Igen, sokat néztem a Te Alkotásodat is. (igen, nagybetűvel) Az nagyon szép munka, inkább rézremekmű, ismét gratulálok hozzá! Itt, ami nálam elkészült, egy kész gyári munka átalakítása, némi egyediséggel megtűzdelve.
Sokat nézelődtem, hogyan lehetne feldobni ezt a száraz gyári korongot.
Ez a forgómorgó jelző nagyon megtetszett. az ötlet innen van:
Ettől lett egy kicsit egyedi, valamint a megállás előtti sebesség feleződéstől. Ahogy meglátja a sínszál alatt a fototranyó a külső led fényét (kb. ahogy belép abba szeletbe a híd) a korong lelassul. Így nem annyira "műanyag" a megállás. Ha túl lassan megy a motor az sem jó, mert akkor nem húzza be rendesen a fogaskerék a hidat a helyére. Ugye ez a gyári cucc, sem annyira pontos.... sajnos. A nagyobb sebességgel kvázi beviszi a lendület a hidat a helyére. Legalább 7V kell a motornak ez alatt nem jó a reteszelés. Ezért nem vettem volna gyári újat :)
Végre elkészült, működik is rendesen a fordítókorong.
Cél volt, hogy DCC üzemről lehessen vezérelni, működjön megfelelően, és valamennyire DR (III) legyen, azaz fényjelzők nem jöhettek szóba a korongon, csak valami árbóc, zárjelző (ami ugye forog, meg világít is )
Sajnos saját korongot nem sikerült összehozni az évek során. Ez a használt H0-ás Fleischmann lett az alany kis pucolós munkával (valamit ráöntöttek), így működőképessé vált a korong. Valamint egy nagyon kedves Topiktárs segítségével sikerült a hibás stucnit cserélni, így már esztétikussá is vált a korong.
Működés:
A híd két végében a sínszálak alatt van 2-2, összesen 4 fototranzisztor. Ezek érzékelik, ha valamelyik kiállás alatt az infraLED be van kapcsolva.
A jel nincs modulálva, így a fototranyókat jól védeni kell a zavaró fények ellen. A híd két végén levő fototranyó párok külön-külön ki/be kapcsolhatók, így kiválasztható, hogy a korong melyik oldalával álljon be a kijárati vágányra hol figyeljen a híd.
Egy váltócím kitérőbe állítással indítható el a korong üzem, jelen esetben ez az 5-ös cím. Ha a híd érzékeli az infrafényt adott kiállón, akkor először lassít (és lekapcsolja a tekercset), és a gyári reteszelő szerkezet ez után a beállásnál pontosan reteszel. Reteszeléssel egyidőben lekapcsolja a motort, és a tekercset is. A reteszelő mechanikán van egy gyári kapcsoló az adja a leálláshoz a jelet, így az nem ég már be, nem a motor áramot szakítja már meg (jól be volt égve, pucolni kellett).
A hídon kettő PIC (mikorkontroller) van. Az egyikkel kiválasztható, hogy melyik véggel álljon be a híd a kiállásra (1), merre forogjon a híd (2), a házvilágítás (3), és forgó jelzőárbóc világítása (4) kapcsolható (4 kimenet Unisemaf-Paco 1-4 váltócím). A másik PIC forgatja a jelzőárbócot, forgatás UTÁN indítja el a hidat, a leállítás után visszaforgatja a jelzőt. (Paco 1 tornout controller 5-ös cím). Mindkét PIC nyomógombbal váltócímről új címre programozható át. (híd alatt vannak rejtve a nyomógombok, utólag is könnyen átprogramozhatók)
A korong mellett egy PACO-unisemaf fényjelző áramkörről kapcsolhatók az infraLED-ek. 8-as csoportban működhetnek, ha bármelyik LED-et felkapcsoljuk az ő váltócímével, akkor a többi másik kialszik. Így 8-as csoportokban szinte bármennyi kijárata lehet a korongnak kis túlzással.
A hídon van hurokfordítás is, így nem kell hurokmodult használni, nem alakul ki rövidzárlat sehol. Nem pont 180 fokos, de így egyszerűbb volt kivitelezni egy körérintkező erre szolgál. A korong alján jelöltem hol vált a polaritás, beépítés után tudjam hogyan kell majd a kilépő síneket kábelezni.
Amit még nem tudok pontosan, hogyan tudom majd ezt egy TC-vel összehozni. Analóg korongként tudom váltócímről ide/oda forgatni a TC-ben a korongot, de hogyan rendelem hozzá a kijáratokhoz a váltócímeket, azt még nem tudom.
A dolog onnan indult ki, hogy a 6 éves kisfiam imádja a vonatokat és azon gondolkodtunk, hogy most már oda lehet engedni egy modellvasúthoz is anélkül, hogy komoly kockázata lenne a megrongálódásnak. Tudom, hogy nem könnyű kérdés és semmiképp nem is szeretnék hitvitát indítani, de hátha vannak objektív tényezők: ha elengedem a régi sínkészletet és belevágok egy új beszerzésbe, a jelenlegi állás szerint Piko vagy Roco anyagot javasolnátok? Első körben biztosan csak szőnyeges játék lenne, rendszeres össze- és szétszereléssel, de semmiképp nem zárnám ki a lehetőségét egy terepasztal későbbi megépítésének. Nyilván szempont az ár, a minőség és persze az is, hogy ne épp egy kivezetés alatt álló szériába fussak bele.
Kijött Ties videója a kettő hónappal ezelőtti lipcsei LEGO-vasútmodell találkozóról - mivel rengeteget láttam "dolgozni" a kiállítás alatt, így már nagyon vártam a felvételeit a rendezvényről.
Szerintem hagyományos vasútmodellezők számára is érdekes lehet - ebben az építési nagyságban nyilván kevesebb szabványosítás történt, és annyira sok klub azért nincs, hogy tematikus (csak európai, csak német, csak adott korszak) asztalok szülessenek, így a járművek terén nagyon vegyes az összkép. Cserébe rengeteg olyan jármű is létezik ebben a méretben, amelyet sem nagy gyártó, sem kisszériás gyártó nem készített el a hagyományos vasútmodellező építési nagyságokban.
A magyar csapat öt fővel képviseltette magát a rendezvényen, így a hazaiak számára ismerős járművek is rendre feltűnnek a felvételeken. :)
Jah; csak a modellezésben a 2.1-es rendszer (vagy még egészen az sem) felel meg a valóságban nagy folyóméter súlyú fővonali vágányoknak. A 2.5-ös sínek enyhén elnagyoltak, ezért ha valaki teheti cseréli őket, de simán felhasználhatóak olyan helyen, ahol nem szembetűnők (pl. rejtett tároló állomások).
Persze, a valóság szerint pont fordítva kellene, igazából csak példán keresztül szerettem volna érzékeltetni, hogy két rendszer párosítása mikor lehet indokolt vagy hogyan lehetséges.
"...akkor a komplett mellékvonal készüljön 2,5-ös rendszerrel, a fővonal, ahol tegyük fel csak újabb modellek futnak készülhet 2,1-es rendszerrel..."
Hogy ne legyen ennyire egyszerű a helyzet, a nagyvasúton pont fordítva van, tehát a fővonali vágányok nagyobb folyóméter súlyú, tehát magasabb profilmagasságú sínnel készülnek, mint a mellékvonalak, ahol a kisebb folyóméter súlyú síneket használják. (a mellékvonal kisebb tengelyterhelésre és sebességre van méretezve, ezért elég oda a kisebb folyóméter súlyú sín)
(Egyébként más gyártók, pl. Piko és Fleischmann is gyártanak különböző átmeneti sínpapucsokat).
Ha pedig a Piko A sínrendszerrel, akkor elvileg nincs gond, még átmeneti sínpapucs sem kell hozzá, mert az is 2,5 mm-es profilmagasságú, de a geometriában különböznek, tehát az egyenesek hossza, az íves vágányok sugara és a kitérők geometriája eltér és itt annyit írtak, hogy a Piko A síncsatlakozókat a Roco oldalon kicsit ki kell szélesíteni, gondolom a csatlakozó résznél a profil alján a Roco picit szélesebb lehet a Pikonál.
Ez a Roco 2,5-ös sínrendszer már nincs gyártásban, csak használtan tudsz hozzá venni és egyre nehezebb találni.
Két különböző sínrendszert csak az észszerűség határán belül érdemes (vagy lehet) keverni és ha valamiért indokolt. Például egy árnyékpályaudvar készülhet egy stabil, de olcsóbb rendszerből, a látható részek pedig egy drágább, de szebb és filigránabb vágányzatból. Vagy vannak olyan régi modelljeid, amiknek a kerék karimája nagyobb, ezért a 2,1-es rendszeren nem tudnak futni és tegyük fel ezek csak mondjuk a mellékvonalon közlekednének, akkor a komplett mellékvonal készüljön 2,5-ös rendszerrel, a fővonal, ahol tegyük fel csak újabb modellek futnak készülhet 2,1-es rendszerrel. Nálad nem tudom mi a helyzet, mennyi ilyen 2,5-ös vágányzatod van és mit szeretnél még hozzá venni, de gondold át, hogyan kevernéd ezeket, érdemes-e vagy lehetséges-e egyáltalán.
Itt találsz egy jó összefoglalást néhány H0-ás 2,1-es és 2,5-ös profilú vágányrendszerről, megadva az összes típust és ezek méretét, geometriáját, talán ez is segít a döntésben.
a képen látható Roco sínjeim vannak itthon, tizenvalahány éve vettem őket. Légyszi segítsetek megszakérteni, hogy a ma kapható Roco sínekkel össze lehet-e kapcsolni, változtak-e azóta ezek a csatolók.
A bónusz kérdés az, hogy a mai Piko sínek mennyire térnek el ettől, ha igen, van-e esetleg valami átalakító sín a kettő közé.
Szeretnél némi új sín- és járműanyagot beszerezni és nyilvánvaló cél, hogy a meglévő készletet se kelljen kihajítani.
(Azt tudom, hogy majd meg kell pucolni a sínfelületet ;) )
Egy olyan kérdésem lenne, hogy nekem az első képen szereplő rakoncáim vannak, viszont én a második képen szereplő rakoncákból szeretnék vásárolni mahagóni barna színben. Esetleg tudja valaki, hogy a ROCO forgalmaz-e ilyet és ha igen akkor milyen cikkszámon fut? A válaszokat előre is köszönöm!:)
Még annyi, hogy én csak az AnyRail pályatervezőt ismerem, de az pl. ismeri ezt a vágányrendszert is, abból is ki lehet puskázni talán a geometriát, ha valami adat hiányzik.
én nem emlékszem, hogy külön neve lett volna, csak a Roco Line volt külön névvel megkülönböztetve a régi rendszertől amikor megjelent.
Innen le tudod tölteni a 1980/81-es katalógust abban a 61-67 oldalakon megtalálod a sínek és kitérők típusát és geometriáját, itt Roco-Norm-Gleissystem-nek hívják:
