A minap egy tudományos híradásban fekete-lyukak ütközésének gravitációs impulzusainak észleléséről adtak tájékoztatást.
A beszámoló szerint az észlelő műszer két 6 km hosszú lézernyaláb segítségével működik. A nyaláb egyikének az impulzus hatására hullámhossz megnyúlást észleltek.
Teóriám szerint a világmindenség "horizontjáról" hozzánk érkező fény vöröseltolódását nem a fényforrás távolodásától, hanem fény útja mentén lévő gravitációs mezők rendszeres változásai idézik elő, mintha impulzusok érnék, ugyan úgy ahogyan a fekete-lyukak találkozásának gravitációs impulzusi is korrigálták a mérőműszer fény nyalábjainak hullámhosszát.
... és egy béna manó és ingyenes menő sírhelyért cserébe, a Pápai Akadémiai Társaság tagjaként, demagóg propagandával tovább népszerűsített.
Idő rövid története könyv: Sehogy sem lett egy emlékezetes mű és sejtem is hogy miért lett sláger ... mert futtatták és divatot csináltak belőle. Főként az USA-ban, a sok time square (tér) new york times (újság) híradók stb de főként a Pápai Tudományos Akadémia céljainak támogatása miatt:
Itt egy sztárolás és a hitkomisszár munka érintése, amiért történhetett:
Stephen Hawking világszerte ismert sikerkönyve, Az idő rövid története, mérföldkő volt a tudományos ismeret- terjesztés történetében. Ennek csak egyik oka a szerző lebilincselő stílusa, a másik viszont az általa tárgyalt lenyűgöző témák: a tér és az idő természete, Isten szerepe a teremtésben, a Világegyetem története és jövője.
Az angol szerző ugyanannak a tanszéknek a vezetője Cambridge-ben, amely valamikor Sir Isaac Newtoné volt. Teljesítményét Einsteinével veti össze a tudományos közvélemény. Hawking az Univerzum keletkezésének és megszűnésének, a fekete lyukaknak, a térnek, az időnek, a téridőnek a kutatója. Könyve olvasmányosan, szellemesen foglalja össze a teremtés legfontosabb kérdéseit.
Milyen egykristály? Gondolom, nem mindegy, hogy fémrács, vagy atomrács, vagy mi. Sajnos mostani válaszod már távolodás az általad felvetett témától (az atom átmérőjű lyuk, a "fonalas diszlokáció" létrehozásáról).
tegyük fel, hogy van nekünk egy orientált egykristályunk. állnak az atomok glédában. vagy inkább nyüzsögnek.
a kristály egyik oldalát üssük meg egy tükéletesen sík kalapáccsal. a kristály felülete is legyen tökéletes sík.
megindul az első atomsor az ütés hatására.
miért nem mozdul el vele együtt a második, harmadik, sokadik atomsor?
két okból.
egyrészt, mert az atomok mocorognak.
de tegyük fel, hogy ezt nem teszik.
megindul az első atomsor. ennek következtében megváltozik a rácspotenciál. de a második atomsor egy átlag potenciált érez. tegyük fel, hogy ez az átleg, perturbáció számítással, az első és a harmadik atomsor hatásának átlaga, első rendben.
most tekintsünk el attól, hogy az atomok között az elektromágneses kölcsönhatás csak fénysebességgel terjed.
azt mondanám, hogy a kristályban egy exponenciálisan lecsengő hatás halad végig. első közelítésben végtelen sebességgel.
most tegyük fel, hogy a venderwaals miatt az atomok egy kicsit bogáncsosok is.
Hé, ez nem sportszerű! Villantasz egy tök érdekes jelenséget, aztán gyorsan eltessékelsz egy "lépjünk tovább". De oké, lépjünk, csak előtte mutass valami szakirodalmat arról, hogyan lehet egykristályból atomláncot kilőni.
A végtelen sebességű hang meg nem hang, aláírom én is, na, csak nyugodj már le. :o)
Végtelen gyorsan, mint írtam. Persze végtelen hangsebességnél nincsenek a testben hanghullámok (de nem is lehetnek a végtelenül merevben), hanem az egész test egy tömbként mozdul el. Hangsebesség szilárd testben:
Vegyünk inkább (egyelőre) nagyon masszív és vékony kerékabroncsot!
Ha lejtőre helyezve hagyjuk gurulni és mellette utaznánk egy szánkón, az abroncsot kereknek találnánk, de észrevennénk, hogy egyre jobban összemegy - a kontrakciós tételnek megfelelően,
azaz csökken a kerülete, s egyúttal csökken az átmérője.
(Ha abroncs helyett küllős kerék gurulna, akkor a küllők kihajlanának - a kerék átmérőjének csökkenése folytán.)
" a forgó kerület mentén nem lehet szinkronizálni az órákat, a méterrudak pedig a mérés során mozognak egymáshoz képest, tehát a kerület mérése, definiálása nem egyértelmű. "
Elég 1db óra, az is csak a fordulatszám meghatározásához. Méterrúdból is elég 1db - ami nem mozog - az átmérőt megmérni -, majd kiszámítjuk a kerületet.
Azaz: a forgó kerület mentén nem lehet szinkronizálni az órákat, a méterrudak pedig a mérés során mozognak egymáshoz képest, tehát a kerület mérése, definiálása nem egyértelmű.
Értelek már, de a "kontrakció nuku?" megjegyzésed félrevezetett. Nem nuku, láthatod. Akik utánaszámoltak, úgy találták, hogy az ellipszis (vagy ahhoz hasonló) lesz:
