Cicó! A hosszabbacska hozzászólásod végén mire gondolsz konkrétan? Kifejtenéd? ;-)
Az általad említett apát pedig egyszerűen nem tudom megérteni. Nem, nem, nem, és nem! Hogyan lehet annak ellenállni, amikor a kisfiam kitárt karokkal kacagva szalad felém és valósággal bezuhan a karjaimba. Fiú vagy lány? Nincs jelentősége! Szeretni kell őket, az a lényeg! Mi át szoktuk egymást ölelni, és az mondjuk ilyenkor, hogy szeret, valahogy úgy, hogy szeereeet! Nagyon élvezi a kiscsávó, csak úgy nevet. Egyébként a közeli barátainknak is van egy ismerőse, aki azt mondta, hogy addig nem veszi kézbe a gyerekét, amíg 1 méterről leejtve nem esik biztonságosan. Most 6 hónapos, és nem is volt még a kezében. Csak a gyereket sajnálom. :-(
Üdv
Máté babám pénteken ülte első névnapját. megint rá kellett csodálkoznom, hogy ez gyönyörű, csillogószemű kismackó az én fiam! Akit állandóan puszilgatok, ha-ha, és kihsználom, hogy még nem tud elmenekülni. Bár, szemlátomást szereti. Göcögve nevet, főleg a fújok is a nyakába, mert akkor bele tud kapaszkodni a hajamba. Abba kapaszkodva próbál felülni!
Cicó!
Örülök, hogy rendeződött a helyzet. Egyébként a mi kis afférunk is elmúlt már. :)
Megérkeztünk a nyaralásból. Csak olyan hamar vége lett! Lili sajnos majdnem végig lázas volt de ettől eltekintve nagyon jól érezte magát, rengeteget játszott, csk enni felejtett el. Az alvást se igazán tolerálta, de mióta itthon vagyunk újra normálisan alszik, és a láza is elmúlt.
Tamara: remélem Ti is jól érzitek ott magatokat!
Tímea: Nagyon boldog születésnapot a lányodnak!!!
Kriszi: megnéztem a boltot amit mondtál, nagyon jó bútorok voltak, meg olyan ágy is amit akarunk, kb. IKEA árban volt az ágy. Most már lassan meg is kéne vennünk.
Utálom ezt az esős időt:(
Következő tali nem közeledik még?
Piglet hazajöttetek már? Gondolom ott nem zuhogott végig az eső:)
Örülök, cicó,hogy rendeződött az "ügy" :-)))
Apa nálunk sem afürdetős-pelenkázós fajtából van, persze megcsinálja, de nem töri érte kezét-lábát :-)))
Előző hozzszólásomban a sőt! arra vonatkozott, hogy beíratkoztam mentálhigiéniés képzésre (na ezt most 1-szer leírtam, de többet nem fogom :-))), és annak ellenére, hogy millió+1 dolga volt, amikor órára kellett mennem, szó nélkül jött haza, és küldött, is, hogy menjek nyugodtan:-)))
Nálunk is nagy puszilózás folyik :-))) Apa is, meg én is :-))) Nem istudom hogyan bírják egyesek megállni, hogy ne pusziljanak agyon egy kisbabát, pláne ha a sajátjuk :-)))
:-)
Bizony...szerintem nekem nagyon jó férjem van most ettől az affértól eltekintve...:-)hiszen ilyen a legjobb családban is előfordul...:-)
Tényleg rossz egyébként olyan emberrel együtt élni aki nem tudja az érzelmeit kimutatni, vagy nem is akarja...Én is merek olyan apát is, aki a lánygyereket szeretgeti a fiút nem...mert fiúgyerekkel nem nyalakodunk...ez nekem olyan furcsa.Nekem nagyon tetszik az amerikai filmekeben, hogy 5 percenként mondja mindenki mindenkinek, hogy szeretlek...hiába cikizik egyesek...meg van aki azt mondja, hogy értékét veszti ha állandóan mondjuk meg kimutatjuk...pedig szerintem nem...lehet, hogy azért, mert nekem az apám is ilyen távolságtartó ember...
Olyan jó ilyen -és a topicokon előforduló más - apukák hozzászólásait olvasni!
Képzeljétek a barátnőm férje a nagyobbik gyereket (2,5 éves) még SOHA nem puszilta meg!! Ha pl. beüti a kisfiú a kezét, és mutatja, hogy bibis lett, akkor sem!
A kislányt, (1,5 éves lesz ) is csak nagyon ritkán!
Rettenetes lehet ilyen érzelmi sivárságban élni!
(Nem csak ebből következtetek, ismerem őt).
A barátnőm azzal érvel, hogy a férje szülei is ilyenek voltak és ezt a példát látta, pl. a problémákat sem lehet vele megbeszélni, nem ad csak úgy egy puszit a feleségének stb..
Ugye milyen jó férjeink vannak nekünk?!
Pumukli
Sziasztok!
Köszönöm hozzászólásaitokat aktuális lelkinyomoromhoz... :-)Elöljáróban: tegnap sikerült kibékülnünk :-)) és addig addig amíg csak kipaszíroztam belőle, hogy elmehetek akkor is ha este lesz...aztán mondtam neki, hogy jó, ha elengedsz akkor nem megyek... :-)Elvekről volt ugyanis szó és hajlandó vagyok ám megérteni az ő szempontjait is csak ez a kategórikus elutasítás nem fért a begyembe...
Genetta : első reakcióm pontosan megegyezett a tiéddel :-) Remélem ez a szép napos idő téged is egy kicsit jobb kedvre derített.
Vomitné:Nálunk az a szokás, hogy 95 %-ban én csinálok mindent itthon,(még a lakásfelújítást is) ez akkor alakult ki, amikor még a gyerek születése előtt itthon voltam 2-3 évet.Dolgozgattam a saját vállalkozásunkban de semmi kötöttség,rendszeres irodábajárás stb.Természetes volt, hogy megcsinálom cserébe ő nem macerál(t) ha valamihez éppen nem volt kedvem,vagyis aznap főzni, elpakolni, mosogatni stb.Az első férjem maximálisan kivette a részét a házimunkából de állandóan pipecelt,hallgattam az ez mér van itt, az mér van ott,mérnincs kiporszívózva stb...az őrületbe kergetett a piszkatúráival.
Tamara:Nálunk ez azért nem helytálló, mert a gyerek körüli tennivalók is mind rám várnak.Vigyáz rá, meg elrendezi ha dolgom van és ez nálunk már nem nagy dolog mert egyedül eszik, a kádban is elvan, szó nélkül megy aludni,de ha itthon vagyok akkor nem segít.Itt inkább a megelőző 2-3 óra baromi fárasztó,mert nem nyűgös a gyerkőc, hanem igen aktív...ugrál,beszél, szaladgál stb. Ezért említettem a tv híradó problémáját...:-)A férjemnél ez a neveltetéséből is adódik, az öccse ugyanilyen.Vannak férfiak akik nem fürdetős pelenkázós fajták és ezt szvsz. nem is lehet erőltetni ha magától nem akarja, mint ahogy pl.az apás szülést se.(szülni eljött velem)
Mámi:Itt a pénz meg sem lett említve,nem is dörgöli soha az orrom alá, ez nálam olyan dolog, mint Pumuklinál a vásárlás(volt), hogy ha én nem keresek pénzt bizonyos dolgokba beleszólásom sem lehet(ism.ezt nem ő mondja, én gondolom)Szóval inkább az egész helyzet macerás mivoltáról volt szó.Választásom pedig abból a szempontból nincs, hogy ez 1 db tanfolyam 1 db időponttal ami vagy délelőtt vagy este.Slussz.De szerencsére úgy néz ki, hogy kb.80 százalék hogy reggel lesz tehát nem kell nálunk családi folklórra számítani.
Azért tök jó, hogy nálatok apa így elvállalta ezeket a három napokat. :-)
Andrea: Az előzőekből már kiderült, hogy mi volt a tiltás oka.A lányunk 26 hónapos.Jó a meglátásod, az én férjem is úgy érzi, hogy az egész gyerekgondozási ügyhöz én sokkal de sokkal jobban értek... :-))
Kytka: Köszönjük, a vénasszonyok nyara megérkezett,a fényképeszkedést izibe le is rendeztük és egy székpárnával is gazdagabbak lettünk.(Pumukli nemtom mikor fogod látni legközelebb, mer Enikő azóta azzal alszik):-))
Cár:Megértelek.Ilyen egyheti távollét tényleg lehangoló lehet...de a felsorolásból a hancúr nem maradt ki véletlenül? :-))))
üdv.cicó
Tegnap elolvastam, amit itt írtál, aztán azt gondoltam hozzászólok, de a munka miatt nem volt rá időm. Az éjszaka folyamán pedig átgondoltam a dolgot, és csak azt fűzném hozzá, hogy attól függetlenül, hogy elutasító volt a férjed, nem biztos, hogy úgy gondolja, csak idő kell neki, hogy megbarátkozzon a gondolattal. Nálam legalábbis gyakran így van, bár nálunk pont az jelenti a problámát, ha Anya és Rolka hazamennek az anyósékhoz. Egy hétig nincs játék, fürdetés, huncutkodás, etetés és esti kacagás. Meg tudok őrölni emiatt, bár mostanában már jobban fel tudom ezt dolgozni.
Vomitné, hát persze, hogy lehet velem tárgyalni fotózás ügyben! :-))
Írj mailt, vagy hívj a 30/ 318-97-94-en. ( Azt vedd figyelembe, hogy van őgy, hogy napokig nem internetezem.)
Várom, hogy jelentkezz:
Pumukli
Cicó!
Nálunk itt a vénasszonyok-nyara, és hétvégén megyünk haza, így ha gondolod, és addig nem ér Pestre is, akkor viszek egy kicsit, csak Neked, hogy jobb kedved legyen.
Túl sok okosságot nem tudok mondani, már mindent elmondtak előttem. Drukkolok, hogy a tanfolyam délelőtt legyen, az egyébként is hatékonyabb. Ha mégsem, akkor nem lehet esetleg a nagyszülőket házhoz hívni? Amúgy ha lehet, akkor tisztázzátok a dolgokat, ne maradjon tüske benned.
Cicó!
Tulajdonképpen mi a tiltás oka? Ez eddig nem derült ki számomra. A pénz? Nem támogatott tanfolyamról van szó?
Lehet, hogy nem akar (mer, tud) heti 3 estét egyedül lenni a babával. (Ne haragudj, de nem jut eszembe, hogy mennyi idős)
Szóval a férfiak - pláne, ha még nem nagyon csináltak még ilyet - kicsit félnek a gyerekkel kapcsolatos teendőktől. Egy ismerősöm pl. soha nem pelenkázta a gyerekét, a másik a kanállal való etetéssel nem bírkózott meg, a harmadik meg a sírást nem bírta stb. Azt hiszem, a pasik egy kicsit úgy érzik - persze, lehet, hogy kényelemből, lustaságból -, hogy a nők zsigerből érzik, hogy mit kell tenni egy babával, ők meg nem tudják. Lehet, hogy a férjed is így van ezzel, de ez persze nem mentség és szerintem sem tilthat meg dolgokat. Ne hagyd ki a tanfolyamot, de talán kompromisszum lehet, ha a férjednek sok a heti 3 nap, akkor - legalább eleinte - mégis meg lehetne próbálni külső segítséget kérni.
cicó, az sem mellékes, hogy apa éppen mit domborít ki, azt, hogy az este az övé egy aktívan fáradt gyerekkel, vagy a pénz ügyeket. Úgy tűnik az elmondásodból, hogy a pénzre hivatkozik, de az esti macerától tart. Mindenesetre azt kell megbeszélni vele, hogy ez a tanfolyam a későbbiekben milyen jól fog jönni, állás, elhelyezkedés ügyben, ami ugye többlet családi bevételt is jelent majd. De ha tényleg más problémája is van, akkor az lenne a legjobb, ha az megoldódna, és te meg mennél nyugodtan okosodni. vagy délelőtti tanfolyamra.
Én is hasonló gondokkal küzdök, bár nálunk apa nem tilt semmit, de miután elkezdődött az oskolám, ezért itt kell hagyjam őket 3 napra. Baromira izgulok, hogy lesznek meg, főleg Sacka elég anyás, meg nem volt még ilyen sokat távol tőlem (vagyis én tőle). Szóval, most mosok ezerrel, hogy legalább ruha gondjuk ne legyen, meg főzök is, meg izgulok előre. Ma este megyek, úgyhogy nem leszek veletek se:(
Sziasztok,
cicó,
már bocs, de nekem vitatkoznom kell veled. Én tudom, hogy Borka az esti órákban a legynyűgösebb. Az este fél 7-7-tôl 8-ig terjedô idôszak (vacsi, fűrdés, lefektetés) az inkább kétemberes munka. A nap bármely órájában szívesen van vele a ház ura, (persze, ha ráér), de este én is jobban szeretem, ha ketten csináljuk ezt a feladatot. Lehet, hogy másként van ez egy két évesnél, nem tudom...
Szóval én az esti órákban nem mennék el itthonról rendszeresen. Más az is, ha néha napján adódik úgy, hog ki kell ruccannom itthonrról.
Meg hát apa azt is szereti, ha elôtte a vacsi, de én ezzel egyetértek. (Ha ezt a szokását én alakítottam ki az idôk folyamán, akkor el is kell fogadnom.) Én egyébként akkor tudok igazán elmenni otthonról, hamár biztonságban tudtom apa és Borka estéjét. (Pl. a gyes-beteg talira.)
Más kérdés, hogy ezt nem így kéne megmondani neked.
De azt én sem szeretem, hogy ha az egész napi nyűge, baja, rajtam csapódik le.
cicó: Én ilyenkor azt szoktam mondani életem párjának, hogy bizony a gyerekeket nem egyedül akartam, hanem ketten vállaltuk őket, tehát az nem úgy van, hogy azért mert ő dolgozik, és megkeresi ránk a pénzt, én itthon ülök, főzök-mosok-takarítok, és lesem, hogy mikor jön haza, hogy elé tegyem a meleg vacsorát, és a lábára húzzam a papucsát. Elcsépelt és számtalanszor hangozatott, és biztosra veszem, hogy mindegyik gyes-en lévő anyuka által aláírt tény, hogy a gyereknevelés egyáltalán nem valami fizetett szabadság. 24 órás szolgálat, gyakorlatilag pihenő, szabadág, fizetésemelés és prémimum nélkül. Tehát igenis jár a tanfolyam, a magunknak vásárlás (olykor haszontalan dolgokat is ;-)), a kikapcsolódás, az, hogy nem főzök vacsorát. Az én gyermekeim apja amúgy elég gyakorlatias a gyerekgondozás terén (5 testvére van), így nem okoz neki gondot a két rosszcsont ellátása. Nálunk úgy működik, hogy mikor hazaér (kb. este 6) vacsorát kap, de a fürdetés, mesélés az ő feladata. És este 8 után semmilyen kiszolgálás nincs, aki enni akar menjen ki a konyhába, és egye, amit talál. Én nem vagyok elérhető. Persze az ésszerű korlátokon belül, de többnyire így működik. Pénzügyileg pedig úgy működik, hogy a gyessel azt csinálok, amit akarok, a fizetés közös, de amit ezen felül a különmunkákból keres azt arra költi amire szeretné, semmi közöm hozzá.
Egy vita hevében persze nehéz észérvekkel előhozakodni, de szerintem ne hagyd, hogy emiatt kútbaessen a tanfolyam, később biztos bánnád, és talán a párod is, hogy pillanatnyi hangulatától vezérelve ellenkezett. Sok sikert! :-)
OFF
Pumukli,
lehet veled fényképezés ügyében beszélni? Szeretnék végre a csemetékről normális képeket, akár például karácsonyi ajándéknak. Írjak mailt?
ON
Melitta
Hát, cicó, bevallom, én biztos robbannék ilyen esetben, bár valószínűleg azzal kezdeném, hogy szép nyugodtan kifejteném neki, miért önző és felháborító az álláspontja, és ugyan már, gondolja végig, hogy mit is akar "megtiltani". Ha heti 3 estét nem képes kettesben tölteni a gyerekével....
De lehet, hogy nem érdemes elmérgesíteni a helyzetet, inkább leülni és kibeszélni magatokat...hogy miért lenne neked fontos az a tanfolyam, stb.
Biztos, hogy nem szerveznék más gyerekfelvigyázót, nehogy már azért kelljen külön macerát okozni gyereknek+neked+nagyszülőknek, mert neki nem elég kényelmes otthon a gyerekével!
Bocs, ha kicsit túl vérmesnek tűnök:-), de az utóbbi napokban határozottan diagnosztizálom magamon az akut GYES-betegséget. Talán az idő miatt, de elegem van!!!! Itthon rohadunk egész nap, most még munkám sincs, a kocsimat még mindig a párom használja, semmihez se lehet kezdeni, a házvásárlási tervünk füstbe ment... szóval, nem vagyok túl feldobott...
Jó a meglátás Tímea, van más problémája de annak nem én vagyok az oka és segíteni sem tudok rajta...ergo ne rajtam töltse ki...és én most tanulni szeretnék...
Tesóka gyártás alatt van...de be kell valljam ilyenkor azért elbizonytalanodom...
Miben nyilvánul meg az a "most meg pont a fordítottja..."? :-)
off
Pumukli, én is az indián nyarat várom vagy legalább a vénasszonyokét vagy valami... :-)
on
Berne: Emberi játszmák...
Na szóval illen nálunk is volt anno elsőfő leánygyermeknél... Most meg pont a fordítottja...
Biztos más bántja, és tele van a hőcipője, ez meg az a bizonyos uccsó csepp, nem?
(És mi lesz a tesókával?)
Naja...tudom én...csak utálom teregetni a családi szennyest... :-)
Szal az történt, hogy intéztem a már említett nyelvtanfolyamot október elsején indul és az iskolában nem tudták még megmondani, hogy hetente háromszor milyen időintervallumban lesz.Annyit mondtak, hogy ha a munkaügyi központ belemegy akkor délelőtt ha nem, akkor este.De hogy ez az este is egyáltalán mit jelent még nem tudom, talán hétfőn fog kiderülni.Mondom itthon, hogy mi van, erre a férjem közölte, hogy ha este lesz akkor nem mehetek...először azt hittem rosszul hallottam, vagy viccel...de kiderült, hogy hótt komolyan mondja.Persze ez ugye azt jelentené, hogy esetleg akkor heti három este a gyerek az ő fején ugrálna, neki kéne vacsiztatni, fürdetni, lefektetni ne adj isten saját magát kiszolgálni és akkor ki nézné a híradót helyette ugye...mert ő megfáradt ember aki egész nap dolgozik...
Sajnos ilyen dolog az én vérmérsékletemmel nem igazán fér össze, de "speciális helyzetemből"adódóan úgy érzem nem igazán ugrálhatok.Ha a kicsi nem lenne nem sokat fontolgatnám mennék és kész. Most viszont azon gondolkodom, hogy a.,Hagyom a fenébe az egészet. b.,Megoldom a gyerekvigyázást másképp csakazértis, de ahhoz hetente háromszor Érdre kéne vinnem a szüleimhez és nincs szivem ennyit rángatni...és persze balhé... c.,Hagyom a fenébe az egészet de legközelebb amikor ő szeretne valamit akkor majd én is jól keresztbe teszek neki...viszont egy házasság nem erről kell hogy szóljon...
Amúgy ez az egész nem jellemző rá, nemtom miafranc történt most vele...mindig kiudvarolom magamnak amit akarok, de most megmakacsolta magát...egyébként érdekes módon az apja ugyanezt megcsinálta huszonévvel ezelőtt az anyjával,szintén kényelemszeretetből nem engedte letenni neki a mérlegképest(gyerekek, vacsi stb.)
Na ez van, most mosolyszünet és nagyon pipa vagyok...túl azon, hogy ha hétfőn azt mondják, hogy délelőtt akkor okafogyottá válik az egész balhé...de a tüske bennem van, úgy érzem csak azért mert gyereket szültem kiszolgáltatott vagyok...
Igen, vmi konkrétabb kellene.
Habár szerintem ilyet mondani, nagyon nem szép dolog, hiszen a családért, érte (mármint a férjért) is van az otthonlévő feleség, anya.
Nekem eleinte volt emiatt olyan érzésem, hogy pl. nem szerettem ruhát v. drága könyvet stb. venni magamnak, mert úgy éreztem, nem érdemlem meg, hiszen nem keresem meg az árát.
Amikor ezt felvettem a páromnak, ő felvilágosított, hogy ez butaság, hiszen az, hogy én itthon vagyok Bogival, az egyik legnehezebb munka (még, ha szép is és önként és dalolva vállalom is). Arról, hogy ezt az állam nem fizeti meg, igazán nem mi tehetünk. Tehát, amíg a keretből telik rá, miért ne vehetnék meg bármit. ( Persze azért örülök, ha van a fotózásból is egy kis plusz.)
Szóval szerintem ezt így nem lehet kijelenteni, hogy azért nem csinálhatsz meg vmit, mert a férj keresi meg a rávalót. Mert vagy ő nem akarja, hogy megtedd, vagy tényleg nincs rá pénz. És ez merőben két különböző dolog.
OFF
Azért ha jobb lesz az idő- csak lesz még indián nyár- jöttök ugye?
ON
Pumukli
Felvetnék egy témát, asszem ide tartozik...
Ti mit csináltok akkor, ha férjetek kereken közli, hogy márpedig valamit NEM csinálhattok és ugye mindezt annak fényében, hogy GYES-en vagytok és tulképpen ő tart el titeket...
üdv.cicó
Bocs, hogy csak most nézek ide, de totál be vagyunk havazva, potenciális lakáseladás-házvétel közepében vagyunk, tisztára besózva:-)
Tényleg jó volt a buli!!!:-)
Mámi, azért igazán nem kellett volna elsikkasztani azt a képet magadról!:-)
Automata-ügyben: másnap beszéltem az OTP-vel, azt mondták, küldjek írásos reklamációt, és akkor visszafizetik. A küldés megtörtént, a visszafizetést várom...
Tímea: kösz az irigykedés hangját:-))), úgy 9-10 kilót fogytam tavasz óta (de most már jó 2 hónapja szüneteltetem a szigorúbban vett fogyókúrát, és azóta stagnálok a versenysúlyom fölött úgy 4-5 kilóval, majd eljön annak is az ideje).
Azért Piglet nem semmi, hogy még nyaralás közben is idehúzza a szíve!:-)))
Aboriginal vagy Kakas, én mindkettőre vevő vagyok, ha jó a kaja:-)
