Topik a csillagos égbolt szerelmeseinek, minden, ami távcsővel, fényképezőgéppel, ccd-vel vagy szabad szemmel elérhető, legyen az bolygó, hold, üstökös, aszteroida, vagy épp sarki fény.
Alternatív tudósok ("kérésre bármit tagadok, cáfolok") a szomszédos topikokban keressenek menedéket!
A weben keresek a vilag keletkezesevel kapcsolatos CIKKekket.
Foleg anyagtan szempontjabol erdekelne.
Ha tudnatok ajanlani egy-ket webcimet megkoszonnem!
A -mellesleg teljesen önkényes- osztályozás szerint a felsoroltak is mély-ég objektumok. Kb. minden olyan, égen látható bizbasz mély-ég objektum, ami több, mint egy csillag (ill. kettőscsillag, fekete lyuk, exobolygó, szupernóva stb.) és messzebb van, mint a naprendszer határa. Pl., a véletlen, egy vonalban látszó csillagtársulásokat (ún. aszterizmusokat) katalogizálásuktól számítva :) már mély-ég objektumként aposztrofálja a magas tudomány.
Sziasztok!
Ismer itt valaki olyan oldalt a neten, ahol szép fotókat lehet találni
a Hold felszínéről? ( Főleg földi távcsövekkel készített képekre gondolok. )
Előre is köszönöm!
Lenne egy kérdésem:a föld-hold trójai pontokban kb. mennyi törmelék van?A neten csak a por meglétét találtam,állítólag távcsővel is lehet látni,de több adatot nem találtam rolla...
A könyvre a www.mcse.hu-n próbálj keresni, ők forgalmazzák, bár olykor boltban is előfordulhat.
A csillagaszta.hu domain szintén az MCSE tulajdona, ha jól emlékszem, ők adják tovább az aldomaineket. Vagyis az ilyen végű címeken vszleg nem a játékgyárak távcsőkínálatát látod.
Mostanában olvasom, egy régi könyvemet, ezidáig
a polcomon pihent. (Immáron 10 éve...) Valami
Fürkész könyvek: Égi kalauz a címe, lehet, hogy
ismeritek. Nekem, nagyon tetszik, és benne van szinte minden... :)
Amatörcsillkönyv... ok vettem, majd rákeresek a neten, hátha van róla valami információ.
150/750 premium Antares-ről olvasgattam mostanában... Azért az már csak-csak ott van a szeren, meg amiket a http://tsz.csillagaszat.hu/index0.html gallériájában kiraktak róla, az csak ad
valamiféle referenciát, hogy mit láthatok pl.: ezzel a távcsővel. Nem?
Vagy ilyen képeket nem fogok látni, ha belenézek
a tcsőbe?
Szerintem ezen a szinten ne a távcsővel kezdd. Vegyél egy csillagtérképet vagy egy kis atlaszt, és gyakorold először a jellegzetes csillagképek felismerését. Aztán próbáld az egyes szabad szemes csillagokat azonosítani. Sok örömed lesz benne, és ki tudod élvezni, mielőtt távcsövet vennél.
nomeg saturnus, jupiter holdak, venus.. még a mi holdunk is egy hálás darab ha megfelelően kicsi fázisban van, a terminátor környékén nagyon szép krátereket lehet látni és ez vidék napról napra változik a nap beesési szöge miatt
Szerintem sem mély ég objektumokkal kéne kezdeni, hanem valami gömbhalmazzal, nyílthalmazzal vagy pl. a Lant köddel.
Én 'pásztázással' kerestem meg amit akartam, elég jól bele lehet jönni.
a dolog úgy megy, hogy egy idő után apránként kiismeri magát az ember az égen. meg persze eleinte nem baj, ha van kéznél keresőtérkép [halványabb objektumok esetén később sem árt].. [az alfa centauri pedig nem igazán mélyég ojjektum, ez csak egy "egyszerü" csillag, akármekkora nagyitásban nézed csillagnak fogod csak látni].. általában a mélyegezéssel az a baj, hogy nem árt egy komolyabb műszer [soxázezer Ft] és így is zömmel csak valami fehér pamacsot fox látni.. azokat a népszerü fotókat, amiket azokról a gyönyörü ködökről, galaxisokról készítettek mind bazi nagy távcsővel csináltak elég hosszú expoziciós idővel, azaz nem nagyon fogod ugyanazt látni az okulárban mint amit ezeken a kafa képeken látsz..
a távcsövezés másik rákfenéje [ha már a crab nebulánál vagyunk], hogy nagyon jó, zavaró fényektől mentes nem városi ég kell hozzá, jó messze a szmogtól, a sok utcai lámpától.. egy nagyvárosban töredékét látod csak az égnek, a rengeteg lámpa miatt pedig a szemed nem tud igazán hozzászokni a sötéthez, nem tud rendesen kinyílni a pupillád.. az igazi az, ha van egy kis telek a családban, jó messze mindentől
én azt javaslom, érdemes lenne venned egy ismeretterjesztő művet, ezekben elég értelmesen el vannak magyarázva az alapjai az amatőrcsillagászatnak.. pl. az amatőrcsillagászok kézikönyve biztos nem árt
Óramű: a Föld forgását kell csak kompenzálni, bármerre is néz a távcső. Ehhez elég egyetlen, a Föld tengelyével párhuzamos tengely, erre kerül az óramű.
Abszolút lámaként, azért van még egy két dolog amit nehezen tudok elképzelni...: Mégpedig, hogy hogy a fenébe talál meg az ember mauálisan egy mélyég objektumot, mint pl.: az Alfa Centaury-t?! Gondolom, hogy először is megnézi, hogy melyik
konstellációban található. De pl.: azt a csillagképet hogy találja meg??? Vesz egy jellemzően, és könnyen felfedezhető objektumot, mint pl.: a nagy-göncöl, és ahhoz képest keresi mondjuk a Rák csillagképet? De az sem teljesen világos, hogy miként állítja rá a távcsövet. Mert ugye nagyobb nagyításnál ha valahova bele kukkant
a rák-ba... :) akkor azt még nem tudja, hogy hol jár, nem? Csak lát 1 rahedli csillagot. Vagy a távcsőben is jellegzetesen felismerhetők a csillagképet kirajzoló nevezetes csillagok? Persze, ha van valakinek olyan "GoTo..." motorizált keresőkéje, akkor gondolom ez a probléma nem fenyeget. Bár azt sem értem, hogy egy ilyen rendszer, hogy működhet. :)
Ami még rejtély előttem az az óramű, és a motor működése... (Mivel, ugye még nem láttam
ilyet...) X, Y tengelyek mentén, meg kell határoznunk a távcsőnek, hogy hol van most a
megfigyelni kívánt objektum? Valahogy így tudom elképzelni, de hogy azt a távcső honnan
"tudja", hogy merre kell követnie azt??? Felvilágosítana ezekben a kérdésekben egy kedves
csillagleső? :))) Plíz!
Aha! Na ezek a képek már valamik, én is ilyenekre gondoltam. :) De, hogy teszem rája mondjuk a Nikon
Coolpix 2000-em et? Milyen interface-en kapcsolom hozzá? :))) Valami menetes bizerga, vagy ilyesmi kéne nem?
Üdv MINDENKINEK!
Szeretnék vásárolni egy műszert. Abszolút keztdőként, eddig egy 30x -os kézi refraktorrak próbálkozgattam, de állvány nélkül nem volt az igazi.
Miután körülnéztem a piacon, egy Celestron 114/900-as Newton mellett döntöttem. Szeretném kikérni a véleményeteket, hogy jó választás-e ez a műszer.
Előre is köszönöm!
Atty
Sziasztok!
Lenne egy kérdésem... Tudtok olyan cikkről, könyvről, internetes oldalról, amiben olyan régi
csillagászati megfigyelések vannak, amiket magyarok vagy a környező országok népei jegyeztek le?
A régi alatt a száz évnél idősebb feljegyzésekre gondolok.
Miért ne lehetne? Előbb használták a CCD-t csillagászati fényképezésre, mint ahogy neked digitális fényképezőgéped lett. :-) Csak az illesztés a probléma, kicsit barkácsolni kell. A régi világban olyan távcsöveket csináltak, hogy ha leszedted az okulárt, akkor a Zenitből vagy a Practicából kiszerelve az objektívet, a helyére csavarhattad a távcsövet. Illetve általában a távcsőre a gépet. :-)
Ami viszont elengedhetetlen, hogy a tetszőlegesen hosszú expozíciós időt tudjon a géped. Na, ez az olcsó digitális gépekre nem jellemző. Normál expozícióval nem mész semmire. Továbbá meg kell oldani a távcső vezetését, hisz fordul az ég. Vagy van óragéped (sok amatőrnek van, lehet megint barkácskodni), vagy kézzel vezeted, ami talán kisebb élvezet. Aztán kérdés, hogy milyen hőmérsékleti tartományt bír a géped, hiszen az igazi klassz képeket kemény mínuszokban lehet megcsinálni, akkor a legjobb a légkör. :-)
Lehet valahogyan amatőr távcsőről digitális fényképet készíteni? Ezalatt azt értem, hogy
odarakom a digifényképező gépet a távcsőhöz, és ellövöm a gépet. Ez egyenlőre csak elméleti
kérdés, de mi van ha megcsinálom? Élvezhetetlen lesz a készített kép? Ugyanúgy, mintha egy
másik távcső elé rakok egy másik távcsövet? Ugye akkor sem kapok látható képet, ami pedig
"buta fejjel" logikus volna. :)
Kicsit "poros" abban az irányban a Tejútrendszer, ezért nem látható a saját középpontunk. Mellesleg érdekelne, hogy "tiszta levegő" esetén milyen fényességgel derengene a központi rész.
