" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Szeretnék a kertembe asiminát is,viszont a nagy helyigénye miatt ( 2 darab kell, 4-5 méteres tő távolságra egymástól ) már egy hete töröm a fejem,hogy mit-hogyan rendezzek át,hogy minden növénynek meglegyen a helye.Szeretném az asiminát,viszont nem tudom,tényleg jóízű? Érdemes betenni a repertoárba? Kóstoltad már? A személyes véleményedre lennék kíváncsi?
Van hogy az ember nem találja el valaminek a helyét vagy a föld mélyén van valami ami nem tetszik anövénynek 20évvel ezelőtt ültettem két germecdorfi cseresznyét 8m vannak egymástól ugyan ott vettem ugyan az a fajta a afák kb egyforma nagyok de az egyik nagyobb szműt terem a másikon mindig több a termés de jóval apróbb pedig ugyan ott vannak . Kaptam májusban egy Peppinó gold hajtást,eldugtam a cserszömörce bokr alá és elfelejtettem, benőtték avirágok augusztusban néztem miaz akrumpli virág ,a peppinó volt egy termés be is érett most itt van a szobámban a tő egy hete hogy megettük finom volt remélem jövőre több lesz rajta
Ha nem aránytalanul hosszúak, akkor meg lehet őket egészben hagyni. A nyár folyamán a gyümölcsök súlya alatt lehajlanak, ezzel a további növekedésük a csúcsrügynél leáll, tehát nem fognak túlfejlődni, bőven hagynak energiát az új, fölfelé törő vesszőknek a fejlődéshez, amelyekkel emezeket a következő évben le fogjuk cserélni. Ezt próbáltam érzékeltetni a rajzaimmal is. A "elszomorúfűzesedés" estén eyre gyatrább új növekmények vannak, ugyanakkor ez a váltómetszés egyre erőteljesebb termővesszőkez biztosít. (Holnap megérkeznek Hozzád a sarjak.)
A cserebogárpajor a kivi gyökerét nagyon szereti. Ha a növény éveken keresztül nem megy semmire a fejlődésben, az esetek nagy részében ez áll a háttérben.
Szia Nino.Köszönöm a jó tanácsod.A káki metszésével kapcsolatosan lenne egy kérdésem.A vázágak kialakitásáig értem a metszést. Viszont a vázágakon meghagyott 2-3 felfele törő vesszőket milyen hosszúra kell hagyni? Hány rügyre kell metszeni,vagy mit kell alapul venni a metszés során?
CSerebogár tavj amikor rajzottak rengeteg volt Pesten a telek határon van négy akácfa itt voltak már amikor megvettem a telket annyira kozel van a keritéshez hogy nem vágtam ki még ijet nem láttam acserebogarak felrajzottak az akácfa tetejére van vagy 10 m magas nem agyümölcsfára mentek ahonnan reggel le lehet rázni igy most majd szedegethetem ahol fel lehet ásni a telken nics egyenlőre
Nem figyeltem a szöveget, hogy közben kihagyott a gép. A teljes mondat ez. Akkor a kivinél a szárazság, vagy valamilyen gyökérkártevő lehetett a ludas.
Akkor a kivinél lehetett a ludas. Nagyon pozitív, amit a vegyszerekhez való viszonyulásodról írsz, ezzel itt egyáltalán nem lógsz ki a sorból, sőt! Ezeknek, a nálunk még nemien honos növényeknek az a legfőbb előnyük, hogy permetezés nélkül termeszthetők. A hagyományos gyümölcsfajok közül is, mindent elkövetünk, hogy olyan fajtákat kutassunk föl, amelyek nem igényelnek permetezést. Ebből a célból még egy kis kísérleti ültetvényt is működtetünk.
elfelejtettem közölni hogy én nem permetezek semmit vegyszerrel csak bió módszerrel dolgozom nincs kedvem mérgezni magam és afiaimat ,ki is nevettek rendesen amikor a telken elkezdtem /bogaras nyanya/mondták a hátam mögött .Csakhogy az én barackfám nem volt tafrinás az övék permetezés ellenére igen mondtam az egyik /kertésznek/ milyen kertész vagy hogy néz ki a barackfád egy ép levél nincs rajta azt mondta jövöre kivágom .Nagyon nehéz rávenni az embereket hogy megpróbáljanak valami mást mint amit megszoktak.Pesten a ház mögött van egy 20 éve termő füge bokrom az idén háromszor is beérett pedig aház északi oldalán van a szomszédban egy nagy diófa is árnyékolja ebből levittem tavaj egy csemetét ez fehér kaptam egy pirosat is eazon volt egy szem termés a telken mármint a fügéből természetesen elnézést a melléütésekért Évi
Én is üdvözöllek a sorainkban és csak annyit fűznék az előzőekhez,hogy itt nincs olyan, hogy " túl hosszú voltam".Itt mindenkit érdekel a másik véleménye terjedelemtől függetlenül és nem kezelnek le ha kezdő vagy /velem együtt/,úgy hogy mindent bele.
Nagyon örülnék akár 20db nak is ha mész értesits megbeszéljük ha van skype meg tudjuk beszélni a részleteket vagy telefonon gondolom ez tavasszal lessz Bene Lacitól egy kaki szilvát és két jujubát pesten ültettemel őket mert még olyanméteres a Rappaitól is vettem három növényt egy jaapán naspolyát ausztrál cseresznyétés egy nem tudom mit mert elveszett amit rá irt vagy nem irta rá hasonló már van kiültetve kettő a telken egy itthon azok két éve vannak nálam szép kis koronájuk van azokat a kutatóba vettem de szerintem magról keltek ésvirginiai szilva néven volt puszi nektek Boldog karácsonyt mindenkinek Vica
Úgy veszem ki a szavaidból, hogy kivire vonatkozó ismereteket már szereztél innen, vagy esetleg a "Fagytűrő déligyümölcsök" topicból, ahol korábban ezzel sokat foglalkoztunk. Ha esetleg a többi gyümölcsfa mintájára kezelt kivi ugyanúgy kapott permetezéseket, mint feltételezhetően a többiek, akkor máris megvan a vontatott fejlődésének és pusztulásának az oka. Akkor is lehetséges mindez, ha a közelében(!) vegyszeres gyomirtást alkalmaztatok akár egyetlen alkalommal is. Kipusztulhatott egy nagyon hosszan tartó nyári aszály idején is, öntözés nélkül hagyva, miután a négy év alatt teljesített másfél méteres növekedése fejletlen gyökérrendszerre utal. Normális körülmények közt egy első évben kiültetett kivi akár két hét alatt is növekedhet másfél métert. Ezt néhány, tanácsunkat elfogadó topictárs is tudta produkáltatni a tavalyi évben és bizonyítani vele a kivi kivételes vitalitását. Ha nem ilyen jelenséget mutat, akkor feltétlenül valami környezeti problémára kell gyanakodni, ami a fentebb felsoroltakon kívül lehet cserebogárpajor, vagy valami más, a növény gyökerét károsító földalatti kártevő.
A kivit kb 15 éve vettem Budapesten aházunk kertjében ültettem el egy melléképület mellé , pár évig meg volt kb másfél m re nőtt nem termett négy .év mulva valamiért elpusztult nem értettm a neveléséhez próbáltm úgy gondozni mint a többi gyümölcsfát azóta nem vettem de most nagyon szretnék itt pesten homokos a talaj Mányon pedig kötött fekete föld ott úgy gondolom jobban érzik magukat a
növények
mert az ujak nem pusztultak el taln jövőre mindegyiken lessz kevés termés. Van nektarin,kajszi körte szilva 2 bokor áfonya volt is rajta kevés,két szelidgesztenye nem tudom fogja e birni mertitt kicsit meszes a talaj kevetem neki tőzeges talajt az idén már virágzott de termés nem volt.Gránátalmát is ültettem jól meg van de nem volt komoly hideg pesten terem minden évben de sok lepotyog a körték nem nőnek úgy ahogy vártam ültettem magnóliákat megvannak,szeder málna túl hosszu voltam Vica
Kedves Vica! Sok szeretettel üdvözlünk! Az pedig már csak hab a tortán, hogy én pedig akár segíthetek tavasszal a növények eljuttatásában! Tatabányán lakom, Pestre is gyakran járok és tavasszal megyek beszerzési körútra a Ninovarga által már ajánlott, megbízható faiskolába. Összesen 10-20 növényt talán tudnék hozni növényfajonként, akit még érdekel!
A káki koronaalakítása és metszése témájának kiegészítéseként készítettem két kis ábrát. Ezekből érzékelhető, hogy miért követendő az elsőn látható módszer és miért kerülendő a második, amelyik az általam "szomorúfűz-effektusnak" elnevezett jelenséget valósítja meg. Látható, hogy az ilyen növénynél, a következő év termőrügyeit tartalmazó hajtások egyre csökevényesebbek és egyre inkább az ágak végére tolódnak ki, fokozva a szomorúfűz hatást.
Kedves Vica! Nem csak Te örülsz, hogy megtaláltál minket, hanem mi is, hogy új Társként köszönthetünk körünkben. Érzékelem, hogy már olvasóként rájöttél, hogy a terveid megvalósításához szükséges ismeretek és a megbízható növénybeszerzési források megtalálásának dolgában jó helyen jársz. A rendelkezésedre álló, dombon lévő telek nagyon sok öröm forrása lesz, mert az ilyen fekvésben lévő helyek különösen megfelelő helyet biztosítanak ezeknek, az egyelőre még ritkaságként számontartott növényfajoknak. Kövesd a fórumot, próbálj bekapcsolódni aktívan az egyes, éppen tárgyalt részletekbe, konkrét kérdésekkel, hozzászólásokkal. Hasznos lenne, ha feltárnád az eddigi sikertelen kivitermesztési kísérleted részleteit, mindenki számára hasznos lenne. A növények beszerzése a tél elmúltával válik időszerűvé, addigra a tagság által ismert beszerzési lehetőségekről ki-ki tájékoztatni fog. Közben számos újabb szakmai tanácshoz, információhoz is juthatsz, ahogy témáról-témára foglalkozunk ezekkel a kérdésekkel, mint pl. amint most éppen a káki koronaalakítása és metszése van terítéken.
Örülök hogy rátok találtam nagyon sok érdekeset tanultam tőletek pl miért nem temett a kivim ,a segitségeteket szeretném kérni van Mányon Zsámbék mellett egy telkem amitkét éve vettem és azóta telepitgetem kb 200m hosszu és 34m széles vanak már benne gyümöcsfák vkb 20db mégtalán időbe kérek segitséget ezeknek a különlegs fajtáknak atelepitésére hol tudnék beszerezni jó fajtákat kivi kaki nagy gyümölcsü füge jujuba, a telek kb a gellért hegy magasságában fekszik dimbesdombos beszállnék a kisérletezésbe olvastam hogy a magassági tényezők is fontosak tud valaki segiteni? köszi
Magyarországon a tulajdonosváltás elkerülhetetlenül fatarolással jár. A ritkábbnak számító fajoktól pedig akkor is megszabadíja a kertet az új tulajdonos, ha a mérsékeltebb fanyűvők közül való és a hagyományosakat nem is bántja. Rengeteg füge így lelte halálát, afféle hasztalan semmirevalónak minősíttetve. Már itt is több ilyen esetről számoltunk be: rádiházi hatalmas öreg füge, teraszépítés miatt, kerettyei stranddal szemben lévő nagy füge, saját fügefánk a ház új tulajdonosa által, már a birtokbavétel előtt(!), de estig folytathatnám. Egy nyakatekeredett "kultúra" tanúbizonyságai.
Nagyanyám bátyjának a kertjében volt egy nagy öreg fa, nagyobb szemű mint a Germers, és sztem jobb az íze is. Arról oltottam a sajátomat is. Szerencsére, mert az új tulaj kivágta. Ja, és a cseresznyét nem nézegetni kell, hanem enni! Ha van benne egy kis hús is, hát táplálóbb!
Egy szabad térállásban, hagyományos alakúra fejlesztett fánál orsó jellegű korona kialakítására kell törekednünk, "karácsonyfa-alakzat"-ra neveléssel. Így lassan elérjük majd a "tőkefejes stádiumot".
Ha a kákinál következetesen nem figyelünk a leírt tényezőkre és nem törekszünk egy masszív váz kialakítására, folyamatos visszametszésekkel elérve, hogy az éves hajtások ne "nőjenek le" a fáról, kikerülve (és elcsökevényesedve) az ágvégekre, akkor kialakul egy "szomorúfűz-effektus".
Laikusként az inkompetenciának azt a fokát is képtelen vagyok fölfogni, hogy amikor mégis előkerül valamilyen szagcikk ezekről a növényekről, akkor oldalakon keresztül képesek sztereotípiák sorát és a világ legnagyobb mellébeszéléseit produkálni, amikor azzal, hogy például a kivi esetében egy olyan mellékmondatban, hogy kétlaki, kell porzó, termő és a Haywardot szálvesszőn kell termeszteni, a lényeg 98,7%-a összefoglalható. A kákitermesztés "fortélyairól" pedig az előbbi két rövid hozzászólásom kb. ugyanekkora hányadot tárt föl. Értitek, miért vagyok a 12 dühös ember legdühösebbike?
A palmetta-ültetvény fái nem fordulnak előbb termőre, sőt úgy is fogalmazhatnék, hogy viszonylag később, viszont termőre fordulás után gyorsan elérik a maximális hozamot. Tudni kell a kákiról, hogy jó táplálékellátás és intenzív öntözés hatására nagyon határozott vegetatív jelleget ölt, ami nála határozott antagonizmusban nyilvánul meg a termésképzéssel, de különösen a termésmegtartással szemben. Egy túltáplált növényről akár minden évben le lehet "folyatni" a termést. Az első években erősen öntözött és táplált növények gyorsan elérik a kívánt formát, anélkül, hogy a termés megterhelné, illetve deformálná az elérni kívánt vázformát. Azt követően azonban megfelelő beavatkozásokkal fönn lehet tartani a megfelelő vegetatív-generatív egyensúlyt, különösen abban a korban, amikor a termelés már a "tőkefejeken" zajlik.
