Ez a topic olyan nőkről,házaspárokról,élettársi viszonyban élőkről szól akik TUDATOSAN nem/vagy még nem/vállalnak gyereket.Hogyan élnek,mit szól hozzá a környezetük,eddig miért nem vállaltak?A késői gyerekvállalás előnyei és hátrányai.Véleményeket,hozzászólásokat,tapasztalatokat várok.
Hát igen, a rokonokat nem lehet megválogatni. (Pedig néha jól jönne.) ;-))) Viszont azért a barátait az ember általában érzelmi alapon szokta összegyűjteni. Gondolok itt arra, hogy pl. egy ellenszenves alakkal is eljárhatok teniszezni (ez még motiválhat is, hogy minél jobban megtanuljak játszani, hogy legyőzhessem), de a barátság az olyan emocionális alapokra épül, mint bizalom, szeretet. Ha ez nincs meg, mert mondjuk közös hobbi, vagy munka, vagy vagyoni helyzet alakítja ki a társaságot, akkor az nem barátság, hiszen pont az intimitás hiányzik. Te ezt hogy látod?
"De honnan tudnád, hogy érdemes úgy élni, amíg nem ismered a másik oldalt? Sehogy.. :("
Ezt én is leírhatom rólad, de ne személyeskedjünk, mert ugyan te szereted ezt, én viszont nem. :-) Így ha megbocsátasz, akkor ebben nem leszek partner. :-)
Szülők vannak, társ van, barátok vannak, ám nem érzelmi alapokon. Ugye a szülők nem választhatók, de a többi igen. :-) Gyerekkorban is így volt + ilyen irányú (nem feltétlenül "rossz") tapasztalatok. Ám a tapasztalatok alapján (utólag) leszűrt következtetés is az, hogy az érzelmek többe kerülnek (többet ártanak), mint amennyit nyerni lehet általuk (használnak).
Nem csak rajtam múlik. S mivel az életritmusomba és az időbeosztásomba nem fér bele egy ilyen projekt, ezért kihagyom. :-) Az alapvető különbség közöttünk: Te az érzelmeket értéknek tartod, én pedig nem. Ettől színes a világ, "mint a buzik zászlója". :-)
A kisfiammal például nem azért töltök minden vele tölthető percet, mert ő igényelné, (bár igényli is, ) hanem azért mert nekem élvezet.
És igen, volt már olyan, hogy "miatta" nem nézhettem meg egy adott filmet, vagy nem "mehettem" valahová ahová ....
Nos, az igazat szólva.. ha nincs velem akkor sem nézem meg feltétlenül
azt az adott filmet.. és akkor sem megyek el oda ahová "miatta" nem mehettem el..
Igazából ilyenkor érzi át az ember, hogy amit lemondásnak vél az adott
pillanatban, az valójában nem lemondás.. legfeljebb egy kifogás..
És az is igen.. Néha megesik, hogy ő játszik és én elalszom mellette..
A jelenléte, a kicsi lénye édes, boldog érzést ad, megnyugtat elszundítok..
És ő? Óvatosan betakar, és őrzi az álmom.. Lehalkítja a játékot,
és vigyáz, hogy a többiek se ébresszenek fel.. Néha, odakucorodik az ölembe
és átölelve velem szundít..
Miért ilyen ? Mert ilyennek neveltem.. Ha te is ilyennek nevelnéd a te
gyermekedet, az is ilyen lenne..
Egy mosoly és máris stand by... még csak a távkapcsolóját sem kell keresgélni..
Na jó, volt már olyan is amikor ki akartam szedni az elemeit mert a kapcsolója elromlott.. :):):) De akárhol puszilgattam a pociját, hátiját.. sehol sem voltak azok
"Emóciómentes, teljesen racionális ok, hogy lesz, aki gondoskodik rólad vénségedre. ;-)))"
Köszi, ezt az indokot és a cáfolatát is olvastam már itt a topicban. ;-)
Egyébként ha a gyereknevelésre szánt összegnek és energiának/munkának csak a tizedét félreteszi/befekteti az ember, akkor meg van oldva a vénségességi kérdés. No meg ki akar addig élni? :D
Kutyatenyésztésből kevesen lesznek dúsgazdagok, általában több a ráfordítás, mint a bevétel, a busás hasznot el lehet felejteni. (Mellesleg aki azt állítja, hogy a kutyák tartásához se kell felelősségérzet, az szvsz elég furcsa értékrenddel bír.)
Az előző megmozdulásod meg, hogy pszichés traumára vezeted vissza, ha valaki nem akar gyereket - háááááát... Attól, mert _te_ nem tudod elképzelni, hogy van, aki gyerek nélkül is tud és _akar_ teljes életet élni, még simán működik a dolog. (Tudod, egy röpke évszázaddal ezelőtt még megmosolyogták a kísérletezőket, mivel az ember nem tud, és nem is fog soha repülni.) Nekem pl. harminc évig eszembe se jutott a dolog, gondolom, azért nem, mert nem volt körülöttem olyan pasi, akivel hosszútávú összeköttetést létesítettem volna. (Mert bizony akár akarja valaki, akár nem, a gyerek kapocs a szülők között.) És marha nagy hibát követtem volna el, ha hallgatok a sipákolókra, és egy tropa házasság keretében szülök egy gyereket.
Botsinkai: Emóciómentes, teljesen racionális ok, hogy lesz, aki gondoskodik rólad vénségedre. ;-)))
"Biztosíthatlak, hogy egy kellően eleven gyerek megfelelő mennyiségű adrenalinnal lát el. :DDD"
Ezzel nincs is gond, viszont az adrenalinnal is úgy vagyok, mint minden mással: akkor és csak akkor, amikor én magam akarom. :-) Ha tudtok ilyen gyereket, akit lehet heti 2 órában nevelni, egyébként pedig kikapcsolni, akkor jöhet. Legfeljebb lassan nőne, de sebaj. Kérdés, hogy standby mi a fogyasztása, illetve mennyit bír az akku. :-)
Számomra a lényeg, a minden. Igen én is gyakran lemondok mellékes dolgokról, hogy a kisfiam számára akár csak pár órára, percre, pillanatra szerezhessek örömet,
Neked is köszönöm a választ! S jól gondoltad, hogy az általad írt utolsó bekezdés az, ami a legkevésbé sem érdekel. Természetesen biztos van olyan, akit ez érdekel, én a biokémiai behatások közül az adrenalinra szavazok. :-) No de hát nem vagyunk egyformák. :-)
