" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
A ma reggeli settenkedve terjedő fuvallat fagy (szerintem nem talajmenti volt) a vékony levelű eperhajtásokat kinyírta. A nemesebb vastagrügyű fajták rügyei még csak most gondolkodnak, hogy kihajtsanak-e, de kaptak ők is. "Szerencsére" a hasonlóan érzékeny eperfákkal rokon fügéim sajnos nem tudtak fagykárt szenvedni. A kivik két tő kivételével megúszták . A két rokkant is csak foltokban kapott. Érdekes, hogy a babfának nincs semmi baja. A diót nem is néztem, de az dönti el, hogy talajmenti volt-e a fagy ,vagy áramló halált hozó szellő.
A diófa ma nálunk is lefagyott, egy árnyliliom is. Az eperfát még nem néztem, ilyenkor az is le szokott. Nem tudom, hány fok volt, 1/2 7-kor volt a háznál -0,9°C, de akkor már gyorsan melegedett. (Gödöllő, patakvölgy.)
nalam (pest, ujpalota kertvaros) a jujuba mar hozza a zoldet, tipo tugyezik, rojon egyelore nem latszik semmi, fiatal fugek sztem foldig fagytak a foliaval takaras es gyertyazas ellenere (bar lehet volt 1-2 nap, amikor -15 korul volt es nem gyertyaztam). Aztan par het mulva majd mutatok kepet, miert hivjak a gyoroki lapost jegfugenek.
Közben leesik h hajnalban -2 fok volt. A szőrösről mindent levitt ami ki volt hajtva, szerencsére csak kis része volt kihajtva. A mini kivi fajtától függően foltokban fagyott el. A ken's red egyetlen hajtáson, az ananasnaya 10%ban, a weiki 5%, a csemete jumbo teljesen.... Enyhén megindult Nikita gift sértetlennek látszik. A jujubákról pedig lehetetlen még megállapítani.
Lehet hogy hülyeség, de az jutott az szembe a meszes talajok savanyitására, hogy a kifőzött gyümölcs cefre annyira savas, hogy szétmarja még a fémet is tele van tápanyagokkal és bárkinél beszerezhető akár ingyen.
Sziasztok! Egy öntermékeny kiwim van (új szerzemény)"Sollisimo". Mi a véleményetek róla? Továbbá egy minikiwit is vásároltam (Ken's Red) amiről kiderült, hogy kell hozzá porzó. Van tanácsotok, tapasztalat a fajtáról? Egyenlőre mindkét tő cserépben várakozik
Az én növényeim egy patak mentén a völgy alján vannak fűtetlen házak között. Másnál 40 méterrel magasabban lévő kivik tövig elfagytak. Az enyémek lassan hajtanak. A nikita gift datolyaszilva a hó szintjéig visszafagyott.
A csemegeszőllők fele kifagyott teljesen.
A kivik virágot nem hoznak pedig már illő volna 3 évesek termőgalyakkal.
Igaz, hogy nem hegyen lakom mint ti Zalában, de azért itt is megvan a völgyszinttől való 30-40-50 méteres eltérés :) Ami tudom, hogy kevés, de mégsem nevezhető síknak (egyébként fentebb völgyszinttől 80-100 méterre is elfagy a füge ha itt is elfagyott). Érdekessége a dolognak, hogy szinte mindegyik korlátolt fagytűrésű növényem szabad területen van, háztól más egyéb tereptárgytól messze(kicsi a ház :) :) )de a fagykár mindig nagyon elszórt. Van amikor az alacsonyabb magasságon fagy el valami, fentebb viszont sértetlenek, máskor fordítva, vagy éppen a középső szakasz ami nem fagy le. Természetesen ez inkább a tavaszi fagyoknál a jól megfigyelhető. Most a 40 méteren, középen lévő datolyaszilva ami az túlélt, kár hogy nem ismerem a fajtáját, így nem mondhatom, hogy a fekvésének köszönhette az életben maradását. Mindenesetre inverzió ide vagy oda, -18.6 az -18.6 fok és ez úgy tűnik többjüknek már sok volt. Jöhetnek a hibridek...! :)
Ezért szoktuk mi (kezdetben) kategorikusan azt írni, hogy ezekkel a növényfajokkal sík területeken (de különösen völgyekben) nem érdemes foglalkozni. Erre szolgált (volna) a sok helyi-klíma/dombi klíma-bemutatás és magyarázat. Mostanra viszont, hogy - fura módon - a többség ilyen körülmények között kertészkedik, inkább hallgatunk, hogy ne legyünk "illúziógyilkosok", de a valóság továbbra is gondoskodik a tények beláttatásáról. Ezért maradtam januárban is néma....
Na a 4 éves Jiro-m kiment a -18.6tól.... Szétrepedt a törzse, az összes rügy halott, szerintem még az alany se hajt ki. Sosem kaptak nitrogén túlsúlyos tápot, a tövét is takartam... szomorú. A nikita meg 30-40 centis kis bokornövényként simán vette, már hajt. Bene Lacitól vett ismeretlen eredetű fajta is már kezd mozogni, egyre zöldebbek a rügyek, elvileg Trabzon, de nem hiszem mert annak rosszabb a fagytűrése mint a Jironak és fiatalabb is maga a fa ... na meg az nem a ház déli oldalán van. Érdekes...remélem idén már megtart néhány gyümölcsöt, hogy megtudjam ki is ő. :) A Costata is már alul rügyezik, remélem nem csak azért ott mert tövig fagyott, nem kéne neki, ez még fejlettebb mint ami már felül is rügyezik. Végén még kiderül, hogy Laci bácsi valami 4. generációs hibridet adott nekem véletlen. :)
Mindenesetre ez számomra egyértelművé tette, hogy még nagyon jó fekvésben és viszonylag jó fagytűrő fajtával is érhetnek meglepetések itt a messzi északon. Így továbbiakban (l0faszt nem hiszek el abból amit magyar fórumokon és boltokban írnak a fagytűrésről) és inkább megyek ki a csehekhez, ahol rengeteg hibrid kapható, illetve korrektül tájékoztatnak az adott növényről, nem nyögik be a jól hangzó -22 fokot a Jirora pl. amikor eladják nekem. :) Szerintem még az útiköltséggel is jobban járok, mintha pár évente kivégeztetném a "nagyon jó fagytűrő" fajtáimat.........
Igen így van! A leander és a szobai hibiszkuszok nagyon hálás oltogatni valók, lévén hogy csupa beltenyészet az egész, tehát az inkompatibilitás nem játszik.
