" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
De kertekben annál nagyobb jövője lehet megérzéseim szerint, főképp a tényleg enyhébb klímájú területeken, védett mikroklímájú udvarokban, védett teraszokon vagy házfalak közelébe ültetve. Legalább nem kell majd idősebb korukban erősen visszavágni őket, hogy beférjenek a pincébe/garázsba.
Ha nagyobbak lesznek, lehet velük kísérletezni. Ígéretesek lehetnek nagyvárosok központjában, parkosításként. (Persze, hazánkban mennyi időt érhetnének meg ott!?)
Vagy azokat a szelekciókat kellene kipróbálni, a melyeket a francia Filippi kertészet kísérletezett, szelektált.
Nevezetesen: a 'Villa Romaine' (új fajta), állítólag a -15 C-ot károsodás nélkül bírja, valamint az 'Atlas' és az 'Italia' nevű fajták minimális levélfoltosodás mellett bírják a -10 C körüli fagyokat.
Ezek a fajták még nincsenek az országban (ill. nekem és még 1-2 emberkének van már belőlük, rendeltük a franciától, de nagyon kis példányok még, úgyhogy a kiültetéssel még várok, amíg legalább 3-4 példányom lesz pluszban biztosítékként belőlük...)
Megcsinálhatjuk a kísérletet, de én nem fűzök hozzá vérmes reményeket, még úgy sem, hogy éppen az idén fényképeztem az egyik bemutatott nagy füge dombján lévő, egynél több telet szabadban töltött oleándereket. A gazdája nem emlékezett pontosan, hogy kettőt-e, vagy hármat töltöttek-e kint.. Én attól tartok, hogy csak a két utolsót. Az oleándernél, olajfánál és egyéb, télen is csökkent mértékben, de mégis vegetációban lévő növényeknél lép föl az a jelenség, amiről az egyik olasz fórumozó ír az USDA zónákról szóló párbeszédben. Nem bírják az olyan tartós fagypont alatti hőmérsékletet, ami a mi teleinken, fekvéstő függetlenül előfordulhatnak, ugyanis lényegében "kiszáradnak". Szövetpusztulás következik be náluk tartós fagykitettségnél, még ha az abszolút értelemben nem annyira alacsony is, hogy elérné a kritikus küszöböt. Megpróbálni megpróbálhatjuk, aztán lesz, ami lesz! Nagyon sűrű beépítettségű, dombon lévő városi környezetben nem zárnám ki teljesen a túlélés esélyét. dehát ugye ott komoly hőszennyezés is van, minél nagyobb a hideg, annál nagyobb a fűtés, itt pedig csak a természet erőforrásai állnak rendelkezésre.
Megint megtapasztalhattuk, hogy mennyit számít néhány 10 méter szintkülönbség alacsony hóhatár esetén. Az a reggel 8 körüli hatalmas csapadékintenzitás az én 150-méteres szintemen is már inkább az olvadó fagylaltkásához hasonló löttyöt csinált csak, ami sokkal inkább folyt, mint potyogott, de mintha dézsából öntötték volna, amint lecsökkent az intenzitás újra eső lett belőle.
Szívesen barangoljuk be ezeket a helyeket és minden évszakban találunk valami "csodát". Ha azt mind megírná az újság, nem is maradna hely másnak. Legföljebb mások neheztelnének meg ránk, hogy miért mindig "itt mi", amikor az ország más, hasonló dombvidékein is hasonlók vannak. Mi (sokakkal ellentétben) ezzel tökéletesen tisztában vagyunk, demonstrációként azért mutatjuk be ezeket, mert ezek vannak kéznél, egyébként az ország minden dombvidéke nagyon szép.
..."bár a tél még alig kezdődött el, egy-egy ibolya és kankalin is megjelent már a hegység naposabb területein..." Kooperációban csak összehozunk lassan egy Mecseket az ország különböző pontjairól. Holnap még kell keresnem hozzá egy ibolyát. A kankalin itt van a kertünk "naptalanabb részészein", az elvirágzott, de még mindig el nem fagyott krizantémok mellett... Tökéletesen egyetértek, mindenben!
Dunakeszi "déli lejtőn" kivirágzott a hóvirág. Újságírók ide! Soha nem látott csoda!(Legalább is annak aki idén született.)
Az már aztán a globális, abszulute globális felforrósodás bizonyitéka. De nem sokáig örülhetünk neki, mert pár év múlva elolvad minden jég (még a frigiderben is + műjégpályán is) az óceán kiönt és betüremkedik az Alföldre. Azután meg felforrnak a tengerek az agyvizem is, szénné ég minden. Nahát.
Mellesleg tavaly és tavaly előtt is virágzott ilyenkor, és a téli jázmin is kivirágzott.
A budai dombok, ahogy a dombvidék leereszkedik az Alföld felé, az is nagyon szép vidék!
Bizony, itt ma reggel szép nagypelyhes havazás volt, csak úgy szakadt, szerencsére a vizes talajon nem maradt meg, 1,3 fok alá nem is ment a hőmérséklet!
Viszont a jövő hét közepétől télies(ebb) idő lesz, utána pedig sajnos reális az esély komolyabb hidegre....sajnos nagyon komolyabbra!
Kedves ninovarga, egy leandert volna kedved próbára tenni a dombodon? A kísérleti alanyt biztosítom, postázom. Tudom, hogy nagy kérés, mivel nincs sok helyed, csak próbálkozom... Köszönöm!
Tavaszra az /eddig le nem adott/ káki-igényemet meg kell dupláznom.Ez 2x2 db-ot jelent,ugyanis 3 heti szabi után újra dolgozik egyik kollégám,akinek szintén van/v. inkább volt /egy kákija.Meséltem neki rólatok és ő egyből lecsapott a lehetőségre,elsőre egy,másnap 2 db-ra emelve az igényét.Azért írtam,hogy csak volt,mert néhány éve "meghalt" és nem volt olyan szerencséje mint nekem,ugyanis a kihajtott sarj és az abból mára jó 2-2,5 m-esre nőtt fa nem terem.Mondtam is neki /amennyire hiányos tudásomra alapozni tudtam/,hogy ez valszeg az alany.A levele sokkal keskenyebb mint az enyém és aszíne is másabb/bár ez lehet talajkülönbségből adódó is/.Szóval ő már tuti.Amikor anno az enyém teremni kezdett akkor adtam neki és attól kapott kedvet hozzá/nem bolti az inger/.Ja igen...az idén rádumált,-mivel tudja,hogy én szoktam szemezni-hogy,próbáljam meg az övét...hát óvatosan próbáltam rávezetni,hogy én csak hagyományos gyümikkel próbálkoztam eddig,de eddigi ténykedésem miatt nem tudom lemosni magamról,hogy "én ezt Tudom".Hát...nem akartam megsérteni,csináltam,de hogy ebből lesz-e valami?Ehhez tényleg szakember kellene,vagy legalább némi szakmai gyakorlat.
Emez nem oltvány, albánból hoztam 15-16 éve. Kb. ugy viselkedik, mint a füge, 16-18 alatt elfagy, ésakkor 2 évig nem terem. Most kb. 2 m, cca 30 termés volt rajta, nemis kicsik, 6-8 cm átm.
Egy szatyorral? Decemberben? Akkor az nem csak úgy "mutatóban" volt szenzációként, mint a mienk. Ráadásul a "régi hideg" klíma mellett, a "globális felmelegedést" megelőzően. Nem lehet, hogy elképesztés céljából, sok utánajárással majdnem minden évben tudnánk produkálni? (Persze azért a hóvirághoz nem lenne fogható!)
Én is gondoltam már rá, de még senki sem kinált meg eggyel. Van itthon egy szuharom,nem tul védett helyen, soha nem takartam, még levele sem fagyott le. Az is kb. onnan származik.
