Hogyan tehetjük jobbá a világot? Fenntartható technikai fejlődés, egyensúlyra törekvés, környezetvédelem, egészség, jobb és tartalmasabb, hasznosabb élet
Olyan példa még nem volt, ahol egy fejlett ország esetében szűnt volna meg az állam. Bizonyos civilizáltság szükséges ahhoz, hogy pl. a többség egyetértsen a békés szabadpiaci társadalomban. Ha egymással a piacon versengő védelmi szervezetek lennének, akkor a békére törekvő polgárok támogatásával ezek a védelmi szervezetek könnyen elfojtanák a hatalomra törő csoportokat. Akik amúgy is nehezen jutnának erőforrásokhoz, ha ki lennének zárva az önkéntes együttműködésekből, mivel nem volna feketepiac.
Ezekre a válasz egyszerű: a fegyveres nyomás erősebb mint a fogyasztói nyomás. Ezek kialakulását mind olyan szervezet segítette, amely mögött fegyveres erő állt. Egyébként ma is ez a helyzet.
De mondjuk emlitetted a vedelmet es a jogrendet... az elmult idoszakbol is akar jo nehany olyan pelda van, ahol az allami szuverenitas megszunt vagy meggyengult. Aztan tobbnyire az tortent, hogy bunozoi csoportok vagy egyenesen hadurak vettek at a helyet es nem valami onkentes egyuttmukodesen alapulo struktura. Ugy nez ki az eroszakszervezetek jelenlete nagyon stabil valami, es ha nem az allam, akkor valamilyen mas elnyomo struktura tolti be a helyet. (ha nem ilyenek lennenek az emberek akkor a kommunizmus nevu blodseg is mukodhetett volna)
Hogyan alakult ki eredetileg az allam? Hogyan lehetseges, hogy a kozepkorban fennmaradt a cehrendszer? Miert vannak vamok?
Elvileg mindegyik ellen ott kellene lennie a fogyasztoi nyomasnak... a valosagban ellenben a piaci szereplok szamara, amennyiben lehetseges volt adminisztrativ eszkozokkel ellehetetleniteniuk valamilyen versenytarsat akkor ehhez nyultak es nem a szolgaltatas minosegevel versenyeztek.
Az ügyfelek, a vásárlók választása. Ha a "hatalmadat" (ami nem jó szó, nevezzük inkább piaci részesedésnek), azt tartja fenn, hogy a te termékeidet választják a fogyasztók, mert azt preferálják, akkor az, hogy megtartsd a részesedésed, fejlesztened kell, azaz jó minőséget kell hogy szolgáltass, jobbat mint a versenytársak. Ami nem könnyű, ha nincsenek versenykorlátozó tényezők akkor meg fognak próbálni megelőzni, más vagy jobb szolgáltatásokkal.
Azt nem értem mire gondolsz, hogyan lehetne "kibillenteni" a rendszert.
"Egyetértek az elvvel, de még ennél is messzebb megyek: mindent hatékonyabban tud szolgáltatni a piac mint az állam, igen, a védelmet és a jogrendszert is. David Friedman és Murray Rothbard foglalkozott ezzel. Szóval államra egyáltalán nem lenne szükség, csupán egy felesleges (és drága) közbülső szereplő a fogyasztó és a szolgáltató között."
Oke es most helyezzuk be ebbe a rendszerbe az ember nevu elolenyt... a tortenelem folyaman aki pozicion belul volt, az mindenfele csoportokat hozott letre, hogy a poziciojat megtarthassa. Nevezhetjuk ezt allamnak, cehnek, szakszervezetnek, orokletes nemesi cimnek, stb. Az altalanos torekves mindig mindenkor az volt, hogy a piaci versenyt korlatozzak. A XV-XX. szazad eleje egy kulonleges idoszak volt, amikor a technikai fejlodes es a foldrajzi felfedezesek miatt ezek a versenykorlatozo tenyezok ideiglenesen nem mukodtek (mert annyi szuz terulet volt, hogy a toke es az emberek is meg tudtak kerulni a kulonbozo akadalyokat).
Ezekben az elmeletekben milyen modon kerulik ki, hogy valaki tulzott hatalomhoz jusson es az egesz rendszert kibillentse? Kulonosen egy relative statitikus, lassan vagy egyaltalan nem bovulo piac eseten?
Köszönöm. A 237.-ben azonban a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos állításodra reagálva kérdeztem. Felsorolásod ezzel szemben különféle korszakokban hatalmon lévő különféle állami vezetők káros, ill. vitathatóan káros ténykedéseiről szól.
Attól még hogy nem veszek meg egy bizonyos részvényt, nem jelenti azt hogy nem akarom befektetni a pénzem, akár másik részvénybe, akár aranyba, stb.. Nem jelenti azt hogy a szegénységet választom. Ez egy hatalmas non-sequitur.
A másik is non sequitur, ha nem akarok uralkodót az nem jelenti azt hogy nem akarok hazát. Nyilván egy opció, hogy elmenjen máshová az, aki nem szereti a rabló államot (sajnos nem sok jó opció van). De most arról beszélünk, hogyan tegyük jobbá a világot.
Ahogy az rt. esetén is választhatod azt, hogy nincs vagyonod, nem fekteted be, és megpróbálod élvezni a szegénységet, ami azért nem az anyagi függetlenség szinonímája ;-), lehet választani a hazátlanságot, amivel elég nagy kötetlenség járhat, de valóban nem efféle teljes szabadság a többség vágya.
ha csak a szavazástól marad távol, de amúgy itt él, akkor a szavazás eredményét is tudomásul kell vennie. (amúgy a részvénytársaság közgyűlésén is ez van, aki nem szavaz, az tudomásul veszi a többiek döntését.
A részvénytársaság más. A részvénytársaságnál a tulajdonos önkéntesen vállalta az RT szabályait. Az pedig hogy valaki egy bizonyos földrajzi helyen él, az még nem jelenti azt, hogy önkéntesen aláveti magát annak, hogy mások uralkodjanak rajta.
A választás akkor lenne "szabad", ha választhatnád azt is, hogy szabad akarsz lenni. Ha csak a között választhatsz, hogy X uralkodjon rajtad, vagy Y (vagy Z), az nem szabad választás. S ez nem többségi szavazás kérdése.
Ha a fogyasztó sé a szolgáltató egy súlycsoportban van, akkor nincs szükség közvetítőre. Ha nem ez a helyzet, akkor az egyik fél (legtöbbnyire a fogyasztó) képviseletét valami erősebbre kell bízni, végső soron ilyen az állam is, a törvényi szabályozásaival, ellenőrző hatóságaival. Máskor meg - lényegében a nevünkben - megrendelőként lép fel. Autópályát nem fog sem az egyén rendelni, de még a multik sem. Azt jobb, ha az állam teszi. És ha rendel, fizetnie is kell, vagy adóból, vagy másképp.
A nem állami védelem és jogszolgáltatás sem ismeretlen nálunk sem, hiszen magáncégek telephelyeket őriznek, rendezvényeket biztosítanak, pénzt szállítanak. És létezik választottbíráskodás is - gazdasági ügyekben. Némi pénzbe kerül, de gyors, szakszerű, hatékony, diszkrét és teljes jogú. A büntetőbíráskodás piacosításáról viszont még nem hallottam (a bírák lefizetésén kívül, de az korrupció :-/)
Az szerintem túlzás, hogy államra egyáltalán nincs szükség, de a legtöbb államon még van mit karcsúsítani.
Amit más is tud szolgáltatni, azzal az állam egyáltalán ne foglalkozzon! Legfeljebb mint megrendelő.
Egyetértek az elvvel, de még ennél is messzebb megyek: mindent hatékonyabban tud szolgáltatni a piac mint az állam, igen, a védelmet és a jogrendszert is. David Friedman és Murray Rothbard foglalkozott ezzel. Szóval államra egyáltalán nem lenne szükség, csupán egy felesleges (és drága) közbülső szereplő a fogyasztó és a szolgáltató között.
A jogegyenlőségből vezetik le: akinek van, azé egyenlő, akinek nincs, attól meg jó okkal van elvéve. A jó okokon persze lehet vitatkozni, és nem feltétlen mindenhol és mindenkor ugyanaz lesz az eredmény, de olyan, hogy valakinek fél szavazata van, az nem szokás ma már.
...De ne mondjuk azt, hogy aki nem szavazott, ő is kinevezett valakit aki aztán elveheti a pénzét,
A politika nem háborús játszma. Ha elég sokan elhiszik, akkor viszont lehet a politika címszó alatt olyan játszmákat folytatni, amiket leírtál.
Aki viszont nem szavaz, az is befolyásolja az eredményt, ezt nem árt tudomásul venni, és ha csak a szavazástól marad távol, de amúgy itt él, akkor a szavazás eredményét is tudomásul kell vennie. (amúgy a részvénytársaság közgyűlésén is ez van, aki nem szavaz, az tudomásul veszi a többiek döntését.)
Most propaganda ide vagy oda, mely ponton nem szabad a választás?
Nincs megtiltva, hogy rendes ember jelölt legyen, hogy a végén mégis a választási lehetőség olyan, mint a South Park-ban ("a redvás vagy a genny") azt hogyan csinálja a háttérhatalom?
