" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Ha a kákinál következetesen nem figyelünk a leírt tényezőkre és nem törekszünk egy masszív váz kialakítására, folyamatos visszametszésekkel elérve, hogy az éves hajtások ne "nőjenek le" a fáról, kikerülve (és elcsökevényesedve) az ágvégekre, akkor kialakul egy "szomorúfűz-effektus".
Laikusként az inkompetenciának azt a fokát is képtelen vagyok fölfogni, hogy amikor mégis előkerül valamilyen szagcikk ezekről a növényekről, akkor oldalakon keresztül képesek sztereotípiák sorát és a világ legnagyobb mellébeszéléseit produkálni, amikor azzal, hogy például a kivi esetében egy olyan mellékmondatban, hogy kétlaki, kell porzó, termő és a Haywardot szálvesszőn kell termeszteni, a lényeg 98,7%-a összefoglalható. A kákitermesztés "fortélyairól" pedig az előbbi két rövid hozzászólásom kb. ugyanekkora hányadot tárt föl. Értitek, miért vagyok a 12 dühös ember legdühösebbike?
A palmetta-ültetvény fái nem fordulnak előbb termőre, sőt úgy is fogalmazhatnék, hogy viszonylag később, viszont termőre fordulás után gyorsan elérik a maximális hozamot. Tudni kell a kákiról, hogy jó táplálékellátás és intenzív öntözés hatására nagyon határozott vegetatív jelleget ölt, ami nála határozott antagonizmusban nyilvánul meg a termésképzéssel, de különösen a termésmegtartással szemben. Egy túltáplált növényről akár minden évben le lehet "folyatni" a termést. Az első években erősen öntözött és táplált növények gyorsan elérik a kívánt formát, anélkül, hogy a termés megterhelné, illetve deformálná az elérni kívánt vázformát. Azt követően azonban megfelelő beavatkozásokkal fönn lehet tartani a megfelelő vegetatív-generatív egyensúlyt, különösen abban a korban, amikor a termelés már a "tőkefejeken" zajlik.
Hát igen ... a szagma.Nem csak ezzel nem foglalkoznak, hanem a hagyományos gyümölcsfajtákból sem engednek az országab újdonságokat elterjedni. A Kertészet Szőlészet szaglap most is azokról az almafajtákról mesélt amelyek már nálunk is sok éve jelen vannak.http://www.volweb.cz/sempra/lng/rus/hrusky.htm ezen az oldalon pl egy csomó új körtefajta van amit a csehek nemesítettek.Itt a szomszédban...és hány található meg nálunk ? A Starklnál fölfedeztem a Dicolor nevű fajtát.Ezt biztos be fogom szerezni/remélem az is Lesz/
A mediterrán térségben az egyetlen említésre méltó kártevője a mediterrán gyümölcslégy (Ceratitis capitata). Emiatt, sajnos, éppen a szüret előtti időszakban kell rovarkártevő(!) ellen permetezni. Így ott nem lehet belőle bio-gyümölcs, de NÁLUNK IGEN! Ezért robbanok szét mérgemben, amikor arra gondolok, vagy arról kell beszélnem, hogy a "szagma" még a kisujját sem mozdította eddig azért, hogy ez a faj meghonosodjon nálunk, miközben Ukrajnában(!) sikeresen termesztik. (Rövidesen Csehországban(!) is)
Úgy gondolom, számodra mindent világossá tesz, ha akár kommentár nélkül ideteszek néhány képet. Az első kettőn a hagyományos ültetvény idős fáit láthatod, a harmadikon az általam készített skiccet a palmetta bemutatására. Az elv mindkét módszernél ugyanaz és azt is világosan megmutatja, hogy a kákinál mire kell törekedni és mi az ami elkerülendő.
Csak a könnyebb szedés miatt alakítják így,vagy gyorsabban termőre is fordítható így? Van esetleg adat a sor-ill.tőtávolságra ill.a vázágak szögére és az emeletek számára? Mennyire bírja ezt a koronaformát megtartani ?Ahol termesztik ott van kártevője?Vagy ez globálisan bio-termeszthető ?
Igen, vannak sövény jellegűre metszett ,"kétdimenziós" koronaformájúra alakított növényekből álló ültetvények, amelyeknél ezzel a műveléssel a szedést igyekeznek könnyebbé tenni. Az idősebb növényeknél ennél a módszernél is beáll a "tőkefejes" művelés, mint a nagy, hagyományos fáknál, amelyeket hatalmas létrákról szüretelnek, de a sövény jellegüknél és kisebb méretüknél fogva ezek könnyebben kezelhetők.
Én azt szeretném megkérdezni,hogy azokban az országokban,ahol a kákit üzemszerűen termesztik alkalmaznak-e vmilyen intenzív koronaformát vagy ez a kákira egyáltalán nem jellemző ?
Háát... a Harcottal nem biztos ,hogy szerencséd lesz/bár kívánom hogy legyen/ Finom igaz nem túl lédús a gyümölcse de... rendkívül sok vékony vesszőt hajt ,szóval a korona alakítása nem egyszerű és a gyümölcse elég érzékeny a moníliára amibe jócskán besegítenek a hangyagyák amelyek csúcsi részénél rendszeresen megkezdik és mielőtt beérne jön a rothadás.Az én Harcotom 10 éves,de nem ezt tartom a legjobb kajszimnak/ 8 fajtám van ebből 2 nem termett még/.A Germersdorfit valóban szeretik a "kukacok",de a hatalmas ,ropogós gyümölcseit még nálam nem fölözte le másik/Igaz a Katalin és a Linda még nem termett/.
ültethetek kákit, közvetlenül egy,1.80 magas,lapos tetejű épület fala mellé? Ha elérte az épület tetejét, szabadon terjeszkedhet tovább, felfelé és oldalra is.
Fügesarjakat vágtam és fröccsen belőlük a híg kaucsuk. Ha hirtelen lehűlés következne, óriási károkat okozhatna az elmúlt időszak enyhe, nagyon esős időjárása után. A növényi szövetek nagyon híg oldatokkal vannak tele pillanatnyilag.
Ha a pogányi állomást áttelepítenék abba a kis völgybe, nagyon hamar hamvaiba omlana a baranyai mediterráneum fámája. Talán még az inverzió fogalmáig is eljuthatna a szakma egy ilyennel való szembesülés révén! Fölöttébb hasznos lenne! Megmondom a Miklósnak, hogy kezdeményezzen egy ilyet az omsznál.
Meg tudom erősíteni, hogy Miklós a magyarországi "délszaki" növényellátás egyik úttörője. Nem csak tudja, de szenvedélyesen szereti a szakmáját. Az sem elhanyagolható szempont, hogy szimpatikus, becsületes, korrekt ember. Mindenkinek tudom ajánlani.
Hát akkor hasonlóan látjuk a "klasszikus" gyümölcsfák gondozási problémáit(tehát a rezes lemosózás és az esőre bízott levélteű lemosás bizony igen kevés). Nekem almából : Golden, Idared, Mutsu, Granny Smith van, Őszib: Red Haven, Dixie Red, Champion, Madlen Poue-nak vett nem tudom milyen. Vilmos és Alexander körte és egy nashi(a barnás héjú). Cseresznye. Germersdorfi-kukac szaporító, most lett rá oltva M. Bigarro és Katalin?, és egy előtte érő szintén ropogós. Ja és hát a 2 szilva (most hirtelen nen is tudom milyen fajták), no ezeket aztán imádjáj a levéltevek még jobban mint az őszit vagy almát.
5-6 évvel ezelőtt még használtam "hagyományos" mostani permetszereket, de már jó pár éve csak lemosózok(rézzel, olajjal-kénnel) és a Biokál01-et használom. Szerintem nem betegebbek a növények, mint amikor a gazdabolti szerekkel fújtam őket és így a gyrekek bármikor mehetnek a kertbe.
Nekem a monília is jelentkezik a kajszikon, virágzás után látom a jeleit rendesen(ceglédi óriás), elég nagy és magas a fa nem könnyű a vrágzáskor permeteznem.
Tvasszal ültettem egy Harcot nevű fajtát ezt starpabíróbbnak ismerem.
Még a szilváimat kéne lecserélni valami vírus rezisztensebb fajtákra...
Valóban fagyzugos helyen van az Egerági kertészet. A teletésre nagyon elmésen kitalálta a megoldást: A domboldalból "kiharaptak" egy jókora darabot, fölülről fóliával fedték, előlről ajtót rá és már nincs is benn mínusz, de szellőztetni muszáj.
Szóval egy hegy(domb)oldalba vájt pincéhez hasonlítható.
Egyébként nagyon szép, dombokkal körülvett területről van szó:
Sokat jár Nyugat ill Dél Európába újabb és újabb növények után kutatva, melyekkel az itthoni kínálat gazdagításában szerintem igen jelentős szerepe van.
Én már több ízben rendeltem Dlusztuséktól. Sokféle délszaki, fagyérzékeny növényük van Egerágon. Vajon hol telelteti őket, mert a kicsi konténerek nem igazán jók erre, bár faforgáccsal sokat lehet védeni?????
