ÓÓÓÓ, vazze, - személyesen a fővárosi entellektüelt tisztelhetem benned?
Hogy oda ne biciklizzek vidéki surmó létemre...
Ostap, Ostap, - te egyre gyengébben adod elő...
Osztán melyik félanalfabéta oktatásügyérekre gondolsz a Fehér Házból?
:O))))))
Hát bizony, lehetett volna annak idején a katonatiszteket is osztályozni, - sőt, - mondjuk amikor a kiképzőknél dolgoztam, mintha lett is volna egy értékelési rendszere az alegységeknek, amelynek alapján különféle címeket nyerhettek el, - élenjáró meg kiváló, - oszt a parancsnok a hasára tűzhette a jelvényt, - ebből aztán mindenki láthatta, hogy rendesen elvégezte a dolgát.
Amúgy leszerelésem óta már dolgoztam egy-két helyen, és hidd el nekem, a társadalom többi területén is pont annyi részeges és buta segg dolgozik, mint a tisztikarban, csak nem mosathatja veled fel veled mindegyik a padlót. De ez talán egy másik topic témája lehet. Mindenesetre van itten a fórumon egy-két volt katonatiszt, - meg kell mondjam, hogy nem tartoznak a legbutábbak közé, és bizony sokat tanulhatnál tőlük. Tőlem is egyébként, csak mostanában már nem vállalok tanítványokat...
Az bizony előfordulhat, hogy keverem a hozzászólásokat, de talán egy pedagogiával foglalkozó topicban nem olyan nagy baj, h az ember kicsit asszociatív, - kajolják ezt a pedagogusok, - már amelyik megérti...
Amúgy szvsz neked fixa ideád, hogy én nem szeretem a pedagógusokat. Tévedsz, - én roppant sokra tartom azokat, akik erőn felül dolgoznak a gyerekekért, - de nagyon nem szeretem azokat, akik nem érzik a felelősséget. Márpedig, amelyik pedagógus ma nem igényli a változásokat, annak a felelősségérzetével - úgy tűnik - baj van...
A hajdani pártbizottságokkal kapcsolatban meg hadd oszlassam el a fejedben lelhető homályt, Kombinátorom.
A mi kis falunkban (város) a pártbizottságnak volt egy első titkára és mellette még két titkára. Nekik összesen volt hat diplomájuk, - ebből egy sem volt foxi-maxi. Egy közülük ma polgármester (harmadszor választották meg...) egy a nyugdíja mellett az Apeh munkatársa, - méghozzá egy eléggé speciális terület szakértője, a harmadik meg vállalkozó. Egyikük sem halt éhen, nem kellett világgá menniük és mindegyikük jobban él, mint apparátcsik korában.
De ez sem tartozik a topichoz, - csak az okosodásod lassú folyamatának felturbózása kedvéért... A pártbizottságon egyébként dolgozott pedagogus munkatárs, a tanács művelődési osztályát pedagógus vezette, és a különböző testületekben rengeteg pedagogus mondhatta el a véleményét, és vehetett részt a döntésekben.
Ma megnézheted a testület összetételét, - elvétve találsz benne ebből az alacsony érdekérvényesítő-képességű népségből képviselőt...
A végén azt mondod, hogy gyakorlatilag nem is buktatnak a pedagogusok. Akkor tulajdonképpen mi is a bajotok a miniszterrel?
:O)))
Azert ennek eleg sok vetulete van, amihez en nem erzek most eleg erot magamban. Tekintsuk csak azt, hogy ugye vagy unatkozik az osztaly ertelmesebb fele, es nem hasznnalja ki az agyaban rejlo energiakat, vagy kapaszkodik a tobbi? Van jobb megoldas a ketto kozul?
Esetleg gyokeresen reformaljuk at a rendszert vmifele fakultativ - azt ttanulsz amit akarsz - szisztema szerint, mondjuk megfejelve kredittel, esetleg maradjanak az osztalyok, ahol MUSZAJ egyszerre tanitani a kis kemikusnak keszuloket es az iszapszentkukaci reparakodo raktrarosait. Melyik a jobb?
De pont erre vannak a jegyek.. nem tanulod meg, nem erdekel? Nesze kettes, nesze harmas. Ha nem parttalan az informaciomennyiseg.. es nem az.. akkor meg mi a baj?
Kedves surmi, én nem azt szeretném, ha minden órán mást oktatna a tanár, - de talán érdemes lenne minden tantárgyat átnézni mai szemmel és kritikusan, - vajon kell e és ez az ismeretanyag kell e ahhoz, hogy a diák képes legyen értelmes életet élni, és eladni magát a munkaerőpiacon?
Olyasmi ez, mint a nyelvvizsga. Egy multinál dolgozó munkavállalónak kell a nyelv, de a bivalybasznádi káposztasavanyító konzervüzem vezetőjének már ritkábban, - viszont nem árt neki, ha élelmiszeripari mérnök. Ezért aztán ma vesz egy eszperantó nyelvvizsgát, és mindenki örül.
Azt kellene valahogy értelmesen belőni, hogy mi is kell a korszerű általános műveltséghez, és milyen az az ismeretszint ezen belül, ami nélkülözhetetlen.
Nekem pl. illene tudnom titrálni, mert annak idején tanították az iskolában, - viszont ezidáig ennek a szükségessége még nem merül fel, - gyanítom, már nem is fog.
Talán ilyesfajta dolgok rovására lehetne tananyagot csökkenteni, meg modernizálni.
Gondolom...
:O)))
Már megint kapkocc, Kombinátor!
Amitz itten taglalsz, az ottan hibádzik, hogy azt sem értetted meg, amit kritizálsz. Te azt bizonygatod, hogy vannak reménytelenül gyagya tanulók ( vannak, de nem igaz, hogy ennek a vizsgán kell kiderülni...) - én meg arról írtam, hogy a pedagogusok zöme hárítja a problémát, - megbuktatja a gyereket és azt moindja, hogy a gyerek kudarcot vallott, - jóllehet ő vallott kudarcot, de ez fel sem merül benne.
Mint amikor nem tervezel meg rendesen mondjuk egy melót, aztán az anyagra meg az alkatrészekre próbálod kenni a működésképtelenséget, jóllehet te nem végezted el rendesen a munkádat. Ez nem zárja ki, hogy ezer esetből egyszer ne az alkatrész legyen hibás...
A Kádár rendszer iskolarendszere azért volt jobb a mai állapotoknál, mert akkor más volt még a társadalom, érték és kitörési pont volt a tanulás, jutott rá pénz, volt benne stabilitás és nem volt szerepe helyi szinten a politikának.
És az iskolaigazgatót nem a falu fűszerese nevezte ki, hanem a szakmai pályája alapján került kiválasztásra.
A mi kis fatornyos falunkban a pedagogusok bár alulfizetettek, de megbecsültek voltak. Ma meg rabszolgák, akik rohannak az egyik pénzkereseti lehetőségből a másikba, - de a diákra nem jut sem idejük, sem energiájuk . Ennyi a haladás kb.
Kombinátorom, - az élet nem egyszerű...
:O)))
Ez, amit te leirtal, nem mas, mint maga a kaosz. Ugyanis majd' minden oran lehetne aktualizalt ismereteket tanitani. Foldrajz, tortenelem, biologia, irodalom.
Csakhogy lennie kell valamifele alaptudasnak. Kulonben nincs, es nem is lehet egyseges szamonkeres, barmifele szinvonal megkovetelese is lehetetlen lenne. Ha ez az alaptudas azzal jar, hogy - feltehetoleg nem sikidiotak altal osszeallitott - tanterv alapjan bele kell verni a kicsi agyba 1-2 vizrajzot, akkor...
Az alternativ illetve az aktualizalt jellegu oktatas nagyon kis mertekben alkalmazhato csak, talan ezert is van olyan keves alternativ gimnazium, stb.
Tovabba csodalatos lenne, ha pl. alt iskolaban is neznek a gyerekek a hiradot, de sajnos sokbol meg csak gimnazista sem lesz... Ok a budos eletben nem fogjak nezni.
Azon spekulálgattam, hogy azok, akik itten annyira védik a buktatást, mint a személyiség kibontakoztatásának felülmúlhatatlan módszerét, meg a tízkilós iskolatáska jellemformáló erejét magasztalják, ugyan mit szólnának ahhoz, ha az ő munkájukat is ilyen vérremenően és a jövőjüket alapvetően befolyásoló módon értékelnék évente.
Nem hiszem, hogy lelkesednének érte.
Azt, hogy komolyan beszélsz, - gondoltam. Érezni rólad, - végtére is komancs vagy, nem dakota...
Amiért vigyorogtam a hozzászólás végén az az volt, hogy magam elé képzeltem a peagogusok képét, ha ezt nem én mondtam volna, hanem az Antikrisztus (M.B.)...
:O)))))
Én már erről megkérdeztem a töri tanárnőt, hogy vállalnák-e a tanárok hogy a diákok év végén titkos szavazással leosztályoznák őket--Nem tetszett neki a remek ötletem.
S bár te aranyos mosoly jeleket küldtél én nem tréfának szántam amit korábban írtam.
Hmmm...
Talán a tanarat is osztályozni lehetne év végén.
Ő mondjuk azt az osztályzatot kapná, amennyi az általa oktatott tanulók osztályzatainak átlaga,- és a fizetését is ehhez kötném. Viszont a bukás mércéjét úgy a hármas táján húznám meg, - az értékelést meg felmérők alapján állítanám össze.
Évente írna négy ilyet a diák, - osztályozni meg egységes kritériumok alapján lehetne mindenütt, - és ezt központilag végezné egy csapat...
Majd mindjárt lenne kapkodás, meg felzárkóztatás, megy egyénre szabott feladatok!
:O)))))
:O)))))
Köszi!
Hát azt gondolom a miniszter is sejti, hogy ez nem egy ötnapos diadalmenet lesz, hanem sok éven keresztül folytatott állandó harc.
Másrészt az a tapasztalatom, hogy az emberek nagy része természetes módon vonzódik az értelmes munkához, tehát ha követelményt támasztunk vele szemben, és megérti, hogy mi a cél, akkor hajlandó dolgozni érte, - sőt, egy részük lelkesen is hajlandó dolgozni.
A változtatásokat viszont el kell indítani, - enélkül nem megy a dolog, - és ez soha nem a dolog legnépszerűbb része. A többit meg majd hozza az élet magával.
Nem irigyellek...
:O)))
ps
Különórákat lehet nálad venni? Mondjuk nem ügetésből gondoltam...
:O)))))
Én csak azt szeretném tudni, hogy mi motiválja a tanárt hogy jó órát tartson? Mivel a diáknak akkor is ott kell ülnie ha hót uncsi az egész akkor mi a fenének törné magát?
Ha pl év elején a diák választhatna hogy törit v matekot tanul-e heti 3-4 órában, és a tanár a diáklétszám alapján , mint a doki a kártyák után kapná a fizetést, akkor nem a lexikális anyagra helyezné a hangsúlyt.
Mert nem az a fő baj hogy adatokat is tanulnak, hanem hogy szinte csak azt.
Kedves Pupu!
Nem vagy Te egy buta ember, ezt mindig tudtam, a pedagógiához is(!):) értesz, jók a meglátásaid, változásokra van szükség.
A mi iskolánkban nagyon drámai a helyzet, a "mozdulatlanságot", a "langyos vízben üdögélést" kedvelők tábora jelentős, esélye sincs egy olyan igazgatónak, aki reformokat szeretne bevezetni, eccerűen nem választják meg. A tantestület IQ-ja, problémamegoldó képessége, konfliktus kezelése, vitakultúrája, önismerete ... alacsony szinten van, nagy változásokra nincs remény. Igazán nem is tudom, hogy hol kellene elkezdeni ?
Ne haragudj, de nem arról van itten szó, hogy az iskolák egy részét "lebutítanák", hanem arról, hogy egyrészt túl sok olyan dolgot tanítanak ma, amire már nincs szükség, másrészt meg sok dolgot, amire meg szükség lenne, nem tanítanak.
Talán nem kellene azt tagadni, hogy az oktatandó anyagot is célszerű időről időre felülvizsgálni...
És az alapvető probléma: milyen embert neveljen a holnap iskolája: szevilis alattvalót, vagy kreatív, önálló gondolkodásra képes embert?
Aztán itt van ez a buktatás probléma is. A pedagogusok előszeretettel kezelik - mint ebben a topicban is világosan kiderül - a bukást a diák kudarcának. Pedig az a tanár kudarca legfőképpen.
Persze ez a kényelmesebb közelítés...
:O)))
Juhhhéééééé!!!
Végre elértem méltó helyem a világban, - viszonyítási pont lettem a magyar közoktatásban!
Köszönöm, Nagy Kombiné!
Namármost eltekintve az én fikázásomtól, úgy őszintén: Mire emlékszel a Pentaton dallamok című halhatalanból? És ha megkérdezhetem: Hány Mozart darabot hallottál az énekóráidon? Esetleg Chopint? De hogy neked is tojott hármat a fürjecske, arra mérget vehetünk...
Aztán meg van egy kis nézeteltérésünk Magyar úr tevékenységének kritériumait illetően is.
Egy oktatási miniszternek nem kell jó tanárnak lenni, annak jó oktatáspolitikusnak illik lenni. Ez azt jelenti, hogy megfelelő rá és átlátása kell legyen a magyar oktatás egészére, értenie kell a rendszerszemléletű szervezéshez, és legfőképpen érzéke kell, hogy legyen ahhoz, hogy a megfelelő szakterületeken megfelelő szakemberekkel vegye körül magát, továbbá legyen türelme és empátiája a társadalmi reakciók meghallgatásához, feldolgozásához és integrálásához.
Viszont az is kell, hogy legyen egy elképzelése arról, hogy milyen oktatást, milyen iskolát szeretne a harmadik évezred Magyarországán látni, - az ugyanis nem egy jövőkép, hogy olyan legyen, mint tegnapelőtt volt. Éljen Klebelsberg Kuno, - bár azt hiszem, hogy korának ő is Magyr Bálintja volt, csak akkoriban a tanárok nem nagyon mertek pofázni.
Ha meg utazol, akkor nézd meg a térképet, mert amilyen kuka vagy, hiába tudod, hol a lepedőgyár, a végén a padon alhacc...
:O))))
ps. Maccsosasszony gondolom külföldön, attól romlik talán ilyen rohamosan az állagod szellemice...
:O))))))
Hát bizony-bizony, - néha a nagy iparkodásban eltűnik a cél, ami felé iparkodnunk kőne...
A földrajzot ugyanis nem azért tanuljuk, hogy a világ összes lepedőgyárának hegy és vízrajzát vágjuk, hanem azért, hogy ha hallasz valamit, vagy olvasol egy eseményről, akkor nagyjából el tudjad helyezni a világban.
És hát a világ sajnos változik és benne a dolgok fontosságui sorrendje is, - vége van pedagoguséknál is annak az optimális állapotnak, hogy a diploma utáni első évben készített óravázlatot használja a nyugdíjazása napján is.
Amúgy meg bizony-bizony, - néznie kellene minden gyereknek - mondjuk úgy tizennégy évs kortól minden nap a híradót, - de már talán tíz éves kortól sem árt, ha mellette ülsz, és ha kérdez, válaszolsz.
Az meg, hogy itt a fórumon nem tisztázott valami, a helyi versenyzők egy részének szellemi állapotát tekintve természetes, - már ha csak a hetvenhétszerfordítvatekeredett DNS spirál helyi képviselőire gondolsz, - de ettől még lehet korszerű ismereteket közvetíteni egy sulban...
:O)))
Attól nem félek, hogy nem fog a gyengébb képességű/gyengébb iskolát látogató diák egyetemre. Csak nem olyanra, amilyenre szeretne :)
És valóban lesznek jobb egyetemek, meg rosszabbak, meg még rosszabbak. Csekély átjárhatósággal.
Egy biztos:már most nagy a szakadék az egyes iskolák oktatási színvonala között.Félek, hogy a szakadék csak egyre szélesebb lesz.Mert lesznek olyan intézmények, amelyek ragaszkodni fognak a tradicionális rendszerhez.Elképzelhető,hogy az innen kikerülők jobban megállják majd a helyüket mint a "butított" követelmény mellett elkötelezettek.Azok az intézmények,melyek kitartanak persze nem állami iskolák lesznek:egyházi vagy alapítványi. Aki egyetemre akar járni-ahol persze nem fog csökkenni a színvonal- az ezekbe az iskolákba fog járni.Akinek nincs erre lehetősége,akkor előkészítő iskolába fog járni.Akinek erre sincs lehetősége,az nem fog járni egyetemre.Azoknak nem lesz lehetőségük,akik nem rendelkeznek anyagi,kapcsolati tőkével.A tudás olyan privilégium lesz,melynek birtokosa tipikusan:városi,középosztálybeli értelmiségi szülők gyermeke.
Már önmagában a földrajzos dologgal sikerült odabasznod mindennek, amit egy tanterv jelenthet. Ugyanis... bármilyen hihetetlen, ezek a dolgok egyrészt változnak az idővel - ki egyezteti? - továbbá ugyebár a politikai térkép meg ilyesmi dolgok még itt a fórumon sem tisztázottak.
Szóval mit tanítsunk? Amerika gonosz imperialista, esetleg a Jó Birodalma?
Nézetni kellene 10 éves kortól Híradót házi feladatként? És melyiket? :)
Továbbá aki nem tanulta meg a lepedőgyárat, az ezt sem fogja, és tudod ugye mennyit ér a sok, akkor modernnek számító, mostanra elavult gondolat egy modernebb világban? Jah, hát pont te ne tudnad... :))
De azért nem ártana a rajzoktatásról is kinyalatkozást tenni Bálint felé... és akkor 460, ex cathedra, igaz.
És akinek igaza van, az megkapja a balkezes kakasnyalókát.
Haggyad már ezt az e tekintetben igen irreleváns hazázgatást itten. Földrajzot kell tanítani, - de nem vagyok benne biztos, hogy a tudományággal mélyebben megismerkedni kívánók kivételével érdemes lenne megtanulni, hogy Jaroszlavban lepedőgyár működik. Viszont igen fontos lenne megtanulni a világ politikai térképét, a gazdasági övezeteket, az érdekövezeteket, stb... - hogy a majdani felnőtt el tudja helyezni az eseményeket a térben és a gazdasági összefüggésekben. Ha erre képes lenne mondjuk a földrajz, akkor nem lehetne sületlen hülyeségekkel szórakoztatni a nagyérdeműt mondjuk egy Balkán-háborúnál. vagy Irakkal kapcsolatban, mert az átlagember számára is átláthatóvá válna, hogy mi mozgatja a politikát.
És hát bizony, - többre mennének az ének oktatásban is, ha a sok kappanhangú kornyikálás helyett megismerkednének a zeneszerzőkkel, - lehetőleg nem Wagnerrel kezdve a sort...
Azt, hogy egy tantárgyból mi a fontos, azt meg döntsék el a szakemberek, - egy jó szakember nem csak arról ismerhető fel, hogy tudja, hogy mit kell csinálni, hanem azt is, hogy mit hagyhat el a cél sérelme nélkül.
:O)))
Tanultál te valami (szerinted) hasznosat is? Igen! Megtanultam elválasztani a sz@rt a májtól. Ehhez viszont meg kellett ismernem mind a kettőt. Előbb kényszerből az előbbit aztán magamtól az utóbbit.
