" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Abba a bizonyos másik topicba általam leírtak sem a rossz értelembe vett "oktatást" szorgalmazták, hanem egyfajta ismeretterjesztést vagy úgy is fogalmazhatnék, hogy "ne legyünk már annyira biztosak a jól begyöpösödött áltudományos ismereteinkben" és igenis nézzünk a dolgoknak utána, mert nem biztos, hogy amit tudunk az a jó és helyénvaló. Lásd itt a jó példa a klimatológiai adatok és a növényzet összefüggéseire Zala és Baranya megítélése között.
Azt hiszem, ha mindenki egy kicsit gondolkodna és használná a józan paraszti eszét a csípőből tüzelés helyett előrébb lehetne már ez az ország....
Mivel a hóvirágról is volt szó, így nem off, ebben a fórumban bármilyen témában hozzászólhatsz, ami kapcsolódik valamilyen módon a természethez, legyen az növényi, állati vagy éppen emberi természet!
Más fórumokban talán nem szeretik azt aki tud valamit, és azt leírja, ebben a fórumban pont ez a cél, hogy aki tud, az oktasson, adja át az információit, és ha igaza van, akkor függetlenül mindenféle stílustól, hangnemtől, szívesen vesszük az írásait!
A hóvirághoz kapcsolódóan még annyit, hogy nemhogy nem ehető, de a hagymája állítólag nagyon mérgező és valamilyen idegméreg vegyületet tartalmaz, ha jól olvastam anno. Bocs az offért....
Na, jó, nem mérgelődöm, ha valaki idetéved, nehogy megint azt higgye, hogy itt a "Tizenkét dühös ember" megy, azt meg már látta színházban, vagy a moziban.
Ha jól tudom, akkor a geofiton növények rizómájának meghatározott téli hidegigénye van és mivel pl. a hóvirág a kinyíláshoz nagyon csekély hőt igényel, a nyílása sokkal inkább a közbeeső időszak hidegeit bizonyítja, mint a nyílás időszakának abszolút értékekkel értelmezett "melegét". Csak hogy teljesen korrekt legyen az értelmezés, vagy tévedek?
Megérkeztek a gesztenyék/ez a sebesség nem válik a cégem dicsőségére/,viszont gondosan volt csomagolva, úgy hogy csak a tavasz jönne már!Na és persze köszönöm.
Igen, tavaly írtam már a "Fagytűrő"-ben, hogy ez itt nem annyira kivételes dolog. Gyerekkoromból is emlékszem ilyenre, mivel erdő mellett (Lovásziban) jó volt lakni, mert sok fát (egy darabot sem ) kellett hasogatni, mivel az 50-es években már gázfűtés és összkomfort volt. A nap 24 órájából nyáron 16, télen 8 órát töltöttünk a természetben, a hóvirágok, vargányák, gesztenyék, csukák, compók és keszegek között.
Milyen késztetésed támadt, hogy egy csapásra föltárd ezeket a titkokat. Csak az a szerencséd, hogy (többször) öregapádnak szólítottál! A Canon Powershot700-assal készült képek valahogy olyan ismerősnek tűnnek nekem, úgy érzem, mintha lettem is volna azokon a helyeken és láttam volna azokat a dolgokat.
No meg azt se felejtsük el, hogy itt nálunk nyúlik be az országba egy kis területen az illír flóratartomány, ami ugye sokkal délebbre jellemző növényekkel büszkélkedik.Nem lehet véletlen, hogy itt vannak, nem a Mecsekben.
Más kérdés, hogy ha 20 centi hó lenne 3 hete, errefelé -5-nél hidegebb nem lett volna, míg délen és keleten szétfagyott volna minden a derült ég alatt!
A klimatológia által állított, erre a vidékre mondott, kimondottan alacsony napfényes órák száma és a borultság nagyon jól leleplezhető most!
miközben itt nem volt már régóta fagy, a déli és keleti részeken sokkal alacsonyabb minimumok vannak napok óta az ottani több derült időszak miatt!
Éves átlagban viszont a zalai (fagyzug)állomások minimumátlagai alacsonyabbak, amik több borult időszakkal nem lenne lehetséges!
Mivel nagy "botanász" vagy (bár nem tudom a vadvirágok érdekelnek-e?), a képtáramban múlt év őszétől találsz egy csomó virágos képet (kakasmandikó, kockás liliom, sáfrányok, és egyéb zalai virágok), ha van időd vagy kedved, nézz bele!
Előbujt, igaz még nem virágzik. Geoofiton növényeknek kellene a napsütés is, hogy beinduljanak. Az meg nem volt 3 hete. A hóvirág is ilyen volt 3 hete is.
Megengedhetetlennek tartom, hogy egyébként valóban nagyon szép, patinás városokat és környezetüket a normális ítélőképességűek szemében ilyen olcsó, ócska, szenzációvadász, sztereotíp fogásokkal röhej tárgyaivá tegyenek. Szerencsére, én sokkal inkább negatív jelzőkkel sztereotipizált tájon élek, így kevesebb reklamációra van okom, mint akik olyan helyen laknak, amit elcsépelt dolgokkal és fals hülyeségekkel folyamatosan az egekbe emelnek. Persze belátom, hogy az állandó, érdemtelen favorizációt csak akkor kifogásolhatnám igazán, ha olyan helyen laknék. Így csak mérgelődöm rajta, mint oly sok más hasonló jelenségen.
Itt is bimbós a hóvirág, mert volt pár mínuszos éjszaka jó pár hete, azóta meg plusszos, és a virág úgy vette, hogy itt a tavasz. Szegények ez van bekódolva. Fagyok után langyos: ihaj, kezdjünk hajtani, virágzani. Szerencsére a helyi sajtóban még nem jelent meg erről ömlengő cikk.
A Zalai Hírlapban is rendszeresen arról kell olvasnunk (általában a fügeszezon kezdete után 1-1,5 hónappal) hogy "megérett a füge a Mecsek déli lejtőin" és újra és újra végig kell olvasnunk a kis történelmi kitekintést, hogy "valószínűleg az első töveket még a törökök..." stb., de arról már egy újságíró honnan tudhatna, hogy a saját környezetében is nagyon sok van, ami nemhogy érik, hanem lassan már inkább ELérik... Ésszel fölfoghatatlan, legföljebb ész nélkül...
