elképzelem, hogy egy egykor normális Budapest közeli település őslakosa hogyan éli meg, hogy az a "nagy halálos tumor" hogyan terjeszkedik és emészti fel az egykor még élhető környezetet.
Tényleg nem vitatkozni akarok, de ahogy elautózik vmelyik multihoz,úgy elautózhat uannak a városnak vmelyik piacára,ahol magyar termelők,sőt a kiveszőben lévő nénikék ,bácsikák árulják a MAGYAR FÖLD termékeit.Marcali kis város de az itteni piacon is árulnak ilyen árusok is meg olyanok is akik világlátott zöldség-gyümölcsöket árulnak.Aztán lehet választani...
Tavaly az egyik topictárs kicsi, természetközeli lakóhelyéről feltett képére így reagáltam egy hozzászólásban: "Ismerem az ilyen helyek varázsát, ahol úgy laksz városnak nevezett település akár központjában is, hogy tulajdonképpen a természetben élsz. Letenye is ilyen "város". Számomra ez az urbanizáció legmagasabb megengedhető foka..."
Az emberiség evolúciós folyamatában a legnagyobb degenerációs mozzanat az, hogy metropoliszok formájában Istentől elrugaszkodott élőhelyeket alakított ki magának. Normális ésszel fölfoghatatlan! Élvegyilkolás! Elfogadhatatlan!
Ez igaz, de sanos nem mindenki teheti meg, hogy autózzon X km-t sok Ft benzinért, hogy megvehesse heti szinten a családjának a magyar jó ízű gyümölcsöt.
Minden családnak kellene egy akkora kert, ahol az alapvető élelmiszerekből és gyümölcsből tudjon egy nagyobb mennyiséget termelni (már aki akar és igénye van rá), akkor nem lennénk "kiszolgáltatva" a kereskedők beszerzési politikájának. Sajnos a hétvégi telek sem megoldás erre, mert a felügyelet nélkül maradt termést rendszerint ellopják....
Lehet,de tudod az idén volt olyan ismerősöm aki a rokonától ingyen kapott gyümölcsöt visszaadta és megvette az enyémet/igaz nem drágán/mert látszott a különbség és érezni is lehetett.Szerintem ,ha AKARNAK akkor az általad leírt emberek is tudnának beszerezni JÓ MAGYAR GYÜMÖLCSöt,különösen a mai "mobil" világban.
Tudjátok az a legnagyobb tragédia, hogy a főváros és a környéki néplavór már annyira eltávolodott a természettől, mivel (panel)lakásban él, vagy ha kertes háza van akkor van 100-150, jó esetben200-250 négyszögöle minusz a ház alapterülete, ami végül maximum arra elég hogy ültessen "jó-magyar-szokás" szerint egy sor tuját és a többit füvezze be.... Itt nincs már igazi élőhely, ez egy igazi gettó lett sajnos, már elnézést akit ezzel megbántok, de én azt látom, hogy azok a szerencsétlen népek, akik reggel a 6 órási busszal mennek be Bp-re az egyébként 8-kor kezdődő munkahelyükre, mert olyan a közlekedés és annyi már az autó, hogy minden reggel bedugul minden autópálya és autóút, az hiába is él vidéken, csak aludni jár haza....
Szóval ezek a lassan elműanyagosodó emberek örülnek, ha a hétvégén elmehetnek nagybevásrolni valamelyik monstrumba és kénytelenek beérni azzal, amit az ottani beszerzők eléjük tárnak, úgymint holland, spanyol és sorolhatnám származású ízetlen, szagtalan gyümölcsök, zöldségek.....:((((
Képeid nincsenek róluk? Kuriózumok a maguk nemében, hiszen tulajdonképpen "szabadföldiek", mert az "anyaföldben" vannak. Már csak egy villányi típusú lakópark hiányzik a fólia alatt, a citrusok már adva vannak.
Az a legjobb az egészben,amikor beindul igazán a gyümiszezon kimegyek a kertbe és csak úgy al a natur végiglegelem az összes éppen termő gyümölcsöt/mindeféle mosogatás ,fertőtlenítés nélkül/.
Tökéletesen egyetértek.Mondjuk biztos,hogy olasz-v. spanyol földön is lehet finom gyümölcsöt termelni.A gond az,hogy amit külföldre visznek,azt nem tudják /igaz máshol sem/ fogyasztási érettségben szállítani ,ráadásul az éretlen gyümit mindenfélével kezelik,hogy az utazás nehézségeit kibírja és hogy a polcon is bírja egy darabig.Így aztán aki állandóan csak ilyen gyümölcsöt eszik/mert a multik tömik vele a népet/ annak fogalma sem lesz róla,hogy a megvett/evett gyümölcs milyen is lehetne a valóságban...és hogy a különbséget zongorázni lehetne.Én is csak röhögni tudok a citromsárga,dió nagyságu "primőr" spanyol sárgabarackon,de azon is aki az ilyent megveszi/eszi..na jó egy kicsit sajnálom is.Van akinek az a fontos,hogy mit eszik ,van akinek meg mindegy csak nagyon olcsó legyen.
Tényleg nagy jelentősége lenne annak, ha nem az import, ízetlen olasz és spanyol gyümölcsök kerülnének a hazai piacra. A magyar föld az egyik legkiválóbb minőségű, mi hozzá is szoktunk, hogy amit eszünk, annak íze van, műanyagot meg egyék meg, akik termelik! :)
Sziasztok! Na, ma belecsaptam a közepébe! Vendégeink voltak vacsorára, és a végén kákit szolgáltunk fel. Nagyon ízlett nekik. Erről még nem is hallottak. Ezután közöltem, hogy három különböző félét telepítettem a hétvégi kertembe (meg egyet a házi kertembe). Igen, ez egy itt is termő (nem mediterrán) növény, elérhető áron megszerezhető a termést biztosítható fa. A saját telepítésemről remélem, hogy pár év múlva nálam sok tízkilónyi termésre számíthatok.
Ma ebéd után beszaladt hozzám Floo (kétméteres pici barátom) és azon kezdtük törni a fejünk, hogy így december közepén, karácsonyhoz közeledvén, milyen képekkel illusztrált beszámolóval tudnánk érzékletessé tenni a domb különleges klímaviszonyait. Merész ötletünk támadt. Úgy gondoltuk, lesz, ami lesz, kiszaladunk, megnézünk a dombtetőn egy olyan erdőrészletet, ahol nagyon későn, novemberben gyakran találtunk még vargányát. Nem is vettük igazán komolyan az esélyt, így nem is gondoltunk arra, hogy a gyér téli megvilágításban, a fenyők sűrűjében jelentősége lehet, hogy a gépünk vakuja nem működik. Aztán rátaláltunk a csodára...
Futás vissza az autóhoz, van-e nálunk a nyári esti horgászatoknál használt zseblámpa. Szerencsére ott volt mind a kettő, jól lemerült elemekkel... de innen már beszéljenek a képek..
Kár, hogy vasárnap a szombati újság a legfrissebb, így a dátum egy napot csal. Ezt tudja decemberben a domb, a leírt inverziós jelenségnek köszönhetően. Mégsem gondoljuk róla, hogy itt sohasem fagy, ha az idei ősz és tél folyamán még idáig nem is, vagy hogy narancsot lehetne rajta termeszteni. Fügét, kákit és kivit igen, nem is akárhogy!
A batáta még nyelvészeti érdekességgel is szolgál: ennek a nevéből ered az angol 'potato' és az olasz 'patata' burgonya jelentésű szó. Érdekes az is, hogy még növénytani rokonság sincs köztük egyébként, mert amíg a batáta egy 'Convolvolacea', addig a krumpli egy 'Solanacea'. Olyan viszonyban vannak egymással, mint a vadgesztenye a szelídgesztenyével, azaz semmilyenben.
Nos, nálunk van a kertben csicsóka, de bevallom, leginkább a páváinknak szoktuk adni a kiásott gumókat, fagyos időben még víz helyett is jó a madaraknak. Ők szeretik. Az állaga elég vizes, nekem annyira nem nyerte el tetszésemet. Egyébként kiirthatatlan szinte, ha nem szedjük ki az új gumókat tavaszig, akkor két év alatt egy átlagos méretű kertet benőne... Így akit érdekel, ne rendeljen drága pénzért, én kifogyhatatlan készletekkel rendelkezem.
a csicsóka értékei is vitathatatlanok. Szintén gyógynövénynek számít
és a cukorbetegeknek kifejezetten ajánlott.
"A csicsóka fontos diabetikus alapanyag lehet, íze is hasonlít a burgonyáéhoz, de annál jóval édesebb. A 20-28% szárazanyagot tartalmazó gumókban 14-16% inulin és polifruktozánok (levulóz, szinantrin) vannak. Az ezekből keletkező fruktóz (gyümölcscukor) könnyebben és gyorsabban emészthető a répacukornál. A fruktózt a cukorbetegségben szenvedők szervezete a vércukorszint emelkedése nélkül hasznosítja."
De jó, hogy ilyen nyitott a topic minden hasznos témára.:)
Sajnos az 1985-ös év atipikusan kirívó alacsony téli abszolút minimumokat produkált. Eléggé zavarja az összevetéseket, könnyebb lenne mondjuk a második leghidegebb értékekkel operálni az összehasonlításokkal, ahol a magyar határtól 30 kilométerre lévő domb -18,5 fokát nem egy firenzei -23,2-vel kellene összevetni, hanem egy feltételezhetően enyhébbet egy másik, ennél jóval enyhébbel.
Referenciaként használhatóbb, reálisabb képet nyernénk belőle. Dehát itt sem a valósághoz, hanem a szisztémához kell igazodnunk.
Tapasztalat szerint a 400 méteres szintig mutatkoznak nagyon jó pozíciók. Tudni kell, hogy az 500 méter körüli tartományban például már gyakran fordulnak elő olyan szituációk, amelyek az ún. szállított fagy helyzetekben is okozhatnak kritikus hőmérsékleteket. Különösen érvényes ez az átmeneti évszakokra, amikor vagy a "szállított" fagy (a fogalom magyarázatát lásd korábban), vagy egy alacsony szintre ereszkedő, már a vegetációs időszakot érintő havazás okozhat komoly károkat.
Erre vonatkozó hiteles, hivatalos adatok bizonyítják, hogy Szlovéniában pl. egy 270 méter tszf. magasságban lévő szinten fél évszázadon keresztül nem volt májusban fagypont alatti hőmérséklet, miközben ez a jelenség a mellette lévő 340 méteres magasságban már egy -1 fokos értékkel csupán, de megjelenik. Nyilvánvalóan "szállított fagy" szituációban. Ugyanakkor a téli abszolút minimumban már nagy fölényt mutat a 340 méter, olyannyira, hogy a félévszázados minimuma (-18,5) sokkal jobb, mint Olaszország számos mérőállomásának.
Alföldi, de különösen hegyvidéki, völgykatlan fagyzugban ennek a minimumnak az előfordulása szinte éves gyakoriságú. Ilyen összehasonlításokból érzékelhető igazán ennek a kimondhatatlan jelentősége.
Hogy a felszíni alakulatok és terepek mikor milyen befolyást gyakorolnak a kisugárzási inverzióban kialakuló éjszakai hőmérsékletekre, azt egy "inverziológiának" elnevezhető tudományágnak kellene vizsgálnia, amit drága tudósaink idáig még el tetszettek felejteni megalapítani, pedig összehasonlíthatatlanul nagyobb jelentősége lenne a gyakorlatban mint a sok eltévelyedett klímaváltozáskutatásnak.
Rengeteg tapasztalatot szereztem ebben a témában, de a megfigyelések arra figyelmeztetnek, hogy hiba lenne sematizálni ezeket, annyira soktényezősek. Sematizálni csak az alapelv megértetéséhez vagyok kénytelen.
