Az alkotmánytervezet négy részből áll. Az első fejezet címe még kérdéses: vagy a Nemzeti hitvallás, vagy a Nemzeti nyilatkozat címet viseli majd. Ezt követi az Alapvetés című rész, amely egyebek mellett rögzíti, hogy hazánk neve Magyarország; majd a Szabadság és felelősség címet viselő fejezet következik az alapjogok és kötelezettségek felsorolásával; a negyedik rész Az állam, amely az államszervezetről szól.
Az alkotmánytervezet preambulumában veszélyes lehet történelmi elveket jogi szövegbe helyezni. Magyar és külföldi alkotmányjogászok véleményezték a készülő tervezetet.
Az alkotmánytervezet preambuluma az "alkotmányozási költészet" része ugyan - Koen Lemmens, az emberi jogok és az összehasonlító alkotmányok professzora szerint, mindemellett azonban úgy véli, veszélyes lehet történelmi elveket jogi szövegbe helyezni, mert ehhez széles körű konszenzusra van szükség.
Az antwerpeni, brüsszeli és leuveni egyetemek jogi oktatója az Országgyűlés alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottsága által szervezett konferencián elmondott beszédében felvetette a kérdést, hogy valóban szükséges-e a kereszténység megjelenítése az alkotmányban. Ő úgy véli, hogy ahogy a Bibliában szerepel: a császárnak meg kell adni, ami a császáré, az Istennek pedig, ami az Istené. Az alkotmány mint jogi szöveg ebben az értelemben pedig a császáré, illetve a népé - jelentette ki beszédében Koen Lemmens, aki hozzátette, hogy az állam és az egyház szétválasztása fontos. Kérdés, hogy spirituális dolgoknak van-e helye az alkotmányban.
Elnyomó gépezet
Szabadság-felelősség kérdésében ment híre annak - emeli ki az alkotmányjogász-, hogy a kötelességeknek is meg kellene jelenni az alkotmányban, mert az államnak van meg az az elnyomó gépezete, amellyel szemben az állampolgárt meg kell védeni. Emellett a szöveg alapján felvetődik annak a kérdése is, hogy az állam kötelességei számon kérhetőek-e.
Az alkotmánytervezet értelmezése szerint házasság férfi és nő között jön létre. Itt kizárják a homoszexuálisok kapcsolatát. Európában sokféle együttélési forma létezik, a magyar alkotmányban ezeket is megjeleníthették volna - tette hozzá. Ezenkívül úgy látja, hogy az alkotmány túl sokat hivatkozik sarkalatos törvényekre, amelyek majd szabályozzák az adott kérdést, miközben a részleteket még nem ismerjük.
Úgy véli, hogy erkölcsi követelményeknek nem kellene megjelenni az alkotmányban. Ahogy például szerepel benne az, hogy a gyermekek gondoskodjanak a szülőkről, felveti azt a kérdést, hogy ez nem jelenti-e azt, hogy az állam kiszállna az idősökről való gondoskodásból. Emellett Lemmens kicsit agresszívnek tartja a hangnemet a történelmi résznél. Fontosnak tartja, hogy úgy fogalmazzanak, hogy azzal ne sértsenek meg senkit.
Nem szoktam olvasni, nem is fogok, de híven figyelem a híradásokat... :-)
Komolyan:Úgy mondták nekem, hogy a határokon kívül 2,5 millió magyar él itt a Kárpát-medencében... Lehet, hogy nem lesz 1 millió... No, de miért olyan biztos ez? Te honnan tudod, hogy mennyien fognak szavazni, ha a HTM-ek szavazati jogot kapnak? Főként ha rendeznek egy-két technikai kérdést. Pl. bevezetik az internetes szavazást...
Mindezen túlmenően, ez elvi kérdés. Szép dolog lenne, ha a Madártani Egyesület alapszabályáról engem is megkérdeznének, sőt szavaznom lehetne az SZMSZ-jéröl - jólehet, a madarakat csak a Nat Geo műsorában szoktam látni Attenborough kommentálásában...
miért is terelés felhozni példaként más országok (pl. EU tagállamok és Svájc) külföldön élő állampolgárainak szavazójogát a külföldön élő magyar állampolgárok szavazójogához kapcsolva?
ha nekik lehet, és elfogadott, akkor a magyaroknak miért is ne legyen?
Abba meg EU-s képviselőként bele is köll szólnia, ha az EU törvényeit akarják egy EU-s országban meghágni...
melyik EU törvényt sérti a Szentkorona és Isten megemlítése az Alkotmányban? merthogy Cohn-Bendit mintha ebbe akart volna beleszólni... (persze a véleményével, LOL)
Igen, csak ezzel az a gond, hogy a példáidban nem olyan elszakított területek lakosságáról van szó, ahol miiliók élnek koncentráltan, közvetlenül a határok másik oldalán. (Románia persze kivétel.) Esetünkben olyan nagyságrendekről beszélünk, amely döntő mértékben képes beleszólni a mi életünkbe. Kívülről.
Pl. semmi gond nincs azzal, hogy mondjuk a spanyolok Argentínából szavaznak a spanyolországi választásokon. Azzal sincs baj, hogy magyarok szavaznak az USA-ból a magyar választásokon. Itt néhány ezer szavazatról van szó, amelyek befolyása gyakorlatilag zérushoz nagyon közelálló szám. Viszont azzal már komoly baj van, ha megjelenik a magyar választásokon 1 millió új szavazó a Kárpát-medence határunkon kívüli tájairól. Akiknek semmi köze nincs ahhoz, hogy mi tk. hogyan is élünk és mi itthon mit is akarunk!?
Miről is szól a gyermekek utáni plusz szavazat? Hogy nyomást lehessen gyakorolni a választásokon induló pártokra, hogyha kormányra kerülnek, akkor - az inaktívok rovására - növelni lehessen a családtámogatást. (Most eltekintek attól, hogy amúgy miként is lehet ezt megvalósítani, ha a kassza üres - de ez most mellékes.) Remélem, látod a párhuzamokat
mi a gond a határon túl élő magyar állampolgárok választójog elnyerésével, ha az imént felsorolt országok (közte jópár EU tagállam és Svájc is) elismerik a határokon túl élő állampolgáraik választójogát?
fárasztó vagy... a választójog elnyerése által vs. CB EP képviselő véleménye által
történő beleszólásról csevegtünk...
és úgy csinálasz, mint a hülyegyerek, aki nem érti a különbséget.
amúgy CB-nek - ha megtette - éppenséggel a SzK-t is joga van - képviselő - fikázni, legfeljebb modortalannak tartják. akár a szeretett vezetőnek joga van emlékeztetnie a németeket a nácizmus feltalálására, és majd őt is modortalannak tartják.
értem én, hogy nem sért semmilyen EU-jogszabályt (se a korona megemlítése, se az istenes bevezető), és ezért megpróbálod a lehengerlő vita aranyszabályait alkalmazni...
mennyivel rosszabb, ha az EU pofázik bele abba, hogy mi alapján lehet szavazni, mint az, hogy határon túl élő (főleg) mszp-szimpatizánsok is szavazhatnak? :o)
ne nevettesd már ki magad jobban... a szankciókat az uniós belépéssel vállaltuk, gyk: nem illik az asztalra szarni, a klubnak vannak szabályai. persze, ez is ezerszer ki lett tárgyalva, csak amióta a szeretett vezető comboskodik, azóta feledésbe merültek a vállalt kötelességek...
CB, mint EP képviselő elmondta a véleményét, amit amúgy MINISZTERELNÖKJ ÚRNAK címzett. Ha úgy teccik, egy köpenyegforgató macskajancsinak nevezte, és rendkívül beletalált az igazságba.:-)
Gipszjakab, újdonsült választópolgár pedig befolyásolhatja a magyarországi pol. viszonyokat szavazatával anélkül, h hatását elszenvedné.
Fellázadt a KDNP egy fideszes módosító javaslat ellen
A kormánykoalíción belüli konfliktushoz vezetett az az alaptörvény tervezetéhez benyújtott fideszes módosító javaslat, amely szerint a nyugdíjkorhatárt elérő bírák nem dolgozhatnak tovább.
...
"Ez a testület elleni nyílt támadás" - mondta Rubovszky, aki bejelentette, hogy a KDNP frakciója ki fogja kérni külön szavazásra a módosító indítványt, és a kereszténydemokraták nem szavazzák meg azt (ebben az esetben nem lenne meg az elfogadásához szükséges kétharmados többség). Rubovszky szerint érthetetlen, hogy a 62 éves bírákat nyugdíjba küldenék, míg az ügyészek esetében továbbra is 70 év marad a munkavégzés felső határa, sőt, a legfőbb ügyész 70 éves kora után is hivatalban maradhat, amíg meg nem választják az utódját.
A KDNP-s képviselőhöz hasonlóan fogalmazott Gyüre Csaba, a bizottság jobbikos alelnöke, aki szerint a javaslat a "bíróságok szuverenitása ellen indított támadás", és csak azt a célt szolgálja, hogy le lehessen váltani a megyei bíróságok elnökeit. Gyüre szerint nem is az alaptörvénybe való a bírók nyugdíjkorhatárának szabályozása, arról a bíróságokról szóló, kétharmados többséggel elfogadható törvényben kellene rendelkezni.
