Számlaszámok:
belföldi utalásnál: 11794022 - 22222222
külföldi utalásnál: IBAN HU28 11794022 - 22222222 - 00000000 Swift: OTPVHUHB
Segélyhívók:1749 1752
MNO - BL
Egy ember meghalt, hárman eltűntek, 10 ember került kórházba, ebből kettőnek a sérülései súlyosak az Ajka melletti iszapömlés következtében – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság hétfő délután. Hétfőn átszakadt a timföldgyár egyik zagytározó gátja, és iszappal öntötte el Kolontárt, majd a vörösiszapos víz elérte Devecsert is, de a szomszédos megyéket is veszélyezteti. Az iszap maró hatású, az érintett területekről kitelepítik az embereket.
Olga azon szörnyűlködik, hogy 12 cm-re volt csupán a lúgosiszap szintje a megengedettől, és az szerinte már tulképp túltelítve, mert ha mondjuk 3 méterrel lett volna alacsonyabban...
Ruttner eleinte nem is értette, mi a gondja Olgának. aztán az ügyvéd úr előhozta a csapadékot - olgának meg nem volt annyi felkészültsége, hogy felolvassa az engedélyből, miszerint az üzemeltetőnek (többek közt) gondoskodnia kell(ett volna) a csapadékvíz elvezetésről... akkor is ha fél év alatt csak 5 mm esik, meg akkor is, ha 3 méter...
"A gátszakadást a jelentés szerint „több műszaki körülmény is elősegítette, melyek egy része a műtárgy méretéhez és veszélyességéhez igazított gondossággal eljárva megfelelő időben kiküszöbölhető lett volna”.
Ez viszont így végképp pongyola, még akkor is, ha a végkövetkeztetés igaz.
Úgy tűnik, hogy alaposan elmismásolták a csapadékvíz kérdést. Pedig ennek döntő szerepe volt a gátszakadásban.
Egyrészt a sok csapadéknak a tározóba emelése következtében nőtt meg vészesen a lúgos folyadékszint a tározóban, másrészt (ezt látva kikapcsolták az átemelőt, így ) a mentett oldali pangó vizek átáztatták a töltés altalaját, ami így teljesen képlékennyé vált egyes szakaszok alatt.
A gátakat terhelő oldalnyomás "víznyomás" okozta a képlékeny szakaszok végeinél a csavaró igénybevételt, ami aztán az északi gát megrepedéséhez vezetett. Ellenben a sarok alatt is képlékeny volt a talaj, aminek következtében a nyugati gát egyszerüen eltört (letört a vége, mint egy konzol) Ezt a letört véget aztán elvitte az oldalnyomás, és a résen kiáramlott a lötty.
Hogy a csapadékról nem esik szó, azt én nem tartom véletlennek, vagy felületességnek. Monhatnám úgy is, hogy tudatos hallgatás lengi körül a problémát.
"Szintén hatósági hiba volt, hogy „míg a többi tározónál ez az anyag veszélyes hulladékként szerepel/t, addig itt nem veszélyes hulladékként kezelték, amire lényegesen enyhébb előírások vonatkoznak”
Ez valóban nem kis hiba volt, mondhani érthetetlen, bár attól tartok, hogy nagyonis érthető:-((((
"Hidraulikai vizsgálat nélkül kapott építési engedélyt a kazetták körül kialakított vízzáró fal, állékonyságszámítás nélkül engedélyezték a végül megépültnél kétszer nagyobb gátat – említi további hatósági hiányosságot a dokumentum."
Lehet.
Csakhogy ezeknek a kérdéseknek az égvilágon semmi köze sincs a katasztrófához.
"Voltak olyan vélemények például, hogy az elmúlt évek túlságosan esős időjárása volt a gátszakadás egyik kiváltó oka. Erről a dokumentum azt írja: „ebben a térségben (...) az elmúlt évek csapadékviszonyait tekintve a 2008-2010 évek átlagosnál nedvesebbeknek tekinthetőek”, de „a csapadék időbeli megoszlása már sok tekintetben nem volt rendkívüli”.
Szóval "nedvesebb" volt. Ez itt a kulcsszó. Hisz a mentett, de résfalakkal körbegátolt területről a csapadékvizet a tározóba emelték, miközben oda nyomták a lúgot is a gyárból. A "nedvesebb" időszakban volt kb. 4-500 mm csapadék pluszban. A résfalakkal körülvett "mentett" terület legalább annyi, mint maga a tározó. Így már a tározóban nagyjából 1,0 m folyadékszint emelkedést okozott. Ezért álltak le a csapadékvíz további átemelésével a tározóba. Így viszont ott pangott a gát lábánál, végzetesen eláztatva az altalajt.
Nnna, ezért nem lehetne félvállról venni a "nedvesebb" kitételt.
"Nem igazolódtak a szél hatásával kapcsolatos feltételezések"
Elkészült a várva várt jelentés. Ahogy kinéz, megközelítették a probléma gyökerét, csak épp nem találták el (vagy inkább nem akarták?)
"az elsődleges kiváltó ok az volt, hogy a kolontári vörösiszap-tározót annak üzemeltetője, a Mal Zrt. túltöltötte"
Igen, csakhogy nem iszappal, és nem összességében, hanem csak a luggal. Vagyis a megengedettnél kevesebb iszap, de több lúg volt a tározóban.
"habár a Mal az ipari baleset okaként a X. kazettát érintő talajtörést nevezte meg, ennek „tudományosan bebizonyított igazolását a társaság nem tudta hitelesen bizonyítani”."
Pedig a talajtörés teljesen nyilvánvaló.......csak épp a talajtörést a MAL hibás döntése okozta, és nem a "természet".
"A jelentés szerint „a katasztrófa bekövetkezésének legfőbb oka a kazettában tárolt magas pH-jú lúg engedélyen felüli nagy mennyisége”.
Egyértelmű.
Normális mennyiségű lúg el sem jutott volna Devecserig a patakmedren kivül, és Kolontáron is legfeljebb fele magasságú árvizet tudott volna okozni. (A patak szint, és az iszapár szintje közti félmagasságról beszélek)
" „A kárelhárítási tervben szereplővízmennyiség háromszorosa volt a kazetta felszínén, amit ugyan hetente mérték, de intézkedés nem történt a csökkentésére”.
Erről van szó.
A katasztrófát az okozta, hogy nem kapcsolták be az ipari szennyvíztisztítót a tározott folyadék csökkentése érdekében.
Valszeg költségtakarékosságból.
"A töltés merev testként történt megcsavarodása okozta a megmozdult gátszakasz végein repedések keletkeztek."
Telitalálat. Pont így történt, mint ahogy ezt már rég leírtuk itt.
(Kérdés: miért is volt csavaró igénybevételnek kitéve a gát????)
"A gáton keletkezett rés rövid idő alatt hatvan méter szélesre tágult."
Háááát, ez így elég pongyolára sikeredett, bár gyakorlatilag erről van szó.
Tudod, a Honvédkorház helikopter leszállójának világítását, egyszer ellopta Kádár Janó, akkor ellopta Horn Gyula, ott volt a pufajkáája alatt, aztán Megyesi, Gyurcsány, Bajnai még haza vitte egypárszor. Menj szólj nekik, hogy adják vissza, mert haza akarod vinni.
Ajándék lónak ne nézd a csikófogát. A cikk a szük helikopter kersztmetsztre volt kihegyezve. A mentés szervezése szerintem javulni fog, de akkor se volt olyan nagyon rossz. Szerencs a szerencsétlenségben, hogy délben, relative jó időben történt. A lug és a hűvös sár (15 foka alatti hőmérséklet) nagyon gyorsan végez az emberrel.
Muhoray Árpád vezérőrnagy közlése szerint az ajkai timföldgyár területén kijelölt lerakóhelyek, gátak, vízelvezetők karbantartását továbbra is a katasztrófavédelem felügyeletével végzik, az utolsó ház bontási törmelékét szerdán szállítják el. A sérült településrészek helyreállításánál és a bontásoknál a jogi helyzet tisztázását a katasztrófavédelemnek kellett koordinálnia, miközben az egyedi gondokat is orvosolták – tette hozzá a vezérőrnagy.
Elmondta, hogy az ingatlanokkal kapcsolatos kárenyhítések – új lakóparkok építése, használt ingatlan vásárlása vagy készpénzes kártalanítás – mellett az ingóságokra vonatkozó kártalanítás is véget ért.
A Magyar Alumíniumtermelő és Kereskedelmi Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyet. A katasztrófa következtében tíz ember vesztette életét.
Befejeződött az iszapömlésben lakhatatlanná vált és bontásra ítélt házak lebontása Devecserben, az utolsó, 270. ingatlant kedden dózerolták le – mondta az Újjáépítési Katasztrófavédelmi Törzs parancsnoka kedden az MTI-nek.
Ez a történet nem arról szól, hogy mennyit kaszál a hulladéküzleten egy prosperáló, a változó politikai széljárásban láthatóan rutinosan manőverező vállalatcsoport. Hanem sokkal inkább arról, hogy a pénznek nem csak szaga, de világnézete sincs, a hatalom jóindulata pedig egyszerű eszközökkel befolyásolható.
A Greenpeace a múlt héten látványos demonstrációt tartott egy almásfüzitői, rekultiváció alatt álló vörösiszap-tározóban. A zöldek természetesen nem a vörös iszap letakarása és a növényzet visszatelepítése ellen tiltakoztak – azt kívánták elérni, hogy a kormány lépjen fel végre egy hatósági engedélyek birtokában zajló, ám a környezetre mégis beláthatatlanul veszélyes, Európában példátlan hulladékeltüntetési művelet végrehajtóival szemben.
Ki mint vet, úgy arat – olvasható az animált jelmondat a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia honlapján. A bal alsó sarokban az intézmény közönségprogramját, a Puskás-Suzuki Kupát ajánlják a figyelmünkbe, nem feledkezve meg a támogatókról – a Mol, az OTP, a Közgép, a CBA, a Gánt-Kő, a Dolomit és Demján Sándor társaságában ott találjuk a Tatai Környezetvédelmi Zrt.-t és leányvállalatát, a Terra-Log Kft.-t is. A szponzoráció – melyből hirdetések formájában mostanában a kormánypárti sajtónak is jut – feltehetően a vetés része. Az aratásról pedig egyebek mellett a legtöbb profitot termelő hazai vállalatok listáján tájékozódhatunk – a TKV Zrt. és a Terra-Log is ott van a középmezőnyben, olyan ismert nevek közelében, mint a Procter & Gamble vagy a Pick.
Ez a történet nem arról szól, hogy mennyit kaszál a hulladéküzleten – egy olyan üzletágban, ahol nagyon nehéz távolságot tartani a politikától, hiszen a profit mértékét gyakran az állam engedékenysége határozza meg – egy prosperáló, a változó politikai széljárásban láthatóan rutinosan manőverező vállalatcsoport. Hanem sokkal inkább arról, hogy a pénznek nem csak szaga, de világnézete sincs, a hatalom jóindulata pedig egyszerű eszközökkel befolyásolható. Meg arról, hogy a természeti értékek nálunk csak annyit nyomnak a latban, amennyit a piacon kapni lehet értük, és a számlát végül mindig az adófizető állja.
Egy évvel a katasztrófa után befejeződik a katasztrófavédelem munkája az ajkai térségben, ahol a gátszakadás óta összesen 145 ezer ember végzett emberfeletti munkát a helyreállítással és az újjáépítésen – mondta Dobson Tibor, az Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóság (OKF) hivatalvezetője az MTI-nek. Mint emlékeztetett, Magyarország eddigi legnagyobb, ökológiai következményekkel járó ipari katasztrófája történt tavaly október 4-én, amikor a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. Ajka melletti X-es tározójából több mint egymillió köbméter vörösiszap és erősen lúgos víz elegye a Torna-patakon keresztül elöntötte Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. A katasztrófa következtében tíz ember vesztette életét, csaknem háromszázan szorultak egészségügyi ellátásra, százhúsz ember kórházba került.
A kül- és belterületi mentesítési munkálatokat, a helyreállítást-újjáépítést és a lakosság kárenyhítését is az OKF koordinálta, létrehozták az Újjáépítési Kormányzati Koordinációs Központot az állami szervek, civil szervezetek, és az építési munkálatokat végző vállalkozások tevékenységének összefogására, irányítására. A vörösiszap a három településen 358 házat tett lakhatatlanná, azok többségét le kellett bontani – mondta Dobson Tibor dandártábornok, aki kárfelszámolási szóvivőként a katasztrófa helyszínéről tájékoztatta a sajtót. Az elöntött és bontásra ítélt házak helyett Devecserben és Kolontáron is egy-egy újonnan épített lakóparkba költözhettek az otthonaikat elvesztett családok, összesen 112 új ház épült fel – tette hozzá.
A károsultak száma meghaladja a hétszázat, a vörösiszap-katasztrófára az állam eddig több mint 35 milliárd forintot költött. Dobson Tibor tájékoztatása szerint ebből a többi között az újjáépítésre 6,29 milliárd forintot, a károsult ingatlanok helyreállítására 48,5 millió forintot fordítottak, a károsultaknak 125 használt lakást vásároltak 1,2 milliárd forint értékben. Az állam készpénzben térítette meg a családok gépjárművekben, konyhakertekben és ruhaneműkben keletkezett kárát, erre 475,6 millió forintot fizettek ki.
Az OKF hivatalvezetőjének közlése szerint a három település utcáin kívül a vörösiszap több mint ezer hektár mezőgazdasági területet borított el, de a tározóból kizúduló veszélyes anyag további négy, Ajkától nyugatra fekvő település – Tüskevár, Apácatorna, Kamond, Kisberzseny – belterületét is elérte. Az összesítés szerint a mentesítés során a timföldgyár területén kijelölt lerakókba 964 ezer köbméter vörösiszapos földet és 160 ezer köbméter bontási törmeléket szállítottak a teherautók az elmúlt tizenkét hónapban. A veszélyhelyzet kihirdetését követő rendkívüli jogrend bevezetése biztosította a normál helyzetben megszokott döntési folyamatok meggyorsítását – tette hozzá Dobson Tibor.
Hangsúlyozta, hogy az emberi élet mentését és a lakott területek mentesítését követően – amelyben hihetetlen mértékű összefogás alakult ki a hivatásos állomány és az önkéntesek között – nagyon gyors beavatkozásra volt szükség a felszíni vizekben azért, hogy a szennyeződés ne érhesse el a Dunát. Három hónapon belül felépítették a települések védelmét szolgáló gátrendszert, a tulajdonviszonyok megváltoztatása nélkül állami felügyelet alá vonták a Mal Zrt.-t, amely a technológiaváltásnak köszönhetően nem termel többé folyékony vörösiszapot.
Dobson Tibor szólt arról is, hogy a karitatív szervezetek az iszapkatasztrófával kapcsoltban 600 millió forintot fordítottak kárenyhítésre. A hazai és nemzetközi felajánlások áradata a tragédiát követően megindult a térségbe, az adományokat központi nyilvántartó rendszerben rögzítették. A Katolikus Karitász, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, a Baptista Szeretetszolgálat, a Református Szeretetszolgálat és a Magyar Vöröskereszt mintegy 2400 önkéntessel nyújtott segítséget a bajbajutottaknak.
A hivatalvezető közlése szerint az utómunkákat a hónap közepétől a Veszprém megyei katasztrófavédelem öttagú operatív törzse fogja lebonyolítani a devecseri művelődési házban, illetve a hátralévő egyeztetéseket a jogi munkacsoport végzi.
Devecserben emlékparkot, Kolontáron emlékhelyet avatnak ma, a vörösiszap-katasztrófa első évfordulóján; az „emlékezés napján” Devecserben két épületet is átadnak, az újonnan épített postát és a Rotary Ház kulturális és oktatási központot.
Kepli Lajos közölte: elég kicsi a valószínűsége annak, hogy a héten elkészüljön a végleges jelentés, de ez három héten belül bármikor bekövetkezhet. A dokumentum nyilvánosságra hozásának pontos időpontjáról a politikus nem tudott tájékoztatást adni. Mint elmondta, a mintegy ötvenoldalas dokumentumot az érintett tárcáknak – többek között a Vidékfejlesztési Minisztériumnak, a Belügyminisztériumnak, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak –, valamint az érdekelt feleknek, így a Magyar Alumíniumtermelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt.-nek is meg kell küldeniük egyeztetésre. A jelentésnek az érintettek véleményét kötelezően tartalmaznia kell.
Kepli Lajos hozzátette, hogy a testület mandátuma október végéig szól, eddig a dátumig bezárólag kell az Országgyűlés elé terjeszteni a jelentést. Közlése szerint több meghallgatást nem terveznek. A tavaly december óta működő bizottság elnöke vasárnap a Magyar Televízió A lényeg című műsorában azt mondta: a jelentés megállapításai szerint nem természeti, hanem ipari katasztrófa történt tavaly október 4-én, s azért a Mal Zrt. vezetői és a regionális környezetvédelmi hatóság a felelős. A műsorban elhangzott, hogy a jelentésből kiderül: a testület szerint a cég vezetőit büntetőjogi felelősség terheli, ezért a dokumentumot eljuttatják a Nemzeti Nyomozó Irodának is. Kepli Lajos azt mondta, a felsővezetők részéről kimutatható hibás döntés és mulasztás is. Közölte: a bizottság a jelentésben több törvénymódosítási javaslatot is tesz, például a hatósági ellenőrzés szigorítására.
A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyet. A katasztrófa következtében tíz ember vesztette életét.
Október közepére készül el a kolontári vörösiszap-katasztrófa okait vizsgáló parlamenti bizottság jelentése – mondta a testület jobbikos elnöke hétfőn az MTI-nek.
A kolontári vörösiszap-katasztrófát vizsgáló parlamenti vizsgálóbizottság jelentése szerint a MAL Zrt. vezetői és a regionális környezetvédelmi hatóság a felelős a tragédiáért.
Félreérthetően fogalmaztam, így két dolog keveredik.
1. A timföldtechnológiában alapvető, hogy nem engedünk ki vizet a rendszerből, egyrészt, mert szennyezi a környezetet, másrészt mert a benne lévő oldott nátron értékes. A felesleges vizet elpárlással távolítjuk el a rendszerből. Itt egy kicsit bonyolultabbá válik a rendszer, mert a lekondenzálódott víz nagyon tiszta és meleg, ezért ezt felhasználjuk a rendszerben.
A semlegesítés lehet egy végső eszköz, de a semlegesített folyadék is tartalmaz olyan oldott sókat, amik környezetre károsak.
Ha igaz az, hogy nem szivattyúzták vissza az övárokból a vizet, annak alapvetően két oka lehetett. Egyrészt lehet, hogy a karbantartáson spóroltak, de valószínűbb, hogy nem fokozták az elpárlást megfelelő mértékben, mert energiát spóroltak, lévén az elpárlás energiaveszteséggel jár. Bepárlókapacitásuk van, az nem lehetett gond.
2. A fentiek a MAL korábbi gyakorlatára utalnak. A Bakondi-féle csapatot az állam delegálta, ez utóbbi csapatban nem volt technológus információim szerint.
