Az biztos, hogy ez 88 napon túl sem gyógyuló. De szeretek informálódni.
Igen, van sejtésem róla, hogy vannak szinonímák, de itt nem az a lényeg, hogy én mit tudok, hanem mit tudnak általában azok, akik hajlandók ide írni. S talán nem annyira felháborító, ha azt merem feltételezni, hogy van olyan kivitulajdonos, aki a kivije minden lehetséges névváltozatával nincs tisztában, hanem esetleg csak eggyel, ha egyébként több verzió is létezik.
Én most nem fajtagyűjteményt akarok összeállítani, hanem információt kérni.
Nem volna jó, ha csak a chinensis-t írom le, aztán valaki átböngészve azt mondaná, hát én ide nem írok semmit, mert a deliciosá-ra nem kérdezett rá, nekem meg az van.
Nem az a lényeg, hogy én 66-ot sorolok fel vagy csak 20-at, szigorúan ügyelve, hogy nehogy véletlenül egyet többször írjak más néven.
Hanem az, hogy összeszedtem minden lehetséges változatot, hogy lehetőleg mindenki megtalálja a magáét, s ki mint ismeri, arról írjon ide valamit, ha van kedve hozzá.
Aztán majd én eldöntöm mit teszek az információkkal!
Az alábbi fajtákat sikerült összeszednem a netről:
Milyen tapasztalataitok vannak róluk, hogyan jellemeznétek őket? Szeretném összehasonlítani a különböző fajtákat. Bár tudom, hogy csak pár van, amit sok helyről be lehet szerezni, de az is érdekelne, ha meg van ritkább, az meg főleg. A Hayward-Tomouri páros most nem annyira érdekes.
kivit szeretnék ültetni, vajon a fityeházi ültetvényen lehet venni fiatal növényeket? Ha igen, tudja valaki esetleg a pontos címet is? A neten nem találtam semmi információt.
Utánnanéztem ez sajnos igy van most néztem egy honlapot ott nagyon korrekten leírják a metszést termesztést. Rá kellett jönnöm már a második kereskedő vert át három tövem van és nem terem egyik sem virág minden évben van de termés soha. De ahogy most olvastam a virágról lehet beazonosítani melyik a termő melyik a porzó.
Cserére a következő dolgaim vannak: szőlővesszők dugványozni (Mathiász Jánosné Muskotály, Otelló, Fehér Kecskecsöcsű stb., kb. 10 fajta), egyéb dugványozni/oltásra való vesszők (feketeribizli, pirosribizli, Szentesi Rózsa naspolya, Kieffer körte és egyéb körték, vérszilva, ringlók, meggyek, cseresznyék, szilvák, kajszik, vad őszibarack, óriás sárgászöld alma, mogyorók, aranyeső, bodza, magnolia, lila és fehér orgona, csipkebogyó, borostyán, piros virágú leander, dupla narancssárga virágú gránátalma, Ukrán óriásdió és egyéb dió oltóvesszők stb.), zöldségmagok és denevérlevelű passiógyümölcs magok, Japán Birs és Tiszafa palánták, citromfű, menta, liliomhagymák, lila virágú Írisz hagymák, kaukázusi kefírgomba és még sok minden más.
Hát igen, az biztos, hogy a melegben gyorsabb a forradás.
Most a hsz-odról, a kalluszosodásról az jutott eszembe, hogy nem lehetne megjátszani, hogy a vesszőt hűtőben, nejlonban tartani pár hétig? Ott lejátszódna a kalluszosodás, és a földben már nem fenyegetne a berothadás.
Nekem egy másik megfontolás jutott az eszembe: amikor gyökereztetni próbálok, akkor is viszonylag magas hőmérsékleten kell tartani a kivit, és akkor sokszor van intenzív kalluszosodás is, ami oltásnál kifejezetten előnyös az összeforradásnál. Ez is amellett szól, hogy a helybenoltást akkor érdemes csinálni, amikor már viszonylag melegebb van, és természetesen hűtve tárolt vesszővel.
Már korábban is kellett volna rá gondolnom, de csak most jutott eszembe, a kertben mászkálva.
Mikor kellene a kivit oltani?
Mert tavasszal ugye rendkívül erősen könnyezik, ami más növényeknél az oltás sikerét erősen kétségessé teszi.
Szerintem úgy lenne a legjobb, ha a metszési sebek könnyezésének mexűntekor oltanám hűtött csappal, mert így ha esetleg nem sikerül, akkor ki fog hajtani az oltási pont alól, és zöldbe fás módszerrel lehet ismételni.
Én rendeltem tőlük honlapjukon 20-30cm-es növényeket hirdettek.Ezeket kaptam,felhívtam őket, azt mondták Ők vegetációs időszakban mérték és külömben még senki nem panaszkodott.
A Jenny fajta viszont tényleg öntermékeny. Ha dugványozással szaporították, akkor ezek a szaporítványok is azok, ha a Jenny magjából neveltek magoncokat, akkor már nem. (Az már nem az a fajta.) Akkor van az átverés.
A Jenny ahhoz képest, hogy öntermékeny, elég szép gyümölcsöt terem, de nem olyan nagyot, mint a Hayward, vagy a Bruno, vagy egyéb idegenporzós, bevált fajták. Az egyetlen komoly ok arra, hogy valaki ilyet telepítsen, ha tényleg nagyon nincs helye arra, hogy két növényt ültessen. Ha már van hely két tőnek szerintem érdemesebb termő-porzó párost ültetni, pl. Hayward és Tomuri fajtákat. Ez a páros a legelterjedtebb. Ha még több hely van, pl. egy kocsibeálló négy sarkára négy tő, akkor három termőshoz is elég egyetlen porzós.
Egyébként szerintem egy tőért 2 rugó (+ postaköltség) túl sok. Találsz jobb áron, ha rákeresel. Itt van pl. ez is, már nem tudom ki rakta fel ide, valamelyik kertész topikra.
Ez abból a szempontból ugyanaz mint az idősebb tőrészbe oltás, hogy sokkal vastagabb az alany, mint az oltóvessző. A kecskelábékezés vagy a féloldalas hasítékolás jöhetne szóba itt, azt hiszem. Én az előbbit próbálnám, de csak azért mert abban van gyakorlatom.
Kivivel még nem kellett próbálkoznom, de idősebb tőrészen kecskelábékezést csinálnék, illetve ha van átoltható éves hajtás, azon meg angol nyelves párosítást.
Azt tanácsoltam neki hogy egy fiút hagyjon a helyén, a többit metsze vissza és ültesse át, aztán be lehet oltani de nem jártam nála hogy megcsinálta é.
