Hozzám egyelőre úton van az első mbed kütyü, de...
Egyrészt az off-line/on-line viszonylat nem kőbe vésett, off-line rendszerrel is simán kiszolgálható, ha felkészült vagy rá (mbed).
Az Arduino oldaláról viszont -- pont fordítva -- az off-line-ság sokszor rohadt nagy átok, két okból. Egyrészt ha nem egy gépen dolgozol (kódolsz), hanem több helyről, akár telefonról (oké, extrém, de én csináltam), akkor meg vagy lőve, kivéve, ha mondjuk dropboxban tartod a kódrészleteket (ahogy én). Nagyobb baj viszont, hogy például a beépülő modulok (könyvtárak) kezelése az Arduino (Processing 2) IDE keretrendszerben -- bocsánat az erős kifejezésért -- egy rettentő nagy tócsa híg fos.
Az Arduino IDE, amíg nem lépsz ki az alapok adta, egyébként viszonylag széles keretek közül, nagyon jó kezdők számára (bár sok oldalról félrevisz, lásd pl. függvények kezelése kódon belül), de ahogy valami galiba van, és ez bizony a sok ócká kínái kutyu miatt a kényelmesnél sokkal gyakrabban fordul elő, jöhet a fórumozás, kérdezgetés, guglizás eszelős időt felemésztve, ami alapértelmezetté teszi az angol (műszaki) nyelv alapszintű megértését.
Hogy Arduino IDE vagy mbed... Eh... Pár hét múlva tisztább választ fogok tudni adni. Most inkább az a benyomásom, hogy ugyan az mbed sokkal kevésbé hájpos, kicsit talán sivárabb és egyszerűbb, de míg az Arduino mindenestül egy kis piros (ha épp nem csühös), addig az mbed, minden tekintetben, kb. mágnesvasút.
Ugyanakkor változatlanul tartom: a célra megfelelő eszközt kell kiválasztani (minden szempont figyelembe vételével).
Online IDE. Meaning you must be connected to the internet, the IDE is accessed through your browser. I don't find this to be a problem but it can be an added hassle for some. There are also the trust issues - what if the site goes down?
Putting code on the MCU takes an extra step. On the Arduino you click a button and it's done. On the mbed, a binary file is downloaded after compiling that you then move to the mbed (it shows up as a drive, similar to a USB flash drive). The mbed will then load this code automatically on the next reset.
....bár az Arduino-nak meg vannak a maga korlátai, mégis talán kezdők számára alkalmasabbnak tűnik. Nem óriási a különbség, de azért mégis... Nyilván, akinek van gyakorlata mindkettőben, minden további nélkül választhatja az olcsóbbat, vagy az éppen elérhetőt (azt, ami a műhelyfiókban éppen van).
Méretre jó, specifikációját tekintve a célnak megfelel, de...
Nincs rajta semmilyen meghajtó, vagyis erősen utána kell túrni egy olyan megoldásnak, ami ezt az eszközt SPI vagy I2C vonalon összeköti az Arduinoval. Mert alapból valószerűtlennek tartom a csatolhatóságot. Ez azért idő, instant megoldásom nincs rá.
Nem látom a belső struktúráját, de gyanítom, hogy a két féle csatlakozó (tüskesor középen és board-to-wire csatlakozó az oldalon) teljesen ugyanúgy van bekötve. A differencia az, hogy míg a tüskesor inkább proto-megoldás, addig a b2w csatlakozó azért egy fokkal üzembiztosabb (nem keverhető a polaritás, nem csúszik szét stb.).
Összesen 2 db merülőhüvelyes mérési lehetőségem van a többit csőről (réz) kell levenni.
Akkor azt mondod, hogy ahogy a linkelt oldalon láttam, hogy magát a dallas-t rögzítsem a csőre csupaszon és forrasszam a lábaihoz a vezetékeket+ellenállás t és kész!
"A DS18B20 prototípus-alkatrész. Én mezitlábasan venném, már csak azért is, hogy egyszerű(bb) legyen vele jó kontakt-hőmérést csinálni. Már ha szempont. Így nem sok mindenre jó hőmérsékletmérés nélkül, amibe ráadásul beleszól az értelmetlenül rátett LED és a két ellenállás (az egyik a OneWire miatt kell 4k7, a másik a led előtétellenállása, ami csak az áramfogyasztást növeli, más értelme nincs)."
Prof észrevétele is jogos, a waterproof kivitel jobban illeszthető a merülőhüvelybe.
Ez a szenzor egyvezetékes, de van lehetőség több szenzort egy csatlakozásra kötni:
Én nem akarok beleavatkozni a kazán működésbe, csak ,ha lehet később ezzel vezérelni a fűtés igényt ( csak mint termosztát adóként,az aktuális helységekbe).
Kazánt isten mentsen meg a vezérlés módosításától, jól működik, csak a hőmérséklet értékek érdekelnek.
A többi csak ráadás lenne. Jelenleg 220V-os relékkel van vezérelve és tökéletesen működik.
Én ebben a körben ezt teljes egészében kihagynám. Majd ha működik és megvan az elhatározás, akkor nagy vonalakban a kábelezés és az érzékelők egy része meghagyásával teljesen új rendszert kell majd építeni, ami megfelel az elvárásoknak és a biztonsági előírásoknak is.
Ezt én valódi protóként kezdeném építeni (kamu rendszerrel), aztán ha az minden szempontból működik, akkor modulárisan rátenném arra a kazánra, amire szánnám, de ott már nem prototípus-alkatrészekből, hanem normálisakból.
Milyen hardveres és szoftveres védelmi módokat építesz be? Milyen tesztelési eljárásokkal vizsgálod a működőképességüket, megbízhatóságukat?
Egy mini robot legfeljebb leesik a lépcsőn, ha valamit elrontasz. Egy kazánvezérlő hibás működéséből viszont lehet tűz, robbanás, személyi sérülés, stb.
Akkor ezekkel az alkatrészekkel akkor a hőmérséklet érzékelésen kívül alkalmas lesz későbbiekben a termosztátadók kiváltása és talán még a rádiós redőnyök vezérlése?
Összesen hőérzékelésre 11db 120C és 2db füsgázhőmérő 600C-ig
