Amennyiben a fényút távolságot időnek is vehetjük, akkor az idő lassulása, vagy gyorsulása távolságváltozást eredményez. Változik a méterrúd hossza. Ez a relativisztikus sebesség nagyon fura dolog, ha már a méterrúd nem tud összemenni, akkor elgörbül az idődimenzió irányába???:-/
„Tehát ha 'valamiféleképpen' azt 'tapasztaljuk', hogy "állni látszék az idő", akkor "a hiba az ön készülékében van"... ! ;-)”
Ez bizonyára így van. Ha lenne olyan szuper képességünk, hogy érzékeljük, vagy megmérjük a létező legkisebb időtartamot, ahhoz mekkora mozgási sebességet lehetne rendelni? Magyarul, meghaladná-e a fénysebességet?
"nagyobb sebességgel tekerve gyorsabban mozogtak a szereplők. (fordítva!: ha "gyorsabban mozogtak a szereplők", akkor "nagyobb sebesség"-et mérhetünk. ok > okozat... !!!) Vagyis az időegység alatt végzett mozgás, a sebesség meghatározó a reális kép szempontjából. ("a reális kép szempontjából", a megfigyelő 'reális' "időegység"-e a lényeges...! ;) Ha láttad a Lucy című filmet, abban kiderül, hogy ha fénysebességre gyorsítunk egy autót (sic), akkor az eltűnik képből. Vagyis nincs időnk a beazonosításához. Ha viszont nincs idő, akkor minden áll. A valóságban azonban minden mozog."
Tévedés !
Nem "idő nincs a beazonosításához", hanem 'rossz/elégtelen a 'mérőműszer'... Attól hogy a 'felfogóképességünk' kevés a vizsgálandó 'hyper-gyors' folyamat vizsgálatához, attól még az nem jelenti azt, hogy "nincs idő", vagy hogy "minden áll"...! (hibás következtetés, mint amikor a 'tudós-kutató' 'arra jut', hogy '...ha a bolha összes lábát kitépjük, akkor a bolha megsüketül.' ... ;)
Mert valójában úgy van, mint ahogy -végül is- leírod: "a valóságban azonban minden mozog." Tehát ha 'valamiféleképpen' azt 'tapasztaljuk', hogy "állni látszék az idő", akkor "a hiba az ön készülékében van"... ! ;-)
"Ha láttad a Lucy című filmet, abban kiderül, hogy ha fénysebességre gyorsítunk egy autót (sic), akkor az eltűnik képből. Vagyis nincs időnk a beazonosításához."
Egy film nem a valóságot adja vissza, hanem a készítője elképzelését.
Ebben a szövegben nem a fénysebességre gyorsítás a butaság.
"Ha viszont nincs idő, akkor minden áll."
Fordítva ülsz a lovon, drx65 már elmagyarázta érthetően.
Ha minden állna, akkor ki sem alakult volna az idő fogalma.
"Ha láttad a Lucy című filmet, abban kiderül, hogy ha fénysebességre gyorsítunk egy autót (sic), akkor az eltűnik képből. Vagyis nincs időnk a beazonosításához."
Egy film nem a valóságot adja vissza, hanem a készítője elképzelését.
Ebben a szövegben nem az a fénysebességre gyorsítás a butaság.
"Ha viszont nincs idő, akkor minden áll."
Fordítva ülsz a lovon, drx65 már elmagyarázta érthetően.
Ha minden állna, akkor ki sem alakult volna az idő fogalma.
„Tehát a "mozgás"-ok, "esemény"-ek teljesen függetlenek az idő fogalmától, nem lehet befolyásolni a "mozgás"-okat, "esemény"-eket pl. 'idődiletációs képletekkel', mert azok változása (változásának sebessége) csak fizikai, anyagi dolgoktól függ.”
Úgy ötven évvel ezelőtt, mozigépészként is segédkeztem. Amikor a levetített tekercset visszatekertem, hogy az újra elejéről kezdődjön, elszórakoztam azon, hogy nagyobb sebességgel tekerve gyorsabban mozogtak a szereplők. Vagyis az időegység alatt végzett mozgás, a sebesség meghatározó a reális kép szempontjából. Ha láttad a Lucy című filmet, abban kiderül, hogy ha fénysebességre gyorsítunk egy autót (sic), akkor az eltűnik képből. Vagyis nincs időnk a beazonosításához. Ha viszont nincs idő, akkor minden áll. A valóságban azonban minden mozog.;-)
"Szerinted van olyan esemény, amelyhez nem kell idő? Szerinted van olyan mozgás, amihez nem kell idő?"
Rossz a megfogalmazás !
Nem úgy van, hogy a "mozgás"-hoz, "esemény"-hez "idő kell", mint ha az "idő" valami, mindentől független 'entitás' lenne, amit ha 'nem adunk hozzá' a "mozgás"-hoz, "esemény"-hez, akkor az nem történik meg, esetleg az 'adagolt' "idő"-től függően másképp zajlik le, hanem 'az van', hogy a "mozgás"-ok, "esemény"-ek vizsgálatából 'jön ki' az idő fogalma és mennyisége.
Tehát a "mozgás"-ok, "esemény"-ek teljesen függetlenek az idő fogalmától, nem lehet befolyásolni a "mozgás"-okat, "esemény"-eket pl. 'idődiletációs képletekkel', mert azok változása (változásának sebessége) csak fizikai, anyagi dolgoktól függ. ;-)
„Viszont ha az idő is csak diszkrét lépésekben haladhatna, akkor már a keringőző elektron is képes lenne energiát leadni, megfelelő lépték esetén.”
Az energia univerzális szinten, már nem megmaradó mennyiség. (elfogadott tétel) Ha az elektron energiája nagyon kicsi diszkrét lépésekben csökken, akkor a nagyon nagy távolságra eljutott elektron már csak vörösen pislákol az űrtávcsövünk nézőkéjében. A fotonokról már nem is beszélve.;-)
Ebből az következik, hogy az elektron az egy -kvázi- szétfolyó/'elkenődő' 'felhőként' "kering" az atommag körül. Namost kérem, egy ilyen 'felhőnek', hogyan/miként lehet "perdülete"... ?! ;-/
Tehát akkor miért nem sugároz?
Ez a hullámként keringőzés ugyebár egy valószínűségi (kör)áramsűrűség,
amelynek van mágneses hatása.
Úgy tűnik, ez mégis a ló elé fogott szekér esete.
Mert egy "szabad" elektron energiája tetszőlegesen változhat,
kanyarodás közben is. Viszont a kötött állapot energiája csak diszkrét lépésekben tud változni,
vagyis az energiája nem szivároghat el folytonosa,
