általában szúrópróbaszerűen ellenőriznek, de ha valaki nem skandináv rendszámú kocsival érkezik, azt kb minden esetben félreállítják. Az élelmiszer kérdést nagyon komolyan veszik, semmilyen hústartalmú készítményt, szalámit, tojást és tejet sem hozhatsz be Izlandra. Akkor sem, ha csak egy darab 10 dekás vákkuumcsomagolt dologról van szó. Ezen kívül van egy nagyon minimális behozható élelmiszer mennyiség, amit ha túllépsz, akkor egyrészt elveszik, másrészt büntetést kell fizetned. Ez utóbbi nem nagy összeg, pár száz koronától pár ezerig terjed attól függően, hogy mit akartál behozni és mennyit. Mi autóval költöztünk ide, természetesen minket is félreállítottak egy félórás vizsgálat erejéig. Nem kellett mindent teljesen kipakolni, de azért elég rendesen átnézték a kocsit. Nálunk nem volt kaja, de voltak utastársak, akik bizony ott kellett hogy hagyják az otthonról hozott dolgokat. Egyébként 3 kg a megengedett kaja összetömege. Szóval 10 dekás smack levesből hozhatsz egy csomót :)
Gondolom a 2 óra az nettó 2 óra - a becsekkolásra is számoljatok időt, mert bár bővítették a repteret, meg a kapacitást, de ugye jócskán megugrott az Izlandra utazók száma, így vannak sorok...
Szóval 2 óra gyalog/buszközlekedéssel felejtős (szerintem). Ha tudtok kocsit szerezni / vagy van fuvar valahogy:
15' egy világítótorony Gardurban. (Aki szereti a világítótornyokat, annak bejöhet. Vagy még annak sem, mert elég egyszerűcske)
15-20' kocsival a kék lagúna, de ott ugye idő kell a fürdésre. Jegyet érdemes előre foglalni, mert megeshet, hogy nincs szabad kapacitás.
20' a híd Európa és Amerika között. hááát, ezért kimenni...
25-30' Gunnuhver (geotermikus terület), hááát, ezért se mennék ki, a sziklákhoz elsétálni meg idő kell
45' kocsival a Seltún (geotermikus terület), marad nettó fél óra - kevés, kikukkantáshoz meg fölösleges ennyit utazni, mégha szereztek is fuvart.
Sziasztok! Tanácsot szeretnék kérni: 2 óra szabadidőnk lesz Izlandon két repülő között, mit érdemes/lehet ennyi idő alatt csinálni? Van esetleg valamilyen látnivaló a reptér környékén?
Gravel protection megéri, nagyon sok a gravel road, még ha nem is F.
Sand and ash protection viszont nem. A kockázat csekély (és tovább minimalizálható, ha az ember figyeli az időjárást: pld viharos időben elkerüli az eldhraun lávamezőt), az ára magas
Mondjuk az egyik szempont az volt hogy ha mindent kérek akkor van-e nagyobb eltérés a végösszegben, hogy pontosan melyik mögött mekkora önrész van, azt még nem néztem.
Sziasztok, most készülünk Izlandra és szeretnénk autót bérelni, de még nincs ebben tapasztalatunk. Sok kölcsönző ajánlatát megnéztem, de kb. mind ugyanazt kínálja.
Milyen biztosítási fedezettel érdemes bérelni? Van értelme mindent kérni és többet fizetni (gravel protection, sand and ash protection, stb), vagy elég az alap?
A Golden Circle-t és azt a környéket tervezzük bejárni.
GPS-em nem igazán ismeri a 910-es utat, pedig nem F-es, elvileg járható gond nélkül. Mondjuk éppen ma még tiltott a közút infója szerint, de általában szgk-val járhatónak jelöli a papír alapú térkép.
Valaki próbálta már és megosztaná véleményét, ismeretét erről az útról?
Üdv Emberek! Ha valaki lesz kint Reykjavikban március 26-31 között, akkor autóbérlésbe, túrázásba betársulnék. Bármi más javaslatot vagy ajánlatot szívesen fogadnék erre az időszakra. Köszönöm!
Hát amitől más, mint egy hostel, hogy például nincs common room, amit túlélek, viszont nincs konyha sem, ami azért nem esett olyan nagyon jól, lévén, hogy hoztam magammal otthonról egy csomó zacskós kaját.. tehát nincs lehetőség főzésre, ere készüljetek, ha esetleg ilyesmi járt volna a fejetekben. A szobában van vízforraló és bögre, tehát levesek oké, csak az ilyen tészták, amiket én vittem, az nem fog működni. Egyébként minden okés a hellyel, a 10 eurós reggeli nem éri meg, még talán ennyi, ami érdekes infó lehet.
A beszámoló szuper. 3 hét múlva indulunk, a(z egyik) szállásunk a Reykjavik Hostel Village lesz. Hogy tetszett, van-e esetleg valamilyen extra infód, mire/mivel készüljünk? :)
Egyik öcsémmel mi is ugyanekkor, február 1-5-éig voltunk itt; "nem kizárt", hogy ugyanazzal a géppel mentünk-jöttünk...
Csak annyit szólnék hozzá, amennyi eltér az előző beszámolótól, ill. ami esetleg másoknak plusz információ lehet.
Autóbérlés: mi a Blue Car Rentaltól kölcsönöztünk egy négykerékmeghajtású Nissan Qashqait, semmi gond nem volt sem átvételkor, sem leadáskor, minden úgy volt, ahogy a honlapon, pár perces ügyintézés oda is, vissza is.
Szállás: autóban (részben tervezett helyen, részben spontán) - ingyen; tiltott helyen nem parkoltunk. Kétszer a Þingvellir N.P.-ban ugyanazon a helyen (a valóságban itt már van egy asztal két paddal). Mindketten jó alvók vagyunk, és igen, kényelmetlen volt, de ezt tudtuk előre is, mégsem ébredtünk egyik nap sem nyúzottan. Mosakodás tiszta patakban, vízvétel főzéshez tóból, patakból, vízcsapból, és egyszer szégyenszemre boltból. A "mosdózást" is valahogy mindig sikerült porcelánba intézni! Főzéshez gázpalack a keflavíki reptér melletti Base Hotel konyhájából (kék épületrész, első emelet, a lépcsőház közvetlen közelében. Ezt a lehetőséget még itthon mondta valaki, erre építettük a főzést és a fűtést, csak a főzőfejet vittük magunkkal - és olajozottan működött. Hazafelé beugrottunk, és visszavittük, mert még így is rengeteg gáz maradt benne. Ezek mind mások által szándékosan itt hagyott cuccok, amit úgysem vihetnek fel a gépre, meg még maradék kaják is voltak... Kérdezés nélkül be lehet menni, és elhozni egyet.)
Blue Lagoonban nem voltunk; annyi képet, videót, árat... és véleményt olvastam róla előtte, hogy eszünkbe sem jutott, amúgy is igyekeztünk lehetőség szerint elszakadni a fősodortól, de legalábbis a tömegtől. (Sikerült úgy fényképeznem és videóznom, hogy asszem összesen max. 5 (öt) turista szerepel a képen, ők is kicsiben, a hátsó traktusban. Igaz, nem szeretek vaktában fotózgatni.) A repülőroncsot sem vettük célba, hanem Jökulsárlónt, és az óceánpartot, ahol egy éjszakát töltöttünk el, akárcsak Vík mellett (Reynisfjara). Jökulsárlón volt az érzelmi csúcspont. Minimum az történt, hogy elpárásodott a szemem.
Persze Gullfosnál is, a gejzíreknél is nagyokat pislogtunk, és útközben is meg-megálltunk vízeséseknél, meg el is tekeregtünk kisebb utakon, (szinte) senki által nem járt helyeken, patakoknál, ismertebb és ismeretlenebb kisebb templomoknál, mert azért mégiscsak a spontaneitás a legjobb! Így kerestünk fel már tök sötétben pl. egy melegvizű forrást is a hegyekben, fürödtünk is volna (este 10), de a fejlámpák szerint tök szutyok sár volt a környéken minden, úgyhogy ezt az egyórás kis kirándulás ellenére kihagytuk...
Vasárnap öcsém nem túl erőszakos unszolására beadtam a derekam, és bementünk Reykjavíkba, ahol egy tejeskávé után lötyögtünk az utcákon - amit egyre kevésbé bírok... (Van ui. az a bizonyos "utca közepén dologtalanul ellazult, bamba turist-fej", na az nem szeretnék lenni, de ez már az én bajom). A főváros megnéznivalóival kapcsolatban: kicsit emelem a tétet: két óránál talán eggyel többet - ha már ott van valaki - azért el lehet ott ténferegni, ücsörögni, belesimulni, de ha csak háromszáz méterrel hagyja el valaki a Hallgrimskirkját kelet és dél felé, akkor az illető hirtelen egy közepesnél alacsonyabb izgalmi szintű épített környezettel bíró magyar kisvárosban találja magát.
Tudtuk előre, hogy "sietős" lesz a kint lét (az is volt), de ezen szerintem előre túltettük magunkat. Nagyon durván azért nem feszítettük, mert mindketten másztunk volna még fel ide-oda, vagy éppen hevertünk volna le a fűbe-latyakba, eltűnődve a magos egeken messze futkosó fölhők mohos és fekete anyaföldre vetett árnyainak vonulásán.
Most ezeket éjjel megálmodjuk.
A nem szálláson alvás azért (mindenütt) sokat hozzátesz ehhez az élményhez!
(Meg az is, hogy előtte elolvastam két kötet izlandi, vagyis inkább viking sagát, és néha ezen is zakatolt az agyam. Ez így volt jó.)
azért sajnálom, hogy egyre több helyen van belépő erre-arra. és nem a pénz miatt, hanem mert ez azt jelzi, hogy Izland egyre kommerszebb, egyre több a turista.
én 2x voltam, 2011-ben és 2013-ban, és a kettő között is lehetett érezni a népszaporulatot. bár egyedül a Kerid-nél volt beugró, de este 8 után értünk oda és már nem volt ott senki akinek fizetni lehetett volna.
de az biztos, hogy legközelebb ha megyek, az összes kommersz helyet ki fogom hagyni. nem azért megyek, hogy szelfiző droidokkal álljak sorba...
Szerintem is ez lehetett... mi 2015 májusában voltunk, viszonylag jó idő volt ( napos de hideg)kicsit sétálni kell a Seljalandsfoss-tól de megéri...
( ha szemben állsz a Seljalandsfoss vízeséssel akkor balra kell menni egy ösvényen, kiépített úton...nagyon klassz volt a ZZasssssszony nem mert bejönni...)
Erre gondolsz a 4. napnál, ha minden igaz. Mi sajnos ott olyan borzalmas időt fogtunk ki, hogy ki sem szálltunk az autóból, pedig biztos szép, ha rendesen meg lehet nézni.
Tomor gyönyör volt a leírásod, egy nosztalgiázásra különösen. A Blue Lagoon valóban nem éri meg az árát a nagy tömeg és a csekély hozzáadott érték miatt, mi 4 órát töltöttünk a vízszintesen "hulló" eső és viharos szél mellett, igazából különösen a parton fagyoskodó "baywatch" személyzete járt még rosszabbul, igaz ők kaptak pénzt ezért az attrakcióért. Nyár valóban sok szempontból ideálisabb, de pl. sarki fényről le lehet mondani, árak sokkal magasabbak és van ami csak téli fagyban az igazi (befagyott vízesések). Ezzel együtt Izland forever, köszi a beszámolót.
02.01 - 02.05 között voltam kint egy pár napot. Pár szóban az élmények.
Egyedül mentem, autót a rent-a-wreck cégtől béreltem. 120 euró 5 napra egy Hyundai i10, nem zárolnak semmit.
Szállás a Reykjavik Hostel Village volt.
Az idő végig egy tízperces jégesőt leszámítva nagyon jó volt, sokszor a nap is szépen sütött.
1 nap: majdnem egy órát késett a gép, Reykjavik fölött még tiszta ég, majd 5 perccel később hóviharban leszállás, ami turbulenciával nem járt viszont szépen megcsúsztunk a landolás utáni fékezésnél. Reykjavik kb egy óra kocsival a reptérről, kocsifevétel után irány a szállás, ahol öt perc ismerkedés után kimentünk a várostól északra sarki fényt vadászni (ami a téli utazás fő célja volt), kevés sikerrel, mert időközben befelhősödött.
2 nap: Golden Circle. Érdemes korán indulni és beelőzni a turistabuszokat, mert ugyan két nappal az izlandi túra előtt még Indiában voltam, ahol aztán van tömeg, de így sem volt olyan fesztelen a nézelődés, pedig azt hittem, hogy a tél közepén nem nagyon lesznek turisták. Ami nem baj persze, hogy vannak, csak nem erre számítottam. Az út havas, hókásás volt, a buszsofőrök úgy nyomták neki, hogy kétszer is majdnem az árokban végeztem, innen is üdvözlöm őket és kedves felmenőiket, különös tekintettel a nőkre.
Szóval Golden Circle, a Thingvellir nemzeti park (európai és amerikai kontinens találkozása, izlandi ősi parlament helyszíne) nagyjából egy óra a fővárostól, belépős, illetve a parkolásért kell fizetni, ha jól emlékszem 1000 ISK per autó. Ez kb egy másfél órás séta a távoli vízeséssel együtt.
Innen egy óra a gejzír (Geysir) útközben láttam először a lovakat, akik viszont később szinte mindenhol felbukkantak. A gejzír és környéke ingyenes, parkolásért sem kellett fizetni. Maga a gejzír érdekes, kb. 5-8 percenként van egy kitörés, hol kisebb, hol nagyobb. Az első, amit láttam elég kicsi volt, húztam is a számat, hogy ez minden, majd abban a pillanatban az égig tört fel egy hatalmas vízoszlop. Az azért helyretett :)
Következő állomás kb 20 percre a Gulfoss vízesés, ami aztán tényleg hatalmas. Sajnos az egészen a víz mellett futó útra nem lehetett lemenni csúszásveszély miatt.
A vízesés után megálltam ebédelni a Fridheimar üvegházaknál, ahol egyrészt iszonyú finom, friss paradicsomleves van (2000 ISK, de all you can eat, korlátlan kenyér-, tea-, kávé- és vízfogyasztás mellé), másrészt érdekes dolgokat mesél a pincérlány a helyről, például, hogy napi egy tonna paradicsomot szüretelnek.
Utolsó állomás már sötétedésben (reggel 9 előtt és délután 5 után töksötét van) a Kerid kráter, ami egy kicsit csalódás volt, illetve nem is volt az, csak én voltam a buta, mert nem gondoltam rá, hogy az is befagy. Persze kellett volna, de így a képek alapján várt barna kráterben gyönyörű kék víz helyett kaptam egy fehér lyukban egy kicsivel fehérebb jégfelületet. Na, majd nyáron. Itt a parkolás ingyenes, viszont fejenként 400 ISK a belépő.
Este hét körül visszaérkezés Reykjavikba, ahol már egy új szobatárssal újra északi fény keresés, most teljes sikerrel. Kevés ennél gyönyörűbb dolgot láttam a világon, soha egy fotó vagy videó sem fogja visszaadni ezt az élményt.
3. nap: Reykjavik városnézés ragyogó napsütésben. A nagytemplom tornyába visz fel lift, 700 ISK az ára, amit a kutya nem ellenőrzött. Ezzel nem bliccelésre akarok bátorítani senkit, hanem inkább a kelet-európai ember rácsodálkozása arra, hogy nahát, van már a világnak olyan része, ahol az emberek... nem bliccelnek. Mert nem divat/akarnak/vannak rákényszerülve. A templomon kívül van még egy tavacska a város közepén, illetve az operaház. Lehet, hogy nem ez lesz a legnépszerűbb kijelentésem, de Reykjavik, nekem legalábbis, két óránál biztosan nem ér többet. Városnézés után irány Hella városa, ahol a Hotel Hellában aludtam, azért, mert a negyedik nap terve a déli parton krúzolás volt és mivel a nappalok rövidek, a táv pedig elég hosszú lett volna, ha Reykjavikból indulok, ezért inkább levezettem az út felét.
4. nap: Seljafoss még napfelkelte előtt. Itt van egy Hidden Waterfall nevű vízesés is, biztos van valami költöibb neve izlandiul, de nem találtam meg. A lányeg, hogy emögé a vízesés mögé be lehet sétálni, viszont garantáltan csuromvizes leszel utána. Ezt a magam részéről nem kockáztattam meg (majd nyáron), viszont egyszercsak elsétált mellettem egy teljesen csupasz férfi, aki szintén nem akarta összevizezni a ruháját, de láthatólag mindenképp meg akarta nézni a vízesését. Hát sikerült neki. Gondolom utána pár hétre ágynak dőlnie is sikerült, mert ugyan nagy hideg nem volt meg szél sem igazán, de annál azért hidegebb, minthogy valaki tök meztelenül besétáljon egy háromfokos vízesés alá.
Innen negyedóra az Eyjafjallajökull vulkán lába. Ez a tűzhányó ugye arról ismert, hogy 2010-ben kitört, teleszórta egész Európát vulkáni hamuval, ami néhány (ezer) repülőjárat törléséhez vezetett. További tíz perc autóútra van a talán leggrandiózusabb vízesés, a Skogafoss. Erről a helyről csak szuperlatívuszokban lehet beszélni, gyönyörű, tényleg. Egy lépcsőn fel lehet menni egész a vízesés mellett egészen annak a tetejéig, ahonnan még szebb talán a hely.
A vízesés után vissza a kocsiba, majd irány az 1973-ban lezuhant US NAVY DC-3 repülő roncsa. Nemrég még egész a gépig be lehetett hajtani kocsival, ma ez már nincs így, a telektulajdonosok tiltakozása miatt. Az út mellett van egy nagy parkoló, ami aztán végképp teljes megrökönyödésemre egyébként, de teljesen tele volt. A parkolótól 4 km a roncs, ez kb egy óra séta pihenő nélkül. Teljesen sík felület, mindenféle menedék nélkül. Azért használom a menedék szót, mert az egész izlandi túra folyamán itt voltam a leginkább kiszolgáltatva, a kocsi vagy bármilyen fedél beláthatatlan távolságra, amikor természetesen utolért egy elég durva jégeső, a nyilvánvaló elázáson kívül elég komoly fizikai fájdalmat is okozva. Szerencsére hamar vége lett és némi elcsigázott gyaloglás után feltűnt a repülőgép, ami, ahhoz képest, hogy 44 éve zuhant le, meglepően jó állapotban van.
Fotózás után ugyanúgy egy óra séta vissza, majd irány a black sand beach avagy Reynisfjara, ami repülőtől fél óra kocsival. Nyilván mondanom sem kell, hogy ez is nagyon nagyon szép, főleg a naplementében volt az. Elfelejtettem írni, hogy belépő egyik helyre sincsen.
A tengerparttól másfél-két óra Reykjavik, útközben Hellában még megálltam egy hamburgerre, ami üdítővel együtt volt 2200 ISK viszont nagyon finom volt.
5. nap: Izland egyetlen, viszont nagyon komoly csalódása a Blue Lagoon. Amúgy sem vagyok oda az ilyen tömegfürdőkért, de gondoltam, jó, ez annyira híres és annyian mondják, hogy jó, hogy legyen, próbáljuk ki. Hát bárcsak csináltam volna BÁRMI mást.. Még előre lefoglalva 40 euró volt a belépő, bent teljes tömegnyomor (el sem tudom képzelni mi lehet itt nyáron, amikor tényleg sok túrista érkezik az országba), a medence meg igaziból semmi extra. Azért megpróbáltam, ücsörögtem/sétálgattam a vízben vagy másfél órát, amikor már tényleg elegem lett és inkább elindultam a szomszéd városkába, Grindavikba, ami egy halászváros, és ahol életem legjobb hallevesét ettem. Nem is halleves, hanem languszta szósz, ugyanúgy 2000 ISK egy tányérral, ugyanaz a setup, mint a paradicsomlevesező, tehát kenyér, tea, kávé, víz és persze leves annyi, amennyit akarsz. Innen már csak félkómában a reptérre vezetés és a hazarepülés maradt hátra.
Összességében Izland egy drága, de gyönyörű hely, ahol a természet még így is gyönyörű, mindenképp meg kell nézni nyáron is! Rent-a-wreck melegen ajánlva, Blue Lagoont kerüljétek, mint a pestist.
Erősen országfüggő, Izlandon akad jó pár olyan cég, amely nem zárol, csak meg kell adnod nekik a jogot, hogy ha történik kár, akkor elvegyék a kártyádról. Viszont a töréskár-önrészek tényleg horribilisek, nagy autóra a legtöbb helyen 300-400 000 ISK. Mi a mycar.is-nél béreltünk, ők nem zárolnak, és "csak" 190 000 volt az önrész. Máshol a kisautókra ennyi, úgy látszik, ők a legtöbb olcsó céghez képest eggyel drágább cascot kötnek az autóikra.
