Egy a baj: a magyar krónikák időrendje pontosan egyezik a különböző időszámítások k.u.-ra való áthamisításával.
A magyar krónika ráadásul eredeti.
A nyugati krónikák közt nincs egyetlen eredeti se. Mindegyik sokadik másolat. A kérdés: volt egyáltalán eredeti??? Szerintem nem.
A magyar krónikák az egyedüli hitelesek. Számomra irreleváns, ki milyen nevekkel, hogyan bűvészkedik. Az időszámítások hamisítása teljesen megmagyaráz mindent és tökéletesen hitelesíti a magyar krónikák leírásait, eseményeit és időrendjét.
Ám X. (Bölcs) Alfonz (1252–1284) krónikájában aligha az általuk is gyakorolt lovaglási stílus legkorábbi felbukkanását örökítette meg Hispániában: „Granada királya, látván a háború elhúzódását amelyben volt, azzal a kéréssel fordult Aben Yusufhoz, hogy küldjön valami [hadi]népet a megsegítésére, ő ezer lovast küldött […] mondják, hogy ezek voltak az első jinete-lovasok akik átkeltek a tengeren azután, hogy Miramolin legyőzetett.” 643
643 „ El rey de Granada, veyendo el gran afincamiento de la guerra en que estaba, envió rogar á Aben Yuzaf que le enviase alguna gente en su ayuda, é envióle mil caballeros […] dicen que éstos fueron los primeros caballeros jinetes que pasaron aquen mar despues que el Miramolin fue vencido.” A szövegrészlet említi az almohádokat követő Banū Marīn dinasztia uralkodóját (Abū Yūsuf Yacqūb, 1258–1286), utal az 1212-es Las Navas-i csatában legyőzött Muhammad al-Nāsīr almohád kalifára (1198–1213, a keresztény forrásokban Miramolin), de csak az ő veresége után először érkező jinete-lovasokról beszél. Idézi DEL CAMPO 1993, 158.
Atila a magyar krónika szerint a Catalaunumi győzelme után arról ábrándozik, hogy meghódítja Észak-Afrikát. Még a csata előtt a serege harmadát elküldi Hispániába, hogy az oda betört arabokat kiűzzék."
Sajnos a krónikánk is egy késői humanista kompiláció, mert tud egy AD 1213-ban (i.sz. 1407) meghalt Miramolin szultánról, tehát nem "az Úr 1358. esztendejében, áldozócsütörtök nyolcadába eső kedden kezdtem el ezt a krónikát..." (Kálti Márk)
Pontosan Árpádék visszatértek ide, nem hódítani jöttek be.
Az MTA idióta állítása, hogy bejött egy félmilliós had hódítani, majd letelepedni, élelem, utánpótlás, minden nélkül a besenyők elől menekülve annyira, hogy 5-6 évvel később már szarrá verték fél Európát.....
Miközben fél Európa éhínségtől szenvedett, itt minden bőségben volt. Mitől?
De ha a besenyők annyira üldözték Árpádékat, miért álltak meg??? Meggondolták magukat? Vagy elérték a Kárpátokat és azt mondták: "Hú bazmeg ezek a magyarok tudnak futni, hagyjuk őket a francba..."?????
Az egész magyar történelem tanítás egy vicc, még a butább 7 évesek is felplankolják, hogy az egész hazugság.
Még érdekesebb, hogy már Géza idejében több marhánk volt mint egész Európának, mégis honnan, ha egy szál gatyában menekültek ide a magyarok alig 80 évvel korábban???
Én azért remélem, hogy hamarosan eljön az idő, amikor a finnugrisztikai tanszék, hipp-hopp az utcán találja magát, tudományos fokozat és diploma nélkül, egyszerű érettségizettként....
A Longobárd-Gepida ellentét pedig pontosan ugyanaz, mint Árpádék bejövetele. Az összes történet, az összes esemény ugyanaz csak a nevek mások. Szóval a mai történelem tanítás egy vicc, pontosan ugyanaz
Atila a magyar krónika szerint a Catalaunumi győzelme után arról ábrándozik, hogy meghódítja Észak-Afrikát. Még a csata előtt a serege harmadát elküldi Hispániába, hogy az oda betört arabokat kiűzzék.
Ám végül tervét nem tudja már megvalósítani, mert meghal és hármas koporsóba temetik. 44 évvel korábban Alarik gót vezér, pontosan ugyanazokon az útvonalakon, pontosan ugyanúgy, pontosan ugyanazt teszi, amit Atila, ő is sereget küld Hispániába, ő is meghal és őt is hármas koporsóba temetik.....
Egy a baj, a magyar krónika 453-ra teszi Atila hadjáratát, viszont Alarik csak a nyugati krónikákban szerepel a magyarban nem. Még érdekesebb, hogy Alarik és Atila hadjárata közti 44 év pontosan az, ami a Julián és a Krisztusi időszámítás közt van, ugyanis nem csak naptárreform volt hanem egy időszámítás kezdetet is!
Másszóval fogták Atila tetteit átírták a k.u.-t Juliánra és a neveket megváltoztatták, hogy ne Atila, hanem Alarik döntse meg Rómát.
De hogy lehet, hogy a magyar krónika arab betörésről beszél? Hiszen a történelem szerint 711-ben volt ez!
De számoljunk csak! Atila idejében még az ú.n. Nagy Sándor halála utáni időszámítást használták. Aszerint pedig Atila hadjárata pontosan akkor volt, amikor az állítólagos, sosem volt Alarik rombolta le Rómát.
A k.u. és a Nagy Sándori naptár közt 323 év különbség van. 711-323 az 388. Alarik pont ekkor küldött seregeket Hispániába.... de érdekes....
Az állítólagos gótok letelepedtek Hispániában, de a magyar krónikákban ennek nyoma sincs. Csakhogy az állítólagos gótok vezére Geiserich. A rich királéyt jelent, tehát a név valójában Geise, amiről persze bölcsen hallgat mindenki. Mivel a Geise a Géza név egyik archaikus változata!
Továbbá Geiserich átkel Afrikába és létrehoz egy állítólagos "vandál" királyságot. A leírások szerint vandálokból, szvétekből és alánokból állt a hódító sereg. A szvétek a svábok, ez elég világos, az alánok pedig a jászok, ma már ez is bizonyított, de kik a vandálok? Hát ne törjük sokat a fejünket. Mivel a nyugati krónikák a különféle nevek különféle népek általi átírásaiból gyártottak maguknak hősi múltat, csak keresnünk kell valamelyik európai nyelvben egy hasonló megnevezést és van is: venger, azaz magyar, ez a vandál, és nem más!
Hogy mennyire így van ez: azt az Észak-afrikai területet még az arabok is, a mai napig Maghrebnek hívják. Nem Thorlandnak, nem is Odinlandnak, nem Niebelunglandnak. MAGHREBNEK. Továbbá ebben a térségben számtalan település van, ami őrzi az akkor neki adott nevet:
A "Nador"-tól, a "Mager"-en át "Dakar"-ig (dákok).
De nézzük kik voltak ennek az Észak-Afrikai vandál királyságnak a királyai?
Geise-rich
Hune-rich
Geila
Ha ezek germán nevek, akkor szájba kakálom magam!
Szóval volt időbetoldás, csak nem úgy, ahogy Heribert Illig feltételezi. Egyszerűen átírták a Nagy Sándori, a Seleukida és a Julián időszámítást K.u.-ra, illetve A.D.-re és máris nyertek több is mint 300 évet. És nem holmi kereszt és nem is az volt az ok, hogy Otto akart lenni az endekasier, ez egyszerűen hülyeség. És ráadásul így senki nem vett észre semmit, hiszen nem kellett senkinek se más évet írni, mint amit használt, csupán "hivatalosan" más lett az alapja, mint ami a valóságban.
A legfontosabb szempont a hősi múlt kitalálása volt Nagy Károllyal és a Karoliongokkal a másik fontos szempont pedig a magyarok és a hunok közti folytonosság megszakítása! Így lett a kései hunokból korai avar, onogur bolgár birodalom, a bejövő magyarokból kései avar, Utirgur, meg a többi marhaság. Ugyanazt a történést, vagyis Csaba és Aladár harcát valamint Árpád visszatérését egyszerűen megtöbbszörözik és más nevekkel írják le. De szinte mozzanatról, mozzanatra ugyanaz a történet.
Ezt bizonyítja az is, hogy korai avar korszak sírjaiban római pénzeket találtak, amit az idióta MTA azzal magyaráz, hogy az avarok nem tudták, hogy a Római Birodalom már megbukott....
Az avar griffes indás és az Árpádi Palmettás kultúra gyakorlatilag ugyanaz, azért egészítik ki egymást olyan remekül az elhelyezkedésben, mert egyszerre éltek itt. Avarok tehát nincsenek. Csak hunok és magyarok.
Mondjuk. Az igazság, hogy dalt vándorkereskedők is hurcibáltak ide-oda. Ez a helyi népek dallamkincsébe beépülhetett. Csak gondoljunk a mai rockra. Világszerte ugyanaz. Vagy a rap.
A fenét. Markomann nép egyik törzse volt. A markomannok nyugat germánok (szvébek) egyik ókori törzse. Nevük határvidéket jelent. Ezek elkolbászoltak a ma bajor részekre és keveredtek az ott élő germánokkal
Te minek szólalsz meg ha ennyire sötét vagy? A sumérok mióta semiták te lökött agyú? Vagy az irániakra gondolsz, akiknek szintén semmi közük hozzájuk? Ember ne legyél már ennyire sötét! Persze értem én, Orbán komcsi fidesznyikjei elhitették veled, hogy a szkíták muszlimok.....
De legalább utána nézhetnél, ha már ekkora gyökér vagy, hogy elsőre elhiszel egy ekkora blőd baromságot...
Újabb tudományos bizonyítékok a finnugor nyelvrokonság tarthatatlanságára:
A hígagyúaknak biztos jól jön. Ha szégyelled az ősöket, mert nem summérok voltak, nyugodtan költözz a summér ivadékok közé, oszt' lehet legelni Mohamed fanszőrzetét.
Újabb tudományos bizonyítékok a finnugor nyelvrokonság tarthatatlanságára:
Már Kodály kezdeményezte a különféle népzenék számítógépes összehasonlítását, ám az akkori technika gyöngének bizonyult. Azóta javultak a gépek, és a világhálón immár hatalmas a géprekész, népzenei adattömeg:
Amerikától Kínáig, népenként több ezer dal. A 2006-os esztendő legizgalmasabb magyarságtudományi könyvét Juhász Zoltán, a Központi Fizikai Kutatóintézet tudósa, a kiváló furulyaművész írta. Címe: A zene ősnyelve. Juhász művében kizárólag matematikai és zenei szempontokat követett. Könyvében kilenc népzene egyenként ezernél, olykor kétezernél több dallamát vetette egybe: a kínait, a Volga-vidékit, a szicíliait, a szlovákot, magyart, az Appalache-it (kelta: zártan élő ír-skót bevándorlók muzsikája), a németet, a franciát, a bolgárt. A végeredmény magyar szempontból: igen szoros összefüggés az első négy között, erős az Appalache-ival, gyenge a némettel és a franciával, alig kimutatható a bolgárral. Gyakori föllépésein Juhász eljátssza az összefüggéseket, kötetben pedig tanulmányozhatják a matematikai módszereket, levezetéseket, grafikonokat és persze a kottákat. Az adatokból kiderül, hogy a vizsgált népzenék a magyaron keresztül érintkeznek egymással.
..
Juhász következtetései:
1. a kínai-volgai-szicíliai-magyar („keleti”) csoport és a kelta (ír-skót)-német francia-szlovák („nyugati”) csoport zenéje közti kapocs a magyar és a szlovák népzene;
2. ha létezett „nyugati-” illetve „keleti zenei ősnyelv”, akkor a Kárpát medence népzenéje mindegyikből (!) kihagyhatatlan;
3. a magyar egyszerre a leghívebb őrzője a „keleti” és „nyugati”zenei ősnyelv elemeinek – a szlovák a magyaron keresztül kapcsolódik hozzájuk;
4. ez csak közvetlen érintkezés eredménye lehet;
5. a magyar népzene azokban a távoli évezredekben gyökerezik, amelyekben a zenei ősnyelv(ek) alapelemei kialakultak…” Hogy mikor, hol és miként került ilyen mély kapcsolatba a magyar népzene a „keletiekkel” és a „nyugatiakkal”, egyelőre nem tudjuk.
Juhász Zoltán időközben folytatta kutatásait. „A magyar népzene eurázsiai kapcsolatainak vizsgálata mesterséges intelligenciák segítségével” c. könyve megjelenése óta újabb hét népzenét vizsgált meg, a finnt, a lengyelt, a Bartók által is kutatott anatóliait, a kaukázusi karacsáj-balkárt, a mongolt, a spanyolt, a luxemburgi-lotharingiait, és az Appalache-i ír-skót gyűjteményt kiegészítette az angollal. Összesen tehát tizenhatot. Kiderült, hogy a finn népzenekincs közelebb áll a magyarhoz, miként eddig a zenekutatók gondolták, de mégis inkább a „nyugatihoz” tartozik, tehát a német, francia, luxemburgi-lotharingiai, spanyol, lengyel társasághoz, melyek közül – meglepő módon a spanyol a legközelebbi rokonunk. Utána következik a finn, valamint az ír-skót-angol vegyesválogatott.
..
Még izgalmasabb, hogy a tömeges dallamegyezések miatt a szicíliai népzene átkerült a „keleti” csoportba, a kínai, a mongol, a karacsáj-balkár, a Volga-vidéki, az anatóliai és a magyar meg a szlovák mellé. A kutatás kiterjesztés megerősítette az eddigi eredményeket, ugyanakkor az is kiviláglott, hogy a „keletiek” közt létezik 9 olyan egymáshoz közeli dallamvonal, amely mintegy közös „ős”-nek, dallammagnak tekinthető. „Ezek bonyolult, oktáv terjedelmű, ereszkedő, bizonyos esetekben pontos kvintváltó, legtöbbször négysoros dallamok.” Sőt, azt is kirajzolta a számítógép, hogy a szűkített „keleti” csoport szicíliai, karacsáj-balkár, mongol és magyar négyesének vizsgált zenekincsében 49 közös dallamcsoport található! Ezzel szemben a „nyugati” népzene nem szerveződik egy, vagy több mag köré, a kevés közös elem – 9, illetve 6 – elszórtan helyezkedik el a gép által készített „ősnyelv térképen.”
Népdalaink és beszédünk első, és leglátványosabb hasonlósága a képiség. A szó elején, a gyökben kimondott kép a különféle tájszólásokban beszélgetők tudatában ugyanazt jeleníti meg, pl. tör, dúr, durva, dara, törékeny, törek, stb. Az egyszerűbb mondatot ugyanígy szerkesztjük: a mondanivalót helyezzük az élre. A magyar népdal hajszálra ilyen szerkezetű: nagy erejű láttatással indul, melyet szinte ragként illeszkedő további képek egészítenek ki: „Az hol én elmegyek,/ Még a fák es sírnak,/Gyenge ágaikról/ Levelek lehullnak.” Dalainkban a hangsúly ereszkedik a következő mondatig, azaz zenei gondolatig.
..
Nyelvünk további alapereje a szervesség. A befogadott idegen szavakat nyelvünk gyököknek tekinti, s a ragok meg egyéb toldalékok által magába szövi őket. Selmeczi György hívta föl a figyelmemet arra, hogy a zenei anyanyelvünk a gregoriánt pentatonná tette. Népzenénk is sok mindent elárul, eredetében és formájában teljesen elüt az őt körülvevő nemzetek és népcsoportok népzenéjétől.
A FINNUGOR NÉPEK LEGŐSIBB ZENÉJÉBEN NYOMA SINCS SE PENTATÓNIÁNAK, SE KVINTVÁLTÁSNAK, SE ERESZKEDŐ DALLAMOKNAK, MELYEK NÉLKÜL A MAGYAR NÉPZENE ELKÉPZELHETETLEN. A magyar népzenét a maga ötfokú hangsora és legősibb dallamszerkezete az eurázsiai pentaton típushoz csatolja, amely talán Közép-Ázsiában bomlott ki valaha, s a magyarság e révén egy ősrégi ázsiai műveltségi kapcsolat nyugati határágának tekinthető.
A MODERN, SZÁMÍTÓGÉPES, MATEMATIKAI ALAPOKON NYUGVÓ KUTATÁSOK EREDMÉNYEINEK FÉNYÉBEN KIJELENTHETŐ, HOGY ZENEI ROKONSÁG NÉLKÜL NYELVI ROKONSÁG NEM KÉPZELHETŐ EL. A LEGTÖBB NÉPI HANGSZERÜNKNEK NYOMA SINCS A FINNUGOR NÉPEK KÖRÉBEN.
A magyar népi hangszerek rokonai viszont fellelhetők a türk és az iráni népeknél. Nem átvétel, ezer éveken át nyomon tudjuk követni. Néptáncunkkal is büszkélkedhetünk, a magyar tánc tartásával, formájával, különös lelkületével messze kimagaslik más nemzetek táncai közül. Hihetetlen gazdagságú, feltűnő más népekéhez képest. Néphagyományunk tehát történetünket az aranykorig vezeti vissza.
Ezek a tudományosan is elismert eredmények már 2006 óta rendelkezésre állnak, ahogy a genetikai kutatások is már folyamatosan cáfoltak minden finnugor rokonságot illetve mongol genetikai származást.
Ehhez képest az iskolai történelem és magyar nyelvtan könyvek még mindig tele vannak hamisításokkal, mongolként ábrázolt ősmagyarokkal, sokszorosan cáfolt, kitalált történetekkel és azokkal a szórványos és ritka szövegekkel, amelyek negatív fényben tüntetik fel a "honfoglaló" magyarságot.
Alternatív történelemkönyveket zúznak be, a történelem tanároknak tilos a diákok felé közvetíteni a legújabb genetikai eredményeket, vagy akár Juhász Zoltán eredményeit. Tiltott listára került a csodaszarvas legendája például. Minden kiegészítő tananyag, ami említi Hunort és Magort. Totális hamisítás zajlik, ifjúságunk lelkének megtörése, magyar identitásának szétrombolása. Vajon mennyiben függ ez össze azzal, hogy 2017-ben már másodikak vagyunk Dél-Korea mögött a kiskorúak öngyilkossági rátájában?
Amit én megtudtam a Római Birodalomról, annak alapján leginkább a Köztársasági kor azon ideje alatt lehetett nagyjából normális Birodalomnak mondani, amikor még csak a (nagyrészt etruszk származású) patrícius családoknak volt beleszólás a döntésekbe.
Amint a plebejusoknak is jutott szerep, felvirágzott a szavazat vásárlás, elkezdődött a romlás.
Aztán jött az, hogy gyakorlatilag egy gazdasági gyarmatosítás ment végbe a meghódított területeken, hasonlatos ahhoz, amit ma az USA csinál, vagy amit a britek Indiában.
Amennyire én tudom, a 2.-3. században kr után, már nem is tudták a vízvezetékeket javítani se, nemhogy újakat építeni.
Ami ennél is rosszabb, hogy a végére már szinte az összes római földbirtok pár ember kezében volt, az egykori etruszk dinasztiák elszegényedtek és eltűntek. Onnan kezdve a Birodalomnak kampec volt.
Ezért győztek ellenük olyan könnyen Atila hunjai - a hun birodalom pontosan az ellentetje volt a Rómainak: minden nép megőrizhette nem csak a vallását, de a társadalmi berendezkedését, a szakmáit, a termelő egységeit, ma úgy mondanánk a vállalkozásait. Nem tették tönkre például a helyi kézműves ipart olcsó, ratyi áruval, ahogy a rómaiak. és még sorolhatnám.
Ez a tolerancia magyarokra is jellemző volt mindig.
A főkonzul egy Octavius volt, de nem emlékszem a keresztnevére, a másikra meg egy fikarcnyit se.:D
De igazából a konzulok tizedét se tudnám felsorolni. :D De szerintem nem is kell. Imádom Róma történelmét, de leginkább az érdekel benne, hogy mik voltak a bukások okai, illetve milyen módon szervezték a birodalmukat.
És azt kell mondjam, sok jót nem tudok róluk elmondani.....
