Bocs, természetesen nem kifejezetten neked szántam, csak pont a te hsz.-edre nyomtam reply-t, mert azt olvastam.
De amit írtam, általánosságban véve továbbra is fenntartom. Kettős mérce van. Egyik oldalon valamilyen indokkal büntetnek, míg másik oldalon ugyanazt engedélyezik. Ez majd minden településen megfigyelhető. A lényeg tehát az -és ebből indult ki a társalgás-, hogy a településkép védelmére hivatkozással, egészen addig igazságtalan elutasítani bármilyen magán építkezést, vagy a tervek megváltoztatására kötelezni az építtetőt, amíg az adott településen egyéb épületnél, hivatali épületnél, önkormányzati tulajdonú épületnél, bevásárlóegységnél, vállalkozáshoz szükséges épületeknél stb., ugyanezeket a szempontokat már nem veszik figyelembe, és engedélyeznek. Teljesen jogos, ha az építtető feháborodik pl. a neki nem tetsző tetőszín kötelező használatáról -városképi megfontolásokra hivatkozással-, miközben a két utcával arrébb épülő üzem 10x akkora felületű teteje igénytelen OSB lemezzel épülhet. Mégis, ha ezt az építtető szóvá teszi, akkor jön az ép.hat. keménykedése, hatalomgyakorlása, kényszeríése, büntetéssel fenyegetőzése. Igazságtalan a gyakorlat, no persze az igazságot itt ne keresse senki. Az igazság odaát van. ;-)
Viszont ennek fényében én egyáltalán nem csodálkozom -még elítélni sem tudom-, ha valaki ilyen körülmények között eltér a szabályoktól. Amíg az építtető a hatóságnál kettős mércét lát, addig tőle sem várható el a szabályok maximális betartása.
"nagyon becsülöm azt a főépítészt és építési hatóságot, ahol következetes elvek mentén haladnak, és nem lehet lezsírozni egy-egy kisebb-nagyobb szabálytalanságot." Nem gondolom, hog a fenti mondatból éppen a kettős mérce elfogadása tükröződne.
A 30-40 évvel ezelőtt pedig nem igazán a "kommunizmus" előtti időkre esett, ha jól számolok. Én a '60-70-es évek paneles lakótelep építkezéseire utaltam.
Szerintem MAK-nal erdeklodnenek arrol, hogy a szocpolos haz nem szolgal 10 evig a csalad lakhelyeul. Nem (csak) az apa a lenyeg, hanem az osszes egyutt koltozo ottlakasa. Persze elsosorban hivatalosan (azaz lakcimkartya szerint) erdekes, de ha szerencsed van, akkor valami mas pl. gazartamogatas vagy helyi ado vagy segely miatt jobban jottek ki atjelentkezve, akkor buktak. Szerezz irasbeli valaszt az onkoritol, es ha nem neked kedvez, akkor azzal menjel tovabb. Szoban, a szomszeddal stb. nem fogsz dulore jutni. Esetleg a tuzoltosagra is bejelentheted, hatha ott lehet eredmenyt elerni. Meglevo epulet mint fogalom tudtommal igazan nincs, 10 ev utan van annyi engedmeny hogy az epeng-nelkuliseget nem buntetik, de ha szabalytalan akkor ugyanugy bontas, nem kaphat fennmaradasit. Raadasul most mar eleg sok legifelvetel van, ugyhogy valoszinuleg bizonyithato lenne azon is, hogy volt vagy nem akkor. Azert gondold at, hogy biztos nem kell-e utana felned toluk...
Öőő.. minden vásárlásnál szemrevételezni szokták a portékát. A leírtakon túl vajon mi lehetett még az az ellenállhatatlan vonzerő, ami a tárgyi ingatlan megszerzésére inspirálta a vevőt? :))
Kérdeznénk , hogy okosabbak lehessünk válaszaik által-ha megtisztelnek vele .
- adva van egy pici belter. ingatlan, ami gazdát cserélt kb. 1 hónapja, teljesen hivatalosan. Igen ám, de e területet a szomszéd állítólag pár éve úgy használja, mintha az övé lenne/pedig nem az/. Oda deponálta az ép. törmelékét, ott parkol a gk-jával/nincs kerítés/, oda szállíttatja a homokot, ép. ag-ot, sőt, épített 2 tyúkólat, hogy az ő tiszta udvarát ne büdösítse. Ha hivatalosan szeretnénk lépni/másképpen nem reagál/,mi a teendőnk? Jegyző, ép. hat, stb, Őszerinte az övé ,de ez abszurd, hiszen az előző tulajtól lett véve/Földhivatal-ügyvéd, ahogyan illik/.
-egyszerű ember miképpen bizonyosodhat meg afelől, hogy a szomszéd a pár évvel ezelőtt épített/vagy átépített/ házához felvonulási vagy más célból kapott-e engedélyt a szomszéd telket is lefedett/átnyúló/épületére ,vagy csak ezzel takarózik? Lehet ebbe betekintést kérni, s kapni, és kitől?
ha ez nincs a földhiv. térképen, attól még adhattak rá engedélyt?
- Másik ügy is lenne... ha északi a beép. oldalhatár/vagy valami ilyesmi/, s az északi szomszéd a déli hosszú oldalra kezd el ólakat, term.tárolókat/góré/ építeni,az ő déli szomszédja lakóépületével párhuzamosan, attól 1.5-2m távra, s a felkérésre, hogy ezt ne tegye, újabbat épít, mit lehet tenni? Kihez lehet fordulni érdemben, mert a polg.mester vele van. Ő biztosítást sem fizet a házra, ha valami tűz keletkezne, problémás lenne az ügy, hisz védőtávon belül van. A polg. mest. viszont közölte, hogy hiába az É-i beépítés, ez ideiglenes ép-nek minősül, amit akár hetente áthelyezhet. Mivel bontott ag-ból építi, s mindig hétvégén, mire szólni lehetne bárhol, tető van rajtuk, s azt mondják, ez már meglévő volt.
-fénykép bizonyíték lehet-e, vagy tilos? /az épített épületei déli oldala majdnem a szomszéd telekhatárán van./
-kisebbségre való tartozására hivatkozva úgy érzi, rá nem vonatkozik semmi, sőt megsértve érzi, ha szólnak neki...
+1: ha igaz, nem is ő lakik itt hivatalosan, hanem a fiáék, akik szoc.polra kapták a házat, de "cseréltek" az apával. Így tulajdonképpen hivatalosan neki hiába is szól bárki, igazoltatni ugye nem lehet, s mivel egyforma nevük van, röhög a markába...
Tulajt, vagy bejelentetlen jóhiszemű lakót kell felszólítani ilyenkor, vagy honnan lehet informálódni? Már mi érezzük magunkat elnyomva, s hátrányban a kisebbség által...Bocs a sok szöveg miatt, de már -már laknunk nem lehet a hang és bűz miatt...
Nem értem a kirohanásod okát, de biztosan van rá indokod. Ráadásul az 509. hozzászólásban semmi olyat nem írtam, ami indokolná, hogy leharapd a fejem.
Nagyon szubjektív dolog annak megítélése, hogy mi az igényes és mi az igénytelen. Ezzel kapcsolatban a szakmán belül régóta megy is a vita. Én azt mondom, hogy célszerű az új épületeket megjelenésükben a már meglévő, értékes épületállományhoz illeszteni. Modernizálni is lehet, de csak ízlésesen. Nem kizárólag a főépítész dönti el, hogy hova mi kerüljön, hanem jó esetben a településtervezővel és a képvislő testülettel együttműködve közösen alakítják ki a városképet. Természetesen vannak nagyon elcseszett településrészek, épületek.
Az építésügyben dolgozom jó néhány éve, de eddig még egyetlen környékbeli építéshatóságnál sem tapasztaltam, hogy működne az általad említett maffiózó hozzáállás. Nálunk pl. nincs helyi tervező (ez egy kisváros), így minden egyes ügyfél "külsős" tervezővel jön. És igen, volt már E1-es tervezőkkel is dolgom és csont nélkül átment mindegyikőjük terve. Nem szokásom féltékenykedni sem, bár ha olyan típus lennék, akkor se lenne rá túl sok lehetőségem, mert sajnos kevés az igazány igényes, kidolgozott terv.
Amennyiben valaki úgy gondolja, hogy az ügyintéző kivételesen szemétkedni fog vele, akkor jelentsen be a jegyzőhöz kizárási kérelmet és kérjen más építéshatóságot az eljárás lefolytatásához, vagy jelezze a dolgot a közigazgatási hivatalnak. Perrel fenyegetni egy tervdokumentáció visszadobása miatt értelmetlen. Arra ott a fellebbezés.
Én csak arra próbáltam rávilágítani, hogy a kettős mérce szerinti szabályozás, és annak ilyentén betartása nem ér semmit. Mert ebben az esetben a túlzottan kötött szabályozás már csak az építtető szivatását szolgálja, a városkép szempontjából teljesen lényegtelen. Mit ér a helyi szabályozás akkor, ha az egyik építkezőt félévekig szivatják, netán meg is büntetik 5cm eltérés miatt, míg ugyanaz az ép. hatóság két utcával arrébb simán engedélyezi egy igazán ocsmány, kisebb gyár építését? Persze, hogy semmit. És akkor a szivatott építtető teljesen joggal mondja azt, hogy "bár csak kentem volna meg valakit, vagy éppen építkeztem volna engedély nélkül". Mert kettős mércét lát. Őt szivatták valami kis marhaság miatt a városképre hivatkozva, a másiknak meg egy hatalmas városképrombolót is simán engedélyeztek. Aztán mégis jönnek a hivatalnokok, és szidják a "csúnya" problémás építtetőt. Saját szemszög, annál tovább nem látnak.
Egyébként ha már a kommunizmus előtti idők építészeténél tartunk, nos, Magyarországon akkor épültek a legszebb házak, amikor építési előírások szinte alig voltak. Nem volt helyi okostóni aki megszabja a ház színét, mégis pl. falun mai napig a 100éves nádtetős parasztházak csodájára járnak, még a külföldiek is. És még össze sem dőltek. Persze ennek oka már messzebb mutat, de nem szeretnék politikai vizekre evezni, ;-)
De ki dönti el, hogy mi az igénytelen? Ha a helyi főépítész pl. modern építészet párti, akkor had ne kelljen már a kedvéért lemondanom az évezredes hagyományok alapján tervezett épületről, ami egyébként ezerszer jobban beleillik a magyar tájba, mint az általa preferált stílus. Ne az én, és a többi építtető pénzén finanszíroztassa a gyermekkori álmait. Irígység is van a hivatalokban, részben erről is szól a történet.
Én elfogadom, hogy a szélsőségesen tájidegen épületeket nem engedélyezik. De sajnos ez is csak mese. Meg kell nézni a fővárost. Gyönyörű 100éves épületek közé tolnak be igénytelen márvány, vagy full üveg burkolatú ocsmányságokat. Azt lehet? Az szép? Ugyan. Az is azért van, mert igénytelen építészek kerültek oda, akik a tradícionális városkép megtartása helyett, egyfajta üvegdzsungel "modern" Manhattant képzelnek el a fővárosba. Nem érzem magam igénytelennek azért, mert a modern építészet kocka házait elutasítom. Mindemellett, akinek ez tetszik, felőlem építsen ilyet.
Egyébként se gondolja senki, hogy az építésügyben nincs maffia. Legtöbb településen úgy megy, hogy ha a helyi építésszel terveztetsz házat, akkor valahogy érdekes módon minden sokkal simábban megy, de ha viszel egy saját tervet akkor ott szivatnak ahol tudnak. Hiába viszel E1-es tervező munkáját, az még csak további hátrány, mert szakmai féltékenységből a helyi építésügyi senki, szándékosan szivatni fog. Üzletfelem villájának tervét azzal dobták vissza, hogy az egyik belső oszlopot 20cm-el odébb kell rakni. Nem a tartószerkezet része volt, és mégis belekötöttek. Indoklás kb. 2mondat, aminek nagyjából annyi volt a lényege, hogy szerintük így jó és kész.
Ott voltam, mikor jött az E1-es tervezője, aki egyébként kifejezetten sikeres a szakmában, több villát, rezidenciát tervezett már, és nagy állami beruházásokban is vezető építészként dolgozott. Nem mesélem el mit rendezett, mikor meghallotta, mivel jött vissza a terv. Éphat. felhív, üvöltözés, perrel fenyegetőzés, volt ott minden. Aztán mesélt pár érdekes dolgot az ép.hat. dolgozókról, hogy milyen dolgokkal próbálják az E1-es építészeket szakmai féltékenységből szivatni.
De ha a helyi tervező kapja a melót, akkor érdekes módon sokszor valahogy már nem is számítanak annyira, a saját szigorú előírásai. Tényleg "becsülni kell" az ilyet. A kettős mérce senkit ne zavarjon.
Természetesen nem arra gondoltam, hogy Horvátországban minden hibátlan. Ott is településfüggő a dolog, gondolom. Arról nem beszélve, hogy az ottani"rendszerváltás" előtt épületeket pláne nem ildomos emlegetni, mert az itthoni helyzet kapcsán sem arról beszéltünk, hogy a 30-40 éve épült pl újpalotai lakótelep szép-e vagy sem.:-)
Hiába határozza meg az önkormányzat a helyi építési szabályzatban a homlokzat színét, karakterisztikáját, a tetőfedés anyagát, színét, mert ettől még épülnek igénytelen épületek...
>Részemről nagyon becsülöm azt a főépítészt és építési hatóságot, ahol következetes elvek mentén haladnak, és nem lehet lezsírozni egy-egy kisebb-nagyobb szabálytalanságot.
Mondjuk spec. Horvátországot kár volt felhozni példának, mert ott aztán vannak kemény szépségek. Példának okáért, a családiházak nagyjából valóban azonos tetőcseréppel rendelkeznek, ellenben jónéhány településen látható, hogy a családiházas részre, a házak közé beépítettek néhány 10-15 emeletes, még a gettósabb panelházak között is rondának számító épületet, melyek hotelként funkcionálnak. Mondanom sem kell, gyönyörű látvány ebben a környezetben, és ekkor aztán nagyon sokat ér, hogy a tetőcserép a környező házakon azonos.
Ha megnézel egy osztrák hegyi falut, vagy egy horváth tengerparti kis települést, akkor azt lehet látni, hogy (különösen Horvátországban láttam ilyet) nem hogy a tetőcerép zín, de a hajlásszöge, a külső nyílászárók anyaga, fal színe, és az azon alkalmazható burkolatokat is meghatározták. Mondjuk ettől ez nekem egyáltalán ne undorítóan unalmas, inkább rendezett, és nem anarchikus, mint nálunk sok esetben. Persze ízlések és pofonok.............. Azt hiszem nem attól van(lenne) demokrácia, hogy mindenki azt csinál, amit akar. (Habár ma sajnos épp azt látni, hogy vannak az egyenlőek,meg még egyenlőbbek. Van akinek mindent szabad. Korrupcióügyileg a világ élvonalában vagyunk.) Részemről nagyon becsülöm azt a főépítészt és építési hatóságot, ahol következetes elvek mentén haladnak, és nem lehet lezsírozni egy-egy kisebb-nagyobb szabálytalanságot.
Meg kellene nézned, hogy pontosan mit ír a helyi építési szabélyzat. Nálunk ez az előírás:
Ha a telek jelenlegi jellemzői a jelen § (3) bekezdés építési karakter-zóna előírásainak nem felelnek meg, és ha az eltérés a korábbi előírások szerint alakult ki, akkor a telken az alábbi esetekben, ill. szabályok szerint lehet építési tevékenységet, ill. telekalakítást folytatni:
a) Ha a telek jelenlegi beépítettség nem felel meg az építési karakter-zóna előírásoknak, a meglévő épület felújítható, de sem a beépítettség, sem az épület(ek) szintterülete, homlokzatmagassága nem növelhető. Kivéve a tetőtér beépítést, mely esetben a homlokzatmagasság és a beépítettség megtartása mellett a szintterület növelése megengedhető.
A tetőkérdéshez annyit fűznék hozzá, hogy nálunk nem csak a tető színt határozzák meg, hanem az anyagát is! A zsindely például tiltott, kizárólag égetett cserepet, terméspalát -nem azt a szoci romot, hanem a méregdrága eredetit- esetleg fazsindelyt lehet használni. A cserép színe pedig csak natúr lehet. Az újonnan épült házak teteje ezért teljesen egyforma, mondhatni undorítóan. Aki nem tartja ezt be, az nem kap ép. enget.
A jelek szerint van rá jogi alapjuk, hogy ilyen korlátozásokat vezessenek be, mert még nem hallottam perről ezzel kapcsolatban. Azt viszont kevéssé értem, milyen alapon szabja meg néhány okostóni, hogy az én házam teteje miből legyen? Ha a terméknek van ÉMI engedélye, akkor azt felhasználhatom. Ez a kérdés ismét rávilágít, hogy az önkormányzatokban sem történt rendszerváltás, és még mindíg néhány helyi kiskirály szabja meg mit lehet, és mit nem.
A fákkal kapcsolatban meg no comment. Ahol én lakom, ott a fák kipusztítása nagyüzemben zajlik. Amióta a gázt bevezették a településen, és megérkeztek a Bp.-i urbanizált "menjünk ki a szabadba mer ott lehet napozni" típusú, panelben és társasházi lakásban nevelkedett építkező embörök. Mindent kivágnak amit érnek, az őshonos fajok helyébe pedig teljesen tájidegen, katonás sorba vágott tuját nyomnak, ami egyrészt undorítóan igénytelen, másrészt kirohad 10éven belül mert nem erre a klímára való. De
"Az eredeti terv szerint az utcafronton egy kutyaház ablak volt tervezve az egyik tetőtéri szobához, és egy Velux tetőtéri ablak a fenti fürdőhöz."
Az utcafronton elhelyezendő nyílászárókat tudtommal az OTÉK [253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet] nem korlátozza, csak a szomszédos telkek felé nézőket:
37. § (1) Épületnek a szomszédos telekkel közös határvonalán vagy attól 3 m-en belül álló és a telekhatárral 60°-nál kisebb szöget bezáró homlokzati falában és a vízszintessel 30°-nál nagyobb szöget bezáró tetőfelületén nyílászárót, nyílást, szellőzőt - a szellőzőkürtő, a tetőkibúvó és a (4) bekezdésben említettek kivételével - létesíteni nem szabad.
...
(4) Az épületnek a telek oldalhatárán vagy attól 3 m-en belül álló és a telekhatárral 60°-nál kisebb szöget bezáró homlokzati falában és a vízszintessel 30°-nál nagyobb szöget bezáró tetőfelületén csak mellékhelyiségek, legalább 1,80 m-es mellvédmagasságú és helyiségenként legfeljebb 1 db 0,40 m2 nyíló felületű szellőzőablaka, szellőzőnyílása lehet. Az épület pinceszintjén és alagsori szintjén lévő helyiségeinek, tereinek nyílásai, nyílászárói, szellőzői a telek oldalhatárán vagy a telek oldalhatárától 1 m-en belül álló határfalán nem lehetnek.
Az rendben van, de ma már illene más kategóriaként kezelni a környezetvédelmet.
Kezelik is. Van rá külön törvény.
Nem vall túlzottan modern gondolkodásra a jogalkotók részéről -ezen nem is csodálkozom- az, hogy az épületeknek sokszor még a tető színét is meghatározzák un. "településképi" indoklással , de az a kutyát nem érdekli, hogy hány ősfát pusztítanak ki.
Egyrészt az a véleményem, hogy a tető szinének meghatározása szintén pedzegeti az "alkotmányellenes, mert nincs rá törvényi felhatalmazása" c. alapformulát, másrészt nyilvánvaló, hogy nem is volna jó a környezetvédelmi dolgokat település szinten kezelni. Az egyik faluban szabad, a másikban meg nem? Egyértelműen központi jogszabályban kell az ilyet szabályozni.
Egy ilyen kis erdei település, ahol én is lakom, nem csak attól lesz szép, hogy milyen a tető színe -az le is rohad 20-30éven belül-, hanem attól is -sokkal inkább attól-, hogy milyen fák, milyen zöldterületek vannak.
Ja, de hogyan lehetne ezt jogilag szabályozni? Márminthogy életszerűen. Az nem működik, hogy engedélyt kell kérni bármihez. A fa élő, ha meghalt, akkor úgy sem lehet vele mit tenni. Aki nagyon akarja, elintézheti, hogy meghaljon, anélkül, hogy kivágná. És akkor utólag mit tudnak vele tenni? Ezt nem lehet jogilag kezelni, "ehhez fel kell nőnie az embereknek".
Ez most kicsit ellent mond annak, amit fentebb írtál. Én úgy értelmeztem, hogy ezek szerint a szomszéd következmények nélkül kivághat amit akar, én nem tehetek semmit.
A szomszéd a saját telkén vághat ki akármit. A saját telkét ő használhatja, ahogy neki tetszik.
Ellene tenni hivatalosan nem is szeretnék, de ellenem ő mégis indíthat birtokháborítási pert ha ültetni szeretnék, és az ültetendő fák lombjai átlógnak hozzá.
Pert bármikor bárki indíthat, ez "alanyi" jog. Más kérdés, hogy eséllyel - szerintem - nem nagyon nyerne ilyen pert, ha a józan ész szerint ültettél fát. A józan ész azt diktálja, hogy a fa alapvetően a Te telkeden álljon, és ne a szomszéd telkén, ne akadályozza őt a saját telkének használatában. Azt meg mégsem várhatod el, hogy a saját telkének egy részét úgy használja, ahogyan azt Te szeretnéd.
Tehát a szabályozás erősen környezetvédelem ellenes, és egyoldalú. Egyoldalúan támogatja a rombolást, az építéssel szemben. Vagy, hogy pontosabban fogalmazzak, egyértelműen a természetpusztítást támogatja, a természet megóvásával szemben.
Szerintem tök egyértelmű a helyzet: egy lakóingatlan elsődleges célja, hogy lakni lehessen benne. Ha ezt akadályozza valami, akkor az egy nemkívánatos dolog. Lehet ültetni olyan növényzetet, hogy az ne akadályozza a saját ill. a szomszéd ingatlan használatát.
Szomszéd azt mondja, hogy a tevékenységed, vagy a tulajdonodban álló ingatlan valamely jellemzője zavarja őt a saját ingatlana szabad birtoklásában.
Értem. Mondjuk ez tipikusan szomszédháborúhoz vezet, mert ha nagyon akarok, akkor én is kb. ezer dologba köthetnék bele nála, ami hozzám közel van, átlóg, büdös stb..
Hát, jellemzően nem. Nem mondhatod pl. azt, hogy azért nem bonthatja el a szomszéd a csodaszép házát, mert Te ilyen szép házban szeretnél mindig gyönyörködni
Az rendben van, de ma már illene más kategóriaként kezelni a környezetvédelmet. Nem vall túlzottan modern gondolkodásra a jogalkotók részéről -ezen nem is csodálkozom- az, hogy az épületeknek sokszor még a tető színét is meghatározzák un. "településképi" indoklással , de az a kutyát nem érdekli, hogy hány ősfát pusztítanak ki. Egy ilyen kis erdei település, ahol én is lakom, nem csak attól lesz szép, hogy milyen a tető színe -az le is rohad 20-30éven belül-, hanem attól is -sokkal inkább attól-, hogy milyen fák, milyen zöldterületek vannak.
Oda és azt ültetsz, ill. vágsz ki, amit jól esik.
Ez most kicsit ellent mond annak, amit fentebb írtál. Én úgy értelmeztem, hogy ezek szerint a szomszéd következmények nélkül kivághat amit akar, én nem tehetek semmit. Ellene tenni hivatalosan nem is szeretnék, de ellenem ő mégis indíthat birtokháborítási pert ha ültetni szeretnék, és az ültetendő fák lombjai átlógnak hozzá. Tehát a szabályozás erősen környezetvédelem ellenes, és egyoldalú. Egyoldalúan támogatja a rombolást, az építéssel szemben. Vagy, hogy pontosabban fogalmazzak, egyértelműen a természetpusztítást támogatja, a természet megóvásával szemben.
Neked viszont nagyon köszönöm a felvilágosítást! Sokat segítettél, így már tisztább a kép.
Levontam a tanulságot, és így már biztos, hogy az előírás nem érdekel. Beültetek a fejébe pár kocsányos tölgyet, 20éven belül már látni se fog, de addig is, amíg azok megnőnek, megy még oda pár leyland ciprus. Az 6év alatt már 8méteres lesz. Az esetleges birtokháborítási pernek pedig nézek elébe. :-)
Mivel bizonyítható, hogy az ültetés részemről szándékos volt, nem pedig a természet játéka, (mondjuk magot fújt a szél a kerítés mellé, és magától megeredt?) :-)
A birtokháborítási per pontosan mit jelent? Lehet tudni, mi a menete, és milyen szankciói vannak?
Szomszéd azt mondja, hogy a tevékenységed, vagy a tulajdonodban álló ingatlan valamely jellemzője zavarja őt a saját ingatlana szabad birtoklásában.
Az állítását bizonyítania kell. A bíróság, ha úgy ítéli meg, hogy fennáll a helyzet, akkor kötelezheti a birtokháborító tevékenység abbahagyására (pl. ne tartsál disznótelepet, mert büdös), ill. a tulajdonodban álló ingatlan birtokháborító jellemzőjének megváltoztatására (pl. kidőlőfélben levő kerítés helyreállítása, hogy ne dőljön rá a szomszéd telkére).
De akkor már az is érdekelne, hogy az nem számít-e birtokháborítási -vagy egyéb jogi- problémának, ha valaki a saját telkén való természetpusztítással tönkreteszi a a környező telkek látképét, ezáltal a szomszédok közérzetét rombolja?
Hát, jellemzően nem. Nem mondhatod pl. azt, hogy azért nem bonthatja el a szomszéd a csodaszép házát, mert Te ilyen szép házban szeretnél mindig gyönyörködni, hogy amikor reggel kilépsz az erkélyedre, akkor jó kedved legyen.
Sőt, a telkek értéke is csökkenhet, mivel nem azonos egy szakadt tető látványa, egy ősfás terület gyönyörű lombozatának panorámájával.
Az értékcsökkenés más tészta, az már kártérítési per (abban max. pénzt kérhetsz, azt, hogy varázsolja vissza a kivágott fákat, nem). Szerintem a saját telken a fák kivágása miatt kártérítést nem fogsz tudni kapni.
Ellenben a szakadt, lepusztult kinézetű háza miatt lehet, hogy tudnál rajta fogást találni. Az inkább a gond, hogy ha azért nem csináltatja meg, mert nincs rá pénze, akkor kártérítést még annyira se fog tudni fizetni.
Ez nálunk tudtommal nem így van. Az építési engedélyekben -tervekben- minden nagyobb fa be van jelölve, az építésnél csak a feltétlen útban lévőket lehet kivágni, és a használatbavételi engedélynél is figyelemmel kísérik, hogy történt-e egyéb fakivágás.
Az az építési engedélyezési eljárás. És az elsődleges oka is alapvetően a beruházók általi építkezéseknél a faállomány védelme. Egy magánépítkező a saját telkén sokkal kisebb eséllyel vág ki fákat, mint egy társasház építő cég, akinek minden mindegy. De miután felépült a ház, akkor már azt csinálsz, amit akarsz. Oda és azt ültetsz, ill. vágsz ki, amit jól esik.
Megnéztem a helyi szabályozási tervet, és abban meg van határozva, hogy milyen fákat hova lehet ültetni. Pl. a kisebb termetűeket lehet akárhova, de a 20méternél magasabbra növőket már csak a kerítéstől 3méterre, a kifejlett korára pedig x törzsátmérővel rendelkező óriási fajokat pedig csak a kerítéstől és az épülettől 5méterre.
Ez - ha kicsit is jogászkodunk - alkotmányellenes, mivel a helyi önkormányzatnak nincs törvényes felhatalmazása arra, hogy korlátozza a magántelken a növényzet ültetését. Arról nem is beszélve, hogy kinő az magától is, arra pedig szintén nincs lehetősége (hiába alkotnának róla rendeletet), hogy a már ott levő növényzetet hatóságilag kiirtassa.
OK. Akkor én is azt javaslom, hogy menj be az építésügyre és kérdezd meg, hogy ők mit javasolnak. A módosításhoz pedig új terveket kell beadni, hiába van benn a hivatalban az eredeti példány.
Igen, arra hivatkozva, hogy a tetőtéri ablakok közelebb vannak a telekhatárhoz (tk. a szomszéd ház falához), mint az építménymagasság fele. A két ház telekhatárra épült, szorosan egymás mellé, miközben a terület szabadonálló beépítettségű besorolást kapott... Mondjuk a besorolás is vicces, mert a mi utcánkban 450-500 m2-es telkek vannak...
Szia. Mielött bármit is beadnál menj be és beszélj az illetékessel, hogy mit lehet csinálni. Én így szoktam ,mindig egyeztetek az építési osztályal és nem volt még problémám. Erősködni nem szabad inkább boci szemekkel nézni és hüppögni.:-))) Gyuri.
Ezzel nincs bajom, be fogok adni módosítási kérelmet. A tervezőnk szerint elég egy kérelem, mert az első terv is bent van, ami alapján a tetőt szeretnénk megcsinálni. Az alsó szint és a kerítés teljesen ugyanaz volt a két tervben, és szigorúan az után ment az átalakítás. Igazából arra szerettem volna rákérdezni, hogy esetleg van-e valakinek tapasztalat ilyesmiben, egyáltalán van-e esélyünk a módosítás jóváhagyására.
Csak a jóváhagyott eng. terv. alapján szabad építeni! Ha változtatásra van szükség, akkor az esetek nagy többségében ez engedély módosítást is igényel.
Akác kertbe sajnos nem igazán jó, mert nagyon "erőszakos" terjedésű fa. Gyökérzetéből indulva, a földből folytonosan kis akác hajtások bújnak elő, amit elég nehéz kordában tartani. Emiatt erdősítésre kivállóan alkalmas, de kertben sok gondot okozhat. Néhány év alatt ellepheti a kertedet. És a szomszédét is. :-DD
A kerítés növénnyel való befuttatását meg kellene beszélni a szomszéddal, az a legtisztább. Ha balhés a szomszédod, akkor a befuttatást követően bizonyosan birtokháborításra fog hivatkozni.
Mivel bizonyítható, hogy az ültetés részemről szándékos volt, nem pedig a természet játéka, (mondjuk magot fújt a szél a kerítés mellé, és magától megeredt?) :-)
A birtokháborítási per pontosan mit jelent? Lehet tudni, mi a menete, és milyen szankciói vannak?
De akkor már az is érdekelne, hogy az nem számít-e birtokháborítási -vagy egyéb jogi- problémának, ha valaki a saját telkén való természetpusztítással tönkreteszi a a környező telkek látképét, ezáltal a szomszédok közérzetét rombolja? Sőt, a telkek értéke is csökkenhet, mivel nem azonos egy szakadt tető látványa, egy ősfás terület gyönyörű lombozatának panorámájával.
Ha a kivágott fa saját telken volt, akkor az engedély nélkül kivágható.
Ez nálunk tudtommal nem így van. Az építési engedélyekben -tervekben- minden nagyobb fa be van jelölve, az építésnél csak a feltétlen útban lévőket lehet kivágni, és a használatbavételi engedélynél is figyelemmel kísérik, hogy történt-e egyéb fakivágás.
Az, hogy a kerítésrtől hány méterre és milyen fát szabad ültetni jelenleg nincs jogilag szabályozva (sajnos).
Megnéztem a helyi szabályozási tervet, és abban meg van határozva, hogy milyen fákat hova lehet ültetni. Pl. a kisebb termetűeket lehet akárhova, de a 20méternél magasabbra növőket már csak a kerítéstől 3méterre, a kifejlett korára pedig x törzsátmérővel rendelkező óriási fajokat pedig csak a kerítéstől és az épülettől 5méterre. Engem ez most mindenesetre nem fog érdekelni. Nem a fa ültetését kéne szabályozni és szankcionálni, hanem épp ellenkezőleg, a fák kivágását kéne keményen büntetni! Ha a jogalkotók ezt nem így látják, akkor azt kell mondanom, betegek ülnek ott.
Lehet hogy már volt hasonló kérdés, mint az enyém, ebben az esetben elnézést kérek az ismétlésért.
A helyzet a következő: vásároltunk egy házat, amit jelentősen felújítottunk. Az építési tervet úgy adtuk be, hogy egyben a tetőtér beépítést is tartalmazta. Az eredeti terv szerint az utcafronton egy kutyaház ablak volt tervezve az egyik tetőtéri szobához, és egy Velux tetőtéri ablak a fenti fürdőhöz. Azt a tervet visszadobták, mivel a házunk szabadonálló beépítsű területen áll, de pechünkre anno kb. 40 évvel ezelőtt a mienk és a szomszédos ház egymás mellé lett épülve... Ennek következtében mind a fürdő, mind a szobaablak közelebb esik a szomszédhoz, mint az építménymagasság fele...
Anno nagyon siettünk, így megváltoztattuk a terveket, a szobába egy Velux ablak került (sajnos csak a szoba sarkába lehetett elhelyezni, hogy megfelelő távolságra legyen a telekhatártól (a szomszéd néni házfalától), illetve egy szellőzőt terveztettünk a fürdőbe.
Ezt a tervet elfogadták, a jóváhagyott terv alapján meg is csináltuk a ház alsó szintjét (belső átalakítások, nyílászáró cserék, kerítéscsere). Most lassan ideje lenne nekiállni a tetőtérnek, viszont szeretnénk visszatérni az eredeti tervhez. Az a hölgy, aki annak idején visszadobta a tervet, már az örök vadászmezőkön engedélyezi a wigwamok építését, szóval biztosan máshoz kerülne az anyagunk. Vajon mennyi esélyünk van arra, hogy jóváhagyják az eredeti tervet, ha arra hivatkozunk, hogy a ház már így épült anno, és az eredeti tervek szerint lenne igazán használható?
lent emlegetett szomszédunk nekünk is így kezdte. Megvette a telkét, azt sem tudhatta még, hogy mit akar kezdeni vele, de kivágatott egy kb. 50 éves gyönyörű akácsort, csak mert neki panoráma kellett.
Ha telepíteni akarsz, akkor az akácot szívesen ajánlom, baromi gyorsan nő. A "kedves" szomszéd felé én is azt fogok ültetni, ugyanis utálja, de ez engem nem érdekel. Tavaly miatta volt már elég jelentős ktg-ünk, most csak kedvesen nem szólt egy árva mukkot sem, h kerítést akar építeni és milyet. Szeretem az ilyen kedves, társas lényeket.
