Arra szavaztunk március 9-én, hogy 2009-től töröljék el a vizitdíjat, a korházi napidíjat, és az oktatási hozzájárulást. Ehhez képest teljes az egyetértés a pártok(!) között, hogy már idén április 1-től töröljék el ezeket a díjakat, a népszavazás eredményét nagy ívben leszarva.
A választók többsége arról döntött március 9-én, hogy ne legyen kórházi napidíj, ne legyen vizitdíj és ne vezessék be a képzési hozzájárulás rendszerét a felsőoktatásban. A népszavazás részvételi aránya meghaladta a választásra jogosultak 50 %-át, nemcsak pusztán törvényi, minden egyéb vonatkozásban is legitim döntésről van szó. A kórházi napidíj és a vizitdíj esetében a kérdést csak úgy lehetett megfogalmazni, hogy az a tárgyévet, jelen esetben 2008-at ne érintse, de ez nem azt jelenti, hogy a díjak eltörlésére szavazók ezeket a díjszabásokat 2009. január 1-től nem szándékozzák fizetni, hanem azt jelenti, hogy egyáltalán nem is akarták, nem értettek egyet vele, nem támogatták a bevezetését. Viszont az első adandó alkalommal, amelyet ez a népszavazás biztosított, kifejezték ebbéli vélekedésüket. Ha ezt valaki vitatja, javaslom, nézze meg a közvélemény-kutatási adatokat, amelyek már a díjszabások bevezetésétől fogva lényegében a bekövetkezett népszavazási eredményt jelezték. Természetesen mindenki tisztában van ezzel, a szocialisták ugyanúgy, mint a fideszesek, vagy a szabaddemokraták, de még az MDF-sem kérdőjelezi meg ezt, nem beszélve a választókról, akik kifejezték a véleményüket. És ugyanezen a véleményen van Gyurcsány miniszterelnök is, aki rögtön, már vasárnap este 7 órakor közzé tette szándékait, vagyis nagy az egyetértés. Gondolom ezzel a kérdés taglalásának is vége kell legyen, mivel semmiféle relevanciája nincs (és nem is volt).
A sör és a vizitdíj estéeben ki kell mondani, vagy mindkettőről lehet népszavazni, vagy egyikről sem. Szerintem még mindig logikusabb lett volna az egyikről sem.
Nem egészen, itt egy nem adó és nem illeték jellegű sarc került likvidálásra. Hogy nem adó és nem illeték, az teljesen egyértelműen következik az Alkotmányból, ami ugye a közterhek viseléséhez "arányosságot" rendel, ez meg nem volt arányos semmivel, se jövedelemmel, se vagyonnal...
70/I. § Minden természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni.
"Az egészségügyi ellátás biztosítása az állam feladata,"
Ez így van. De arról már a parlament dönt, hogy hogyan. Pölö jogod van a szabadsághoz alkotámnyosan, de ez nem azt jelenti, hogy nem csukhatnak börtönbe. És azt már a parlament mondja meg, miért mennyi jár.
Biztositja most is. Ugyan marad a hullo vakolat, a hiany, az eszkoztelenseg, de legfeljebb nem a korszeru rtg geppel sugarazzak meg a tudoded, hanem a mult szazadi rozzant geppel. De biztositja...
Aki nem akart vizitdíjat, az ma sem akar, meg tegnap sem akart...miért köllene várni januárig? Csak álljanak jó sokat mihamarabb az emberek az orvosnál, mondjanak fel minél hamarabb a már felvett asszisztenciának, mihamarabb zárjanak be egyetemeket, tagyák uccára tb nélkül a már felvett létszám egy részét, stb...hadd szívjanak az emberek mielőbb...ezt akarták, megkapják... Amúgy meg te sem akartál vizitdíjat (sem), most miért rinyálsz?
"Az AB állásfoglalása szerint a vizitdíj és társai nem ütköznek egyikbe sem, a sör meg ütközil pl. a B-be, meg egyéb problémák is vannak vele."
De mivel azt várják le a kormánytól, hogy pótolja a kieső pénzeket, így az simán az első pontba ütközik, mert nincs máshonnan pótolni, csak a költségvetésből.
"Azért utasították el, mert marhaság, még szépen meg is indokolták."
A marhaság nem jogi fogalom. Ergo alkotmányellenes lenne egy marhaságot csak azért elutasítani, mert marhaság, ha elég ember mellé áll, akkor komolyan kell venni, és teljesíteni kell. Azért utasították el, mert a fedezetet hiányolták. Az, hogy egy-két bíró felbaszta rajta az agyát, az meg legyen az ő szegénységi bizonyítványa.
Akkor ott az AB határozat a sörről, az lehet valóban teljesen alkotmányos, ha megjelölöd a kérdésben a hozzárendelendő forrást. Holnap el lehet kezdeni vele kampányolni...
" A választópolgárok tehát döntésük meghozatalakor a kérdés alapján nem lehetnének tisztában azzal, miről döntenek."
Ez mondat tetszik. Bezzeg am ostnai népszavazás esetén pontosan tudák, miről döntenek.
A választópolgároknak jelen esetben a kérdés alapján úgy kellene döntésüket meghozni, hogy nem lenne egyértelmű számukra: a kezdeményezés sikere esetén kinek kellene megtérítenie a (vendéglátó üzletekben) orvosi rnedelőkben a (vendégek) betegek által ingyenesen elfogyasztott (sör) eü szolgáltatás ellenértékét, továbbá azt sem tudhatnák, a (sört nem fogyasztókat) orvost nem látogatókat terhelné-e többletkötelezettség a ( vendéglátóüzletek vendégei által elfogyasztott sör) orvosi rendelőkben igénybevett szolgáltatások ellenértékének fedezésével kapcsolatban.
Az már egy sajtó-interpretáció, bemásoltam a határozat azon részét, ami ontopic dolgot érinthet.
Magyarán teljesen alkotmányos is lehet az ingyen sör kérdése, ha megjelölöd hozzá a jövőbeli forrást, tehát úgy adod be a kérdést, hogy "kívánja-e, hogy 2009 jan. 01 után az M6-os tervezett szakaszára fordítandó összeget a sör fogyasztói árának dotálására fordítsák" - vagy valami hasonló.
* A) a költségvetéssel, az adókkal, illetékekkel, vámokkal kapcsolatos kérdések * B) a hatályos nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségek * C) a népszavazás alkotmányos rendelkezései * D) az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdések * E) az Országgyűlés feloszlása * F) a kormányprogram * G) a hadiállapot kinyilvánítása, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetése * H) a fegyveres erők alkalmazása, * I) a helyi önkormányzati képviselő-testületek feloszlatása, * J) a közkegyelem gyakorlása.
...Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy minden népszavazásra feltenni kívánt kérdés, amely valamely termék vagy szolgáltatás kötelező ingyenességére irányul csak akkor felel meg a jogalkotói egyértelműség követelményének, ha meghatározza milyen forrásból kell az ingyenesen elfogyasztott termékek, illetve ellenérték megfizetése nélkül igénybe vett szolgáltatások árát fedezni, vagyis ha megjelöli, hogy a fogyasztó illetve a szolgáltatás igénybevevője helyett ki lenne a gazdasági teher viselője. Ennek indoka, hogy az ingyenesség, térítésmentesség szükségképpen azt jelenti, hogy a termék vagy szolgáltatás ellenértékét nem a fogyasztó, illetve a szolgáltatást igénybe vevő, hanem valaki más fedezi. Az alkotmányos piacgazdaságban (Alkotmány 9. §) általános szabály, hogy minden áru és szolgáltatás ellenértékét az igénybevevő maga fizeti meg. Piacgazdaságban e szabálytól lehetnek alkotmányosan indokolható eltérések (pl.: a gyógyszerek esetében, vagy bizonyos szociális indíttatású ártámogatások), amelyeket az állami költségvetés fedez. Ha tehát a jogalkotó valamely áru vagy szolgáltatás kötelező ingyenességét írja elő, gondoskodnia kell arról is, hogy ki, milyen forrásból fogja fedezni az azok előállításához szükséges költségeket. A népszavazásra feltenni kívánt kérdés alkotmányos megengedettsége is csak annak ismeretében dönthető el, hogy a kezdeményező kire kívánja ennek szükségszerű terheit áthárítani. A jogalkotói egyértelműséggel szorosan összefüggő választópolgári egyértelműség követelményének része, hogy a választópolgárok a kérdés megválaszolásának lehetséges következményeit világosan lássák. Következésképpen az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a választópolgárokat félrevezető, félreérthető kérdések nem felelnek meg az egyértelműség követelményének. A választópolgároknak jelen esetben a kérdés alapján úgy kellene döntésüket meghozni, hogy nem lenne egyértelmű számukra: a kezdeményezés sikere esetén kinek kellene megtérítenie a vendéglátó üzletekben a vendégek által ingyenesen elfogyasztott sör ellenértékét, továbbá azt sem tudhatnák, a sört nem fogyasztókat terhelné-e többletkötelezettség a vendéglátóüzletek vendégei által elfogyasztott sör ellenértékének fedezésével kapcsolatban. A választópolgárok tehát döntésük meghozatalakor a kérdés alapján nem lehetnének tisztában azzal, miről döntenek. A fent kifejtettek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az aláírásgyűjtő íven szereplő kérdés — „Egyetért-e ön azzal, hogy a vendéglátóüzletek vendégeinek a sörért ne kelljen fizetniük?”— nem felel meg sem a választópolgári, sem a jogalkotói egyértelműség követelményeinek, vagyis az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglaltaknak....
26/2007. (IV. 25.) AB határozat Közzétéve a Magyar Közlöny 2007. évi 52. számában
Ezzel a logikával pl. a 2009-es nyugdíjakat is el lehetne törölni vagy meg lehet ne sokszorozni. Végül is még nincs 2009-es költségvetés."
Pontosan. ÓRáisái alkotmányossági lyuk van itt. Azaz nincs, cska az AB szerint a vizitdíj, tandíj, stb. "elenyésző tétel", valami hasonlót maszatoltak össze.
Nézz már vissza, mire is volt szánva ez a népakarat!
Mert, hogy a vizitdíjra nem, az biztos.
Az csak most lett rettentően értelmezendő.
Ha akarom költségvetés, ha akarom nem. Ha akarom kormánybuktatás, ha akarom vizitdíj. Ha akarom a mélyszegények érdekében, ha akarom, nehogy csődbe menjenek az orvosok.
