Miért?
Kit kellet volna?
Lista rendben?
No, akkor kezdeményezd a felelősségrevonásukat. Tudod, - ügyészségnek hívják a helyet, ahol megteheted.
Ez az ügy viszont kissé más. De a lehetőség itt is megvan a törvényes rendezésre...
:O)))
Arról végképpen nem szólva, hogy itten azért egy roppant bonyolult esetről van szó: Ha megáll az ítélet alapját képező cselekmény, akkor gyilkos, - ha nem áll meg, akkor pedig kivégeztetői a gyilkosok..
Na már most kit végeztek ki például a Nagy Imre elleni törvénysértő és igaztalan jogi procedúrát rendező gyilkosok közül?
Aranyos vagy, csak sajnos megint nem a kérdésre válaszoltál...
Ha túljutottál az erkölcsi dilemmáidon, - +próbálkoznál azzal is?
Tudod, - a kérdés az, aminek a végén ott van egy ilyen jel:? :O))))
Hát nem tucc követni PuPu. Jóllehet fejlőcc: már eljucc addig, hogy legalább megkérdezed: ki is a gyilkos.
Igaz, odáig még nem jutottál, hogy nem etikai kérdésről, hanem a történettudomány eszközeivel feltárt tudományos igazságról beszéltem, ami szakértői vélemény formájában bírói ítélet alapja is lehet.
De nem baj, maj bepótolod. Alkotmányjogból, perjogból, satöbbi.
Ez ingyen vót, mer szeretek veled bajlódni!
:O))))))
No és nagyeszűm, - mi a reparáció ma törvényes módja?
Arról nem szólva, hogy melyik testületnek lett átadva szocialista megőrzésre a megfellebbezhetetlen igazság?
Arról végképpen nem szólva, hogy itten azért egy roppant bonyolult esetről van szó: Ha megáll az ítélet alapját képező cselekmény, akkor gyilkos, - ha nem áll meg, akkor pedig kivégeztetői a gyilkosok..
Nomármost ennek eldöntése nem kimondottan etikai kérdés, - ha ennek ellenkezőjét állítod, akkor viszont ne velem vitatkozz, mert annyi időm azért nincs, hogy szomorúszemű butákat tanítgassak.
Remélem idáig nem vesztettél nyomot...
:O)))
Léteznek tudományos igazságok. Így történettudományiak is. Amelyek törvény által nem szabályozott (vagyis nem törvényes) eljárás keretében vizsgálják a jogsértéseket. Mi több, megállapítják azokat.
Majd e megállapítások alapján, immár törvényes eljárás szerint megtörténhet a reparáció.
Nem a vizsgálatnak, hanem a reparációnak kell törvépnyesnek lennie.
Ne forgasd a szemed, porig alázott és kizsigerelt földművelőm!
Válaszolj inkább a kérdésemre:
Lehet e egy általad törvénytelennek és jogsértőnek aposztrofált ítéletet akként megváltoztatni, hogy nem törvényes eljárás keretében vizsgálod azt, hogy a korabeli hatalom hol sértette meg a törvényességet?
Ugyanezt kérdezném Lujzikámtól is, - aki természetesen már megint mellébeszél, - bár vele szemben azért nem igényem a túlzottan logikus gondolkodás...
:O)))
Az erkölcs jogán
Magyar Nemzet: „…a dolgot őt magát nézzük…”
Csontos János
Szerző
Felküldve: 2000. november 10.
7 . oldal
Faggatja a riporter a fővárosi ügyvédi kamara elnökét – no nem túl rámenősen, éppen csak annyira, amint két
civilizált, jogtisztelő polgár meghányja-veti a világ dolgait a kíváncsi kamerák előtt. Arról folyik a szó, hogy több
társadalmi szervezet követelése ellenére miért nem zárták ki a kamarából azt az idős ügyvédet, aki több
független forrás egybehangzó állítása szerint fél évszázada bestiális, halálba torkolló politikai kihallgatások
részese volt – értelemszerűen nem a passzív oldalon.
A kamaraelnök korunk egyik sokat szereplő sztárügyvédje. (E titulust az ezredvégen azokra szokás alkalmazni,
akik a „közszolgálati” médiaszereplések joghézagába betüremkedve játszszák ki az ügyvédi szolgáltatások
hirdetésének tilalmát.) Elnökként mégsem engedhet meg magának átlátszó propagandaszólamokat, hogy a
szóban forgó vallatási specialistát csakis sokrétű nyelvtudása miatt alkalmazta volna a franciás műveltségre
mindig is sokat adó ÁVH – ehelyett marad a kaptafánál: a jogra hivatkozik. Azt mondja, akkor kellett volna
szólni, amikor a sokoldalú ügyvédtársat felvették a kamarába – visszamenőleges hatállyal már nincs mód
vizsgálni, méltatlan-e a kolléga e kényes hivatás gyakorlására. (Talán a belépési ívek nem voltak elég
körültekintők: nem tartalmaztak például olyan kérdést, amely a tagjelölt körömeltávolítási szokásait firtatta
volna.) Mivel pedig a kamara tagjaként nem merült fel ellene „emberség elleni” kifogás: késő bánat, utánunk a
vízözön, a pénztártól való távozás után nem fogadunk el reklamációt.
Mi tagadás, ez a visszamenőlegességi passzus igencsak szíven ütött. (Ilyen alapon Mengelének is jó esélyei
lennének a magyar orvoskamarában.) Lehet ugyanis, hogy a kamarai törvény ilyesmit ír elő – ám a gyakorlatban
ez nem jelent egyebet, mint hogy a kamarai felvételiztetők csalhatatlanabbak, mint a római pápa: amit egyszer
kinyilvánítottak, az úgy van és punktum. Szent és sérthetetlen döntéseiket új ismeretek és adalékok felbukkanása
esetén sincsen mód felülbírálni, perújrafelvételnek nincs helye. Még az a tétel sem érvényes rájuk, mint bármely
mezei jogalanyra, miszerint „a törvény nem tudása nem mentesít a felelősség alól”. Ők ugyanis tudják a törvényt,
ez a kenyerük – legfeljebb ama körülményekről nem hajlandók tudomást venni, amelyek némely kollégájukat a
józan ész szerint haladéktalanul kizárnák a szakmai klubból. Közben a „példás” módon megvédett kamarai
tagról portréfilmet készített – közpénzen – a közszolgálati tévé. A riportalany előbb végigcsinálta a forgatást,
majd személyiségi jogaira hivatkozva megtiltotta, hogy az elkészült műsor adásba menjen. A Magyar
Köztársaság jogállam – így hát azon az estén műsorváltozás volt az Magyar Televízió programján. A jogállam
polgára pedig (aki bohó idealistaként a lelke mélyén erkölcsállamot remél) megjegyzi magának: elkerülendő,
hogy e jogtisztelő kamara tagjainak a karmai közé kerüljön. Az erkölcs jogán érvelni ugyanis semmi esélye.
Nem emlékszem, hogy hülyeséget írtam volna.
Csak asztaltársam írásaiban lehet ilyeneket találni.
Idézet:
"hogy hogyan lehet a törvénytelenségek következményeit törvénytelenséggel reparálni..."
Adok megoldást: a létezett diktatúráink - ejtsd: egypártrendszer - kedvelt módszere volt a sokat tudó sameszok kellő időben történő likvidálása.
Ma már kellemetlen az a BM igazolás, hogy az ÁVÓ-n nem vertek.
Agyon kell verni az irat kiadóját, és meg van oldva a kérdés.
PuPu asztaltárs dialektikája szerint. Lelke rajta.
Sajnos, cinikus megjegyzésre cinikus választ kell adni.
Elnézést jobb érzésű asztaltársaimtól kérek.
Tiborc
Tőlem magázódva is írhatsz hülyeségeket. Azért arra befizetnék, mikor levezeted, hogy hogyan lehet a törvénytelenségek következményeit törvénytelenséggel reparálni...
:O))))
Szép elvek!
Nem tudom, hány munkanélküli országa vagyunk.
A bírói ügymenet drága, de kevés a munkanélküli bíró.
Szép elmélet, csak aztat nem tudom, hogy 10, vagy 15 millió bíró országa leszünk?
Egy biztos: ahol egy dolgozik, és több millió figyeli, jelenti, elbírálja, az nettársunk demokráciája, á la Orwell.
Sok sikert hozzá, bár ma jellemző kik visítják, tessenek nekem alkotmányadta jogaimat megvédeni:
„hanem bizonyos elveket.
Ezek azt garantálják, hogy mindenki jogosult legyen pártatlan és elfogulatlan bíróságra, - mindenkit csak bűncselekményért, bizonyítékok alapján lehet elítélni, és mindenki ártatlannak tekintendő addig, míg bűnösségét bíróság jogerősen meg nem állapította, - többek között.”
/Idézet nettársunktól./
„Elvtárs, védd a tőkét ne siránkozz!”
Nem kell félreérteni, ez az én „ferdítményem”, nem váltottam át tegező stílusra.
Sajnálattal.
Tiborc
Magadban elmélkedsz, vagy nekem szól a kérdés?
Mindenképpen elleneztem volna, hogy bírósági eljárás nélkül, csak egyes elfogult emberek felháborodására apellálva végezzék ki őket.
Jelzem, - a legnagyobb bajod, hogy meg se akartad érteni, mit írtam.
Berzsián meg tán nem is fogja soha, - lételeme az előítéletes gondolkodás. Plébános úr mondta: - igaz; a párttitkár mondta: - nem igaz...
No, - ez az, amit gondolkodásnak nevezni enyhe túlzás...
Nem segíthetek rajta többet, - mit tegyek...
:O)))
Egyet kell értenem Berzsiánnal (azt hiszem a miniszterelnök mondta valamikor a parlamentben Kovács Lászlónak, hogy mindig különös bája van annak, amikor "Önök beszélnek demokráciáról"). Szóval: gyalázatos dolog, hogy volt hóhérok és szadista ávósok szaladgálnak büntetlenül közöttünk, és még védelmezőik is akadnak. Kíváncsi vagyok, vajon Nürnbergben Pupu ugyanilyen erkölcsi kötelességenek érezte volna, hogy védelmére keljen a náci gyilkosoknak.
Hááát, - a világ már csak ilyen, kedves Berzsián, - aki rászorul az okosításra, azt ki kell okosítani.
Az pedig, hogy ez a dicsőséges NOSZF évfordulóján történt, - tekintsd az Úr intő hangjának: Ember, okosodj, ha nehezedre esik is!
Az igazság egyébként nem annak függvénye, ki mondja és ki hallja. Mondjuk attól, hogy te nem érted, - még igazság marad, - miként annak sincs jelentősége, hogy tőlem tanulgatod.
Egyébként szívesen.
Az úttörő ahol tud, segít...
:O)))
A problémád megoldására a polgári demokrácia egész intézményrendszert hozott létre, - kérdezd csak majd meg az értelmesebb speakert, mikor jön leváltani.
Élni kella lehetőségekkel, - nem össze-vissza dumálni.
:O)))
Jaj speaker ha már úgyis bolsizol, meg a bizonyításnál tartasz, talán végre szakíthatnál időt arra, hogy válaszolj rá hol fasiztáztam és nyilas-magyaroztam , ahogyan azt az Apám emléke topicban állítottad ?!
Ezt a Pannon Rádió múlt szombati adásában hallottad, ugye?
Ott betelefonált egy ökör és pont ezt mondta. Pedig a válasz nagyon egyszerű:
- az építészeti kamarának jogában állt kizárnia Siklóst, mert ezt lehetővé tette a kamara szabályzata;
- az ügyvédi kamarának nem állt jogában kizárniai Bauert, mivel ezt nem teszi lehetővé a kamara szabályzata (mégiscsak nevetséges lenne, ha pontosan jogászok cselekednének szabálytalanul).
Ennyi az egész. A két ügy között kapcsolatot találni nagy képzelőerőt feltételez.
Abban, hogy a Bauer egy rohadék, nincs vita, de sajnos az, hogy valaki rohadék még nem elegendő ok az ügyvédi kamara szabályzatának megsértésére. Bauer továbbra is egy rohadék, mert nem érez semmilyen bűntudatot, ráadásul a fia is alaposan kompromitálta magát, amikor védte apja múltját, pedig simán csinálhatott volna úgy, mint a Rajk, aki megmondta, hogy nem ért egyet apja politikai múltjával.
Kedves poziton, - nem Bauert védi itten senki, hanem bizonyos elveket.
Ezek azt garantálják, hogy mindenki jogosult legyen pártatlan és elfogulatlan bíróságra, - mindenkit csak bűncselekményért, bizonyítékok alapján lehet elítélni, és mindenki ártatlannak tekintendő addig, míg bűnösségét bíróság jogerősen meg nem állapította, - többek között.
Ez azért fontos, hogy ha valakinek eszébe jutna egyszer azt állítani rólad, hogy te egy elmebeteg gyilkos vagy, akkor ezek az elvek megvédjenek téged azoktól, akik hallomások, előítéletek, vagy tévedések alapján téged bűnösnek tartanak, - annak ellenére, hogy nem vagy az.
A diktaturák elve:inkább egy ártatlan vesszen, - de ne maradjon bűn büntetlen. A demokráciáé az, - inkább fusson egy bűnös, mint bűnhődjön egy ártatlan..
A demokrácia sok nyűggel jár.
:O)))
