Ez a topic olyan nőkről,házaspárokról,élettársi viszonyban élőkről szól akik TUDATOSAN nem/vagy még nem/vállalnak gyereket.Hogyan élnek,mit szól hozzá a környezetük,eddig miért nem vállaltak?A késői gyerekvállalás előnyei és hátrányai.Véleményeket,hozzászólásokat,tapasztalatokat várok.
De ezzel azok a gyerekek nincsenek tisztában. Mert majd elmondják nekik, hogy soha nem lesz nevelő szülőd, mert nekünk kell az utánad járó pénz? Felháborító hát, de az is, hogy egy iskolába minden hülyét felvesznek, sőt nyitnak 0. osztályt a buták miatt (nem a nyelvi előkészítőről beszélek), csak azért, mert kell a pénz. Utána meg csodálkoznak, hogy baj van, balhésak a gyerekek, mert a 8 általánost nem járta ki, írni se tud, nemhogy illedelmesen viselkedni!
Én az ilyesmit mindig ezoterikus szempontból nézem. Minden történés része a karmádnak. Ha nem lehet saját gyerek, az is.
Biztos, hogy én is hordozok valamilyen traumát (is) az előző életemből, ami miatt régebben mindig kitört a pánik a gyerek gondolatára is. Nem véletlenül lehetett nekem sem. Talán pocsék anya voltam egyszer, ki tudja. :-((
(Ez nyilván nem magyarázat annak, aki nem hisz az ilyesmiben.)
"nem kellettek senkinek. Ennél nekik szerintem még a halál is jobb, minthogy 18 évig intézetben nevelkedtek, mert el lettek dobva és utána se kellettek senkinek." Erről amúgy nem az örökbefogadni kivánó szülők tehetnek, rengetegen szeretnének gyereket, de a fejkvótákból élő intézetektől nem kapnak.
Elég jó biznisz egyeseknek az örökbefogadások megakadályozása. Rengeteg szingli nő is fogadna örökbe, de nem teheti, vagy ott vannak mondjuk az 50-esek, akik szintén nem tehetik az idióta szabályzás miatt. Szerintem ez felháboritó.
Én hiszek abban, hogy lelkünk van, és az a lélek választ testet, amelybe beköltözik.
Nem logikus, hogy miért költözne be akkor, amikor az embrió "megmozdul". De ha nem a lélek oldaláról nézzük, az sem logikus, hogy valami ha megmozdul, akkortól él meg akkortól ember, de mi volt a megmozdulás előtt mondjuk 10 mp-cel??? Vagy eggyel? És miért pont onnan az, hogy megmozdul???
Én arról nem hallottam, hogy az a film kamu lett volna. Az lehet, hogy az embrió nem lát, de mindent érzékel, hall, megért. (Ezért ajánlják a kismamáknak a könnyebb szülés érdekében, hogy sokat beszélgessenek vele szülés előtt, hogy ne féljen, és tudja, hogy szeretettel várják).
Érdekes dolgok ám ezek. (Nyilván, én most itt a saját véleményemet irom le.)
Nem mellesleg a Néma sikoly c. hatásvadászatra épülő alkotás NEM 12 hetes v annál fiatalabb embrióval lezajlott abortuszt mutat be (márpedig nálunk ez a korhatár) hanem sokkal idősebb, legalább 4-5 hónapos magzatot abortálnak (USA egyes államaiban eltérő a szabályozás). Aki nem akarja, rögtön a menses elmaradása után i 1-2 héten belül gyanút fog, vesz egy tesztet - majd el kezd intézkedni. Normál esetben (14. napon történő ovulációt alapul véve) 3-4 hetes az embrió, tehát a 3 napos gondolkozási időt és szükséges vizsgálatokat hozzávéve úgy 4-5 hetes (~1 hónapos) korban történik a terhesség megszakítása.
Mekkora, és milyen fejlett egy ilyen lénykezdemény? Akkora, és annyira fejletlen, hogy egy ilyen idős korban történő spontán vetélést gyakran észre sem vesznek a nők!
Szerintem ez egyértelmű, amikor a petesejt egyesül a him ivarsejttel.
Szerinted. Más szerint meg onnan, amikor először levegőt vesz, megint más szerint akkor, amikor megmozdul, vagy amikor van szívhang. Mindenkinek más, mindenkit hagyni kell a saját világnézete szerint megítélni ezt.
A néma sikoly c. film egy kamu volt, pont arról szólt, amiről akarták, hogy szóljon. Tekintettel arra, hogy a magzat nem lát (nincs világítás), nem fókuszál (még a megszületése után sokáig nem), ezt így racionálisan nem lehet elfogadni. Nem mellesleg volt szerencsétlenségem néhány vetéléshez, egy kb. 20-30 mm-es magzatot észre sem veszel az akkori vértengerben. Talán jobb is ez így, mint emberként gondolni rájuk.
Én igyekszem mindig normális hangnemben beszélgetni. :-))
"A mikortól kezdődik az élet kérdésre mindenkinek az egyedi világnézete ad választ." Szerintem ez egyértelmű, amikor a petesejt egyesül a him ivarsejttel.
Minden más álmagyarázat nélkülöz minden logikát.
Nagyon érdekesek azok a megfigyelések, melyek azt igazolják, mennyi mindent figyel, hall és ért meg a magzat. Gondolom láttad már filmen te is, hogyan igyekszik menekülni abortuszkor a kaparóeszköz elől. Szörnyű. :-(((
Asszem mást nem is kell látni a kérdés eldöntéséhez.
Bocs, hogy belevartyogok, de egy magzat a megszületéséig az anya szervezetét használja, kvázi élősködik rajta. Nehogy már ne lakoltathassam ki a nem kívánatos lakót (menjen rá az egészségem, idegrendszerem, kínlódjam végig a terhességet-szülést) csak mert besikeredett. Aztán hogy kint nem tud megélni - sorry...
Az én védekezésem állítólag jobb, mint a 99% de még így is besikeredhet - s egy percig sem mérlegelnék.
Igen, de a hangsúly nekem még mindig azon van, hogy az ÉN testem. Az én döntésem, hogy akarom-e vagy sem. Véletlen is becsúszhat, mert létezik ilyen. És azért, mert ott az a bizonyos 1%, nem fogom tönkre tenni az életem, vagy az övét, hogy intézetbe rakom.
NEKED senki más helyett nincs jogod dönteni, élhessen-e vagy sem, ha egyszer már mint magzat létrejött.
Lehet arról filozofálni, mikortól kezdődik az élet, részemről azt se bánom, ha átmegyünk picit abortusztopikba, amíg normális a hangnem. A mikortól kezdődik az élet kérdésre mindenkinek az egyedi világnézete ad választ. Más világnézetet ráerőltetni senki sem szabad, abból vallásháború lesz. Aztán ugye ott az önrendelkezés kérdése.
Valószínű, hogy inkább nem élnének, hisz tele vannak lelki problémákkal, mert nem kellettek senkinek. Ennél nekik szerintem még a halál is jobb, minthogy 18 évig intézetben nevelkedtek, mert el lettek dobva és utána se kellettek senkinek. Ha teherbe esnék, lenne jogom dönteni, mert még mindig az ÉN testemről van szó.
"Afrikában pont nincs liberalizmus..." Ez igaz, ott agyatlanság van.
"Fédekezésre pedig csak egy 100%-os módszer létezik, az önmegtartóztatás, a többinek van hibaszázaléka. " Azért ismeretesek 99 %-os módszerek ám.
"régen kifejezetten családtervező módszer volt az abortusz, " Borzalom - no comment.
"Rengeteg gyerek szenvedéséhez vezetett az erőszakkal szülesztés" Ezzel teljesen egyetértek. Kényszeriteni senkit nem szabad - én a magam részéről egyébként is a túlnépesedést tartom a Föld egyik legsúlyosabb problémájának, és szerintem kőkemény intézkedéseket kéne hozni mindenhol, ahol a szaporodási ráta nem negativ, hogy a mai népességszám visszaessen a fenntartható módon létezni tudó 1 milliárdra.
Nekem van egy - cigány!! - barátnőm, aki intézetben és nevelőszülőknél nevelkedett, az alkoholista apját sosem ismerte.
Abszolút normális ember lett belőle, szerintem nagyon örül, hogy él. Érdekes módon ma az anyjával és a nagyanyjával él együtt. De az is igaz, hogy a 2 húga jobb lett volna, ha nincs . :-(((
Hány, de hány embernek lett védekezés mellett gyereke! Én helyeslem az abortuszt, mert inkább ne legyen, minthogy a hülye szülője miatt szenvedjen, vagy a szülőnél, vagy a nem túl kedves gyerekekkel telt intézetben. (nem egy intézetes osztálytársam, évfolyam társam volt, akik borzalmasak voltak, mint ember, loptak, bántalmaztak másokat tettlegességig fajulva, hazudtak, iskolát kerültek)
Afrikában pont nincs liberalizmus... Azonfelül: a mindennapi látogatás ott bukik meg, hogy fiktív példánk egy nem kívánt gyerek. VFédekezésre pedig csak egy 100%-os módszer létezik, az önmegtartóztatás, a többinek van hibaszázaléka.
Ez a fene nagy liberalizmus ("mert én megérdemlem" ) vezetett rengeteg magzat halálához és sok gyerek szenvedéséhez
A rengeteg magzat halálához nem kell liberalizmus, itt egy tanulmány, régen kifejezetten családtervező módszer volt az abortusz, ahhoz képest 'fejlődött' a hozzáállásunk: http://www.tarki.hu/adatbank-h/nok/szerepvalt/Kamaras-99.html
Rengeteg gyerek szenvedéséhez vezetett az erőszakkal szülesztés (már elnézést, de nincs rá jobb szó). Erőszaknak nevezem a külső nyomásra vállalt gyereket (mert gyerek az kell, kihal a magyar, Ratkó-korszak, egy gyerek nem gyerek). Illetve a külső nyomásra megtartott gyereket (abortuszt ne, örökbeadás: hát milyen anya vagy te?!). Ezek a gyerekek, mint nem kívánt, szüleik életét tönkretevő organizmusok (nem mint emberek) nőttek-nőnek fel. Kinek jó ez?
Első hallásra tudom, hogy nem logikus, de én úgy gondolom, hogy senkinek nincs joga egy védekezésre képtelen élőlényt megfosztani az élethez való jogától; ugyanakkor el nem tudom képzelni, hogy képes egy anya lemondani a gyerekéről. Ez számomra felfoghatatlan. Ugyanakkor azt is hiszem, lehetnek olyan szituációk, amior a gyereknek az a legjobb, ha örökbeadják.
(De ha én ilyesmire kényszerülnék, mondjuk pl. nem lenne lakásom és munkám, és a gyerek éhezne, akkor is látogatnám az intézetben minden nap).
De ide sorolom a teljesen alkalmatlan "szülőket" is, akiket csak biológiai értelemben tartok annak. Valaki nem lesz attól szülő, hogy megszül egy gyereket.
Ez a fene nagy liberalizmus ("mert én megérdemlem" ) vezetett rengeteg magzat halálához és sok gyerek szenvedéséhez - mert a legtöbb ember még ahhoz is agyalágyult, hogy védekezni tudjon (vagy megértse egyáltalán, mi az a fogamzásgátlás).
Igen, nálunk is van ismerős, konzultáltam is vele (pl. nem kellett már sokmindentől tartani, az örökbefogadott fiúcska 20 éves). Nem a technikai oldala érdekelt (hatósági eljárás stb.), hanem a lelki. A nő 50+ éves, nem nyílt örökbefogadás volt, 11 hónaposan vették magukhoz a srácot. Úgyhogy a normál anyai aggodalmakon túl folyamatosan rettegett, mikor jelenik meg a vér szerinti anyja. Folyton azon gondolkodott, mikor ideális tisztázni ezt a gyerekkel, kell-e egyáltalán. Kb. 8-9 évesen tisztázták vele, hogy még a kamaszkori zűrzavar előtt érje a 'sokk'. Aztán megjelent a vér szerinti anya, a kölyök 16 évesen elküldte a picsába. *
Azért elég nagy katyvasz az az emberben, hogy: 1. lehet-gyerek-próbálkozás -2. Kétségek: nem lehet? - 3. Tény: nem lehet. - 4. Elfogadás: oké, gyerektelen leszek. Na, én itt jól érzem magam, nem futom meg újra az elejéről.
*És itt jön be az örök kérdésem abortuszellenzők legfőbb érvére (miszerint inkább adja örökbe): most akkor kijöhet a nem kívánt terhességből jól a nő? Tényleg szemét volt, mikor lemondott róla?
